Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 2. szám

TAR^A SPORT VI­LÁG 'Amint karácsonyi számunk­ban már beszámoltam róla, a Nemzetközi Autósport Szövetség (FISAj és a gép- koesitervezök egyesülete (FOOAj között nézeteltérés támadt amiatt, hogy a FISA az új évtől a (okozott biz­tonságot elősegítő számos teehnikái újítást tett kötele­zővé a versenyautókon, A FOC-A nem fogadta el az újí­tásokat, és most már végle­gesnek tűnik g szakadás a két szervezet között, lean-Marie Balestre, a FISA elnöke ezen után saj­tóértekezleten bejelentette, ho^ a hivatalos világbaj­nokságon hat „versenyistál­ló“ rajtol összesen 16 ko­csival, A világszövetséghez a Ferrari, a Renault, az Al­fa Romeo., a Talbot-Ligier, az O^le és ,a Toleman ma­radt hűi Bernte Ecclestone, a FOCA elnöke egy másik sajtóérte­kezleten elmondta, hogy kénytelenek lesznek egy má­sik világbajnokságot létre­hozni, amelyen hajlandók részt venni a fent nem em­lített kisebb vállalatok, vagy­is a Williams, a Lotus, a Fit­tipaldi, a McLaren, a Tyrell, az Ensing, az ATSA, az Ar­rows, a Ram Racing és a BSAi Eddig minden rendben lenne. Csakhogy a versenye­ket patronáló vállalatok is közbeszóltak, mégpedig o- lyan értelemben, hogy ilyen körülmények között nem hajlandóak támogatni a For­ma 1 futamait. Márpedig ez könnyen a Forma 1 „halá­lát is jelentheti. Várjuk ki talán a végét, hogy ki győz a kötélhúzásban, ooo De nemcsak a technikai megszigorítások körül kitört vihar miatt fő az autósport mindenható urainak a feje. Ügy látszik a baj az autó­sportban sem jár egyedül. Mint derült égből a villám- csapás, úgy jött a Goodyear amerikai gumiabroncsgyár bejelentése, hogy az új év­től nem vállalja a Forma 1 autók abroncsainak öltözte­tését. Mint ismeretes, 1973 óta a Goodyear volt a ver­senyistállók úgyszólván ki­zárólagos gumiabroncs szál­lítója. Bs most kiszáll a já­tékból, Ez igencsak fájó pontján érintette a verseny- istállókat, mert egy Forma 1 autó egyetlen versenyen is több abroncsot elnyúz. Egyelőre senki sem tud­ja, ml lesz tovább. A fran­cia Michelin cégben bíznak, de az még nem nyilatkozott. A FISA mindenesetre felkér-* te az első futam, az argen­tin nagydíj rendezőségét, hogy egy hónappal halasz- szák el a futamot. Január 23 helyett tehát csak febru­ár 22-én kerül sor a ver­senyre, Ha minden jól megy, de erre most még senki sem merne fogadni, 000 Egyes 'istállók azonban változatlanul lázasan ké- eiülnak az új idényre. •tFöb- bek között a Lotus. Egy hé­ten át a legnagyobb titok­ban „vizsgáztatták" az új tí­pusú Forma 1-es verseny­autót, a Lotus MK 86-oU A fiatal olasz pilóta. Bitó de ü Angelis a Madrid melletti, jaramai versenypályán tesz- j telte az istállótulajdonos," Colin Chapman által terve­zett és elkészített álamau­tót. De Angelis szerint az MK 86 nagy előnyökkel rendel­kezik, A legnagyobb megle­petés, hogy nincs „szoknyá­ja", tehát megfelel a FISA előírásainak is, jóllehet a Lotus nem csatlakozott a vi­lágszövetséghez. Igaz vi­szont, hogy éppen ezért meg-'$ növekedett a sebessége* j 000 l A Forma 1 autóversenyek k egyik meglepő híre: a szeres világbajnok brazil ^ Fittipaldi visszavonulása, 'í — Elhatározásom véglegest — jelentette ki az Ist'o Et című brazil