Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-17 / 11. szám

Sohasem szabad szem elől léveszlenünk. hoií} a forradalmisájí nem nagy 'szavakon, hanem konkrét h űeken, kezdeméiiyczé-^eken. fegv elmezeMsegi .1. hatékoin és jó iniiiőségíí munkán alapulJozel 1/enárl.

az S/i.KP KB első titkára

(ÄZ SZLKP Bratislava! városi konferenciáján elhangzott beszédéből.)

A kerületi és városi pártkonferenciák után néhány nappal, március 20-án Bratislavában megnyílik Szlovákia Kommunista Pártja kongresz- szusa. Ez a kongresszus lesz az utolsó láncszeme a párt küszöbönálló XVI. kongresszusára való felkészülésnek. Az eddigi tanácskozásokból Gustáv Husák elvtárs a prágai városi párt- kenferancián azt a fontos következtetést vonta le, bogy a CSKP jól felkészült az április 6-án kezdődő XVI. kongresszusra. A sajtó, a rádió és különös»!! a tévé közvetítésével a kerületi és városi pártkonferenciák taFártunk gazdaságpolitikája nagyon reálisan ezekből a tényekből indult ki. Az 1981—85-ös évre vonatkozó szociális és gazdasági fejlesztés fő irányai cimű dokumentum a bel- és külgazdasági egyensűlyhelyzet javítására helyezi a hangsúlyt. Ez pedig megköveteli a termelés hatékonyságának növelését, szerkezetének átalakítását, nemzetközi versenyképességének fokozását. Terveink nem ellenzik tehát az ipari termelés emelkedését, sőt szorgalmazzák is azt, de csak olyan mértékben és szerkezetben, hogy az segítse az ezport bőviTEKINTÜNK A jOVÖBE

nácskozását az ország egész lakossága láthatta. így mindenki megismerkedhetett azokkal a problémákkal, amelyekről a kommunisták o napokban taaáeskoztak. A Rndé právs joggal állapította meg, hogy nemcsak a párt, egész népünk jól felkészült a kongresszusra. Igényes időszakba lépünk, az eddigieknél nehezebb feladatok várnak ránk, de érettebbek, tapasztaltabbak vagyunk, ismerjük lehetőségeinket, erőinket és képességeinket.

Szövetségi miniszterelnökünk, Lu- bomir Strougal elvtárs, a párt dél- -morvaországi kerületi konferenciáján a gazdasági problémákat elemezve mutatott rá arra a tényre, hogy „pártunk politikájának fő célja az elmúlt időszakban is az volt, hogy az emberek igyre jobban és megelégedettebben éljenek, és mindenki, aki jót akar a köztársaságnak és a szocializmusnak, teljes mértékben és megfelelően érvényesüljön a munkában és az életben. Mindannyian tudjuk. hogy eközben számos problémával és feladattal kellett szembenézni, amelyek belső, de különösen a külső feltételekből adódtak.“

tését, az impert ésszerű megtakarítását és a belföldi áruellátás javítását.

Hasoalá a helyzet a mezőgazdaságban is, emelni kell a hozamokat, de nem mindegy, hogy ez mennyibe fog kerülni. A költségek nem növekedhetnek olyan gyorsan, mint a termelés, itt sem mindegy, minek az árán sikerül egyebek között jobb termés- eredményeket elérni, miféle körülmények között bővül az állattenyésztés és miként van mód az állattenyésztési termékek ipari feldolgozásának fokozására. Mindennek ugyanis csak akkor van értelme, ha gazdaságilag hasznos, ha megéri. Ezek a törekvések nemcsak új intézkedéseket, hanem új típusú szemléletet is követelnek. Egész gondolkodásunkat még inkább hozzá kell igazítanunk a növekvő feladatokhoz. Ennek az igazodásnak legfőbb feltétele az új iránti érzékenység, és a változó körülményekre szükséges felelős reagálás. Ez 8 szellemi frisseség táplálja majd a követendő magatartást, a kezdemé- ayező aktív és fegyelmezett munkát.

—S—

Bratislava látja vendégül 1981. március 28—22-e között Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának küldöttjeit

JÖ MUNKA A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE

A napokban adta át Ml- CHAL ZOZUEÄK elvtárs, a SZLKP KB titkárságának tagja, a SZISZ SZKB elnöke a topoICanyl járás vezetőinek a SZISZ SZKB vándorzászlaját, amelyet a szocialista munkaverseny 4. szakaszában elért kiváló eredményeiért érdemelt ki.

Ebben az időszakban nem csak a topoICanyi járásban, hanem egész Szlovákiában az alapszervezetek többsé-- gében aktív munka folyt, és sokán kiérdemelték azt az elismerést, hogy a kongresszus napjaiban bejegyzik nevüket a SZISZ munkacselekedeteinek könyvébe.

A SZISZ büszkén jelentheti az SZLKP kongresszusának, hogy Szlovákiában az említett versenybe 1980- ban több mint 16 000 SZISZ -alapszervezet kapcsolódott be, vagyis 487 000 SZISZ- -tag. A fiatalok érdeklődésének középpontjában a gazdasági feladatok teljesítése áll. A SZISZ tagjai Szlo vákiában ebben az időszakban 31 millió órát dolgoztak le társadalmi munkában, teljesítményük értékes gazdasági eredményeket hozott Az értékelésből megtudhatjuk azt is, hogy a fiatalok nemcsak mennyiségben, a minőség területén is helyt

álltak. Számos termelő ü- zemben jől működnek az Ifjúsági Fényszóró járőrei, feltárták a tartalékokat, elősegítették az anyag- és energiahordozók megtakarítását. Szép eredményeket könyvelhettek el az újító- mozgalomban is, például a partizánskéi cipőgyárban a fiatalok újítási javaslataiból negyvenhetet elfogadtak, s ezáltal a vállalat több mint 4 millió koronát takarított meg. Ugyanebben az üzemben a fiatalok kezdeményezésére 822 ezer korona értékű anyagot takarítottak meg.

AKI VÄLASZOL: DUDÁS KÁLMÁN,

AZ SZLKP NYUGAT- SZLOVÁKIAI KERÜLETI bizottsága NAK HELYETTES OSZTÁLYVEZETŐJE, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KONGRESZ- SZUSÁNAK KÜLDÖTTJE.

— A közelmúltban részt vettél a kerületi pártkonferencián. Hogyan értékeled e jelentős tanácskozás lefolyását?

— A kétnapos tanácskozás nagy felelősségtudattal értékelte a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítását a nyugat-szlovákiai kerületben. Hogy hogyan értékelem a tanácskozást? Elég nehéz kérdés, hiszen szó volt itt a gazdasági fejlődésben, a társadalmi életben, a nevelésben elért eredményekről, de a gondokról, a hiányosságokról is. Ezeket és okait elemezve a konferencia meghatározta a kerület fejlődésének ütemét az élet minden szakaszán a következő ötéves tervre. A tanácskozáson a kerületi pártszervezet teljes politikai és eszmei egységet demonstrált. Mondhatom, hogy a tanácskozás szelleme tárgyilagos és bíráló volt.

— Mi az, ami kiváltképpen megragadta figyelmedet?

— A kommunisták felelősségtudata, felelősségérzete a jelenért és a jövőért. Ez megmutatkozott a főbeszámo- lóban, Bilak elvtárs beszédében és a küldöttek felszólalásaiban is. Megragadott a tanácskozás emberközpontúsága. Itt hadd Idézzek Bllak

elvtárs nagyon tartalmas felszólalásából csupán egyetlen gondolatot: „Nagy gondot kell fordítani a káder- munkára, az emberek nevelésére. Csak az olyan ember nevezhető 'forradalminak, aki öntudatos, odaadó a szocializmus ügye iránt, s meggyő- zödéses hazafi, internacionalista.“

Ott, ahol európai vagy világszinten termelnek gabonát, gyártanak gépet, és ott, ahol a tervezett feladatok teljesítésében hiányosságok voltak, szükséges hangsúlyozni minden ember felelősségét. Nem mindegy az, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a feladatok teljesítéséhez.

Vegyük például az Iskolát. Többször hallom, hogy sok diák közepes eredmények elérésére „törekszik“, holott képes lenne többre, Egyet lehet velük érteni? Nem hiszeml Hisz azok a feladatok, amelyeket meg kell oldanunk a társadalmi haladás, a gazdasági élet fejlődése végett, diáktól, dolgozótól többet követel. Ha többet akarunk kapni a társadalomtól, tenni is többet kell érte. A fiataloknál a többet tevést a jó politikai és szakmai felkészültségben látom. Azok, akik ma az iskola padjai között és a műhelyekben a jövőre -készülnek,

2000-ben hozzáállásuk és felkészültségük függvényében lehet meghatározni társadalmunk további fejlődését. Van itt mit tenni, és nem is keveset, de én optimista vagyok. Bízom a fiatalokban.

— Mit vársz az SZLKP kongresszusától, főleg ami az iskolaügyet, az ifjúság nevelését illeti?

— Meggyőződésem, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa behatóan fogja értékelni az ifjúság nevelésében elért eredményeket, és blráióan szól az ott fellelhető hiányosságokról is. Mérlegre teszi a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztéséről szóló dokumentum realizálásának első eredményeit. A csehszlovák oktató-nevelő rendszer hangsúlyozza, hogy szüntelenül javítani kell az oktatómunkát, és el kell mélyíteni a szocialista oktatás politechnikai és munkára nevelő jellegét.

Ogy gondolom, hogy Iskoláink modern felszereltsége csak egyik feltétele a sikeres munkának. Igen fontos láncszem a pedagógus személyisége, eszmei és szakmai felkészültsége és nem utolsósorban az embersége. .