Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 2. szám

T* M inden hithű hindunak életében legalább egy­szer el kell jutnia Pu­rl városábal Ha pedig há­rom napot és három éjsza­kát tud ott tölteni, megsza­badul a földi újjászületések örök körforgásából, és egye­nesen a nirvánába kerül..." Így olvastam egy Indiáról szóló útikönyvben, és bár a hindu vallást csak kfvülál lóként Ismerem, örömmel él tem az alkalommal, amikor én Is eljuthattam a hinduk Mekkájáoa. Mivel azonban repülőgép helyütt terepjárón indultam el Bubaneshwa'rhól, Őrissza állam fővárosából, végül Is útközben többet és érdeke­sebbet láttam a hétközna­pok Indiájából, mint Füri. tucatnyi templomában, sót akár valamennyi közül a legszentebbikben, a jagan- nath templomban, ahqvá nemhogy a hozzám hasonló „hitetlenek“, de a hinduk közül is csak ^ legfelső kaszthoz tartozó hrahminok nyerhetnek bebocsátást. Orissza — húszmillió in­diai paraszt országa, és még a varázslatos India mércé­jével mérve sem akármilyen országi Máig sem tudom, mi volt a (lucsóbb a látottakból: a kocogó, zöld, zárt katona­láda, amely nem magától, kocogott, hanem négyen vit­ték az út szélén, a négy vé généi kinyúló rúdnál fogva, mint valami bordszéket, a láda résein át pedig az oda­bent kuksoló menyasszony vethetett egy-egy búcsúpil­lantást a Napistenre, azaz a lenyugvó napra; vagy az a kevésbé hangulatos út menti életkép, amelynek Sze­replői egyszerűen — ástak, Éppen heten voltak, de nem bármiféle mitológiai okból, hanem azért, mert háiman kellettek ahhoz, hogy he­gyes farúddal addig döfköd- jék a talajt, amíg egy-egy nagyobb földdarab megla­zult, mire a többiek kette­sével puszta kezükkel szé­pen alányúltak, kiemelték és odébb vitték. Kiséröm — indiai kolléga — azt mondta, hogy ez is hozzátartozik ma még In­diához, de nem ért egyet a- zokkal, akik a gandbizmusra hivatkozva szembeszállnak minden gépesítéssel, mert a gépek elveszik a munkát az indiai százmillióktól, vagy örökre a 300 millió tehén pogácsájával akarják meg­oldani India energiagond­jait, és nem a Bombay, il­letve Calcutta melletti ten­geri olajkutakkal, amelyek tíz éven belül mentesíthetik Indiát az olajimporttól. Orissza mai képe azon­ban a tegnaphoz áll köze­lebb. Furcsa volt látni, hogy az út menti rizsföldeken min­denütt nők hajladoznak a palántákkal, és a terhet is ők cipelik, de éppoly fur­csák voltak a legelésző ál­latokat kísérő kopott, feke te napernyők, amelyek alatt kivétel nélkül mindig férfi baktatott. Falvakon robogtunk ke­resztül. A házakat sárból tapasztot­ták, csak egy két módosab­bé készült bambuszfonatból. Az ajtónyílást semmi sem zárja el: belátni a döngölt földön sorakozó kőedények­re. Más berendezés nincs az egyetlen helyiségben. A házak között elvétve két-három vlllanypózna, de az áramot még Sehová sem kötötték be az orlsszal fal­vakban. Ivóvízért, mosni tisztál­kodni az egész falu egyet len kútra jár, mint ahogy sok családnak egyedüli va­gyona egy-egy kókuszpálma, amelynek termését a héjá­tól, 8 rostoktól a húsáig, a tejéig minden porclkájában ha.sznosIt]ák. Más indiai államokban, például Keralában már olyan fajtákat sikerült kltenyész tenl, amelyek évente hat- nyolcszor teremnek. Orissza mezőgazdasága azonban jó val elmaradottabb, bár a rizzsel már eljutottak odáig, hogy évente kétszer aratnak. Ez az új zöld forradalom lényege: a régi Ugyanis ku­P. SZABÓ JÓZSEF RIPORTJA INDIA ÜTŐN A HINDUK „MEKKÁJÁBA“ India egyik jelképe — az agrai Táj Mahal ember-utánpótlásról beezél. Tizenheten kezdták, ma két­ezer tudományos munkatár­suk és háromezer techniku­suk van. Mégis kevés az em­ber, hiszen mind újabb atomreaktorok őpülnek. A legkiválóbb fiatalok kerül­nek ide az ország valameny- nyi egyeteméről, de külföl­dön is sokan tanulnak. Saját oktatótelepOkOn minden fia­tal havi háromszáz rúpia fi­zetéssel kezd, a kutatók kez­dő fizetése négyszáz rúpia, de aztán folyamatosan ezer fölé is felmehet. — Aki kiváló kutató, töb­bet is kaphat, mint áni — mondja dr. Karkhanavala.— Nem is vágynak vezetőt posztra, hiszen azzal csak sok fejfájás és még több ad­minisztráció jári Egy kis gazdaság- politika Indiában 300 millió szent tehén kóborol az utcákon, vagyis — némi túlzással — két lakosra jut átlagosan egy tehén, miközben 290 millió ember — megint csak durván számítva szinte min­den második indiai — a lét­minimum alatt él, tehát nem azért nem eszik beefsteaket, azaz marhasOltet, mert In­diában a tehén szent, vágá­sára hovatovább országos lesz a tilalom, hanem — egyszerúen mert nincs pén­ze, és fgy húsféle csak el­vétve va^ sohasem szere­pel az étrendjén. Ilyen és hasonló statisz­tikát nem ritkán olvasni In­diáról. Nem is a statisztika valóságát kívánom felróni, hanem az egyoldalúságát, hiszen az indiai összképhez hozzátartozik a modem In­dia is, amelynek megterem­tésében India mindenkori vezetői mindig és mindenek­előtt a szocialista országok­ra számíthattak. Delhiben hallottam, hogy a szocialista országok része­sedése India külgazdasági kapcsolataiban „mindössze“ 15 százalék, de ez a 15 szá­zalék valójában meghatvá­nyozódik, mivel a kulcsipar­ágakban, a modern gazda­ság megalapozásában való­sul meg. Elég egy pillantás a már­ciusban aláirt szovjet-indiai hosszú lejáratú szerződésre: 1985-re szovjet közreműkö­déssel elkészül a vishakha- patnaml fémipari kombinát, amely évi hárommillió ton­na acélt ad majd, az ugyan­csak szovjet részvétellel é- pfllt bhilal és bokáról kom­darcba fulladt, mert a nagy terméshozamú új gabonafaj­ták annyi műtrágyát, gépet Igényeltek, hogy azt India ma még egyszerűen nem bfi> hatja! • Atomkor és köeletánt A nyolcmillió lakosú Bom­bay világváros, de még messze van az atomkortói, habár az atomkor — egy ugrásnylra van Bombaytól. A Bhabha Atomkutató Központ gépkocsival alig fél óra a városközponttól. Dr. Karkhanavala fogad, a kémiai részleg vezetője. Gyér ősz szakállával, fehér sipkájával és földig erő hő- fehér talárjában inkább hin­du bölcsnek látszik, mint modern atomtudósnak, akt amerikai egyetemeken ta­nult, és 1953-ban tért haza a nagy Indiai atomtudós, Bhabha professzor hívására. Tizenhét kutató és 17 e- zernél is több indiai építő- munkás és mérnök váltotta valóra Bhabha professzor ál­mát Egy kivételével még a re­aktorokat is saját erőből, in­diai tervek alapján építették. Aztán soktonnás páncél- ajtók nyílnak és csukódnak nesztelenül. Automatikusan hiszen másként tucatnyi „dolgozó“ elefánt sem tud­ná őket 8 helyükből kimoz­dítani. Tanácstalanul toporgunk az egyik óriásreaktor gyom­rában, bámuljuk a felvillanó fényeket, jelzéseket A ve­zérlőasztalt, amelyen azt is látni, amit eltakar a páncél­ajtók sora. A csigalépcsőn felkapaszkodunk a kupola tetejébe, ahol aztán végképp nem tudjuk eldönteni, mi vagyunk-e a törpék vagy a gépek, amelyeket lent még óriásinak láttunk. Szaggatott sípszó a vezérlőasztal felől. Talán veszélyt jelent?! Igyek­szünk lefelé, de megnyug­tatnak, hogy nem kell fél­nünk, itt minden szuperblz tonságos. Bhabha professzor a csak­nem hétszázmillió indiaiért álmodta meg álmát, de utó dal már nemcsak álmodoz nak. amikor a radloaktivi tás segítségével kutatják a különféle trópusi betegsé gek gyógymódját, besugár Zással tartósítják a burgo nyát, a hagymát vagy éppen a kenyeret, sugárhatással Szárítják a tehénpogácsét próbálják növelni a rizs ter­méshozamát. Tudják, hogy sürgős a doI guk, mert egy ugrásnylra a steril laboratóriumoktól, a hová csak fehér vászonzsák ba bújtatott cipőben szabad belépni, tízezrével kóborol nak az utcán — a világváros utcálnl — a tébécés szem tehenek, és leprás koldusok tanyáznak a járda szélén. Dr. Karkhanavala a szak A tetőteraszon ebédelünk. Balra jól látszik egy atomre­aktor óriási, merész ívű, még­is szinte kecses kupolája, szemközt pedig a tenger felőli oldalon — Elephanta- szlget, híres-neves szikla- templomaival. A sziklatemplomok a VII. századból valók, a Bhabha- atomkOzpont a mából. Mindenképpen ez van kö­zelebbi blnátok pedig jövőre már négy-négy millió tonna acélt termelttekl A mathural kő­olajfeldolgozó évente hat­millió tonna nyersolajból állít elő benzint, diesel-ola­jat és egyéb termékeket. Kalpakkában új atomerőmű épül, amelynek szovjet gyártmányú turbogeneráto- ra 