magazinnak. J 'A lap oknyomozást foly-' tatott az ügyben, miért szán­ta rá magát Brazília ked-\ vence a visszavonulásra. A motívumok között élen van: a Forma 1-es versenyek „el-A gépiesedése", a pályák íööö-Í ségének megkérdőjelezhetM biztonsága, Fittipaldi mári számtalanszor nyilatkozottm úgy, hogy a versenyautók^ szüntelen tökéletesedésének,* a gyorsaság növekedésének^, körülményeivel a legtöbb he-, lyen nem számolnak, nem végzik ei a szükséges biz­tonsági intézkedéseket a pá­lyákon. Nem kétséges, hogy az el­múlt évtized egyik legsike­resebb ptlótájának visszavo-- nulásában döntő jelentőségű a barát és versenytárs. Clay Regazzoni btdeaete. Mint is­meretes, az ugyancsak kivá­ló svájci versenyző még min­dig talószéfkhasx van láncol­va, és félő, hogy már soha-' sem tud majd rendesen jár­ni, 'Annyi bizonyos, hogy ver senyptlótának lenni a Forma 1-nél nem nyugdíjas foglal- i kozás. A hagyományos moszkvai Izvesztyija jégkoron0oma nagyszerű alkalom arra, hogy az egyes csapatok el­lenőrizhessék formájukat az idény elején. Mivel rend­szerint ott van a világ. Illet­ve Európa egész élvonala, nem hiányozhatnak a sport­ág nemzeti és nemzetközi tesztségviselői sem, Legutóbh ott volt Moszk­vában Günther Sabetzki, a Nemzetközi Jégkorong Szö­vetség elnöke, és szokás sze­rint sajtóértekezletet tartott. E sajtóértekezleten azonban olyan kijelentéseket tett, a- melyek alapos vihart kavar­tak jel világszerte. Az elnök többek között jelvázolta e szép téli sportág népszerű­sítésének lehetőségeit a Kö­zép- és Távol-Keleten, illet­ve Afrikában. Ezzel kapcso­latban szóba hozta a Dél- Afrikai Köztársaságot, amely ■—> szerinte — a legjobb ú- ton halad, hogy meghono­sítsa a jégkorongsportot, és nemzetközi téren is érvénye­süljön. Ennek legfontosabb előfeltétele — mint mondot­ta —, hogy az ország hat kiváló fedett, téli stadionnal rendelkezik. Csupán a nem­zetközt mezőnyön múlik, hogy megadja a szüks'éges támogatást a sportág fejlesz­téséhez, és kapcsolatot te­remtsen az ország szövetsé­gével. A jelen levő újságírók nem akartak hinni a fülüknek, hisz köztudomású, hogy a fajüldöző afrikai országot kizárták az ENSZ-böl, a vi­lágszervezet javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságból és a legtöbb nemzet­közi sportszövetségből, töb­bek között a Nemzetközi Jégkorong Szövetségből is. A világ legtöbb országa min­dennemű sportkapcsolatot megszűntetett a fajüldözők­kel. Ez azorüsan nem riasztja vissza Sábetzkt elnök urat még attól sem, hogy elláto­gasson a dél-afrikai ország­ba, és a helyszínen tanulmi- nyozza a kapcsolatok felvé­telének lehetőségeit, jólle­het ennek már a puszta gon­dolata ts módfelett elítélen­dő dolog* ^ fpalágyf) I TARKA SPORT VI­LÁG Zaremba a boldog győztes SZÁZEZER KORONÁT ÍGÉRTEK AZ ARANYÉREMÉRT A* év legjobb sportolóinak ttnnepélyet kihirdetése. Bal­ról Záramba, KrateehvfloTá ét Sugár Imre. A világ sportjának nagy moszkvai ünnepe előtt a 211 sportolót számláló csehszlo­vák olimpiai delegáció egyik, a győzelmi babérokra — a reális helyzetet figyelembe véve — nem pályázó tagja volt. Moszkva után egy csapás­ra Ismert, ünnepelt szemé­lyiség lett. A televízió szám­talanszor ismételte az a- ranyérmet jelentő sikeres párharcát a súlyzóval, ren­geteg riport, interjú, cikk Igyekezett az emberek mil­lióinak emberközelbe hozni a huszonhárom éves havlfo- vi bányászfiút, a szőke, fel­szabadult mosolyú Óta Za- rembát. Annál szokatlanabb volt a dolog, hogy a súly­emelők nálunk mindeddig nem Igen szoktak a sajtó ér­deklődésének középpontjá­ban állni. Ez egyrészt a kemény mun­kát elengedhetetlenül meg­követelő sportáguk jellegé­re vezethető vissza, másrészt meg a riporterek is általá­ban jobban szeretnek a nép­szerűbb sportágak, elsősor­ban a futball és a jégkorong -- vélt vagy Itt-ott valódi —' dicsfényében sütkérezni. Egyszóval Zaremba az e- gylk napról a másikra az ország talán legnépszerűbb embere lett. Annál is Inkább, mivel a kisnehézsúlyban szerzett első helye egyben Csehszlovákia egyetlen, az egyéni sportágakban szerzett aranyérmét is jelentette a XXII. nyári olimpiai játéko­kon. (A másik aranyat tud­valévőén a labdarúgócsapat szerezte.) Mint a sportág gyér szá­mú hazai szakíróinak egyi­ke s az olimpiai siker szent* tanúja, érthetően szívesen emlékezem vissza a nemzet­közi súlyemelőberkekben is szenzációszámba vett ese­ményre, amikor 1980. július 28-án, este kilenc után né­hány perccel az Izmajlovól sportcsarnokban felcsendül­tek hazánk himnuszának ak­kordjai. Mindez azonban már, mint mondani szokás, a múlté. Sporttörténeti ténnyé vélt, de elmúlt, s az olvasó bizo­nyára inkább arra kíváncsi, hogyan telnek-múlnak az olimpiai bajnok napjai most, fél évvel később. Hogyan látja tavalyi szereplését, és mit tervez? Az újabb beszélgetésre az alkalmat a csebsElowák sportújságírók ankétjének Hlohovecen történt Onnepé- lyes eredménylrirdétése hoz­ta meg. Mert Zaremba ter­mészetesen az „1880-as év legsikeresebb csehszlovák sportolója“ ofmet Is megsze­rezte. — Nem lett kenyerem az önreklámozás — mondta be­vezetőben. — De úgy érzem, kötelességem minden kérós- nek eleget tenni. Másrészt meg sportágamra, a súly­emelésre valóban ráfér egy kis, jó értelemben vett hír­verés. Az olimpia utáni hó­napokban több mint félszáz élménybeszámolón vettem részt, persze így sem tudtam valamennyi meghívásnak e- leget tenni. — Növekedett-e vajon ná­lunk azóta a súlyemelés nép­szerűsége? — Országos méretben nincs áttekintésem, annyit azonban tudok, hogy példá­ul nálunk Havífovban, az V olimpia utáni napokban az érdeklődő gyerekek, akik egyszer bajnokok szeretné­nek lenni, egyszerűen nem fértek el az edzőteremben. Pedig a miénk a legnagyobb Csehszlovákiában... — Mit gondolsz, megvál- toztál-e a nagy siker után? — Nagyon vigyázok arra, hogy senki se mondhassa; na, ennek is fejébe szállt a dSÓsőség. Viszont úgy talá­lom, hogy a környeze­tem általában másként viszonyul hozzám, mint eddig. Nehéz megszok­ni az állandó érdeklődést, ünneplést... Edzőmmel, Emil Brzoskával azonban úgy ha- tároatunk, hogy a nyolcva­nas év hátralévő részét az Ilyenkor szokásos elvárások teljesítésére, no meg pihe­nésre, fürdői kezelésre szán­juk. Január elejétől aztán már teljes gőzzel folytató­dik az edzés. Nagy terveim vannak, meg aztán bizonyí­tani Is szeretnék, hiszen mint hallottam, akadtak olyanok is, akik váratlan győzelme­met a véletlen művének tu­lajdonították ... — ... Azok talán próbál­ják meg