Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-16 / 51-52. szám

f öldes László, alias Hobo majd­nem két méter magas, ö ennek nagy jelentőséget tulajdonít, a mit a kívülálló aligha érthet. Aki vi szont közelebbről ismeri, előbb-utóbb kénytelen párhuzamot vonni átlagon jelüli méretei íj a benne feszülő e nergia, tenniakurás között. Amihez másnak évekre van szüksége a rock zenében, ahhoz neki egy kurta esz­tendő is elegendő volt. Ám Földes László enthuziazmusa korántsem kor látozható csak a bluesmuzsikára. ö az, aki bölcsészdiplomát szerzett jdip lomamunkája témáját a rock világá­ból merítette j, ő az, aki népművelő ként a komolyzene szeretetére ne velte a fiatalokat, ö az, aki egy cső mó szakmát kipróbált, volt gimnáziu mi tanár, segédmunkás, bohóc ..ö az, akt irodalmi munkáival elismerést vívott ki magának; ő az, akit tavaly az év emberének kiáltottak ki a fia tálokt 6 az, akit a sajtóban kény szerzubbonyba való paranoiás őrült­nek neveztek. Ide kívánkozik még egy gimnazista kislány őszinte mondata: „A színpadon ugráló 196 centis őrült­nek megértem, megfogadom minden szavát." — Minek tulajdonítod a Hobo Blues Band rakétagyorsaságú befutását? — Elsősorban a blues mindenható ere/ének. Ez a zene egyszerű szerke­zete ellenére mérhetetlenül sok ér­zést, hangulatot tud közvetíteni. A fö hangsúly a szövegeken és az elő adás módján van. — A blues az észak-amerikai né gerek népzenéje. A kesergők jelleg­zetes hanghordozásának nagyszerűen megfelel az angol nyelv. A magyar­nak azonban mások a törvényszerűsé­gei. — Nálunk még senki sem játszott bluest magyar: szöveggel. Mi megpró­báltuk a magyar szót a blues ‘talajá ba ültetni. Lehet, hogy nyersnek, dur vának tűnnek dalaink, de őszinte ér­zésekről szólnak, minden kertelés nélkül. — Nem csak póz, szerep az egész? Nem csak egy ügyesen kifundált üz­leti vállalkozás, amely kihasználja a tinédzserek fogékonyságát az új, a más iránt? — Erről szó stncsl Különben en­nek ellentmond az, hogy nincs meg­felelő felszerelésünk, világító beren­dezésünk, amelyre pedig nagy szük­ség volna. Igaz, hogy albumunk hoz­hat pénzt a konyhára, ez azonban gondjainknak csak egy részét olda­ná meg. Kérlek, azt feltétlenül írd még, hogy bármilyen sikere lesz is nagylemezünknek, mi elsősorban kon­certzenekar maradunk. Együttesünk előnyei a színpadon tűnnek ki iga­zán. — Nagyszerű évre tekinthet vissza a HBB. — A koncerteken és az albumon kívül szerepelt a zenekar a Kopasz kutya című filmben, amely egy rock- csoport viszontagságait ecseteli, kez­dettől a befutásig. Nemrégen ajártla- <ot kaptam egy angol drámaíró mű vének a főszerepére, azt hiszem, el­vállalom. Annál is inkább, mivel a HBB kíséretével egy hosszabb léleg­zetű monodráma begyakorlását terve zem. Sajnos, az említett monodrámá ra zsúfolt programunk miatt csak 62-ben kerülhet sor. — Egyik korábbi nyilatkozatodban elhangzott ez a mondat: „Az összes többi művészet — irodalom, film, színház, képzőművészet —, elveszítet­te a közönség nagy részének érdek­lődését, sok esetben öncélúvá vált.“ Erre az észrevételedre a Táskarádió­ban reflektált egy nagy becsben tar­tott publicista eléggé bíráló hangon — A szót emelő publicista a hiva­talnok szemszögéből nézi a dolgokat, én pedig művész vagyok. Annyit hoz záteszek, hogy nagyon szeretném, ha a modern művészetek jobban közelí­tenének az emberhez, az ő valódi nroblémavilágával foglalkoznának. — Miért változott olyan gyakran a HBB tagságának névsora? — A blues kötetlen zene, menet közben bárki beszállhat, s ha érzi a zenét, aktív részese lehet. E stílus nagyjainak, például John Mayáinak a keze alatt rengeteg muzsikus megfor dúlt. Ml persze ügyelünk arra, hogy a tagcserékkel használjunk a zene­karnak, színvonalban előbbre vigyük — Ezt úgy értsem, hogy még ma sem stabilizálódott a csoport? A KÉTMÉTERES HOBO — Ha úgy tetszik, stabilizálódott. De bárki bármikor elmehet, ha jobb ajánlatot kap, senkit sem köt szerző­dés hozzánk. Aki nálunk muzsikál, előbb-utóbb rájön: itt nem lehet meg­gazdagodni. — Sokan azzal vádolnak téged, hogy Mlck Jagger-t majmolod. Ml er­ről a véleményed? — Minden totvábbi nélkül elisme­rem ót mesteremnek, ebből eredhet a hasonlóság. Mesteremnek tartom, de nem példaképemnek. Azért sem lehel példaképem, mert ma a Rolling Stones jócskán eltávolodott attól a muzsi­kától, amelyet a legprogresszívabb korszakában csinált. A színpadon a blues hangulatából indulok ki, igyek­szem önmagamat adni. — Ha nem utánozod Is a zenei vi­lág nagyjainak produkcióit, azért meghallgatod. Kikre figyelsz? ~r Elsősorban annak a zenének az apostolait követem figyelemmel, akik olyan zenét játszanak, mint én. A ha zai bandák közül közel áll a szívem hez a valamikori KEX együttes mu zsikája. Ezt a zenekart körülvevő ef jedő korszakot megörökítettem egyik novellámban. Eredeti csoportnak tar tom a Locomotív GT-t és egy kevés­bé ismert, feltörekvő együttest, az URH-t. — Elképzelhető, hogy a HBB a kö zeljövőben fellép Csehszlovákiában? — Rengeteg levelet kapunk a ma gyarlakta területekről, tudjuk, nagyon várnak bennünket. Hogy eljutunk-e, nem rajtunk múlik. Mi nem vagyunk képesek kilincselni, jópofáskodni az illetékes szerveknél, pedig sokszor erre is szükség van. Hangsúlyozom: szívesen mennénk. — Zene és irodalom, mindkettő e- gész embert kíván. Van még valami? — igen, a család. Póka Egon, Deák Gyula, Földes László. DINAMIT Gj az erő, új a hit Oj a jelszó: Dinamit. E vallomásszémba menő versike egyike a rockrajon gők körében népszerű stró­fáknak, amelyek elengedhe tetlen tartozékai a rokkon certek dramaturgiájának. A benne dicsőített Dinamit n magyar könnyűzenei élet legnagyobb meglepetését o kozta 1979-ben pusztán az zal, hogy létrejött. A nagy berobbanás után, az első le mezekkel és az első nyilvá nos fellépésekkel együtt je lentkezett egy népes tábor amely befogadta, magáénak vallotta a zenekart. Termé szelesen rögtön hallatott ma gáröl az ellentábor is, azt hangoztatva, hogy a' zene­kar méltatlanul sok támo­gatást kapott az állami szer­vektől. Erről és másról be­szélgettem a csapat főnöké­vel, Papp Gyulával. — Rég volt Dinamit-kon- cert Magyarországon. Nem kockázatos dolog ilyen hnsz- szú ideig megszakítani a közvetlen kapcsolatot a kö zönséggel? i— Az igaz, hogy nem volt élő koncertünk, viszont da­lainkat állandóan sugározta a rádió, s első albumunk is elfogyott a boltokból. Tehái a kapcsolat mégsem szakad! meg. Külföldi