Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-12 / 7. szám

­M am 7 ARANY CSALOGÁNY Ismét alkalmunk nyílt véleményt mondani hazai pop-ügyekben. A Smena na nedelu és a prágai Mla- dy svét közös ankétjára összesen 15 566 érvényes szavazat érkezett, amelyek alapján számítógép ál­lította fel a végső sorrendet. Egyetlen meglepetést hozott az Idei lista (vagy Inkább tavalyi, hiszen “79 eredményeit tükrözi): a Katapult trió villámszerű élre törését. Ez a rock­zenét művelő prágai együttes csak nemrég került az érdeklődés homlokterébe, s máris maga mögé utasította az egész muzsikus élgárdát. Ebből az de­rül ki, hogy a keményebb stílus még mindig hiány­cikk hangverseny-pódiumainkon. Az énekesnők közül Hana Zagorová jócskán le­körözte ellenfeleit, több mint 5500 szavazattal ka­pott többet, mint kolléganői. Örvendetes, hogy a fiatal generáció képviselői, Marika Gombitová és Petra Janű szintén az élen tanyáznak. Immár tizenhatodszor mondhatja magáénak az Arany Csalogány dijat Karel Gott. Popzenénk ér­demes művészének elsőségét még sokáig nem ve­szélyezteti senki. Sokat ugrott azonban a népsze­rűségi listán Lesek Semelka; ehhez bizonyára a Bratislavai Lírán elért győzelmének is „köze“ van. A szlovák előadók közül Marika Gombitová harma­dik helye a legelőkelőbb, férfiaknál Miroslav 2bir* kát a tizennyolcadiknak, a Modus együttest pedig a hatodik helyre szavazták az olvasók. ÉNEKESNŐK: 1. Hana Zagorová 7117 2. Helena Vondráöková 1329 3. Marika Gombitová 1324 4. Petra janű 1230 5. Marie Rottrová * 863 6. Petra Cernocká 800 7. Nad'a Urbánková 479 8. Hana Hegerová 413 9. Jltka Zelenková 332 10. Jana Kratochvílová 295 ÉNEKESEK: ZENEKAROK: 1. Karel Gott 3742 2. Václav Neckáf 2405 3. Jifí Korn 2262 4. Petr Rezek 1414 5. Karel Zieh 699 6. Lesek Semelka 589 7. jifí Schellinger 562 8. Pavel Böbék 500 9. Petr Novák 379 10. Vladimir MiSík 359 1 Katapult 3449 2. Orchester L. Staidla 2642 3. Olympic 1504 4. Banjo band I. Mládka 1238 5. Plavcl 1012 6. Modus 901 7. Modry Efekt 579 8. Bacily 511 9. Fesáci 431 10. Skupina K. Vágnera 305 OPUS ajánlat Milyen popújdonságot kínál az Opus lemezkiadó az elsó negyedévben? Három kislemez és három album kerül piacra. Olga Szabóvá, J. Veléovsky zenekarával készített kis­lemezt. J. VelCovsky és A. Lukán számai hallhatók raj­ta Spomienky na Zlaté piesky, illetve Prázdna nárué, srdce mám címen. Karol Duchoii is új SP-vel jelentke­zik, Lubo Bélák együttesével vette fel a Brat Slnko, sestra Zem ás a Tak sa vrát című dalokat. Biely deft, Láska bez slov — ezt a két dalt választotta lemezére a tehetséges színész-énekesnő, Zdena Studenková. Leniezgyűjtők figyelem! Februárban az üzletekbe ke­rül a Boney M nagylemeze, válogatás a közelmúlt nagy slágereiből. Egy másik nagylemezen másmilyen válo­gatást hallhatnak az érdeklődők: az Opus klub-03 című LP a kiadó legfrissebb produkciójából nyújt átfogó met­szetet. Bár a Corvina együttesről már csak múlt időben be­szélhetünk, mégis (vagy éppen ezért) érdekességszám­ba megy a Kódex-re keresztelt angol nyelvű albuma. Március elejétől lesz kapható. -ec­■MMHHPHaHMMMaMMHaMMMB HMaMHIWHMMflHnnMHBIIMBHS Meghatottság nélkül em­lékezni még akkor sem le­het, ha dalos kedvű az em­lékezés. — Várj csak, az egyik dalnak a Kalandor grófnő­ben ez volt a szövege: „Ku­ruc volt a nagyapám is, ad­ta teremtette, vasas német labanc népet vasvillával et­te A dal betölti a termet, pe­dig az egykori Bandi hajdú haja már ezüstösen csillog, de hangja még nem kopott meg. — Ferenczy Anni volt a partnernőm ebben a zenés vígjátékban, ő játszotta a Babettet. Hej, de szép idők voltaki Tapsoltak a nézők, új rázni kellett, nem is egy­szer. Akkoriban még nótá- sabb kedvem volt. A lámpa fénye vagy ta­lán valami más miatt csil­log Tóth László, az egykori „leibhuszár“, a snájdig tes- tőr-bonviván szeme? Pedig ma még egy rideg szerep vár rá, a Sütő-darabban el kell játszania a szívtelen ügyészt. Két előadás közti szünet­ben beszélgetünk, és emlé­kezünk vissza a múltra, a dunaszerdahelyi ’ színház e- gyik termében. A többi szí­nész már az öltözőben ké­szülődik az Egy lócsíszár virágvasárnapja című darab előadására. Délután már játszották, egy kicsit fárad* aradandó koncertélménnyel ajándékozta meg gap Ü: jongóit egy őszi estén a Piramis. Igaz, cseréb% ők is kaptak valamit; új albumuk hangkulisszáját. Igjk egymást kiegészítve A nagy buli meggyőző „védőbí széd“ az együttes művészi programja, zenéjük létjogo* sultsága mellett. Mivel az album négy régebbi és vado» natúj dalt tartalmaz, tetten érve a közönség kétféle reagálását, a lemez egyúttal felelet az együttes sike­reinek miértjére is. Hogy miért jó Piramis koncertre járni, szépen lllusa« trálja a Szabadnak születtem, az Őszintén akarok élni, az Ajándék és a Becsület című szerzemények magukkal ragadó hangulata. Puritán rock ez, amelynek egyszerű, emberi érzésekről szóló szövegeit együtt énekli a kö­zönség a zenekarral, ily módon ő is aktív részesévé vá* lik az előadásnak. A zene olyan összekötő kapoccsá válik, amely több ezer idegent képes, ha csak rövid időié is közösséggé kovácsolni. S ez már olyan ered­mény, amelyre érdemes odafigyelni. Más a helyzet a lemezen található újdonságokkal. Itt az együttes nem számíthat a „kórus“ segítségére, ezért ezekben a dalokban a technikai tudás dominál.' A Hív a sötét, a Szerelem ördöge, a Nincs kegyelem és a Csak néhány jó szó című számok egytől-egyik sodró len* . dületű, merészen hangszerelt, amolyan igazi koncert* darabok. Manapság kedvező széljárásnak örülhetnek a kemény, muzsikát játszó együttesek. A feltételek tehát megvan* nak az esetleges kiugráshoz, amelynek első jelei már, mutatkoznak is. Japán érdeklődés után, Franciaország* ban is hajlandók egyengetni a Piramisnak a külföldi sikerei felé vezető, útját. Strieíenec Sándor Nmmmjl tak is, de hát ez a színész­sors ... — Még nekem is be kell öltöznöm — mondja a Sü­tő-darab ügyésze visszazök­kenve az egykori zenés víg­játékok hangulatából, de nehéz elszakadni a múlt kedves emlékeitől, ott mo­toszkálnak az agyban, a ré­gi szép dalok ... — Remek vígjáték volt az Érdekházasság vagy a Be­kopog a szerelem. Az utób­biban énekeltük, nocsak, hogy is van a szöveg? A me­lódia mindig hamarább jut eszembe, de utána aztán beugrik a szöveg is í»» — Ferenczy Annival talán tizenkét évig is állandó partnerek voltunk. Azt hi­szem, ő Is szívesen emléke­zik vissza az együtt dalolt szép énekszámokra, ame­lyeket akkor éppúgy fütyül­tek az utcán, mint a mai fiatalok a mai slágereket. Nagyon hálás szerepek vol­tak ezek, a közönség szíve­sen fogadta a zenés dara­bokat, mi ezekben arattuk a legnagyobb sikereket. Vas­tapssal búcsúzott tőlünk a közönség, hangos szóval hí­vogatva: „Jöjjenek el más­kor isi“ El is mentek, de közben elszaladtak az évek, az egy­kori dalos legényből köz­ben prózai színész lett. — Megőrzött emlékezeté­ben bennünket a közönség, éppen ezek miatt a darabok és szerepek miatt. Előfor­dult az is, hogy évek múl­tán is színpadi nevünkön fogadtak a nézők bennün­ket, pedig évek óta nem tűzték műsorra a darabot. Sok szerepet játszottam, sok darabban jutottam szóhoz, sok őrömet szereztünk a nézőknek, de sok volt az olyan darab is, amellyel megkönnyeztettük őket. I* lyen volt Capek darabja, az Anya, a címszerepben Csé- falvai Katóval. Én Pétert játszottam benne. Nem is tudnám felsorolni az ösz- szes darabot, amelyekben játszottam a Huszonhét év alatt. Visszagondolva ezek­re az évekre egy kissé el- szomorodok, pedig akkori­ban jobbára szekéren jár­tuk a falvakat, gyalogolni is kellett, nem voltak szín­háztermek, ott játszottunk, ahol lehetett. Fárasztó volt a tájolás, de szívesen men­tünk, mert éreztük, hogy a közönség nagyon szívesen fogad, szeret minket, hálás nekünk. Mi tagadás, mi ma is a régi hévvel, szeretettel indulunk útnak, hogy szóra­koztassuk az embereket. Bár ők is mindenütt olyan szeretettel jönnének el a színházba, mint amilyen­nel régebben jártak, és a- milyen szeretettel mi ját­szunk a mai közönségnek isi 'igaz, vannak olyan he­lyek, ahol nagyon szívesen látnak most is, de sajnos meg kell mondanom, hogy néhol hűvös a fogadtatás, kicsi az érdeklődés. Szeren­csére egy-egy jól sikerült előadásunk után feloldódik a merevség, barátság szö­vődik közöttünk és ennek melegét jólesően fogadjuk ml is. De úgy érzem, szere­peimről is kellene néhány szót szólnom. Hadd említ­sem meg az Asztolf ifiurat, a Csikósból, a Kanizsa őr­nagyot Az aranyemberből, Brighellát A hazugból, A- gárdi Pétert a Néma leven­tében, Bagoly tanár urat a Légy jó mindhalálig-ban. Eleinte bele kellett szoknom a komolyabb szerepekbe, de aztán rájöttem, hogy az is hálás feladat, mély emberi gondolatokkal megkönnyez- tetni a nézőket. Sok ellen­szenves figurát is alakítot­tam a színpadon, eleinte vo­nakodva, de való igaz, hogy akkor színész a színész, ha ezekkel a feladatokkal is megbirkózik. Gyakran elő­fordult egy Ilyen szerep el­játszása közben, hogy fel­kiabáltak a színpadra: „Üs­sétek agyon a lelketlen frá­tert!“ Ilyen szerep' volt a Mácsai a Szélviharban. Egy volt földesurat keltettem é- letre, és előfordult az is, hogy szinte attól tartottam, megvernek a nézők. Közvetlenül, szerényen be­szél Tóth László. Rátartiság, nyegleség? Csak a színpa­don, ha a szerep megkíván­ja; mint például a Sütő-da­rabban is. Most már (gazán mennem kell, pedig még szívesen el­beszélgetnék a múltról, még szívesebben eldalolgatnám néhány kedves emlékemet. De majd legközelebb... Vége a dalnak, követke zik a próza: a kíméletlen ügyészszerep. Talán még visszatérünk a dalos emlé­kezéshez, akkor mér Feren­czy Annával duóban.-os I- I ——WWWWWW Hm E i Jla i Im I® | H iSsj! . W® KT Is® .•. •1 'nLVw IU.I/ «>ifikiEIVkiibv Bodola György karikatúrája U lt

Next

/
Thumbnails
Contents