teljesíteni, úgy mint te, szakításban a 180, lökés­ben a 215 kilót, ami össze­tettben mindössze 7,5 kiló­val kevesebb a fennálló vi­lágcsúcsnál ... Az llyesfaj- tá véleményeit gyökere va- löszfnflleg ott keresendő, hogy előzőleg, mint te ma­gad Is mondtad Moszkvában, legfeljebb csak éremben bíztál, mindenesetre nem a- ranyban. S azon kevesek kö­zé tartoztál, akik az óriást verseny feszült légkörében képesek voltak jelentősen túlszárnyalni addigi legjobb teljesítményüket. Visszatér­ve — hogyan sikerült ez tulajdonképpen? — Ez hadd maradjon ket­tőnk titka Brzoska edzővel. Egy bizonyos: én valahány­szor azzal indultam fel a dobogóra, hogy ha kell, a lelkemet is kiadom. — Konkretizálhatnád a terveidet? — Az nem titok. Az 1981-es év csúcspontja a franciaor­szági LUIe-ben szeptember­ben rendezendő világ- és Európa-bajnokság lesz. Ott akarok bizonyítani, mind a helyezésemmel, mind az e* redményemmel. Tavaly tu­lajdonképpen minden terv fölött sikerült, csupán egy dolog nem; szerettem volna megjavítani a világcsúcsot erős versenyszámomban, a szakításban (a csúcstartó a szovjet Nylkltyln 183,5 kg- mal, Zaremba eddigi leg­jobbja 180 kg — a szerző meg].). Remélem, menni fog. Olimpiai eredményem meg­ismétlése az összetettben e- gyébként már nem lenne ele­gendő a jó szerepléshez. Hi­szen a 100 kg valamennyi súlycsoport közül a legfiata­labb,' csupán a montreali o* limpia után vezették be, e- zért még aránylag bőven van kihasználható tartalék, nagy lesz a fejlődés. Szerin­tem az éremhez legalább 400 kilós teljesítményre lesz szükség. Ezért elsősorban lökéseredményemet igyek­szem javítani, legalább 220 kilóra. Távlati tervem pe­dig: az 1984-es Los Angeles-1 Olimpián helytállni. — Talán fölösleges a kér* dós, de mégis boldog ember­nek érzed magadat? — Nehózt ezt szavakban kifejezni. - Hadd mondjam így egyszerűen és egyönte­tűen; Igen. Emlékszem, kis­gyerekkoromban a tokiói 0- limpia versenyeit 1964-ben csak a tévé képernyőjén fi­gyelhettem. Édesapám, aki autőbuszsofőr és anyámmal, aki meg mellette kalauz, most is egy járaton dolgo­zik, ö, próbálta magyarázni, ml Is az olimpia. En akkor Inkább csak éreztem mint értettem, főleg amikor lát­tam nagy elődömet, az Os­trava! Hans Zdraíllát emel­ni, aki akkor a váltósúlyban lett bajnok. Most viszont mindezt közvetlenül átélhet­tem, s aktnek már egyszer, ha nem Is versenyzőként, alkalma volt beleköstolnl az llyan őrlési* sportesemény légkörébe, az megérti, mit jelent ez egy egyszerű fia­tal falusi fiú számára. Mind­azt, amit elértem, a saját kemény munkámmal értem el, s ebben, persze, nem kis része volt annak Is, hogy jó körülmények között ké­szülhettem. Aztán itt van az aranyérem. Kétszáznál alig többet osztottak szét belőle Moszkvában, érthető, hogy nagy iránta az érdeklődés. Sőt, egy bratislaval levélíró százezer koronát ígért érte. Ogy érzem, nem adnám el egymillióért sem. Fokozato­san, hazatérésem után tuda­tosítottam csak magamban, milyen sok embernek sze­reztem élményt, örömet, a győzelmemmel, s ez a tu­dat, ez az érzés tesz talán a legboldogabbá. MAJOR LAJOS Az alapforduléktől a Járá­si ás karttleti találkezóksn át a legügyesebb pionírok bekerülnek a pionírok téli sportjátékainak szlovákiai