Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-24 / 12. szám

> IM

Pater Jilemnickp, ai egyik legjelen- ttfsebb szlovák szocialista elbeszélő, 1901, március 18 án született az észak- -csehországi KySperkben. Apfa vasutas volt, ö pedig mindenáron tanító akart lenni. Ez a vágya végül is teljesült, amikor a háború után Léván letette a tanítói képesítő vizsgát. 1921—1923 között Banská Bystrlcában katonáskodva megismerte a vidék szociális elmaradottságát, ráeszmélte cseh és a szlovák országrészek közti különbségre, bekapcsolódott az akkor alakult kommunista párt munkájába.

Katonaság után Kysucába kérte ma- mert tudta, ez az ország egyik legelmaradottabb része, s itt kell leginkább a lámpás, a nép hű tanítója.

1926-ban a Szovjetunióba ment, majd Moszkvában újságírónak tanult, 1928-ban a párt hívására hazatérve megírta Két év a szovjetek országában című élménybeszámolóját. Egy ideig újságíróskodott még, de jobban vonzotta a tanítói pálya, ezért visszatért Szlovákiába, s itt tanított egész addig, amíg meg nem alakult az ún. szlovák állam, s ki nem utasították az országból.

Peter Jtlemnickg fiatal korában kezdett el írni, így elsősorban a modern esek prózairodalom hatott rá, s ez a hatás később is érződik írásain.

80 tWEl EZEIÖTT SZÜlEÍEn PETER JllEMNICKf

Erős lírai képek villannak elő írásaiból, meggyőzően tudta ábrázolni a szegénységet, és érzékeltetni az új gondolatokat. Műveiben rámutatott a társadalmi haladás útjára is.

Első regényét, a Győzelmes bukást szlovákiai élményei alapján írta meg. Ezt követi a Dübörög a föld, amelyben a szovjetunióbell élményeit és a szovjet falu átalakulását örökíti meg. Az 1937-ben írt Iránytű című regényében a magántulajdon embert megrontó hatását vázolja. A legjelentősebb szlovák szocialista regény, a Töretlen föld cselekménye ismét Kysucá- ban játszódik, és tulajdonképpen a nagy kapitalista válság időszakát ábrázolja. A tudatlanság, a babonaság, a testet-lelket megnyomorító alkoholizmus és a nyomor az, ami akkor a népnek osztályrészül jutott.

Másik nagy regényének, a Cukornak az eseményei Délnyugat-Szlová- kia cukorrépafOldjeln játszódnak. Egy másik regényében, amelyet már a fel- szabadulás után írt, a Garam menti krónikában emléket állít a Szlovák Nemzett Felkelés névtelen résztvevőinek, hőseinek.

Peter Jtlemnickp a proletár internacionalizmus első hirdetője a szlovák irodalomban. A két háború közötti és a felszabadulás utáni irodalom között ő teremtette meg az átmenetet, ezért írói munkássága ebből a szempontból is nagyon jelentős. Korszerű mondanivalóját össze tudta kapcsolni a szlovák kultúra haladó hagyományaival. Művei ma is népszerűek, olvassák és becsülik őket.-nthmeridián

Színházaink is nagy sikerrel játszották a szlovák drámairodalom élvonalába tartozó szerző, fán Solovié Meridián című darabját, amelyet most a Csehszlovák Televízió felújított, és a múlt hétfőn este közvetített.

SolovíH napjaink izgalmas, feszítő problémáit boncolgatja, egy kisváros mindennapi családját állítva a dráma középpontjába. A családfő —, az egykori partizán, ma vasutas —, elveihez, meggyőződéséhez híven talpig becsületes, egyenes, tiszta fellemű akar maradni, még akkor is, ha

azért környezete, felesége, gyermeke meg nem értésébe ütközik. Abban hisz, ami sokaknak egyfajta donktho- tizmusnak tűnik: a célok — esetünkben a főiskolai felvételi, a jó állás —• elérhetők mindenfajta protekció nélkül is, mert van igazság, és az igazságért nem kell igénybe venni a „szerveket“, nem kell egykori partizán hőstetteire hivatkoznia.

Valójában egy megnyerő, irigylés- reméltó jellem bontakozik ki előttünk, miközben nemcsak környezetével, családjával Viaskodik, de önmagával is. Győzhet-e ebben a viadalban, elnyerheti-e igazságát ez a bátor, könyörtelen, de sok tekintetben törékeny ember? Solovié erre a kérdésre próbált választ találni, szemmel láthatóan az apa oldalára állva, neki szurkolva. Egy hirtelen jött szívinfarktus azonban végzett a főhőssel, drámaian, drasztikusan; s ezzel a tragédiával rádöbbent az apa igazságára a két fia, a felesége és a barátja. *

Azt hiszem, a dráma tévéváltozattá való feldolgozása hasznára volt a műnek: pergőbbé, közvetlenebbé tette a cselekményt, a mondanivalót, élőbbé varázsolta a történteket. A helyenként bár akadozó, de egészében jó teljesítményt nyújtó színészi gárda és a rendezés csak elősegítette a szándék maradéktalan megvalósítását.-ezer.

L

osoncról (LuSenec) indult európBl, majd amerikai út]ára Serley Lajos operett- és dalkorapo nlsta. Fia, Serley Tibor ép pen a századfordulón született Losoncon, majd Amerikába kerülve Bartók Béla barátja lett, és 6 fejezte be a művész III. zongoraversenyének utolsó 17 ütemét.

A losonci Klement Gott- wald fipftölpari Középiskola

után kimentünk a temetőbe, hogy édesapám utolsó kívánságát teljesíthessem vagyis hogy urnáját hazai földben, a családi kriptában helyezzem el. Ott a temető ben fogott meg valami, a régi emlékek.

— Sokat utazik?

^ Igen. fis mindig a feleségemmel. Mióta megháza- sodtam, még egy napig sem voltunk távol egymástól.

Csókon szerzett vőlegény, Marcsa és Mariska és mí- sok. A Kék nefelejcsben még a híres Pálmai Ilka lépett fel először. Ezt a darabját kedvelem legjobban. Ma is játsszák, és mindig újnak tűnik.

— Megkérem, hogy a iáját műveiről is beszéljen, és arról, hogy merre turnéztak.

— Ojabb és újabb daraBARTÓK BARÁTJA

negyedik osztályos növendéke voltam, amikor véletlenül megtudtam, hogy látogatóba jön szülővárosába, Losoncra Serley Tibor, Izgatottan kerestem a vele való találkozást, hiszen Csehszlovákiából még senki sem készített vele interjút. Sajnos, Serley Tibor nagyon rövid időt töltött Itthon, ezért az interjú Is kurtára sikerült. Azóta, 1972 októberétől féltve Őrzöm azt a magnószalagot, amelyen ezt a rövidke beszélgetést rögzítettem.

Milyen érzéssel jött Csehszlováklába és szülővárosába, Losoncra?

Először nem éreztem különösebb meghatódást. Feleségemnek és nekem megmutatták azt a házat, ahol édesapám és tíz testvérem közül én Is születtem. AzMost jólesik legalább egy- -két órát együtt itt tölteni, szép szülővárosomban.

— Mióta él Amerikában, és hogyan Indult pályáján?

I—I Három és fél éves korom óta élek itt. Igaz, tanulmányaimat huszonkét éves koromban Budapesten folytattam. £n is, mint édesapám, zeneszerzést tanultam a Zeneakadémián. Ösztöndíjas voltam, Kodály Zoltán tanítványa.

í-t A mester édesapjáról, Serley Lajosról azt írja a tezlkon: Az óbudai Kisfaludy Színház alapítója volt. Színházi karmesterként működött. Népszínműveket és számos, okszerűvé vált dalt szerzett. Önnek melyik a kedvenc műve, dala ezek közül?

t— Édesapám jól ismert és sokat játszott művel a

bokát szerzek, úgy érzem, egyre jobban sikerülnek. Zongoradarabokat is írtam a feleségemnek, aki előadóművész. Hollandiában rédló- koncertet adtunk, Belgiumban, Nyugat-Németország- ban és Franciaországban is felléptünk. Londonban előadásokat is tartottam.

I—I A magyar zeneszerzők közül ki a példaképe?

>— Kétségkívül Bartók Béla. Nem vagyok az egyedüli a zeneszerzők között, aki azt mondom, Beethovenhez, Haydnhoz hasonlítható. Én még nagyobbnak tartom. Amerikában gyakran találkoztunk, jóbarátom volt. Nekem jutott az a megtisztelő szerep, hogy III. zongoraversenyét befejezzem... Századunk óriása volt

Száraz Pál

aranykalász ’81

A Veiké Otany-t fNagy- födémes) kultúrházban a SZISZ, a CSEMADOK járási bizottsága, a Járási Népmú vetési Központ, a Diószegi f Sládkoviéovo I Állami Gaz daság, a hnb és a SZISZ he lyi szervezete közösen meg rendezték a Nagyfödémesi Aranykalász táncdalverseny 8. évfolyamát.

Mint minden évben, idén is telt ház fogadta azt a 12 énekest, akik az elődöntőkön a legjobbaknak bizonyultak. A versenyzők kél számmal — egy szlovák és egy további szocialista or szág szerzőjének dalával szerepeltek (többen közülük magyar táncdalt választottak]. Az énekeseket a Ga lántai Művelődést Ház Poly íónia zenekara kísérte, Via 'iimír Kazár vezetésével. Az öttagú bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat.

Végül is a következő döntés született: az Aranykalász ’81 első díját a szered! Miroslav Raéák szerezte meg, a második díjat a galántai Stojka Ferenc, a harmadikat a Salai (Vágsellye) Ku- sy Magdolna kapta. A közönség díját a jókat Ifelkaj Holocsi Imre nyerte el.

A műsor második részéven fellépett Miroslav Nórák és Stojka Dezső, az A- ranykalász korábbi győztesei, szerepeli még Éva Bi- hariová szlovák táncdaléne- kesnO és a Polyfónia együttes.

—szp—

EREDMÉNYES

KULTÚRMUNKA

A fülekl Kovosmalt Ifjúsági szervezete újból hallat magáról. Az utóbbi Időben olyan eredményeket ért el a kulturális munkában, amelyre joggal lehetnek büszkék. Hogy csak néhány érdekesebb rendezvényüket említsem.

Először került sor Füleken (Filakovo) a Ki mit tud vetélkedőre, majd nem sokkal később megrendezték S hagyományos Aranykakas amatőr táncdalfesztlvált.

A csehszlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére színvonalas kultúrműsorral egybekötött vetélkedőt szerveztek, amelynek folytatásaként az Ifjúsági szervezet két csapata is bekerült a járási döntőbe, ott pedig az előkelő második, illetve negyedik helyezést érték el.

Legutóbb pedig március 4-én jól sikerűit író-olvasó találkozón vettek részt, és elbeszélgettek Duba Gyula íróval. A mintegy három órán át tartó beszélgetés után felejthetetlen élményekkel és az író egy-egy dedikált könyvével távoztak az olvasók

A Kovosmalt n. v, nem csupán gazdasági téren ér el kiváló eredményeket, hanem ezzel párhuzamosan a vállalat kulturális életének színvonala is emelkedik. Hogy kik érdemlik a legtöbb elismerést ezekért a sikeres rendezvényekért? Természetesen minden fiatal, aki aktívan bekapcsolódik az ifjúsági szervezet munkájába, de főleg Kovács Gyula. Rácz júlia. Trizna Gyula és Szívók László. Rácz László

Megközelítés

(FIATAL KÖLTŐK ÉS KÉPZŐMŰVÉSZEK ANTOIŰGIAJA)

Egy antológia összeállításában mindig van valami kockázat, hiszen különböző minőségű, hangulatú, témájú versek kerülnek egy kötetbe. Megkeresni bennük a közöst, az előremutatót, ami valamilyen Jelzést ad a költők és az általuk képviselt líra irányairól, lehetőségeiről, reális vagy legalábbis azt a megközelítő képet adni az olvasónak, nincs minden felelősség nélkül.

A Megközelítés című antológiában költészetünk legújabb nemzedéke mutatkozik be, amely az 1970-ben jelentkezett „kilencek“ után kezdett publikálni. A gyűjteményben hét pá lyakezdö költő és hét képzőművész munkáival találkozhatunk. Ök már ebben a társadalomban születtek, élményeiket itt szerezték. Kézenfekvő a kérdés; mindebből mit és hogyan hasznosítottak?

Fiatalokról lévén szó, természetes, hogy újszerűre, eredetiségre törekszenek. Ez néha buktatókkal jár. Kö- vesdy Károly a legkiforrottabb, leg- éredétlbb. Előnye jelen esetben jogtalan előny. Kövesdi Károlynak fél

évvel korábban mint ez az antológia, megjelent első kötete „Romváros! beszélgetés“ címmel. Vitaiba tatlanul Soóky Péter a legkimunkál tabb költői eszközökkel rendelkező alkotó. Az összeállítók több szempontot is mérlegelve döntöttek úgy, hogy a legérettebb pályakezdők legjellemzőbb és legígéretesebb versei és kép zőművészeti alkotásai kapjanak helyet a kötetben. A verseket a liatal képzőművész-nemzedék munkái egészítik ki. Reméljük, ezekről a fiatalokról még sokat hallunk.

Hét fiatal költői profil. Még az élet nagy próbáin innen, de már sok tapasztalattal, teli komolysággal, felelősséggel. Az alkotások tükrözik a

szerzők különböző életfelfogását, kifejező képességét és azt a közös vonást, amely kifinomult szociális érzékenységükben és realista szemléletükben nyilvánul meg. Tudjuk azt is, hogy mindannyian nyakig benne élnek korunkban. Pózok, mell- döngetés, nagyképűség nélkül egyszerűen szolgálnak, mert a szolgálat a céljuk.

Reméljük, évek múltén kijelenthetjük, hogy a Megközelítés antológia megteremtette a szlovákiai magyar költészet — képzőművészet folytonosságát.

(MADACH 19áÓ) Száraz Pál