Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-09 / 50. szám

Ä TARKA SPORTVI- LÁG r Még szerencse, hogy a csehszlovák-török labdarúgó világbajnoki selejtező mér­kőzést Prágában játszották. Idegenben Ilyen játékkal a- ligha győztünk volna. Az ts szerencse, hogy vége az idénynek, így még , remél­hetjük, hogy tavaszig össze­szedi magát a csapat. Pilla­natnyilag csak árnyék ön­magának. Rossz arra gondolni, hogy mi lett volna a mérkőzés kimenetele, ha a törökök legjobb csapatukat, a külföl­dön játszó játékosokat ts felvonultatták volna. Mert még ez a garnitúra sem ját­szott alárendelt szerepet. Sőt, véleményem szerint technikában felülmúlták a mieinket. Igaz, hogy a jeges, havas pálya nagyban befo­lyásolta a játékot, de ez az egyik csapatnak éppúgy hát­rányára volt, mint a másik­nak. A visszavágó április 15-én lesz. Elég idő ahhoz, hogy ütőképesebb, jobb csapatot építhessünk ki, mert nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy ez a csapat egyes részeiben bizony már kiöregedett vagy a játékosok egy része túlju­tott teljesítménye csúcsán. 0 0 0 Kevés csapatnak van ná­lunk olyan szurkolótábora, mint a prágai Spartának. Hazai mérkőzéseit tízezres közönség előtt látszhatja, és sok szurkoló még Idegenbe ts elkísért kedvenceit. Más együttesek irigyelhetik is ezért a spartásokat. Nem irigyelhetik azonban azért, amit az utóbbi időben müveinek. Már hosszabb ide­je olyan hírek érkeztek, hogy a Letnán egy-egy mér­kőzésen a vadnyugati ivók hangulatára emlékeztető lég­kör uralkodik. Az elvakult és nemegyszer részeg szur­kolók néha már a vendég­játékosok testi épségét Is veszélyeztetik. Mint leg­utóbb a Slovan — Sparta találkozón is, amikor egy felelőtlen szurkoló egy pa­lackot dobott a játéktérre. Még a gondolata is borzasz­tó, hogy mt történhetett vol­na, • ha eltalálja az éppen partdobáshoz készülődő ViS- tíovskijt. A Sparta szurkolót már hosszabb Ideje rettegésben tartják az ellenfél játéko­sait és nézőit. Soha nem fe­lejtem el, hogy májusban milyen parádés verekedést rendeztek Bratislavában a ZtS KoSice — Sparta Praha csehszlovák kupadöntőn. Ezt már nem lehet tovább tétle­nül szemlélni. A szövetség gyorsan reagált az esemé­nyekre, és egy mérkőzésre letiltotta a Sparta pályáját. A PreSov elleni találkozót Prágától ötven kilométernyi­re kell lejátszania. Pelmerül ezzel kapcsolat­ban a kérdés: tulajdonkép­pen kit is büntetett ezzel a szövetség? A szurkolókat? Aligha. Ahogy ismerem őket, nem ötven, hanem száz kilo­méternyire is elkísérik ked­venceiket, és nyugodtan ran­dalírozhatnak ott is. Hason­ló esetben jobb lenne sze­rintem zárt ajtók mögött játszani a mérkőzést. Az UEFA például így büntette meg a West Ham United e- gyüttesét azért, mert szur­kolót botrányt okoztak Mad­ridban a KEK mérkőzésen. Szerintem hatásosabb ez a megoldás. Mert ha történe­tesen a Sparta szurkolóit ts kírekesztenék a lelátóról, és a mérkőzést kénytelenek lennének a zárt ajtók előtt végigszenvedni, akkor leg­közelebb százszor is meg­gondolnák hogyan viselked­nek majd a nézőtéren. 0 0 0 A factual másfelé ts bajok vannak. A holland labdarú­gás például a csőd, ponto­sabban az anyagi csőd szélén áll. A harminchét profi klub adóssága meghaladja az 525 mtlliő belga frankot. Csupán öt klub anyagi mérlege ne­vezhető elfogadhatónak, 32 egyesület a csőd szélére ke­rült. Ezt a belga-holland VB- ■selejtező után Cor van Rijn, a hollandok pénzügyi veze­tője jelentette be. A gazda­sági szakember rendkívül sötét képet festeti a helyzet­ről, amelyet a nézőszám zu­hanásszerű csökkenésével magyaráz. Néhány évvel eze­lőtt például a Féyenoord Rotterdam mérkőzéseit, ami­kor még a nemzetközt ku­pákban is sikeresen szere­pelt, átlagosan 47 ezer néző látogatta. Ma legfeljebb hu­szonötezren mennek kt'. U- gyanez a helyzet a többi klub háza táján. A szakvezető szerint ez annak tulajdonítható, hogy ma_a holland klubokban nin­csenek olyan játékosegyéni­ségek, mint Cruyff, Nees- kens, Krol vagy Rensenbrink volt. Ezek mind külföldön kamatoztatják a tudásukat, ahol jobban megfizetik a munkájukat. A szakvezető szerint most még inkább kell tartani attól, hogy a legjob­bak külföldre távoznak, mi­vel a csökkenő nézőszám miatt nem tudják majd mi­ből megfizetni őket. Ha vi­szont még az a néhány je­les labdarúgó is külföldre távozik, aki még otthon van, akkor még kevesebben jár­nak majd mérkőzésekre. Ördögi kör, amelyből nincs kiút. Mifelénk a nyugati, pröft labdarúgásból sokan csak a csillogást látják. Nem árt, ha néha az árnyoldalait is ész­revesszük. 0 0 0 Angliában, a labdarúgás bölcsőjében sem rözsásább a helyzet. Bertie Mee, a lon­doni Arsenal igazgatója hosszú éveken át kereste a választ arra a kérdésre, miért olyan nehéz új, nagy játékosegyéniségeket felfe­dezni. Az Arsenal csapata 1970—71-ben megnyerte az angol bajnokságot, és egy­úttal kupagyőztes ts lett. Így bőséges tapasztalatokat szerzett, hogy az egyik leg­jobb angol csapatban miként tűntek jel a tehetségek. Tíz év alatt körülbelül 160 ezer fiatal labdarúgó-növendék került a keze alá, $ közülük csak 40 kaphatott meghívást arra, hogy az Arsenal pá­lyáján folytassa edzéseit. Ebből a 40 játékosból végűi is csak öt fiatal kerülhetett az Arsenal híres labdarúgó iskolájába. Az angol profi labdarúgók­nak körülbelül a fele az át­lagos angol bérszínvonal a- latt keres. A profi csillagok természetesen dúskálhatnak a földi javakban, és ez na­gyon csábítja a fiatalokat, ök kezdetben labdarúgás he­lyett inkább a pálya teraszát söprögethetik, és a nagy já­tékosok cipőit tisztogathat­ják. Legjobb esetben 17—18 éves korukban kötnek velük profi szerződést, de az ese­tek többségében csak na­gyon előnytelen feltételek­kel. Így is kevés az esélyük, hogy kiugorjanak. Es ha vé­gül is minden rendben van. akkor is csak nagyon rövid ideig tart egy labdarúgó pro­fi tündöklése. A bukás valószínűbb. r (palágyi) TARKA SPORT VI­LÁG f Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk leg­' közelebbi, karácsonyi számában kivonatosan közöl­tök a CKM 1981. évi külföldi útinaptárát. ezúttal is három tő csoport­ra oszthatók. Az első cso­portba tartoznak a politikal- -nevelő Irányzatú utazások, főleg a szocialista országok­ba. A másik csoportot alkot­ják az Ismeretterjesztő uta­zások és tematikus (például nyelvtanfolyamok) utazások. Végül a harmadik csoport­ba tartoznak a pihenést szol- •gálő tengerparti nyaralások! Hagyományosan a Szov­jetunió, illetve a szovjet if­júsági utazási iroda, a Szput- nylk a CKM legnagyobb part­nere. A Szovjetuniót 20 ezer fiatal keresi fel az iroda közvetítésével. Nagy népsze­rűségnek örvendenek a fe­kete- és a földközi -tengert hajőutak’. Idén első ízben rendeznek körutazást hajó­val Korea, Vietnam és a Fülöp-sztgetek körül. Ugyan­csak keresettek a kombinált utazások, a szovjetunióban- -finnországi, kubai-mexikói stb. körutazások. A CKM kirendeltséget no­vember 29-én kezdték el a Jövő évi külföldi körutazá­sok és kirándulások árusítá­sát. . Keressétek fel valame­lyik klrendetséget ti ■, 1», bizonyára találtok kedvetek­re való ajánlatot. P. t. Palágyi felvétele! A moszkvai Vörös-téren gyakori vendégek a CKM utasai ©KM A Szocialista ifjúsági Szö­vetség Ifjúsági Utazási iro­dája (CKM) a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség felhívására jött létre mint a szocialista országok első if­júsági utazást irodája. Ma a SZISZ elválaszthatatlan része. Fontos szerepet ját­szik mindenekelőtt az Inter­nacionalista nevelésben, de Ismeretterjesztő szerepe sem­lebecsülendő, s hozzáférhe­tő áron pihenést, üdülést biztosít a fiataloknak. • Huszonöt év alatt több mint három és félmillió fia- tár vette Idénybe a szolgála­tait. Különösen az utóbbi é- vekben szaporodott meg az ügyfelek száma. 1955-ben mindössze ezer fiatal uta­zott közvetítésével külföld­re, idén hetvenegyezer fiú­nak és lánynak biztosított külföldi utazást. A szocia­lista országokat 67 500, a tő­kés és fejlődő országokat 3500 fiatal kereste fel. A CKM jelszava: „Jobb egyszer látniy mint tízszer elolvasni.“ Ennek a jegyé­ben jövőre a világ 33 orszá­gába 75 ezer fiatalt indít út­nak. A külföldi utazások Utazás az ókorba. Az utazási irudával többek között az ókori Olümpiába is eljuthatnak az érdeklődők. s» 1978-től a csehszlovák leválogatott tagja vagyok. Priavldzán és Kassán (Ko- étce) országos bajnokságon kötött és sza­bad fogásban a dobogó legfelső fokára ke­rültem. 1979-ben kisebb ligameccseket nyer­tem, részt vettem Afganisztánban egy junior- -tornán, ahol a tizenkettedik lettem, az NDK-ban a harmadik, Kubában a negyedik helyen végeztem Idehaza pedig országos bajnok lettem. Az 1980-as év volt számom­ra a legzsúfoltabb. Egyik versenyem után még meg se pihentem, máris rajtolnom kel­lett. A férfi Eurőpa-bajnokságon, amelyet Prlevidzán rendeztek meg az első helyen végeztem, és szintén első lettem a Prágá­ban rendezett nemzetközi tornán, s mive! Kapóikét ts kiütöttem, részt vehettem Prie- vidzán az Európa-bajnokságon, ahol a nyolcadik helyet vívtam . ki. Idén voltam Törökországban a Junior, Eur.ópa-ba)noksá- gon, ahol szintén a nyolcadik lettem. w'Ügy volt, hogy részt veszel Moszkvá­ban az olimpiai bajnokságon. Vajon miért nem mehettél ki? s— Igen, volt róla sző, hogy részt vehe­tek a moszkvai olimpián.-Azért egész évben nagyon keményen dolgoztam. Minden idő­met a felkészülésre fordítottam. Sajnos, mégsem sikerült kijutnom, mert nem töl­töttem még be a 18. életévemet e-i Talán megbántad, hogy erősen edzet­téi? — Nem, nem Is fogom soha. Az nagyon jő, ha valaki mindig keményen edz. Na­gyon szerettem volna kijutni Moszkvába, de majd talán a legközelebbi olimpiára, ha persze minden jól sikerül. Sok szép eredménnyel büszkélkedhet Schwendtner József, a dunaszerdahelyl sportegyesület (DAC Dunajská Streda) ifjú bajnoka. Ennek ellenére nehéz szóra bírni. Szerinte nincs mit dicsekednie, bármely em­ber képes arra,, amire ő, csak egy kis ü- gyesség kell hozzá. 