Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 2. szám
7 TÖBB BIOlÖGIAI ÖRA? Nyalc éve annak, hogy a rágcsálók agyának egy Jól meghatározott terüle tén fa hipotalamuszban) olyan sejtcso portot találtak, amelynek megsértése megzavarta az állatok táplálkozásának és viselkedésének a napi ritmusát. A vizsgálatokat folytatva majmokon. Is azonos helyen — a harmadik agykam re fenekének mindkét "oldalán — ha sonló sejtcsoportokat találtak. Ezek megsértése az állatok alvási ciklusát mvarja meg, de más ritmusok — pél dául a testhőmérséklet napszakos ritmusa — érintetlenek maradtak, A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a szervezetben egyidejűleg több biológiai óra működik. A most fölfedezettet azonban az .egyt.k.legfonipsabbnAik gon-^, dolják. Kórboncolásból származó emberi a- gyat szintén vizsgáltak, s. abban is találtak hasonló sejteket, de azok nem alkottak csoportokat, hanem szétszór tan helyezkedtek el a harmadik egy* kamra oldalfalában. Talán e sejteknek ezzel a rendszertelenebb elhelyezkedő sével függ össze az, hogy bennünk az ébrenlét és az alvás változásának rit musa nem olyan pontos, mint a majmokban. Azt " is rhegállapították, hogy azoknak az elhunyt betegeknek az a- gyában, akik kórtünetük szerint az alvás és az ébrenlét súlyos ritmuszavarában szenvedtek,' a gyanúsított területen elváltozások vannak. A STRESSZ ÉS AZ ÉRELMESZESEDÉS Az érelmeszesedés egyik okának azt vélik, hogy sok a vérben a koleszterin. A kutatók mégis azt tapasztalták, hogy a koleszterinnel etetett patkányok körében nem növekedett meg számotte vöen a szívkoszorúér-elmeszesedésbei szenvedő állatoknak az aránya. De ha mellékvese-kivonatot adtak nekik, nem csupán a vérük koleszterintartalma nőtt meg nagymértékben, hanem az érelmeszesedések aránya Is. A , mellékvese velöáiiományának a hormonjai az úgynevezett sztresszhor- monok. Ezeknek a mennyisége elsősorban nagyfokú megterhelés, főként Idegi megterhelés hatására növekedik meg. így elképzelhető, habár a folyamat még nincs teljes egészében feltárva, hogy a mellékvese hormonjainak akár közvetett, akár közvetlen módon szerepük lehet az érelmeszesedés kialakulásában. MESTERSÉGES FELHŐK Grúz tudósok Tbilisziben 260 köbméter nagyságrendű felhőt tudnak mesterségesen kutatási célokra „előállítani“. Imitálnak minden olyan körülményt, amely között a felhők a természetben kialakulnak. A laboratóriumban kísérleti célból ködöt és jégesőt is létre tudnak hozni. KÜLÖNÖS formák A design, vagyis a hasz . iiáiati tárgyak formájának a tervezésében az olasz Luigi Colani az avantgárdhoz tajrtozik.. Szakértők szerint megtervezett formái egy év századdal megelőzik korun kát. Már gyermekkorában ked veno száráhozása volt a áj- szerű feráájá játékok bar kácsolása. Párizsban és Bér linben végzett képzőművészeti tanulmányokat, most az Alfa-Romeo, Lancia. Volkswagen és a BMV au- -. tógyáraknak készít karosz- szériateneket. Emellétt szí vesen foglalkozik „jövőbe látással" is, vagyis a jövő járműveinek formáit álmodja meg. Képünkön (fentről lefelé) Colanit látjuk a Porsche gyár gépkocsijával amelynek küllemét ő tervezte; a jövő mozdonyának modelljét és egy „repülő konténer“ tervét. A tbiliszi geofizikusoknak e kísérletekhez egy új berendezésük van, amely 15 emelet magas és: kompresszorokkal, gőz- és hűtőszerkezetekkel van felsze reive. A grúz tudósoknak ezzel a bérén dezéssel már sikerült az igazi jégesőkre is hatniuk. Az év bármely szakaszában „meg tudják csapolni“ a felhőket, hogy a Grúz SZSZK bármelyik területén esőt Idézzenek elő. E szovjet köztársaság jégeső elleni védelmi szolgálata több mint egymillió hektár területet — gyümölcsösöket és szőlőket — óv meg a károktól. Az egész Szovjetunióban több mint 6 millió hektár mezőgazdasági területet védenek meg jégesőtől. Ml ojsag AZ AGY KÖRÜL? LEVON BADALJAN, A SZOVJETUNIÓ ORVOSTUDOMÁNYI AKADÉMIAJANAK LEVELEZŐ TAGJA VALASZOL — Milyen problémákra összpontosít a neurológia? — A fejlett országokban az Idegbe tegséyek legelterjedtebb válfajai a vasz- kulárls betegségek és az agyvérzések. Ez főleg a tudomány és a technika rohamos fejlődésével függ össze. A fejlődő országokban viszont a fertőző betegségek terjednek. Ez a proteinok hiányát tükrözi, amel,yet fontosak az agy.sejtek kifejlődéséhez. Bár nehéz meghatározni az Ideggyógyászat aktuális tá-rsadalmi feladatait, gondjaink vannak a vaszkulárls megbetegedésekkel, a fertőzésre való hajlammal, a daganatokkal és a gyermekneurológiával. Az emberi élet meghosszabítására irányuló kutatá.-iokból új tudományág keletkezett, a gerontoneurológla. Ez az előrehaladott kor és a szenilitás problémáival foglalkozik. Persze a neurológia fő feladata nemcsak a gyógyítás, hanem a betegség megelőzése Is. Az agy struktúrája nagyon bonyolult, korrigálása nehéz feladat. Ezért fontos szerepe van a megelőző neurológiának. — Milyen figyelemre méltó eredményeket ért el a neurológia? — Fényképezhetök az agy mély részel, pz a termográfla. Az X-sugarakkal képesek vagyunk felvételt készíteni az agy/"bármelyik póhtlárSl. Ez a módszer, amelyet tavaly -.Nobel-díjjal tűntettek ki, gyakorlatilag, „teljesen ártalmatlan, és lehetőségeivel, pontosságával meghaladja az eddig ismert technikát. A termográfla új utat nyit az agy tanulmányozásához. Eredménynek kell elkönyvelni az agy szisztemogenézisének megalapítását. Vagyis^ a tudománynak azt az ágazatát, amely az agy működési rendszereit és e rendszerek keletkezésének körülményeit vizsgálja. Ez a felfedezés szovjet tudósok nevéhez fűződik. A szisztemogenézis agyunk mindennapi tevékenységét tárja fel. — Sokasodott-e a neurológusok pácienseinek a száma az elmúlt időszakban? : — Sajnos, Igen. Változik aZ élet ritmusa; az Információk özönénék hatására felgyorsul. Az agy egyre gyakrabban lesz túlterhelt az információk özö- nétől. Ezt az állapotot Informácló-túh terheltségből származó neurótísnak nevezzük. Az a nézetem, hogy az életkörnyezet védelméhez hozzátartozna az embernek az Informáclólavinától való védelme is. Vészesen növekszik a neu- rőzisos gyermekek száma, ami pedig az iskolai túlterheltségből ered, pedig az egészséges idegrendszerért vívott harcot már a gyermekkorban kell kezdeni. Ha tehát a neurológia tényleg megelőző akar lenni, át kell lépie az orvostudoinány határán. Meg kell Ismertetni az iskolák, óvodák pedagógusait a neurológia alapjaival. Ezt akarja szolgálni legújabb könyvem is, a Neurológia tanítóknak. A megelőző neurológia elképzelhetetlen a pedagógusok segítsége, együttműködése nélkül. — Milyen új eredményeket várhatunk az agy tanulmányozása terén a közeljövőben? — A jóslást a kutatásban fölöslegesnek tartom. Annak ellenére, hogy a tudományok fejlődésének logikája azt mutatja: a megismert tények szám szerinti növekedése törvényesen új összegezéshez — felfedezéshez vezet. Az aggyal foglalkozó tudomány ma a felismert tények túltengésével küszködik Az agy működésének kutatásában a legösszetettebb kísérleteket tudjuk végezni. A radioelektronika segítségével ezeket a kutatásokat a beható elemzés Jellemzi. Mivelhogy az eltelt tíz-tizenöt év alatt semmilyen lényeges felfedezést nem tettek, szerintem a jövőben olyan részkérdésekben érünk el majd ered ményt, mint az emlékezés lényege, a gondolkodás menetel és az agy működésének összpontosítási menete. Ezt az összpontosítást azért hangsúlyozom, mert már tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy az ember szellemi képes ségeit az agynak mint egésznek a mű ködése teszi lehetővé. Összegezve tehát: képesek vagyunk ma az agy működésének egyes részeit külön-külön megvizsgálni, és következtetéseket levonni, de elméletet az ag'ynak mint egésznek a működéséről azonban csak a jövő század küszöbén tudunk majd felállítani. ÖRíASTEKNŐST KÖVETŐ MŰHOLD t Egy, amerikai mesterséges hold nyolc hónapon át követte — 1287 km-es ván- dorútján — a Diana nevű 96 kg-os cse repesteknöst. Diana hátára 1979 végén a 3 kg tömegű rádióadót szerelték, s ezután a Mississippi torkolatánál szabadon engedték az állatot. A reá szerelt rádióadó által négynaponként kisugárzott jeleket a mesterséges hold vette. Utoljára a Mexikói-öböl partjairól jelentkezett a rádióadó — azután elhallgatott. Hosszabb Idő eltelte után Kansasból — az USA belsejéből — érkeztek jelek. A szakemberek végül egy farmon találtak rá — nem a teknősre, a rádióadó ra. Azt ugyanis a farmer Port Arthur a tenger partján találta meg és vitte haza — ajtóütközőnek. Feld.: H. R.