236 ezer kilowatt telje­sítményű. Az indiai ipar kü­lönböző ágazataiban nem kevesebb mint hetven beru­házás van folyamatban — szovjet közreműködéssel. A szovjet-indiai külkeres­kedelmi forgalom tavaly 771 millió rubel volt, azaz — összehasonlításul Idézem — több mint kétszerese a 338 millió rubeles szovjet-kínai forgalomnak. Az összegek azonban ön­magukban nem sokat mon­danak: a gazdasági együtt­működésnek India és a Szov­jetunió viszonylatában is po­litikai súlya van, miközben a gazdaságban, India belső helyzetében is segít „kie­gyensúlyozni“ olyan nem­csak statisztikai gyengesé­geket, mint amilyen az, hogy az ezredfordulóra feltételez­hetően 935 mllliöra nő In­dia népessége, a szent te­henek száma pedig elérheti az ötszázmilliót... A szerző felvételei A TRVBÜNA LUDU, A LEN­GYEL EGYESÜLT MUNKÁS­PÁRT KÖZPONTI LAPjA AZ 1981-ES fiV ELEJÉN POZI TIV JELENSÉGNEK KÖNY­VELI EL, hogy ez utóbbi időben nem voitak újabb munkabeszüntetések, és meg­szűnt a különféle bérköve­telések eszkalációja. Az is igaz, hogy 1980 utolsó ne­gyedében a harmadik ne­gyedévhez képest csökkent a termelés, nem mindenütt kielégítő a monkafegyalem, de számos jel arra mntat, hogy egyre többen ismerik tel a stabilizáció, az egység szükségességét — írja a Try- bűne Lndn. Lengyelországban január l-től életbe lépett a véllalat- irényltás éj rendszere. To­vábbra is központi irányí­tás alatt maradnak azok a vállalatok, amelyek a leg­fontosabb nyers- és alap­anyagokat állítják elő, és amelyek nagyjelentőségű exportra vagy belső piacra termelnek, továbbá azok, amelyek a legfontosabb be- mházá.sokon dolgoznak, Nö­velik a vállalatok önállósá­gát és érdekeltségét a ter­melésben, az önkölség csök­kentésével. A vállalatok többsége szabadon rendel­kezik a béralap elosztásában A TERRORIZMUS SZAMOS FEJLETT TŐKÉS ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB PROB LÉMAJA. Első helyen kell említenünk Olaszországot, ahol legutóbb a terroristák megölték a 61 éves Enrico Galvallni tábornokot. Galva- llni tábornok, aki a börtö­nök biztonsági szolgálatának összehangolásával foglalko­zott, szaros munkakapcsola­tot tartott Giovanni D'Drso bíróval, akit a terroristák mér het^ óta fogva tarta­nak, és halálra is Itéiték. Az ún. Vörörs brigád terrorista csoport az üggyel összefüg­gésben kapcsolatot teremteti a LÜSspressó című hetilap két munkatársával, akiknek átadták a btró kihallgatási Jegyzőkönyvét. A lap ezt az anyagot közzé is tette. A rendőrség ennek alapján a két űjságtrét letartóztatta, s bűnpártolással, hamis ta­núzással vádolják őket, mert eltitkolták a hatóságok elől a terroristákkal való kap­csolatukat, és csak akkor informálták a dokumentu­mok létezéséről az ügyész­séget, amikor mér a nyom­dában kiszedték. Az ügy kapcsán viták folynak a sajtónak a terrorizmus elle­ni harcban valú szerepéről. Az Olasz Kommunista Pért lapja a LTInitá magállapít- Ja, hogy a L’Espresso által követett útnak semmi köze a sajtószabadsághoz, A TŐKÉS VILAG boros gazdasági kilAtAsairöl TUDÓSÍT AZ AFP FRANCIA HIVATALOS hírügynök­ség. Megállapítja, hogy mindent összevetve 1981 nem lesz kedvező év a nyu­gati gazdaságra. Ezen még az önhitegetés sem változ­tathat. Legjobb esetben is csak arra lehet számítani, hogy az Iparilag fejlett gaz­dasági országok átlagos nö­vekedési üteme az idén 1 százalékos lesz. Legnagyobb lesz a gond a toglalkozta' tottsággal. Hivatalos adatok szerint Nyugaton a munka­nélküliség Jelentős emelke­dése ^árhatö. 1982 elejére a munka nélküliek száma meg­haladja a 25 miliőt, szem­ben a mostani 23 millióval. Ami az áremelkedést illeti, a prognózis alapján a fej­lett iparú tőkés országok legtöbbjében az inflációs rá­ta kétszémjegyű lesz. SEMMI JEL NEM MUTAT AZ irAnhraki KONFLIK TUS KÖZELI BEFEJEZÉSÉ­RE. A teheráni rádió Je­lentése szerint az iráni csa­patok folytatják offenzfvájn- kat az iraki egységek ellen, és sikerekról tndósft. Az iraki fél cáfolja az iráni ka tonal sikereket, és ellenke­zőleg azt állítják, hogy az iráni ellentámadásra tett kísérletet visszaverték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents