Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-12 / 33. szám
4 A KOMBÁJN „KAPITÁNYA — Csodalatos érzés kerít hatalmába, amikor felölök NIVA típusú gépemre, s magam előtt látom a lágyan hullámzó btízatengert — kezdi vallomását a hodosi (Vydrany) Du ki a Efsz fiatal kombájnosa, Hndnssy Dezső. — Ilyenkor úgy érzem, hogy a „sok“ hajő e- gvikének a kapitánya én vagyok. 1.974-ben, 18 évesen Öltem először kombájnra. Azóta évről évre — a katonai szolgálat idejét kivéve — megismétlődik minden, s immár 880 hektár gabonát arattam le. Nehéz munka az aratás, de nélküle már el sem tudnám képzelni a nyarat. Egyszóval: bolondja vagyok az aratásnak — Kombájnosok titka: a legnagyobb előnyt mindig a kezdéskor iehet szerezni, és legjobban a fordulásnál kell vigyázni. A tapasztalatlanok ott könnyen lemaradhatnak. Persze azért vannak olyanok is. akik nem rajon ganak az aratásért, a por, a hőség nincs mindenkinek az ínyére. Minden ellensúlyozható a ventillátorra;, a porfogóval, ma már egy kombájnról sem hiányoznak. Az az érzés pedig mindent megér, hogy belemarkolhatok a búzába, miközben arra gondolok, hogy én js hozza lárultam ahhoz hogy mindennap friss kenyér kerülhessen az asztalunkra. — Tavaly az SK—5 NIVA típusú gépemmel járási szinten első lettem, ezért a teljesítményemért pénzjutalmat, a szövetkezettől pedig tranzisztoros rádiót kaptam- Ha az Idén Is liven jól végzek, akkor az aratás után nyugodtan fogok „sütkérezni“ a Balaton' partján. Remélem, a szép időből marad majd valami szeptemberre is... Széllé Beáta Határszemle a somorjai búzatáblán JÓL FIZETNEK A GABONATÁBLÁK Horváth Gyula, a somorjai Kék-Duna Efsz fiatal esztergályosa már harmadik aratáskor ül az E-512-es kombájn nyergében. Ügy Ismeri a betakarító kolosszust, mint a tenyerét, s ha elromlik a gép, legszívesebben egyedül javítja meg. Idén pedig elég gyakran előfordul, mert nincs elegendő pót- alkatrész, meg aztán magasra nyúlt a gabona szára, a viszontagságos időjárás következtében pedig ledőlt. Borostás arcú, rokonszenves fiú Gyula, , ha dolgozni kell, nem Ismer fáradságot. — Nézze, mindössze egy hőnapig tart az egész — magyarázza, de nehogy félreértsem, hozzáteszi: — Nem mi akarunk olyan soká aratni, de nálunk is 12 csehországi kombájn segít az aratásban, s ezt illik viszonozni. Kölcsönkenyér visszajár. — Mit ígérnek a gabonatáblák? — Rekordtermést. — Nem hiányoznak a hétvégi napok? — Dehogynem, hiszen minden fiatal szeret szórakozni, a vízben lubickolni, de azt Is megértjük, hogy aratni csak akkor lehet, amikor beérett a gabona. Így aztán nincs mese, sem halogatás, mert az tetemes szemveszteséggel jár. Nem restellek kiszállni a gépből, megnézni, mennyi szem maradt t kicsépelt szalma alatt, kötelességemnek tartom. A segédkombájnos egy jóképű magas fiatalember, látni rajta, hogy keveset napozott az Idén. — Cudar esztendő ez — legyint kezével Pokstaller János. — Bratislavában a villamosmüveknél dolgozom, most még két hétig kisegítek a szövetkezetben. Gyermekkoróm óta mindig nagyon szerettem a természetet, s most módom van gyönyörködni benne. Meg aztán meg is becsülik a munkámat: a hét végén egy kicsit „meg is bor- sozzák“ a keresetet. — Milyen az emberekkel való törődés? — Elcsépelt szó, de valóban sokoldalú. Üdítőitalokban nincs hiány. A koszt kitűnő. Jő leülni az árokpartra, s ott elfogyasztani a szövetkezet asszonyainak finom főztjét. — Az emberek jő ellátása nagyon fontos — szől közbe a kombájn vezetője —, de még ennél is fontosabb a ml helytállásunk. De bocsásson meg, mert minden percért kár, indulnunk kell... TÓTH DEZSŐ Az ország keleti részében is folyik az aratás. A Buzitai JBu- zica) Efsz komaróci részlegének gazdasági udvarán gépjavítókkal, kombájnosokkal találkozom. — Az Idén 2550 hektárról kell learatnunk a gabonát. Huszonkét kombájn áll rendelkezésünkre, ezeket már tavasztól javítgattuk, és most, hogy már aratunk, elégedetten mondhatom, hogy megérte a készülődést, nem kell állnunk géphiba miatt — mondja Abosi Sándar, a részleg vezetője. — Csak az időjárás kedvezzen, és akkor minden rendben lesz — szól közbe Tamás Nándor, Szaniszló Gyula és Szanyi László (felvételünkön). Amikor a szövetkezet fiataljai felől érdeklődöm, Abosi Sándor és a többiek összeirnvetnek. Fiatalok valamennyien, és az aratás már több éve a fiatalok ügye a szövetkezetben. Az idősebbek, ha hisznek is a kombájnban, nem nagyon merészkednek a nyergébe,.. Iván Sándor mente több ezer látogató érkezik hazánk világhírű. fürdőjébe PieS- tanyba fPöstyén), ki turistaként, ki pedig reumatikus, idegi eredetű, illetve mozgásszervi panaszaira keresve enyhítő írt a termálvízben és a gyúgyíszapban. A városrészt a fürdőnegyedtől a Vág folyó választja el. Végigsétálva az üveg- hídon (kolonádny most), gyönyörű látvány tárul e- lénk. Az utakat fák, virágok övezik, hatalmas, pompás park nyúit felüdülést a pihenni vágyóknak. Nyáron a termálvizű Éva strand vonzza leginkább a látogatókat. Egész nyár folyamán gazdag kultúrműsorból válogathatnak a vendégek, melyben főleg a zenei rendezvények vannak túlsúlyban, júliusban az úI Művészek Házában a pöstyéni fesztivál keretében neves előadóművészek koncertsorozata nyújtott maradandó zenei élményt. A szabadtéri színpadon koncerteket, színdarabokat játszanak, rengeteg a nézője a parkban a szabadtéri koncerteknek is. A Moskva moziban naponta háromszor vetítenek filmet, szép idő esetén a szabadtéri mozi várja a filmkedvelö- ket. a pöstényi parkokat minden évben júliustól szeptemberig hazai szobrászok müvei díszítik. » Sok-sok idő telt el, míg Pöstyén virágzó fürdővárossá fejlődött. A város gazdag múltjáról legtöbbet a gyönyörű parkok egyikének lombos fái alatt megbúvó Balneológiái Múzeumban tudhatunk mea. mely 1933-ban nyílt meg a látogatók szár mára. Igazgatója, dr. Seiko Elemír, már évek óta annak szenteli életét, hogy a gazdag történelmi múlttal minél több embert megismertessen. A múzeumban évente csaknem 30 ezren megfordulnak, s mindenki elégedetten, ismeretekkel gazdagodva távozhat. Az első helyiségben Szlovákia térképe látható, melyen a gyógyforrások vannak feltüntetve: 1350 gyógyforrás, 17 fürdő és 7 töltőállomás szolgálja hazánk lakosságnak egészségét. A pöstyéni gyógyhatású termálvíz, mely kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot és szulfátokat tartalmaz úgy keletkezik, hogy a csapadék a Vág menti Inovec (PovaZsktj Ino- vec) délnyugati lejtőinek mészkő és dolomit rétegein át 1800—2000 méter mélységbe szivárog, majd a Vág mentén kb. 70 fokos termálvízként tör fel a mélyből. Jelenleg több kútból nyerik a vizet, közülük a Trajan- -kút a legjelentősebb, melyet Adam Trajanról neveztek el. (Adam Trajan, a cseh származású költő a 17. században énekelte meg a fürdő áldott hatását. Tiszteletére a parkban szobrot is emeltek.) A gyógyvízen kívül nagyon jelentős a kénes iszap is, mely a Vág és a környező patakok hordalékából biológiai, kémiai és fizikai folyamatok hatására a termálvíz „közreműködésével“ keletkezik. Gyógyító hatása messze földön híres. A múzeum egyik helyiségének falát három festmény, ún. triptichon díszíti, mely szüksége rá. Ez a kép szolgáltatta az ötletet Pöstyén szimbólumához: a mankóját eltörő férfihoz. Ez a szobor a hídfőnél ónt reményt a gyógyulni vágyókba. A bugyogó források, melyek télen sem fagynak be, már az őskorban ■ tdecsalo- qatták az embereket. Régi településekről tanúskodik az a tény, hogy minden történelmi korszakból, sót még a történelem előtti időkből is találhatunk itt leleteket. A különböző korszakokat és kultúrákat képviselő kiállított tárgyak révén Pöstyén és környéke Közép-Európa legjelentősebb régészeti lelőhelyei közé tartozik. A jégkorszakbeli mammutagyar lelőhelye Borovce pri PieS- tanoch. Legértékesebb a Mo- ravanyban talált Vénusz, mely i. e. 23 000-ből való; mammutagyarból faragták, s csupán három darab van belőle a világon. A különböző történelmi korokról az a- gyag-, bronz-, üvegedények, tálak, vas szerszámok, ékszerek mesélnek nekünk. Az első írásos emlék Pös- tyénről 1113-ból való. A Zo- bori apátság levelében Pe- scan néven tesznek róla említést. A 14. században qót stílusú templom és kolostor épült, mely a Benedek-rend- hez tartozott, de később leégett. A közeli Veiké Kosto- lanyban a 15. században volt a cseh testvérek utolsó tábora, mely nagy szociális és vallásos hatással volt a környék lakosságára. Utolsó vezetőjüket, fán Svehlát is itt fogták el. A 16. században már mezővárosként lappi- dum) szerepel, saját pecséttel, molnárjoggal, kórházzal és1 szegényházzal rendelkezett, valamint a város előkelőinek apró kínzásokhoz ts joguk volt. Ezt 1742-ben Mária Terézia betiltotta. A 17. és 18. században a vidék mezőgazdasági jelleget öltött. A környék 1848-ban jelentős szerepet iátszótt Stú- rék mozgalmában, A múzeumban látható a Stúr, Húrban, Hodla elfogatására kiadott parancs ts, melyen három nyelven szerepel személyleírásuk. Beethoven tiszteletére ts berendeztek egy helyiséget, hiszen a mester 1801-ben szintén itt keresett gyógyulást. A kutatások kiderítették, hogy itt íródott a „Halhatatlan Kedves“-hez szóló levél is. A pöstyéni forró vízről e- löször Werhner György humanista tett említést a 15. században. Legjelentősebb méltatás 1745-ben Justus Ián Torkos tollából látott napvilágot, akt nemcsak tájékoztatta a nyilvánosságot a fürdő gyógyhat ásóról, hanem mint orvos értékes tanácsokat adott, új gyógymódokat javasolt. A fürdő virágzása a 19. század második felétől a Vág szabályozásával kezdődött, mert addig a folyó gyakori kiöntése gyakran megzavarta a für- dőzőket, és tönkretette a gyógyintézményeket. A fel- szabadulás után rohamos fejlődésnek Indult a fürdőváros. Az először idelátogatók és az évről évre visszatérő vendégek csak elrnqad- tatással beszélnek róla. TÖTH ERIKA Basch Árpád munkája. 1907- ben szecessziós stílusban készült a párizsi világkiállításra. Az első kép mankón érkező betegeket ábrázol, a- kik a másodikon már a csodálatos vízben jürödnek, az utolsó pedig annak jeléül, hogy a víz visszaadta az e- gészségüket, az egyik meggyógyult beteg eltöri a mankót, hiszen nincs többé A VERSENYBEN S,:r: AZ IDŐVEL 500 ÉVE GYÖGYlT