1975 novemberében kerültem a csapat­ba, s az első versenyem 1977-ben volt. Részt vettem a, Bratislavában megrendezett Duna Kupán, és legyőztem a Budapesti Hon­véd versenyzőjét. Első helyen végeztem a píieyidzai .országos tornán és a Csallóköz Nigydfjáért folyó versenyen. Ebben az év­ben kötött és szabad fogásban is kétszeres szlovákiai bajnok lettem, és bekerültem a csehszlovák ifjúsági válogatottba. Józsi a dunaszerdahelyl szakmunkástanu­ló-iskola harmadikos tanulója, autószerelő­nek készül. Az iskola és munkaadója, a já­rási építővállalat egyaránt nagy segítséget} nyújt neki ahhoz, hogy minél jobb eredmé­nyeket érjen el. Persze ez a segítség Irő Ferenc edzőnek a gondoskodása nélkül még így is'kevés lett volna • a 1 sikerekhez, ö volt az, aki tanítványát beavatta a birkó­zás titkaiba!} A kinti sikereit pedig SpJtek állami edzőnek köszönheti, akinél jobb ed­zőt el sem tudna képzelni. — Szerintem nincs még egy embernek olyan két/jő edzője, mint nekem. Józsi' idáig nyolcszoros csehszlovák baj-l hqk és hússzorös szlovák bajnok ... Ha fgyl folytatja, még sokat hallunk róla. .•'v. i Széllé Beáta KÍSÉRLET YICHYBEN A franciaországi Vlchy érde­kes kísérletezések színhelye. A város sportintézetében európai viszonylatban egyedülálló edző­táborozást kezdeményeztek. Az ország minden részéből itt gyűj­tik össze a jövő reménységei­nek tartott iskolás korú labda­rúgókapusokat és csatárokat. Egek a fiatalok néhány" év múlva már a nagyválogatottba is bekerülhetnek... A Francia Labdarúgó Szövet­ség nagy figyelemmel követi ezt a kísérleti edzőtáborozást, és gondoskodott arról, hogy a résztvevők oktatását a legjobb szakemberek végezzék. Az első edzőtáborozás oktatói és előa­dói között Ivan Csurkovics, Georges Bereta és Georges Bou­logne szerepel. Az edzők termé­szetesen külön foglalkoznak a kapusokkal és külön a csatá­rokkal. Az edzőtáborozást tu­datosan szervezték a francia labdarúgás szakértőinek meg­ítélése szerint, ugyanis a leg­nagyobb hiány az említett két poszton mutatkozik. Elsősorban a középcsatár-tehetségek felku­tatása a legfőbb cél. Az edzők a gyakorlati bemu­tatók után az egyes mozdula­tok jelentőségét Is megmagya« rázzák a fiataloknak. Így a ka­pusok oktatásánál a biztos lab­dafogás és kézben tartás a fő feladat, valamint a vetődés és felugrás legalkalmasabb pilla­natának a beidegzése. Csurko­vics például az egyes mozdu­latokat valamennyi résztvevő­vel újra és újra elismételte«, mert véleménye szerint a moz­dulatok beidegzése a kapus si­kerének a legfőbb titka. Köz­ben természetesen ügyelni kell irra is, hogy ezek a mozdula­tok a legegyszerűbbek és leg­célravezetőbbek } legyenek. : A csatárok felkészítésénél a iab- dakézelésre, a labdavezetésre, i technikai képzésre, valamint i lövések erejére és pontossá­gára fordítanak gondot. Nyolcszoros bajnok 25 év az ifjúság szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents