Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-18 / 47. szám

Kassán (KoSica) a nyomda épülete mögött« égbe nyúló fák között szinte alig észrevehetően búvik meg t . |anku ' Baőik Közgazdasági Szakközépiskola többszintes •épülete. 1SS7 szeptemberétől magyar nyelven is (o Ívik itt oktatás, évfolyamonként egy-egy osztályban, a D-ben. Jelenleg 143-en, több nyire lányok ülnek a O osz tályok padjaiban.■ Nagy ez iskola iránti érdeklődés, minden felvételikor két-há- romszoros a jelentkezőt száma.

Négy diákkal, az elsős Plániczky Honával és Király Katalinnal, a másodikos Szegedi Erikával és a negyedikes Ellep Évával ültem la , beszélgetni: tanulásról, munkáról, mindennapokról.

.

TANULÁSRÓL, MUNKÁRÓL, MINDENNAPOKRÓL

Erika: Az alapiskola

után két továbbtanulási lehetőség állt előttem: a gimnázium és a közgazdasági. Szerencsémre az akkori usz- tályfőnököm meggyőzött, hogy jöjjek Ide, innen nagyobb lehetőségek nyílnak akár az elhelyezkedésre, a- kár a továbbtanulásra. Örülök, hogy hallgattam rá.

— Bizonyára voltak kisebb nagyobb nyelvi nehézségeitek?

Erika: Bizony voltaki Pedig a tanárok messzemenően figyelembe vették hiányos nyelvtudásunkat, sokat segítettek. Elsőben elnézték a kisebb nyelvi hibákat és némelyikük magyarul Is tud, az két nyelven is elmagyarázta az anyagot, ha szükségesnek látta. Most, másodikban már kicsit szigorúbbak, de csak azért, hogy jobban megtanuljunk szlovákul.

Katalin: — Nálunk például vannak többen Is, akik aránylag J61 beszélnek szlovákul, és segítenek a gyengébbeknek.

Éva: — Én már majdnem négy év távlatából mondhatom: örülök, hogy ide járok, itt tanulhatok. Remek a IV. D-ben a hangulat, bár a mi osztályunk helyzete kicsit rendhagyó. Ugyanis a második év elején hozzánk került kilenc lány, akik a kétéves gyors- és gépírói tanfolyamot végezték, s egy szőt sem tudták magyarul. Azóta velünk együtt folytatják tanulmányaikat, tgy vagyunk negyvenketten.

— Legalább egymástól is tanultok.

— Igen, a szlovák lányok már sokat értenek magyarul, olvasni is tanítgatjuk őket, csak a beszéd megy nekik nehezen. De mi is sokat tanulunk tőlük.

— Ha végeztek, általános könyvelői végzettséget szereztek. Milyen munkakörben

helyezkedtek el, az elődeitek hová mehettek dolgozni?

Éva: — Bankban, takarékpénztárban, üzemekben, gyárakban könyvelői, irodai munkát végeznek.

— Szeretitek jövendőbeli szakmátokat, láttok benne fantáziát?

Éva: Nem is keveset,

hiszen a munka logikus gondolkodást igényel. Tudnom kell, mit miért és hová könyveljek el, milyen hibát vétengk^ha máshová írnám. Néni (Tini kell, és gépiesen körmölni, hanem gondolkozni, játszani a számokkal. Én a logikát szeretem benne a legjobban.

— A könyvelést is gépek végzik. Ez bizonyára érdekesebbé teszi a munkátokat?

Éva: — Mindenképpen. Mi még ugyan tanuljuk a kézi könyvelést is, de lényegében már minden tevékenységet számítógépeken végzünk. Azzal kezdődött, hogy szétszedtük a gépeket, kibeleztük őket, megismerkedtünk működésükkel, kezelési módszerekkel, örülünk annak, hogy az iskolában a legmodernebb könyvelő- és számítógépeken tanulhatunk. Ilyenek még csak kevés munkahelyen vannak. Ez a- zért nagyon Jó, mert mire mi kikerülünk az életbe, már több helyütt Is lesznek, és különösebb nehézség nélkül tudunk majd rajtuk dolgozni.

Erika közbeszól: — Szerintem is sok a fantázia ebben a munkában. A mi osztályunk már egy más irányzathoz, a belkereskedelemhez tartozik, ami azt Jelenti, hogy a belkereskedelem egyes ágazataiban lehetünk könyvelők, de mondjuk üzletkötők is. Én az utóbbit szeretném majd választani. Nem keli íróasztal mellett görnyedni naphosszat, utazhatok, Üzleteket bonyolíthatok le, emberekkel ismerkedhetek.

— Hogyan érzik magukat az elsősök?

— Már megszoktuk azHs- kola, a diákotthon légkörét. Kezdetben még sírtunk is, de ma már könnyebb. Most készülünk belépni a SZISZ-be. Meg aztán alig marad időnk másra, mint a tanulásra.

Éva: — Ha szabad hozzátenném: tapasztalatból mondom, hogy most még nagyon nehéz a szlovák, de mire negyedikesek lesztek, azt veszitek észre, hogy sokkal könnyebben tudjátok magatokat szlovákul kifejezni, dé'jó lenne a szakkifejezések‘magyar megfelelőjét is elsajátítani.

— Egy kis magánszorgalommal bizonyára segíthetnétek ezen is.

— Hát, igen ...

Erika: — A történelem- óra kitűnő alkalom az irodalmi nyelv gyakorlására. Puchár tanárnő rendkívüli asszony, aki nemcsak a szakterületen segít, a nyelvi nehézségek leküzdésében is. Egyike azoknak, akik nem azt kívánják tőlünk, hogy szóról szóra magoljuk be a tananyagot, hanem hogy elgondolkozzunk felette. Az 6- rákon kicserélhetjük véleményünket és hasznos párbeszéd alakul ki. Gondolkodásra nevel, tanít bennünket. Árra, hogy saját véleményt alakítsunk ki a dolgokról, és az eseményeket összefüggéseikben szemléljük.

— A nyári szünidő alatt szakmai gyakorlatra jártok. Hogyan tapasztaltátok az iskola kellően felkészít a munkára?

— Éva: — Azt tapasztaltam, hogy minden tekintetben Jól felkészít bennünket. Persze, mi ilyen gyakorlatok alkalmával általában gé

pelési, levélírási, gyorsítási munkákat kapunk, nem pedig komoly feladatokat, de ilyenkor helyt tudtam állni. Meg aztán a múltkorában voltunk az itteni főiskolán, ahol nagyon korszerű számítógépekkel ismerkedhettünk meg, bepillanthattunk a programkészítés műhelytitkaiba, ami roppant érdekes, szép munka. Elméletben már. tanultuk mindezt, és óriási élmény volt látni a gyakorlatban. Szívesen dolgoznék majd mondjuk egy NC—1021-es számítógépen.

— Mivel telik az idő a tanítás után? Van elegendő szabadidőtök?

Erika: — Diákotthonban lakunk, ami azt Jelenti, hogy naponta délután fél ötig van kimenőnk, utána kezdődik a kötelező tanulás. Bizony, gyakran annyi a tananyag, hogy még este tíz után is bújjuk’ a könyveket. Egyéb ként, aki akar különféle szakkörökben dolgozhat, a- kár a sport, akár a kultúra, akár más szakköri tevékenység érdekel. A SZISZ-mun- ka is kínál szórakozást, elfoglaltságot. Meg aztán baráti kapcsolatunk van egy miskolci és egy prágai köz- gazdasági szakközépiskolával, ha ők Jönnek vagy mi megyünk hozzájuk, mindig műsort készítünk.

Éva: — AD osztályok e- gyütt alkotják az iskola közösségét, egymás közt talán szorosabb, meghittebb a kapcsolat, de ez érthető is. Szóval: )ől megvagyunk.

Szegedi Erika: Ha a nyolcadikosok vagy a kilencedikesek töprengenek, hogy Jelentkezzenek-e vagy se az iskolába, akkor azt tanácsolom nekik, igen, ne féljenek a nehézségektől, mert szép szakmát tanulhatnak nálunk.

ZOLCZER JÄNOS A szerző felvétele

kiemeltük

Fontos feladat, hogy a népgazdaság minden ága j: zatában munkaerőt takarítsunk meg. A megtakar!

tás a társadalmi munkatermelékenység növelésével \ érhető el. Az utóbbi években a munkatermelékeny ség növelése terén számos iparilag fejlett ország mögött lemaradtunk. Egyes iparágakban és az épí tőiparban még vissza is esett a munkatermeié kenység szintje. Ennek okai bonyolultak és nagy mértékben összefüggenek a nyersanyagok és az e- nerglahordozók világpiaci árának emelkedésével s a külkereskedelem számos tényezőjével. Ezenkívül g az állóeszközök újratermelése sem éri el a kívánt szintet.

Ugyancsak negatív tényező és veszteséget okoz a munkaerő-gazdálkodásban az, hogy a vállalati árukezelés és -szállítás csaknem kétmillió munkaerőt köt le. Amint ezt a CSKP KB 18. ülése nemrég újra megállapította, a munkatermelékenység növelésének egyik legfontosabb tényezője a munka ésszerűsítésének szintje. Annak ellenére, hogy ezen a téren elértünk részeredményeket, egészében véve nem következett be tartós javulás.. Jelenleg ,a munkaerő-elosztás normái nem mindenütt megbízható mércéi a teljesítőképességnek, nem megfelelő eszközei az irányításnak és a tervezésnek. További veszteségeket okoz a munkaerő-gazdálkodásban a technológiai és munkafegyelem megszegése. Ez a negatívum hat a termékek minőségére, és csak a múlt évben 1,7 milliárd korona veszteséget okozott. A beruházások helyzete Is kedvezőtlenül hat a munkaerő-gazdálkodásra. További probléma az Irányításban és a közigazgatásban dolgozók nagy száma.

A munkaerő-gazdálkodás fontos kérdése a munkaidő teljes kihasználása. E téren a veszteség jelenleg az iparban 15 százalék, sőt az építőiparban 30 százalék. Jól tudjuk, hogy egyszázalékos munkaidő-veszteség 75 000 dolgozó napi munkájának kiesését jelenti, s csak az Iparban minden kárba veszett perc csaknem ötmillió korona veszteségnek felel meg. E veszteségek jelentős részét az okozza, hogy átlagosán 15—20 perccel túllépik az étkezési szüneteket és a pihenőidőt, és gyakran Indokolatlanul munkaakadályokra hivatkoznak. Számos felmérés és ellenőrzés bebizonyította, hogy a dolgozók orvosi vizsgálatra, személyi és családi ügyek intézésére nem használják ki azt a lehetőséget, hogy módosították a rendelőintézetek fogadási és az üzletek nyitvatartási idejét, másutt pedig a szervezetek vezetőségei nem működnek hatéko nyán együtt a nemzeti bizottságokkal az említett idők megfelelő módosítása érdekében.

MICHAL STANCE!, szövetségi munkaügyi és szociális miniszternek a Nemzetek Kamarájában elhangzott beszédéből ‘

CUKORGYÁR

Az oroszkai fPohronsky Ruskov) konzerv- és cukor gyár udvarán a hirdetőtáblán az ifjúsági szervezet ren dezvényére hívja fel a figyelmet egy-egy közlemény. A mikor ezt megemlítettem Galata Duäannak, a SZISZ ü zemi szervezete elnökének, csak ennyit mondott:

— Igyekszünk körülményeinkhez, lehetőségeinkbe? mérten sok érdekes akciót szervezni. Az a véleményünk, hogy nemcsak az üzemben, a munkán kívül is össze tartozunk, tgy látjuk az üzemi pártszervezet kommunis iáitól s az ő példájukat akarjuk mi is követni.

A közelmúltban új igazgató, új vezetőség került az üzem élére. A fiatalok úgy vélik, ez a' változás az 6 tevékenységükre is kihat. Több támogatást, nagyobb megbecsülést várnak, meg azt, hogy odafigyeljenek mun kájukra. Olyan üzemben, ahol több műszakban dolgoz nak, nem könnyű megszervezni bármit is. Eddig hiány zott a támogatás, most úgy látszik, ez is meglesz.

Hogy mit végeztek eddig, azt a legilletékesebbek, Memescheimer Ferenc, Hankq János és Lakatos Gita mondták el. Egyetlen rendezvényről sem hiányoznak, úgy osztják be idejüket, hogy semmiről se maradjanak le.

Elsőnek említi a politikai oktatást, amelyet Faiul Ján, a pártszervezet tagja tartott részükre, s amelynek hasz nosságát mindannyian érezték. Ott voltak, amikor a gyár környékét kellett rendezni, szépíteni. Hát tonna hulladékvasat gyűjtöttek. A környék SZISZ-szervezetei- vel együtt labdarúgó-bajnokságot tartanak. A moszkvai olimpia előtt vetélkedőt rendeztek. Ötnapos kiránduláson ismerkedtek Kelet-Szlovákia nevezetességeivel. Amikor szóba került, hogy rendbe kellene hozni az üzem pocúiradlói üdülőjét, a fiatalok vállalkoztak rá. Péntek délutántól vasárnapig dolgoztak, szórakoztak és üdültek is a maguk kedvére. Hétfőn pedig az üdülő már készen várta a gyár dolgozóinak a gyerekeit. A fiúk segítettek az óvoda építésében is. Az új intézmény átadása után meg a lányok tettek ki magukért: játékos, szórakoztató délutánt rendeztek az óvodásoknak.

— Amit még feltétlenül meg kell említenem: SZISZ- -szervezetünknek rendkívül jó kapcsolata van az üzemi pártszervezettel. A párttagok tanáccsal, jó szóval, biz tatással segítenek, de bármikor kölcsönadják a tanácstermüket is. Amíg nem kapnak saját helyiséget, bizony sokszor fordulnak hozzájuk. Arra biztatnak, hogy nyerjünk meg minél több fiatalt a SZISZ-nek. Eddig 32 tagunk volt, noha Jóval több a fiatal a gyárban, pedig csak akkor lehet erős a szervezetünk, ha minél nagyobb a tagság létszáma — magyarázta a SZISZ-elnök.

Benyák Mária