döntőjébe, amely március 5—8-án less Ruiomberok­pisnfrosapatok a HSZ alap- szervesateival karöltve Ja­nuár 15-ig megrendezik e verseny alapfordulóját, de a hőnap végéig az is eldől, kik Jutottak tovább a járási, illetve a kerületi fordnlőből A SZISZ TÉU sportnaptara ó gazdához híven áv végén a SZISZ-aiap- szarvezetekbén la mér­leget yantak az egész év! műnkéről, értékelték, amit tettek és azt, mekkora részt vállaltak a fiatalok munka­helyükön a 8. ötével terv tttoiső szakaszának lelada- tatból, hogyan álltak helyt az iskolapadokban, maradék- tálánál teljesítették-a felsza­badulásunk 35. évtordulöfa tiszteletére tett felejánláeo- kat, az eszmei-politikai, a kulturális, nevelő, honvédel­mi és testnevelő munka e- redményeit. Az évzáró taggyűlésen a SZISZ-esek újabb feladato­kat vállaltak, hogy így kö­szöntsék pártunk XVI. kong­resszusát, az idén sorra ke­rülő választásokat, s így lép­jenek a 7. ötéves terv első esztendejébe. A felajánlási mozgalomban fontos helyet kapott a sport is. A SZISZ és Pionirszerve- zete egész sor sport-, hon- védolmi és turistaversenyt rendez. Január elsősorban a téli sportok hónapja, de azért a tornatermek sem marad­nak üresen. ban. A sffutóverseny a Ka­marát díjáért, a sllesiklás a LaatoviCka dijáért és a sí­ugrás a Teztilák díjáért, va­lamint a jégkorongbajnok- ság mind-mind januári sport­esemény, amelynek alapfor- dnlóit január 15-lg, a járá­sit pedig 31-ig rendezzék meg. A kerületi bajnoksá­gokra februárban kerül sor. A pionírek kosárlabda-baj­nokságának alapfordulóját január 31-ig, a' járásit feb­ruár 10-ig, a kerületit feb­ruár 25-ig rendezzük meg. A sokolovi honvédelmi rá- termettségi verseny szlová­kiai döntője febrnár 8—8-án lesz Povaíská Bystricában. A SZISZ-alapszervezetek és a döntőbe. Az aMtalitenisz egyéni és csapatversenyének járási fordulóját a SZISZ- tagok és a többi fiatalok ré­szére január 21-ig rendez­zük meg, és február 20-ig a kerületi fordulókra is sor kerül. Hagyomány már, hogy a főiskolások, fiák, lányok egyaránt rajtból állnak, s a duklai menet agyas szaka­szait megtéve tisztelettel a- dóznak felszabadítóinknak, akik életüket áldozták az itt folyó harcokban. A duk­lai menet 17. évfolyamának utolsó. svidnfk — duklai szakaszára Február 8—7-én kerül sor. A tóiskolásliga 2. forduló­jának röplabda-, kosárlab­da-, ászó- és labdarúgó-ver­senyei január 15 — március 31-ig tartanak. A győztesek névsorát pedig rögtön a ver­seny befejeztévol el kell kOldani a SZISZ Szlevákiai Központi Bizottságára. Do a felsorolt versenye­ken, tornákon kívül a pio- nfroknak és a SZISZ-tagak- nak mis sportakeiőkat is randezsflnk, használjnk ki az évszak adta sportolási, kirándulási lehntőségeket. Az érdeklődök az idén iz megszerezhetik a sloktatői minősítés II!. fokozatát, fa- lantkeznl a SZISZ Hletékos járási bizottságain lehat. A tanfolyamot a SZISZ SZRB testnevelési és honvédelmi osztálya rendezi február 10—19-0 között. A SZISZ- alepszervezet és járási bi- zattság pecsétjével ellátott felentkezőlap beküldési ha­tárideje január 31. Cím: SOV SZM, Praíská 11, 897 14 Bratislava. PhDr, JOZEF KOKOSKA, a SZISZ SZKB testneve­lési és honvédelmi osz­tályának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents