Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-02 / 49. szám

2 A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA A Nemzetközi Diákszövetség XIII. kongresszusa Kép az NDSZ XIII. kongresszusának tanácskozásáról, e’ötérben a csehszlovák küldöttség A CSTK felvétele MEGSZILÁRDULT AZ EGYSÉG A szocialista országok kap­csolatait egyrészt a közös, másrészt az egymástól eltérfi, sajátos vonások határozzák meg. A kapcsolatukat alapve­tően meghatározó közös jel lemzó az, hogy a termelő esz­közök társadalmi tulajdonban vannak, a hatalom pedig a munkásosztály kezében. A ki zsákmányoló osztályok (elszá­molásával nemcsak a nemze­ten belüli, hanem a nemzetek közötti alapvető ellentéteknek Is megszűnt a talaja, megte remtődött a népek között a valóban kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok oDjektlv alapja. A szocialista országok ezen túlmenően kölcsönösen érdekeltek Is egymás gazda sági és politikai erősödésében, mivel a szocialista világrend- szer általános erősödése s legfőbb biztosítéka annak, hogy forradalmi vívmányaikat és nemzeti függetlenségüket az Imperialista támadásokkal szemben megvédjék. Az álta­lános fejlődés és a nemzeti fejlődés közötti szoros össze­függés tudatos felismerése az alapja a szocialista országok közötti kapcsolatokban kifeje­zésre jutó kölcsönös segítség nyújtásnak és proletár Inter­nacionalizmusnak. A szociális ta országok világnézeti aiap ja Is azonos, a marxizmus-ie- ninlzmus elméleti rendszere. A szocialista országok között az érdekek közössége, a célok és a világnézet azonossága a fő összetartó erő. A szocialista országok nem­zetközt kapcsolataira a közös tényezők mellett azonbao ha lássál vannak a köztük mu­tatkozó eltérések, - különbsé­gek Is. Ezek közül jelentőségé­ben kiemelkedik az országok gazdasági színvonalában mu­tatkozó eltérés. A gazdasági színvonal különbségéből kö­vetkezik, hogy közvetlen cél­jaikban és a célok elérését szolgáló eszközökben, mód­szerekben Is különbségnek kell lennie. Az egymás közötti kap­csolatok kiépítésénél, azok formálnak megválasztásánál a közös vonások mellett a kü­lönbségekre Is tekintettel kell lenni. A különbségek figyel­men kívül hagyása — épp­úgy, mint eltúlzása — a szocialista országok közötti kapcsolatok lazulásához ve­zethet, sőt tartós konfliktusok forrásává Is válhat. A szocialista országok kö­zötti gazdasági színvonalbeli különbség vizsgálatánál fi­gyelembe kell venni azt ts, hogy a legfejlettebb termelő­erőkkel rendelkező szocialista államok sem érték még el a legfejlettebb tőkésorszégok gazdasági színvonalát. A nép jólét rendszeres emelése e- mlatt Is fontos követelménye a szocializmus teljes kibonts koztatásának. A nemzeti állami tulajdon­nak az egymás közötti kapcso­latokban való figyelembevé­telét fejezi ki a nemzeti szu­verenitás elvének tiszteletben tartása a szocialista országok közötti gazdasági együttműkö désben. A szocialista országok kö zöttl sokoldalú együttműködés szervezeti feltételeit a szocia­lista országok többségét ma gában foglaló Kölcsönös Gaz daságl Segítség Tanácsa (KGST) 1949-ben történi megalapíts sával teremtették meg. A gazdasági Integráció « társadalmi újratermelés köré­nek bővülésével összefüggő folyamat, amelynek során fo­lyamatos változások mennek végbe a munkamegosztás rend szerében és ferjedelmében Korunkban a termelőerők tel­jes kibontakoztatása — becs lések szerint — 300—350 mii 116 lakost magában foglaló or szágcsoportokon belüli együtt működést tesz szükségessé Mivel az Integráció fejlődé­se és kibontakoztatása szoros együttműködést igényel a kü lönbözíW országok kormányai között, ezért a nemzetközi gaz daságl Integráció nem tisztán gazdasági folyamat, hanem szorosan összefonódik a politi­kával ts. Megvalósftása éppen ezért feltételezi a lényegéSen azonos vagy egymáshoz közel álló politikai törekvéseket, és az alapvető célok tekinteté­ben a politikai egységet. A gazdasági Integráció alap­elve!. Jellege, célja és „játék- szabályai“ a résztvevő orszá­gok társadalmi-gazdasági hely­zetétől függően változnak. A szocialista országok In­tegrációja szuverén országok gazdaság! közössége. Ez töb­bek között azt jelenti, hogy minden ország továbbra Is ön­állóan határozza meg gazda­ságpolitikáját, megőrzi nép­gazdasága nemzeti rendszerét (állami tervezés, költségvetés, nemzeti valuta, nemzeti bank stb.J. Ugyanakkor minden or szág a kölcsönös politikai és gazdasági érdekeltség alapján jobban figyelembe veszi az In- tegráciűban részt vevő orszá­gúk fejlődési persöekttváját és az együttműködés lehetősé galt. A szocialista Integrációs t- g.üttmfiködés célja a követke­zőkben foglalható össze: — Segítse elő * gazdeságl növekedés új forrásainak fet- * áfáséi ss kiaknázását, s gaz úasájri ás műszaki fejlődés meggyorsítását, s műszaki színvonalban ma még meglevő lemaradás behozását. — Hozza létre az országha­tárokat átlépő termelést koo­peráció és szakosítás nagyfo­kú bővülését, egyes ágazatok vagy olyan nagy létesítmé­nyek nemzetközileg összehan­golt fejlesztését, amelyek je­lentősége túlnő az egyes or­szágok nemzeti gazdaságának keretein. — Növelje a szocialista vál­lalatok versenyképességét, te­gye lehetővé a nemzetközi piac lehetőségeinek |obb ki­használását. — A gépek és a fogyasztási cikkek kereskedelmének foko­zatos szabaddá tételével segít­se elő bőséges áruválaszték kialakítását minden KGST-or- szágban. — járuljon hozzá az orszá­gok eltérő gazdasági színvo­nalának kiegyenlítődéséhez. — Gyorsítsa meg az életszín­vonal emelését. A gazdasági Integráció fej-^ lesztésének főbb útja! a kivét-4 kezők: — konzultációk a gazdaság­politika alapvető kérdéseiről; — az együttműködés elmé­lyítése és kiszélesítése a ter­vezésben; — a nemzetközi szakosítás és kooperáciő tervszerű bőví­tése a termelésben, valamint a tudomány és a technika fej­lesztésében; — a kölcsönös kereskedelmi ■ kapcsolatok fejlesztése, Ossz- I hangban a valutárls, pénzügyi < viszonyok és a külkereskedfl- j ml árrendszer tökéleteslté'ié- j vei; — az együttműködés jogi alap latnak tökéletesítése többek között avégett, hogy növeked­jék a kölcsönös kötelezettsé­gek Irént! felelősség. A Komplex Program általá­ban 15—20 éves Időszakra je­löli meg az elérendő célokat és a célok megvalósításénak eszközeit. A feladatok között — az adott terület sajátossá­gaitól függően vannak rövldebb és vannak 20 éven túl muta­tó célkitűzések Is. Az előirány­zott Időtartam mindig össz­hangban áll a feladat bonyo­lultságával. A célok elérése ugyanis szükségessé teszi az együttműködő országok gazda­sági szerkezetének lényeges változásait Is, ami Jelentős be­ruházásokat feltételez, vala­mint a termelőerők átcsopor­tosítását. A tervszerű, hatékony gaz­dasági együttműködés rendsze­rének alapvetően két fő és együttesen megvalósítandó kö­vetelménye van: — Az együttműködést érintő területeken a részt vevő or­szágok távlati gazdasági cél­kitűzéseinek összehangolása. — Olyan közgazdasági fel­tételeket (ár, valutárls, pénz­ügyi. külkereskedelmi feltéte­lek) teremtsen, amelyek érde­keltté teszik a gazdálkodó szer­veket a gazdasági együttmű­ködésben rejlő előnyök folya­matos és maximális kihaszná­lásában. Az elmondottakból kitűnik, hogy a szocialista gazdasági integráció további elmélyíté­se fontos feltétele a fejlett szocialista társadalom kiépíté­sének a szocializmus világmé­retű győzelmének. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában egy hétig ülésezett a Nemzetkö­zi Diákszövetség XIII. kong­resszusa. Százharminc nyolc nemzeti, regionális és nem­zetközi diákszervezet képvi­selői tanácskoztak arról, ho­gyan foghatnák még szoro­sabb egységbe a világ diák­ságát a haladásért, a béké­ért, az oktatás demokratizá­lásáért folyó küzdelemben. Megállapították, bogy, a kongresszusra a nemzetkö­zi kapcsolatok kiéleződésé­nek időszakában került sor. Ez a nemzetközi imperializ­mus főleg a iegraakciósahb körök, a NATO és az Egye­sült Államok nselszövései- nek nyomán ;äit létre. A kongresszus rászivavői egy­hangúlag elítélték ezeket a mesterkedéseket, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Külön tárgyaltak a világ­ban uralkodó válsággócok­ról. Nyilatkozatot fogadtak el a Perzsa-öböl, a Közel- Kelet és Pakisztánban ural kodó helyzetről. Szolidari­tást vállaltak az említett térségben levő országok diákságával és népével. El­ítélték az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán intrikáit az afganisztáni forradalom ellen. A kongresszus kitűzte a szövetség legfontosabb fein dalait a világ egyes térsé­geiben, nevezeteden Latin- -Amerikáhan, Afrikában és Ázsiában. Részletes doku­mentumot fogadott el a fej­lett kapitalista országok diákszervezeteinek teendői­ről. A tanácskozás a nemzet­közi diákmozgalom különfé­le irányzatainak szabad fó­ruma volt. Ennek ellenére a leglényegesebb kérdésekben, a leszerelés, a haladásért és a demokráciáért folyó harc kérdéseiben a teljes nézet- azonosság uralkodott. Szá­mos küldött hangsúlyozta, hogy az egyes országokban szorosabbra kell fűzni a diákság és a munkásosztály kapcsolatát. A kongresszuson további 13 nemzeti diákszervezet felvételét szavazták tneg, s ezzel 113-ra bővült az NDSZ nemzeti tagszervezeteinek a száma. Többel; között fel­vették az afgán, iráni, liba­noni, török, brazil, benini, pakisztáni, grenada; stb. diákszervezeteket az NDSZ- be. A kongresszuson a nem­zetközi szövetség elnökévé ismét Mirnslov Siépánt vá­lasztották, az NDSZ főtitká­ra Szrinivasza Gunalan, az Osszindiai Diákföderáció ve­zetője lett. (pl) EGY FIATAL PÁRTELNÖK PORTRÉJA Évekkel ezelőtt a Nagykürtöst (Vei. KrtíS) Gép- és Traktorállomáson munkatársként kötöttem Ismeretséget Lados Lászlóval. Lé­nyegében mind a ketten pályakezdők vol­tunk, Így a munkatársi viszonyon túl baráti szálak Is egymáshoz fűztek. A szakmai kér­déseken kívül gyakran beszélgettünk idő­szerű társadalmi dolgokról, SZISZ-munká- ről, kultúráról, irodalomról. Szerény, kötelességtudó, becsületes em­bernek Ismertem meg Lados Lacit, aki ala­pos szaktudással is rendelkezik, tehát nem véletlenül lett aránylag rövid időn belül és (tataion a GTÁ lakatosműhelyének vezetője. Amikor nemrégiben arról értesültem, hogy megbízták a gépállomás pártszerve­zetének elnöki tisztével, őszintén szólva meglepődtem. Nem a döntés miatt, inkább azért, mert még fiatal, hiszen a harmincat sem töltötte be. Legutóbbi találkozásunkkor mint régi Is­merőst, vallatőra fogtam. Az új tisztségével jáfó kötelességeiről, feladatairól beszélget­tünk, de én főleg arra voltam kiváncsi; mi­kor és kinek (minek) a hatására döntött úgy, hogy felvételét kéri a pártba. — Tényleges katonai szolgálatom alatt, a hetvenes évek elején SZISZ-elnökként te­HELYTÁLLNI vékenykedtem az alakulatomnál. Parancs­nokaim ajánlottak párttagjelöltnek, örül­tem az előlegezett bizalomnak, később a jelöltségi Időszak után pedig annak, hogy méltónak találtak a párttagságra. Kezdettől fogva arra törekedtem, hogy munkaköri és pártfeladataimat erőm és képességem sze­rint a legjobban végezzem. — Ez év elején választottak meg a párt- szervezet élére. Milyen elképzelésekkel vet­ted át ezt a felelősségteljes tisztséget? — Akkor sem haragudtam volna, ha tör­ténetesen másra esik a választás — mondja tréfásan a fiatal pártelnök, majd komolyra fordítva a szót, így folytatja: — Pártfeladat­ként fogadtam a döntést, és teljes mérték­ben tudatosítottam a megbízatás súlyát és a vele járó kötelességeket. Megint csak azt mondhatom, szeretnék jól helytállni ebben a funkcióban is, minden tőlem telhetőt meg­tenni azért, hogy pártszervezetünk tevékeny­sége tovább javuljon, előmozdítsa a terme­lési feladatok teljesítését. Természetesen a szervezeti élet ttt-ott belbukkanő fogyaté­kosságainak fokozatos kiküszöbölését is kö­telességünknek tartjuk. BODZSAR GYULA MAGASABB OSZTÁLYBAN A vágsellyei (Safa) Duslo üzemi SZISZ- -szervezete az idén is megrendezte a mérő- és szabályozó berendezések legjobb ifjú műszerésze címért folyó ügyességi versenyt. A versenyben 55 fiatal szakember indult. Közülük az elméleti vizsgán tizenöten men­tek át a szitán, és részt vehettek a gyakor­lati próbán. Mindent egybevetve Csima László, Braun József és Meló József bizo­nyultak a legjobbnak. Nekik minden bi­zonnyal megérte az igyekezetét, mert a verseny eredményei alapján egy bérosztály- iyal feljebb kerültek. Khomes Csandra, a Béke­világtanács elnöke az ENSZ^ ben sajtóértekezletet tartott, amelyen hangsúlyozta, hogy a lázas fegyverkezés sosem látott méreteket öltött, és a háborús veszély megnöveke­dett. Ezért a népeknek és a kormányoknak kötelessége, hogy együttműködjenek a nukleáris katasztrófa elhá­rításáért. A világ népeinek e bonyolult helyzetben nincs más választása, mint hogy aktivizálják harcukat a lá­zas fegyverkezés ellen, a le­szerelésért és a népek kö­zötti együttműködés fejlesz­téséért. Rhomes Csandra annak a delegációnak az élén tar­tózkodik New Yorkban, a- mely a Népek világparla­mentje a békéért szófiai ta­nácskozásán hozott határo­zatokat kívánja tolmácsolni az ENSZ-nek. A küldöttség tagjai között van egyebek között Juan Bosch volt do­minikai elnök, Melina Mer­couri görög színésznő é* mások. Az a 75 amerikai Indián, aki az Egyesült Államokon keresztülhaladva résit vett a „túlélés menetében“, az ENSZ New York-t székhelye előtt fejezte be 6400 kilo­méter hosszú útját. A közel 80 indián törzs képviselői az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának átnyúj­tották azokat a dokumentu­mokat, amelyek bizonyítják, hogy állandóan megsértik az amerikai kontinens ösla- köinak emberi Jogait Nyi­latkozatuk megállapítja, hogy az amerikai indiánok­kal szemben a népirtás és a faji elkülönítés politikáját alkalmazzák. Az indiánok június elsején Indultak el Sacramentóból. Kurt Waldheim ENSZ-fá- titkár javasolta: az ENSZ Biztonsági Tanácsának ha­tározata értelmében az 1981- es év végéig váljon függet­lenné Namíbia. A Biztonsági Tanács elé Waldhelm által beterjesztett jelentés szerint 1981. január 7-e és 14-e között tartanák meg az ENSZ égisze alatt az érdekelt felek előzetes találkozóját. 1981 márciusá­ban kezdenék megvalósítani az ENSZ tervét Namíbia függetlenségének elérése ér­dekében, mely szerint az át­meneti Időszakban elhelyez­nék az országban az ENSZ békefenntartó alakulatait, és szabad választásokat tarta nának az ENSZ fennhatósá­ga alatt. Az idei elnökválasztás az Egyesült Államok történel­mében a legdrágább volt. Az eddigi adatok szerint Wa­shingtonnak a választási kampány 250 millió dollár­jába került. Még költsége­sebbek voltak a szenátusi és a képviselőházi választások. Erre kb. 300 millió dollárt fordítottak. Ez az, összeg csaknem kétszer több, mint amit 1970-ban a választási kampányra költöttek. Sah Muhammad Doszt af­ganisztáni külügyminiszter az ENSZ székhelyén tartott sajtóértekezletén megismé­telte országának javaslatát arra vonatkozóan, hogy kez­dődjenek közvetlen tárgya­lások a szomszédos Pakisz­tánnal és Iránnal az Afga nisztán körül kialakult hely zet politikai rendezése cél­jából. Sah Muhammad Doszt el utasította a közgyűlés áltál a múlt héten elfogadott, or szága törvényes Jogait sér­tő határozatot és rámuta­tott: az Afganisztán és Pa­kisztán, illetve Irán közöt­ti közvetlen tárgyalások le­hetővé tennék a térségben kialakult helyzet rendezé­sét. A Pakisztánnal és Irán­nal való megállapodás lét­rejöttekor az Egyesült Álla­moknak szavatolnia kell hogy nem avatkozik be Af­ganisztán belügyelbe. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents