Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-12 / 7. szám
Kevés ország van a földgolyónkon, a .ol ne fordult volna meg Sugár András, a Magyar Televízió utazó tudósítója. Egyik legutóbbi öt ja sórán ég\ hetet töltött a közép-amerikai Mteéraguában. Telefonhívásunkra készsége -sen vállalkozott arra, hogv ofctahi élmérrvetráí bfeszámoHon 'Tanunk olvasó Inak. A TÖRTÉNELEM KEREKET visszaforgatni nem lehet ! Carter amerikai elnök nagy hangon B moszkvai olimpiai játékok bojkottjára szólítja fel a világot, remélve, hogy felhívása meghallgatásra talál. Erre azonban másI féle válasz fogalmazódott meg az országok túlnyomó többségében. A Figaro franoia lap úgy minősítette az amerikcl elnök szándékát, mint aki kész „meggyilkolni j a sportot a nemzetközi pplltlka ! oltárára, dobott áldozatként“. A k Le - Matin már meg Is jósolta a következményt: ;,Erősödik a sportvilág szolidaritása az olimpiai gondolattal, s így Carter éppen a kívánt cél ellenkezőjét éri el." Sokain azt hangoztatják: a sport mindig a népek közötti közeledést, a béke és barátság szellemét szolgálta, éppen ezért napjainkban — amikor ismét hidegháborús szellők : fújnak — még. Inkább az enyhülést kellene segíteni* vele. Bizonyos monopoltőkés körök elvakultságukban ma még nem ismerik fel, Így a bojkott erőltetésével a jövőben Is számolnunk kell. Érdemes tehát alaposabb e- lemzés alá vetni az amerikai elnök és tanácsadóinak logikáját. Voltaképpen mát akarnak bojkottéin!, minek a bojkottját szervezik? Mert annyi bizonyos, hogy az olimpia elleni fellépésük egy átfogó elképzelés része, mondhatni egy szélesebb körű bojkottpoliiika megnyilvánulása. A népek sorsára nézve a legfőbb veszélyt az enyhülés bojkottja jelenti. Az erre utaló jeleket bizonyos Ideje már tisztán láthatjuk. Gondoljunk csak a NATO 1978-as tanácsülésére, amelyen. — a most „nyomős okként“ feltüntetett afganisztáni események e- lőtt egy esztendővel — elfogadták a tagállamok katonai költségvetésének a század végéig tartő automatikus növelését. Vegyük számba azokat az új katonai támaszpontokat, amelyeket az Egyesült Államok határaitól messze, távol, a Közel-Keleten és az Indiai-őceán térségében hozott létre, rdézzflk fel az úgynevezett gyorshadtest megalakítására vonatkozó washingtoni döntést, amely a katoRiportját Viva Nicaragua címmel az ötödik oldalon közöljük. A csehszlovák női kézilabda válogatott szorgalmasan készül a moszkvai olimpiára. Köztük Nagyné Krajcso- vics Mária, a Druístevnik Topofnlky (Nyárasd) tagja is. Róla szól Kismama a válogatottban című riportunk a spnrtrovatban. Palágyi Lajos felvétele ötmillió korona Péter technológus. Dél körül találkozom vele a városban. Azt mondja, kiugrott venni valamit. Már egy órája. Siet ugyan vissza, de azért van idő, megihatunk egy kávét. Elvégre még tart a munkaidő, nem a saját szabad óráiból szánja rám azt a félórácskát. A kisváros üzemében két Óráig tart a munkaidő. Fél kettő után öt perccel már csak egy gép dolgozott — azon is fusiztak, A többiek? Készülődtek hazafelé. Később megnéztem a kilépőkártyákat. Két óm három és hat perc között mindenki elhagyta az üzemet. Előbb csak azért nem, mert szabályellenes. Csak azt nem értem, hogyan lehet három perc alatt letakarítani a gépet, megmosakodni, átöltözni?! Es azt sem, hogy mindezt az üzem vezetői elhiszik: hogy három perc alatt történik mindez. Napközben az utcák — munkaidő alatt — tele emberekkel. Meg a kávéházak. Ennyi ember dolgozna éjszakai műszakban?! Ugye, ezt senki sem állítja! Lógunk. Es ha netán a főnök találkozik az utcán a beosztottjával — munkaidő alatt —, szándékosan nem veszik észre egymást: így nincs is mit számon kérni. Mindezt talán föl sem hoznám, ha a minap hivatalos helyről nem hallom a következőket: Ha hazánkban egy percre kiesik minden dolgozó a munkából, az ötmillió korona mínuszt jelent. Es tegyük szívünkre a kezünket: vajon naponta csak egy percet nem dolgozunk...? Ha netán önmagunkkal szemben részléhajlóak lennénk, akkor itt áll egy további hivatalos adat: Csehszlovákiában átlagosan égy ember évente 19 (!) napot nem dolgozik. ha úgy tetszik, lóg. Aki nem hiszi, utánaszámolhat, csak nehogy még elszomorítóbb legyen a kép!-zolczerA történet tömören eny- nyi: Egy Keposkelocsény- ben (K. Klaöany) élő huszonkét tagú cigány család házat vett a szomszéd községben, Dobőruszkán (Rus- ká). December 24-én délelőtt beköltöztek. Még aznap kora délután a ruszkaiak „megrohamozták“ a falu végi házat, két traktor pótkocsijára felrakták a bútort, majd népes tömeg kíséretében visszavitték Kelecsény- be és a hnb-elnök udvarára lerakták. Mondván: köszönjük, de visszahoztuk a karácsonyi ajándékot; embert, berendezést egyaránt. Azóta a messzi környék erről beszél. És ahogy mondani szokás, áll a balhé! De hogyan is zajlottak le a részletek? Erről szól Zol- czer János riportja a következő számunkban. Fotó: a szerző C-kilakoltatás nat beavatkozás politikája előtt nyit teret. Vagy lapozzuk fel a minapi újságokat, amelyek hírül adják, milyen újabb, nukleáris fegyverekkel felszerelt haditengerészeti egységeket vezényelt azE- gyesült Államok az Iráni partok közelébe. Az olimpia bojkottjára való felhívás pedig egyenesen megcsúfolása annak a Helsinkiben rögzített erkölcsi kötelezettségvállalásnak, hogy „a meglevő sportkapcsolatok és együttműködés bővítése céljából a részt vevő államok ösz-; tönzik a megfelelő érintkezéseket! és cseréket, köztük a legkülönfélébb sporttalálkozókat és versenyeket, amelyeket az általánosan elfogadott nemzetközi szabályok, előírások és gyakorlat szerint rendeznek meg.“ Megalapozottan beszélhetünk az államok közötti kapcsolatok egész normarendszerének, nemzetközi jogi alapjainak Imperialista bojkottjáról is. Ezt támasztja alá minden olyan amerikai lépés, amely valamiféle pillanatnyi szeszélytől, ötlettől vagy érzelmi megfontolástól vezettetve kész bármely pillanatban megsérteni az ország nemzetközi kötelezettségeit, egy tollvonással semmivé tenni az áltála aláírt szerződéseket. Leonyid Brezs- nyev érthetően elvi jelentőségű kérdésként vetette fel, milyen „jogon“ „jutalmaz vagy büntet“ Washington független és szuverén államokat? „Az Egyesült Államok kormánya — mondotta — ezzel a tevékenységével csapást mér az államközi kapcsolatok jogilag szabályozott rendszerének egészére.“ Az olimpia bojkott]átöl eljutottunk tehát a biztonság, az enyhülés, az együttműködés alapjainak, céljainak, a népek érdekeinek a semmibe vevéséig. Vagyis a világ- politikai realitások ' bojkottjához. Csakhogy ez keresztülvihetetlen, mert korunk fő vonásai megmásít- hatatlanok. S ennek tudatában a világot évtizedekkel visszataszítani akaró Irreális próbálkozások helyett a jőzan megfontoltságot kell visszahelyezni jogaiba. M-g SPfe ■M - S
