Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-10 / 10. szám
A SZESZRE MF]A ZXZ. évfolyam 1981. márelui 10. Ara 1,«— korona lAPlINR TARTAIMÄBÖI= Egy vállalat - 22 ezer lakás Vándorserleg - faluszépítésért Világjárók: Skandináv fővárosok Sofia Valentová filmtervei Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége e napokban közzétette országunk gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak javaslatát az 1981—1985-os Időszakra vonatkozólag, amelyjet majd a CSKP áprilisban összeülő XVI. kongresszusa hagy Jóvá. Az anyagot a napilapok teljes terjedelmében közölték, s ezek megismerése minden állampolgár számára igen fontos, annál is inkább, mert mindannyiunkat érdekel, mit várhatunk a közeljövőtől. Számos vállalat dolgozói, köztük a fiatalok is, helyesen értékelték a javaslatot, és felajánlásaikkal saját maguk is hozzá akarnak járulni az elképzelések megvalósításához. fejlődésünk a ket kongresszus kozott A XV. kongresszus óta eltelt Időszakban, noha a gazdasági fejlődés dinamikája lassúbb volt a VI. ötéves tervben feltételezettnél, tovább foljjtatódott az anyagi- »műszaki bázis fejlődése, folyamatosan növekedett a MINDENT AZ EMBERÉRT társadalmi termelés. A terv szándékaival összhangban Szlovákiában gyorsabban növekedett az eröforráskép- zés, mint Csehországban. Az ipari termelés körülbelül 25, az építőipari termelés 26, a mezőgazdasági termelés # %-kal növekedett. Elmélyült hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban való részvétele, és dinamikusan fellendült a Szovjetunióval és a többi KGST-tagország- gal való gazdasági együttműködésünk. A pozitív eredmények ellenére nem valósultak meg minden téren tervszándékalnk. Nem hasznosítottuk kielégítően a tudományos-műszaki haladás eredményeit, a tüzelőanyag, energia, nyersanyag és a munkaerő kihasználása sem volt megfelelő. A hatékonyság és az összes munka színvonalának gyors emelésére irányuló stratégia szorgalmazása nem nyilvánult meg elég erőteljesen gazdasági eredményeinkben. A hiányosságok ellenére is növekedett a társadalmi termelés és az anyagi erőforrásképzés, és ezzel összhangban emelkedhetett a lakosság életszínvonala. A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók havi átlagbére 2642 korona volt, 15 %-kal több, mint 1975- -ben. Hasonló mértékben növekedett a szövetkezeti földművesek tiszta juttatása is, és ez megközelítően elérte a népgazdaság többi ágazatában dolgozók jövedelmének színvonalát. Az egy személyre eső fogyasztásra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az összes alapvető élelmiszer, a ruházati cikkek és a széles körben használt háztartási cikkek fogyasztásában kielégítő színvonalat értünk el, és e téren álljuk az összehasonlítást a világ iparilag fejlett országaival. Különösen gyorsan emelkedett a személygépkocsik száma. Az ötéves tervidőszak kezdetén 10 lakosra jutott 1 gépkocsi, 1980-ban már minden 7 lakosra jut 1 személyautó. AZ ELKÖVETKEZŐ EVEK IRÁNYZATAI A párt politikájának kulcsfontosságú célja a lényegében nehezebb külső és belső feltételek között is az elért magas életszínvonal és ezzel kapcsolatos szociális biztonság megtartása a népgazdaság fejlesztésben elért eredményekkel összhangban. E cél elérése azonban — több külső és belső okból kifolyólag — rendkívül Igényes feladat lesz. Feltétlenül számolnunk kell főleg azzal, hogy sokkal nehezebben és drágábban tudjuk beszerezni a szükséges tüzelőanyagot és energiát, a kőolajat, a fémeket, az élelmiszert és a többi nyersanyagot. Ez mind a belföldi, mind a behozatalból származó termékekre érvényes. Igényes feladatnak látszik az importált értékes tüzelőanyagok beszerzéséhez szükséges anyagiak biztosítása. Népgazdaságunknak helyt kell állania a nyugati piacokon kialakult éles konkurrenciaharcban, termékeivel meg kell felelnie a külföldi vásárlók és a hazai fogyasztók fokozódó minőségi és műszaki színvonallgé- nyelnek, miközben számolni kell a létszám emelkedésével, a beruházási lehetőségek lényeges csökkenésével és más tényezőkkel. A CSKP KB Elnökségének javaslata részletesen taglalja a feladatok megoldásának módjait és széles teret biztosít a dolgozók kezdeményezésének. Rámutat a tömegszervezetek, különösen a szakszervezet és a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezeteinek felelősségére. S— í t i Egy régi mondás szerint a tavasz akkor kezdődik, amikor a futballblró belefúj a sípjába. Az I. liga mérkőzései után ezekben a napokban megkezdődtek a küzdelmek az alsó osztályokban is. Lapunk 9—10. oldalán összeállítást közlünk a Szlovák Nemzeti Ligáról, és ezen belül elsősorban a DAC- -ról. Csallóközi olvasóink bizonyára kedvezően fogadják majd ezt az anyagot, és rendjük, az ország többi részében sem utasítják vissza. Ügy gondoljuk, az összeállítás ötletként is szolgálhat hasonló műsorfüzetek elkészítéséhez. '*,■ V / I $ » t t t t t t f / i I. / t t V GM aíIÖIII."' AKI VÁLASZOL: KATARINA TOBISOVÄ A SZISZ ROZSNYÓI W; ^ ' (ROZNAVA) járási BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE. Miként reagáltál, amikor megtudtad, hogy téged választottak meg a járási bizottság elnökének? >— Nem számítottam rá, még ha alelnök voltam is. Nem feltételeztem, hogy nőt választanak. Amikor megtudtam, nem akartam elhinni. Meglepődtem. Később megbarátkoztam a gondolattal, majd a rám bízott tisztséggel Is. Ismertem a munkakört, a feladatokat, a problémákat. Tapasztalt kollégáim vannak, akik segítenek. Igyekeznek a |b munkájának színvonalát, tekintélyét emelni. Így sikerúlt lépést tartanom a munkámmal, s nem én egyedül, hanem a kollektíva irányítja a SZISZ-t. Bírod energiával és idővel? — Megszoktam. Kezdetben sok volt a teendőm, nem fért be a napi terv- és időkeretembe. Most még több a munkám, de jó időbeosztással és szervezéssel már nem kerülök Időzavarba. Igaz, az én munkaidőm olykor reggel fél héttől éjfélig is tart. Eddig csak a saját munkámért feleltem, most nagyobb a feladatköröm, a járás minden alapszervezetének tevékenységéért felelősséggel tartozom. Járásunkban 240 alapszervezet van. Ogy osztom be az időmet, hogy naponta legalább egy szervezetet meglátogathassak. Irányító, szervező munkám elengedhetetlen feltételének tartom, hogy tüzetesen ismerjem az alapszervezetek életét, munkáját, problémáit. Eszmei-nevelő politikai-szervező munkám színvonala is ennek a helyt zetlsmeretnek a függvénye Milyenek a járás fiataljai, és szerinted milyen a mai ideális fiatal? — Fiataljaink többsége ismeri korunk követelményeit. Vannak azonban olyan fiatalok is, akik könnyelműen viszonyulnak a problémákhoz, és a közért nem tesznek semmit, ök — képletesen szóivá — egy mások által húzott szekér mellett kocognak, ízetienül beszélnek, feltűnési vlszketeg- ségben szenvednek. Hogy milyen az Ideális fiatal? Nos, azt hiszem az, aki tudja, hogy mit akar, akinek c^Ija van, de igényelt mindig egyezteti a közösség céljaival, aki meri vállalni tetteiért a felelősséget. Szerintem ilyen az eszményi fiatal.