kötelezettsé geinknek tettünk eleget: ősszel Romániában, majd a Szovjetunióban játszottunk, utána pedig második nagy­lemezünk anyagán munkál­kodtunk. Milyen lesz a második albumotok? sh Hogy jobb vagy gyen­gébb lesz-e, a közönség dol­ga eldönteni. Annyi már most is megállapítható, hogy más lesz. Közösen szerez­tük a zenéjét, csakúgy, mint a szövegeket, a dalok stí­lusa továbbra is a kemény rockmuzsika kategóriájába sorolható. Tavaszra szeret­nénk az üzletekben látni. — Nemrégiben az egyik pop-ítész az IM-ben közzé­tett recenziójában „vaktöl­ténynek" titulálta az első albumotokat, s kereken ki mondta, hogy jelenlegi álla potában a Dinamit sem élő ben, sem stúdióban nem jó Máshol meg burkolt célzási olvastam arra, hogy mivel a Dinamit háza táján rosszul mennek a dolgok, szívesen látnák Vikidál Gyulát isméi a P. Mobilban. — Annak Idején a konzer­vatóriumon hallottam egy mondást: aki rossz hangsze­res zenész, elmegy karmes­ternek, aki rossz karmester, elmegy zenekritikusnak. De félretéve a viccet: tisztes­ségtelen áskálódás folyik el­lenünk. Ha jó'á kritika, megfontolandó. Nem művé­szet elmarasztalni vagy meg­dicsérni valakit, megokolni, példákkal, érvekkel alátá­masztani a véleményt az már sokkal nehezebb, kü­lönösen ha hiányos az illető felkészültsége. Az említett album a legjobb úton van az aranylemez felé. Levelek­ből, de más forrásokból is tudjuk, a közönség várja fellépéseinket. Amíg így van, nincs baj. Sokat mérgelőd­tünk az áskálódó cikkek miatt, felelni rájuk mégis elsősorban muzsikánkkal szeretnénk. — Az ellenséges hang nem abból ered, hogy a zenekar a kezdéskor túl aok bizal­mat kapott a többi együt­teshez viszonyítva? Rekord­időben jelentek meg a be­mutatkozó kislemezek, s az MHV őt évre szóló szerző dést kötött veletek. — Ma már minden zene kar kap támogatást, elég, ha az Eddát, a Koráit vagy a IBB-t említem. Azt sem sza bad elfelejteni, hogy a Di­namit magvát olyan zené­szek alkotják, akik mögött már több nagylemez áll. Volt mire alapozni a bizal mat, s azt hiszem, az elvá­rásoknak eleget is tettünk. — Sokan azon is megüt­köznek, hogy Vidikál Gyu- at „elcsaltátok“ a Mobilból >— Mindenkinek joga van ott és azokkal muzsikálni, akikkel kedve van. Gyulát hívtuk, s ha jött, biztosan volt rá oka. Jól érzi magát nálunk, nem Igaz, hogy tá­vozni készül. — Ezek szerint jó a han­gulat a csoportban? — Enélkül el sem tudom képzelni a közös munkát. Naponta négy-öt órát zené­lünk együtt, többnyire alko­tó munka folyik, elengedhe­tetlen az összetartás. Az em bér megválogatja, hogy az országjárás során kivel ül be egy autóba, kivel lakik egy szállodai szobában... — Elárulnál valamit a ma­gánéletetekből? Van közös kedvtelésetek? Szoktatok a zenélésen kívül is találkoz ni? — Nem hiszem, hogy a magánéletünk a közönségre tartozna. Annyit elárulok, hogy négyen nősek vagyunk, agyikünknek még „csak“ ba­bája van. Eddig három Di­nami t-bébl született. Van közös hobbink: a zene. A banda tagjai családjukkal csak nagyobb események al­kalmával járnak össze: pél­dául együtt fogunk szilvesz terezni. — Hogyan látod a magyar popzene ügyét? Sokak sze­rint nem használ neki a túl­zott keménykedés, jóuak tartod a fémes rock egyed­uralmát? — Optimista vagyok. Op­timizmusom, azt hiszem, megalapozott, mert bárme­lyik szocialista országban szívesen fogadják a magyar együtteseket, és a legna­gyobb elismeréssel beszél­nek róluk. Mikor a Szovjet­unióban jártunk, Alma-Atá- ban hat napig zsinórban tl- zenkétezres .lelkes közönség előtt szerepeltünk sikerrel. Van néhány angol és svéd­országi barátom, ők azt ál títják, hogy a magyar zene­karok a világnak azon a ré­szein is megállnák a helyi­ket, ahová egyelőre csak ké­vésüknek adatik meg eljut­— A Dinamitnak sikerül ni fog? Mi a zenekar prog­ramja a közeljövőben? >— Ügy. tűnik, igen. Svéd országban fogunk játszani, s reméljük, sikerül valame­lyik ottani lemezcéggel megegyeznünk. Tervezünk egy újabb szovjetunióbeli turnét is, A fő hangsúly a- zonban második albumun­kon, és a hazai koncertkör­it on lesz. A beszélgetéseket le­jegyezte: STRIE2ENEC SÄNDOR JANIS JOPLIN Októberben volt tíz éve annak, hogy o. blues koronázatlan fehér királynője eltávo zott az élők sorából. , 1943-ban született. A középiskola elvég zése után népművészetet tanult az egyete men, de csakhamar félbeszakította tanulmö nyait és kocsmai éneklésből tartotta el mi gát , , 1 •'16-ban sah Fraciscóba utazik, s itt > pop fesztiválok: szervezésében segédkezik így kerül kapcsolatba a Big Brother ana the Holding Company nevű zenekarral, a mely énekesnőjévé fogadja. Velük készül el ső albuma, amelyet azonban Janis késöbl i.em szívesen vállal, mivel eléggé gyengét sikerüli a felvétel, az amalőrizmus jegyei hordozza magán. Első sikere a montereyi fesztiválhoz fű ződik. A délutánt koncerten az énekeser ilyan jól szerepel, hogy a rendezők az esti iőműsorban megismételtetik fellépését. Rb videsen kiadják második nagylemezét, a nely az elsőhöz viszonyítva összehasonlít hatatlanul jobb. A címe: Cheap Thrills (Ol •só Izgalom j. Ahogy nő a népszerűsége, an tál inkább foglalkoztatja a gondolat nem eilene-e a csupa amatőr zenészből álló e lyüttesét profi zenészekre cserélnie. Végű így dönt, új zenekart szervez, vállalkozó a azonban kudarcba fullad. A Cosmic Blue land ugyan megalakul, de az eredméni ■ em a közönséget, sem a kritikusokat nép ■légíti ki. Közös albumukról épp az ama őr muzsikálásra oly jellemző lelkesedést hiányolják. A Cosmic Blues Band egy év és háromhóhapt működés után feloszlik, és 'anis 1970-ben ismét előző együttesével ad <qy nagyszabású koncertot, de már alakuló léiben van új zenekara, a Fill Till Boogie. Pearl című utolsó albumát már velük rög zltette. Ez az énekesnő legsikerültebb lerne ze, óriási példányszámban fogyott el belő 'e, de ezt a dicsőséget már nem érte meg Egy elüzletiesedett világban próbált láb lába rúgr.i (anis feplin, ugyanakkor ő ma iának semmilyen üzleti érzéke nem voll, lutasított minden mesterkedést, egyik tv nterjújában büszkén vallotta, hogy őszintén ‘eszélhet bármiről, minden megnyilvánuló iű a pályán őszinte volt. Egyenlőtlen har 1ot vívott, riválisai ellen sokszor az alko hol és a kábítószer hamis fegyverével vér 'ezte fel magát. Szédületes gyorsasággal élt, épp hogy csak végigrohant előttünk, márts eltűnt, akárcsak hamvai, amelyeket kívánságára a Csendes-óceánba szórtak. —gyökér-

Next

/
Thumbnails
Contents