Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-10 / 10. szám

im 3

22 EZER LAKÁS

SiloTákia fŐTárosa, Bratislava szinte nap- rAl napra más: gyarapodik, . zépiil, szemünk láttára változik arculata, és válik az ország második legnagyobb városává. EbbOl a vá- rosformálá műnkéből pedig jócskán kiveszik részüket a Bratislava! Magasépítő Vállalat dolgozói is. E népes őpitőgárda feladatairól beszélgetünk most RUDOLF BRl- DZIK mérnökkel, a vállalat igazgatójával.

9 Milyen elhatározással lépték át a hetedik ötéves terv küszöbét?

— Bizonyos mulasztásokkal az előző évből; így elsősorban azzal az elhatározással, hogy behozzuk a lemaradást, és a jövőben hasonló gondjaink ne legyenek. A jobb munkaszervezésre. Irányításra törekszünk, s arra, hogy Időben beszerezzük a szükséges építőanyagot és más termékeket, ügyel- ^ ve azok kifogástalan minőségére, javítanunk kell az építkezések szociális ellátottságán, mégpedig úgy, hogy ezek a berendezések télen Is szolgálhassák dolgozóinkat Ebben az évben különösen próbára teszi erőnket a Lűky II, III, IV, V, VI lakótelepekhez tartozó kazánház építése, mert ettől függ az említett lakótelepek folyamatos átadása.

9 Ha már szó esett a LAky lakónegyedről, milyen egyedi problémákkal kell még megbirkózniuk?

— Hogy tovább haladhassunk a ligetfalul városrész építésében, le kell állítanunk az Oroszkai úton közúti forgalmat.

9 A hatodik ötéves terv a Bratislavai Magasépftó Vállalatnak 22 822 lakás átadását irányozta aló; mint arról értesültünk, ezt a tarvet nemcsak hogy teljesítették, hanem 135 lakással meg Is tetézték. Az áj ötéves terv milyen feladatokat ró a vállasporttelep, több szaktanintézet, a Csehszlovák Állami Bank épülete, a Vzorodev szolgáltatóháza és néhány beruházás saját termelőegységünk számára.

9 Dióhéjban felsorolná a vállalat ez évi feladatait?

— Egyes számú üzemünknek ebben az évben 1656 lakásegység építését kell megkezdenie, 1682-t összeszerelni és 1529-et befejezni. Dolgozóinknak különös figyelmet kell fordítaniuk a kazánházak, műszaki és transzformátorállomások építésére. Mindent el kell követni a folyamatos termelés jobb megszervezéséért, a részmunkák zavartalan menetéért, a műszaki előírások megtartásáért; és fontos, hogy dolgozóink kiismerjék magukat a tervrajzokban.

Kettes számú üzemünkre várnak a középületek: saját kapacitással három Iskola és nyolc óvoda felépítése szerepel a 7. ötéves tervben. A 24 millió koronás beruházással épülő ruüínovl kórház és pollkllnika munkálataiban részt vesznek a Stavomon- tá2e és a Stavov^roba vállalatok Is.

Hármas számú üzemünk munkája szintén a lakásépítkezésre összpontosul. Ebben az évben 1800 lakásegység építését kell megkezdenie, 2603-at összeszerelnie és 2356 lakást befejeznie. Továbbá 22, folyamatban levő középület befejezése vár ennek az üzemnek a dolgozóira. Jobb munkaszervezéssel kell építenie a Mlynské Nlvy-l la- káselemgyárat.

Négyes számú üzemünknek emelnie kell a mélyépítő munkások létszámát, ütemterv szerint végeznie az alapozást és időben

megkezdeni a szerelési munkálatokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a távfűtés építésére, legfőképp a Lúky lakónegyed számára, továbbá 4285 lakáshoz kell biztosítania a paneleket. Meg kell tartani a technológiai előírásokat, és következetesen ügyelni a gépek karbantartására. A házelemek gyártásában elhanyagolják a formázó berendezések tisztítását, aminek következtében a megengedettnél nagyobb gyártási hibák keletkeznek az épületelemeken, ezzel pedig megsokasodnak az épületen a befejező munkálatok, javítani kell az együttműködést a Stavomontáíe és a többi társvállalkozó között, ezen belül Is nagyobb gondot kell fordítani az építkezések befejezésére, az átadáskor vagy a használat során észlelt hibák eltávolítására.

Műszaki újdonságaink közül megemlítem a B-63-as típusú beépített mellékhelyiségeket, amelyeket sorházakba terveztünk. Még nem tisztázódott ezen előregyártón lakáselemek raktározásának a kérdése, és még abban sem jutottunk megegyezésre a Zillnal Szerkezetacélgyárral, milyen komplett állapotban szerelik majd be a lakásokba.

A Stavovyroba a Bajkál utcai és a liget- falul épOletemelgyár átalakításában vesz részt. Ugyancsak együttműködik a lakások befejező munkálataiban, a középületek és a saját beruházások felszerelésen. A ruítnovl kórházon 12 millió korona értékű szerelési munkát kell elvégeznie.

Ennyi röviden arról, mi mindennel kell üzemeinknek és az egész vállalatnak ebben az évben megbirkóznia. Az elmondottakból kitűnik, nem is kevés az, ami a vállalat vezetőségére és dolgozóira vár.

9 Köszönjük a beszélgetést.

Kérdezett: SURAN JOZEF

A szerző felvétele

latra?

I A hetedik ötéves tervben Szlovákia fővárosában 22152 lakást kell átadnunk, s ebből 1981-ben 3908-at, nagyobb, 84,7 négyzetméteres alapterülettel, s 1983-lg még nagyobb, 107,5 négyzetméteres alapterület- tel építjük majd a lakásokat. A komplex lakásépítési terv 5 millió értékű munkát Irányoz elő, s további vállalkozásokra 6 milliárd koronát.

9 A komplex lakásépítkezésen kívül más középületek realizálása is vár vállalatukra. Felsorolna ezekből néhányat?

— Igen, nem kis feladatok várnak ránk ezen a téren. A folyamatban levő beruházásokon kívül — mint amilyenek a ruZlno- vi kórház és pollkllnika, a kramárel tudományos kutatóintézet, az OMNIA, a cipőáru- ház, a Stavoprojekt épülete, a paslenkyt sportközpont — további, szinte országos jelentőségű épületek realizálása vár ránk. Többek között a Béke téri szálloda, a Fran- tlSek Zupka szakszervezeti Iskola, a po- Sefil ipari szakközépiskola, a ligetfalul

A DúbTavka-Záluhy lakónegyed

VANDORSERLEG - FALUSZÉPfTÉSÉRT

Dernő (Drnava) alig 800 lakosú község a rozsnyól (Roíftava) járásban. Régi bányásztelepülés, egykor vasöntödéjéről, jelenleg pedig a fiataljairól híres. A falu Ifjúsági szervezete a közelmúltban elnyerte a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vándorserlegét. Ezt a kristályvázát ötévenként az a szervezet kapja, amely legaktívabban vesz részt a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében.

A szervezetnek mindössze harmincnégy tagja van, közülük hatan párttagok, de a közös munkán jóval többen osztoznak. A szervezetet nyolc évig Dobay Péter vezette. Szervezett, keményen dolgozott, minden munkában ő volt az első. Huszonnyolc éves, de nem érzi magát még öregnek, így a legutóbbi SZlSZ-gyűlésen átadta a stafétabotot Cíntel Ivettkának. Péter természetesen továbbra sem válik meg a SZISZ-töl, már csak azért sem, mert egy ideig eltart, míg az utód belejön az elnöki funkcióval járó teendők végzésébe.

— Péter, mi minden változott községetekben a választási időszaki alatt, és milyen része van ezekben a változásokban a SZISZ-szervezetnek?

— Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon örülünk a vándorserlegnek, habár létezéséről nem Is nagyon tudtunk, nem a verseny kedvéért dolgoztunk, hanem mert szükség volt a munkánkra. Például a falu hangosbeszélőjének felújításánál 680 órát dolgoztunk le társadalmi munkában, és körülbelül ugyanennyi Időt a falu ravatalozójának építésében is. Nyolc tonna hulladékvas összegyűjtését vállaltuk, és ezt a kötelezettségünket csaknem száz százalékkal túlteljesítettük. Kivettük részünket a mezőgazdasági idénymunkákból is, a Rozsnyói Állami Gazdaságba jártunk dolgozni.

— Gondolom nemcsak dolgoztatok, szórakoztatok is?

— Természetesen. Már hagyomány, hogy szervezetünk minden évben ellátogat hazánk valamelyik vonzó ■ kirándulóhelyére. Tavaly például a Siraván voltunk. Itthon rendszeresen szerveztünk vitaesteket, kultúrműsorral egybekötött diszkókat. Zenekarunk Is fellép minden héten. (Ezt a zenekart kMif''’hen Péter vezeti.) A politikai oktatást két csoportban bonyolítjuk le: ti-'

zenhárman a politikai alapismeretek, tizen- ketten pedig a politikai aktualitások körének tagjai. Az oktatást előadásokkal, beszélgetésekkel igyekszünk vonzóbbá tenni.

— Ogy vettem észre, hogy a falu nagyon is számol segítségetekkel, és elvárja a fiatalok helytállását. így van ez fordítva is?

— Tökéletes az összhang köztünk. Ez talán azért van, mert Dernő vezetői is csaknem valamennyien fiatalok, de mindannyian a fiatalok ügyének elkötelezettjei. Itt van például Majoros Marlca, a művelődési központ vezetője, aztán Mázik Edit, a nemzeti bizottság titkára, Kuchta József, aki munkája mellett a jnb képviselője is. Mindenben segítségünkre volt Zsllla István, a hnb-elnöke és Pálusz László, a helyi párt- szervezet elnöke is. Támogatták kezdeményezéseinket, és ha Idejük engedte, részt Is vettek rendezvényeinken. Nem lenne teljes a névsor, ha Szllicel Sándor bácsi nevét nem említenénk, aki szervezetünk propagandistája, mindenese, amolyan igazi nagyapánk. Szervezetünkben elv, hogy mindenki egyért, egy mindenkiért; egyaránt kivesszük részünket a társadalmi munkából, a szórakozásból és a továbbképzésből. A vándorserlegnek Is az egész falu örült.

— Végezetül egy kérdés az új elnöknek: Cintel Ivettának: Milyen érzés vállalni egy jól működő szervezet vezetését?

— Nem lesz könnyű dolgom. A falu megszokott egy bizonyos magatartást a részünkről, azt, hogy mindig kéznél vagyunk, ha szükség van ránk. Engem ez kötelez, de remélem, nem lesz nehéz megértetnem ezt a társaimmal sem. Nem Izgulok, hiszen ha nehézségek adódnak, akkor Péter segítségemre lesz... Nem lesz könnyű ez az év már azért sem, mert a vándorserlegről nem szívesen mondanánk le.

KOCSMAROS lAszlo

Illusztrációs fénykép

MONOlöG

„Végül is: mindegy. Tisztában vagyok saját képességeimmel, önmagámmal; tisztában vagyok vele, mit érek, hogy bennem is van érték, mint minden emberben. De azért fáj, sokszor nagyon is fáj, elkeserít, hogy ezt senki sem akarja tudomásul venni, értékelni, hogy a környezetem, az osztálytársaim a látszatból ítélnek, abból vonnak le következtetéseket. Abból, hogy anyám „csak“ takarítónő, és apám mindig részeg, rendetlen, hogy a kocsmák, az utca röhe- je. Tudod, ez egy kisváros, itt mindenki ismer mindenkit, ismerik apámat is, akire, sajnos, éh is csak úgy tudok gondolni, emlékezni, mint egy léhütö, részeges csavargóra. Akt életében többet volt mámoros, italos, mint józan állapotban. Persze, ha csak erről lenne szó, ami ugyan már magában is elég nagy tragédia; de hát a következmények, azok az igazán szomorúak. Hogy elissza a család minden pénzét, s nincs nyugalmunk tőle se éjjel, se nappal. Szegény anyám, megverte az isten a sorsát, amúgy is vézna, törékeny teremtés, hozzá még szív- és idegbeteg is. Nem is csodálom; a csoda az lenne, ha közel húsz éve töretlenül tudta volna viselni a megpróbáltatásokat. Azt mondja, már akkor, amikor én még nem is voltam, már akkor verte, ütlegelte őt apám, szaladhatott az anyjáékhoz, nagyanyámékhoz. Éjjel, hálóingben kellett futnia, esőben, hóban, akármikor, ha apámra rájött a dili, és éjnek Idején késsel a kezében, részeg fejjel kedve szottyant cir kuszolnl. Nem változott meg akkor sem, amikor én megszülettem. Szaladnia kellett anyámnak, engem pólyába bugyolálva. Nagymamáéknál menedékünk volt, csakhogy már jó tíz éve meghaltak ők is, gyorsan egymás után mentek el mindketten. Aztán hol az egyik, hol a másik szomszéd fogadott be éjszakánként, s miközben mi meglapultunk, apám dörömbölt az ajtón, beverte az ablaküveget, felricsajozta az egész utcát. Tűrték, amíg tűrhették, de nekik >s véges volt a türelmük. Tudtuk, bá’-- mennyire él is bennük a segítőkész- ség, fószándék, sajnálat, nem látnak már szívesen, bezárták előttünk az ajtót. Nem futottunk aztán már sehová, otthon tűrtük, szenvedtük apám dühét, gorombaságait, míg ki nem szállt fejéből az ital, míg össze nem rogyott. Többször volt már kórházban, elvonókúrán, kezelték a májára, a szívére, mindenére, de alig került ki a kórházból, alig volt egy-két hét nyugalmunk, kezdte újra elölről az egészet.

Ötvenéves, de már hetvennek is kinéz, vénséges aggastyán, megtépázott öreg lett belőle: szánalmas látvány. De még ma is megteszi, hogy részeg fejjel bejön a gimibe, és felfordulást csinált, trágár szavakat or- dibált, és azt hántorgatta, hogy csak a napot lopom az Iskolában, ahelyett, hogy dolgoznék. Hogy ö már nem hajlandó tovább rám keresni, költeni, hagyjam ott az iskolát, de még a házát is, dolgozzak, keressek magamra. Aztán ha kituszkolják öt az épületből, megy a kocsmába, ott teszi a cirkuszt vagy az utcán, mindenki szeme láttára. Elhiheted, hogy szívesen elmennék, itthagynék mindent, de anyámat sajnálom, a szerencsétlent, mi lesz vele, ha nem leszek mellette, ha nem vigasztalom, ha nem védem meg őt, már ahogy tudom.

Negyedikes vagyok, érettségizni. Bs nem az bői jutottam el eddig, sem láttunk egy fillért anyám kuporgottá össze bői a szükséges pénzt, tam nyaranta, minden raktam.

szeretnék le- apám pénzé- abból ml sosem, hanem kis fizetésé- meg dolgoz- ftllért félreTudod, még a fiúk se állnak velem szóba, pedig nagyképűség nélkül mondhatom, nem vagyok csúnya lány. Azt, hogy nincs barátom, fiúm, még valahogy elviselem, de azt nem értem, miért kell nekem apám árnyékában élnem, miért azonosítanak vele? Hát tehetek én arról, hogy ő ilyen, hogy iszik, hogy cirkuszol, hogy nekem nem jut ruhára, új cipőre, magnóra, csecsebecsékre, kirándulásokra, cigire, presszóra, mint osztálytársaimnak?!

De hát, végül is: mindegy. Nem érzem magam kevesebbnek náluk, tisztában vagyok önmagommal, s túlteszem magam közönyükön, fricskáikon. Bármennyire is, nem tagadhatom meg szülőmet, utóvégre: az apám.”

Lejegyezte: Zolczer lános