Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-11 / 46. szám
2 M Vizsga iNÉUO^j A SZOCIALISTA ÁLLAMI VÁLLALAT A vállalat gazdasági jelenség. Történelmileg a kapitalizmus kialakulása során Jött létre, mindenekelőtt kereskedelmi vállalkozások formájában, majd a különböző termelőágakba behatoló tőkék nyomán vált általánossá. A vállalatok mérete, szervezeti felépítése, konkrét szerepe természetesen sokat módosult a fejlődés során, ugyanakkor a sajátos feltételektől függően a vállalatoknak egymás mellett is nagyszámú típusa található. A történelmileg végbement módosulások és az egyidejűleg létező típusok tarkasága azonban nem másít a lényegen: a kapitalizmusban vállalatok kezdettől fogva a tőkés kizsákmányolás színterét jelentették és az értéktöbbletből szerezhető profit biztosításának eszközéül szolgálnak ma is. Mielőtt a szocialista vállalat sajátosságaival foglalkoznánk, indokoltnak látszik röviden meghatározni a vállalat általános fogalmát, s vele együtt azokat a vonásokat, amelyek valamilyen fokon a tőkés és a szocialista vállalatokban egyaránt fellelhetők. Eszerint: a vállalat a) a fejlett áru- és pénzvt- szonyok gazdasági alapegysége, b) amelyben szervezetileg jut kifejezésre a mindenkori tulajdohviszonyok adott technikai alapokon nyugvó elkülönültsége, c) s amelyben —• ennek megfelelően —. más gazdasági egységektől, társadalmi intézményektől, de a kötelékébe tartozó személyek háztartásától is elkülönülten folyik a gazdálkodás, d) mégpedig oly módón, hogy a piaci realizálásból eredő pénzbevételekből fedezi az előzetes befektetéseket, amelyek e) mindig tartalmaznak kockázati elemet, f) közvetlen céljuk: nyereség biztosítása. E meghatározásban foglalt minden egyes ismérvnek külőn-külőn bizonyos fokig mindig meg kell lennie és minden ismérvnek e- gyüttesen kell valamely gazdálkodó egységet jellemeznie ahhoz, hogy teljes értelemben vállalatról beszélhessünk. A vállalati kategória általános Ismérvei szükségképpen jellemzik az állami szektor ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltató vállalatait. Kétségtelen továbbá, hogy azok a konkrét formák, amelyekben e- zek az ismérvek külön-kü- lön és együttesen megjelennek, a szocializmusban is folytonos változásokon mennek keresztül. Ugyanígy i- gen sokféle az a mód is, a- hogyan ezek a vonások részint a különböző ágak technikájától, a fejlődésben játszott szerepétől, részint a tervgazdálkodás rendszerének típusától és működésének hatékonyságától függően realizálódnak. A konkrét változatosság azonban éppoly kevéssé takarhatja el szemünk elől az említett általános kritériumokat, mint ahogy ez utóbbiak sem rejthetik el azt a lényegi különbséget, amely bármely tőkés vállalat és bármely szocialista vállalat között fennáll. Ellentétben a tőkés vállalattal, a szocialista vállalat nem a bérmunka kizsákmányolásának, hanem a társadalmi elsajátításnak gazdasági szervezeti egysége; működése nem a munkásokkal szembenálló . magántulajdonosok gazdagodását, hanem a munkaerejüket a köztulajdonban levő termelési eszközökkel egyesítő dolgozók társadalmi termelőerejének, valamint egyéni fogyasztóképességének és személyiségének a tervgazdálkodás rendszerében ésszerűen szervezett, kollektív ki- fejlesztését szolgálja. Ebből következik a szocialista vállalatok helye és szerepe a termelőerők és termelési viszonyok bővített újratermelésének megvalósításában. Vállalatokban koncentrálódik az ország technikai és emberi termelőerőinek túlnyomó része. A vállalatokban történik a javak, anyagi szolgáltatások előállítása és forgalmazása, az elsődleges jövedelmek képzése és elosztása. Mindez együtt anyagi alapját képezi a szocialista rendszer erősödésének, a kulturális és szellemi élet sokirányú gazdaságosságának. Azok a kapcsolatok, amelyekbe az emberek munkatevékenységük sOTán — a vállalatokon belül és a vállalataiknak más gazdasági egységekhez és a fogyasztókhoz való kapcsolatain keresztül >— szükségszerűen lépnek egymással, a termelési viszonyok egyik legfontosabb mozzanatát alkotják. A vállalatok tehát szocialista társadalmi viszonyok alapvető szervezeti hordozói, a köztulajdon funkcionálásának csomópontjai, ezáltal a társadalmi és egyéni érdekek közvetítésének eszközei. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok belső mechanizmusa, azaz a célkitűzés, á hatásköri megosztás, a szabályozás, az ösztönzés vállalatokon belül alkalmazott konkrét rendszere szerves részét alkotja a népgazdaság irányítási rendszerének, s azzal szoros kölcsönhatásban áll. Azt, hogy a tervgazdálkodás egészének típusa alapvetően meghatározza a vállalati gazdálkodás jellegzetességeit, a szocialista országok égész eddigi gyakorlata történelmileg is mutatjaA tervgazdálkodási rendszer nemcsak történetileg, haném funkcionálásának a- dött színvonala által is meghatározó tényező a vállalati gazdálkodás konkrét lehetőségéi és hatásfoka tekintetében. Másfelől viszont a vállalatok megfelelő felépí- tósébén, működésének módján nagy mértékben múlik á népgazdasági irányítás, s egyáltalán a gazdaságpolitikai célok jó megalapozása. Végeredményben tehát a vállalatok tevékenysége erőteljesen befolyásolja a szocialista gazdaság egészének állapotát és fejlődését. Ha egyensúlyban vannak a vállalatok anyagi, munkaerő- és pénzügyi mérlegel, ez pozitív részét alkotja az ország gazdasági egyensúlyának. Ugyanígy, ha termékeik, szolgáltatásaik összetétele rugalmasan követi a felhasználók szükségleteinek változását, s ha technológiai és technikai korszerűsítés útján haladnak, ez elsőrendű forrását képezi a népgazdaság szerkezeti változásának és növekedési dinamikájának. A vállalati gazdálkodás továbbfejlesztése ezért fontos elemét képezi a CS1JP Központi Bizottsága által jóváhagyott, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére hozott határozatnak. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa SZOVJETUNIÓ Az új ötéves terv küszöbén A, Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Július 20-án felhívással fordult a kommunistákhoz és a népgazdaság valamennyi ágazatának dolgozóihoz, hogy töretlen lendülettel fejezzék be az 1980-as esztendőt, segítsék elő az új ötéves terv sikeres startolását. A Központi Bizottság úgy ítéli meg a mai helyzetet, hogy az alkalmas nemcsak a terv teljesítésére, hanem túlteljesítésére is. Ezen azt értik, hogy a munkások többségének társadalmi-politikai aktivitása jelentősen megnövekedett. Ennek alapját a gazdaságosság megsokszorozódása képezi, a- mely lehetővé tette, hogy a mostani tervidőszak folyamán nagy szociális programot valósítsanak meg. Ma nincs olyan szovjet család, amelyik ne érezné ezt saját háztartásában Is. Az elmúlt öt év során a nemzeti jövedelem, a közszükségleti cikkek termelése, a szolgáltatások fejlesztése és az egy főre eső reáljövedelem a tervnek megfelelően 16 százalékkal növekszik. Csupán az idei év első felében a munkások és az alkalmazottak átlagos havi jövedelme 3,6 százalékkal emelkedett, a tavalyi hasonló időszakhoz képest, bár a terv csak 2,9 százalékos növekedést irányzott elő. Ezen felül a lakosságnak még egy jelentős jövedelemforrása van: térítésmentes kifizetések és a kedvezmények a társadalmi fogyasztási alapokból. Ezek az állami vállalatok befizetéseiből keletkeznek, és a mindenki számára Ingyenes oktatás, gyógyítás költségeit fedezik. Ezekből fizetik ki a nyugdíjakat, a szociális segélyeket. Ez év januárjától júniusáig a társadalmi fogyasztási alapokból való térítésmentes kifizetések és kedvezmények 5,8 százalékkal emelkedtek. A jelenlegi ötéves terv során a szovjet állampolgárok az új technika és technológia felhasználásával sokkal hatékonyabban dolgoztak, mint korábban. Többet termeltek, többet kerestek és többet vásároltak. Megnőtt az érdeklődés a termelés irányításában való részvétel lránt. Egyenes a- rányban az anyagi helyzet javulásával gazdagabbá és tartalmasabbá vált szellemi életük is. Éppen ezekhez a munkájukhoz és társadalmi kötelezettségeikhez öntudatosan viszonyuló emberekhez szól az SZKP KB felhívása, arra emlékeztetve őket, hogy az ország szociális-gazdasági fejlesztésének ötéves terve nem csupán hagyományos időköz az össznépi tervezésben, hanem az ő országuk, üzemük, családjuk szociális-gazdasági fejlesztési szakaszainak egyik elszakíthatatlan láncszeme. A felhívás felszólítja a párt-, a tanácsi, a szakszervezeti és a komszomol szervezeteket, hogy hatékonyabban éljenek a gazdálkodás haladó tapasztalataival és módszereivel ez különösen a nagy beruházásoknál fontos. Az elmúlt négy év során e- zernyi új Ipari és energetikai nagyüzem é- pült, a hátralevő időben azonban még jó néhányat üzembe kell állítani, hisz ezeknek már a tizenegyedik ötéves terv alatt termelniük kell. Ez vonatkozik azokra az i- parágakra Is, melyek feladata a közszükségleti árucikkek választékának bővítése, minőségének Javítása. Jövö év februárjában tartják a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusát. A 17 millió tagot számláló kommunista párt ekkor ad majd számot belpolitika! Irányvonaláról — melynek célja a békés fejlődés, a nép mind nagyobb jóléte —, és külpolitikájáról, mely a békét és az enyhülést szolgálja. A kongresszuson határozzék majd meg az új, tizenegyedik ötéves terv irányelveit, céljait. Éppen ezért mindaz, amire az SZKP KB felhívása szőlít, azaz a Jelenlegi ötéves terv feladatainak gyors ütemű, pontos és )61 szervezett befejezése nagy mértékben meghatározza azt, hogy miként kezdhet hozzá a szovjet népgazdaság 1981-ben az új ötéves terv teljesítéséhez. F. BREUSZ az APN politikai szemlelröja KIEMELTÜK A Varsói Szersződés tagállamai — a nukleáris háború veszélyének elhárítása és az európai népek békés életének megteremtése végett — támogatják a Szovjetunió javaslatát az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekkel, és egyidejűleg azokkal szerves kapcsolatban, az előretolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgyalásokra. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kérdések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, ami lépés lenne a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére az európai kontinensen. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő szocialista államok 1980. Július 10-1 javaslataikkal újabb lépést tettek a nyugati országok álláspontjának irányában. Ilyen körülmények között azért, hogy a bécsi tárgyalásokon előrehaladás történjen a kölcsönösen elfogadható megállapodások felé, szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről kiadott közleményből Újjászületett alapszervezet f—i örülünk a következő hónapoknak, mert szervezetünkben ősszel és télen fellendül a munka — kezdte beszélgetésünket Kovács Viola, a SZISZ felbári (Horny Bar] alapszervezetének elnöke. Tavaly augusztus óta Irányítja a szervezet munkáját. Tulajdonképpen kényszermegoldásként került ebbe a tisztségbe. Addig u- gyanis a nullával volt e- gyenlő a fiatalok munkája ebben a faluban. Többször foglalkozott ezzel a problémával a helyi nemzeti bizottság is. Jakuböík István, a hnb elnöke szüntelenül sürgette a SZISZ-munka megkezdését. Mindig azzal érvelt, hogy a fiatalokra, a mai huszonévesekre vár néhány év múlva az a feladat, hogy a falu gazdái, Irányítói, a közügyek intézői legyenek. Ha most ennyire tétlenek, nincs meg annak a lehetősége, hogy a mostani vezetők átadhassák nekik a stafétabotot. Az egyik plénumon aztán Kovács Violát megbízták az újjászervezéssel, a fiatal képviselőnő pedig szívesen vállalta, bár tudta, hogy nagy fába vágja a fejszéjét. Kovács Viola munkájának haszna hamarosan meg Is mutatkozott. Az első gyűlésre nyolc fiatal jött ei, de a- zóta már huszonháromra e- melték az alapszervezet létszámát. Vegyes összetételű a tagság: munkások, diákok, hivatalnokok, elárusítók alkotják. A megértés azonban példás, összetartásuk mintaszerű. Nagy síkére volt a tánc- tanfolyamnak, ezért az idén is megszervezik. Az őszi betakarításban számit a szövetkezet a segítségükre. Joggal, hiszen tavaly járási viszonylatban elsők lettek. A SZISZ járási bizottsága Is elismerésben részesítette munkájukat. Fiúk, lányok együtt vettek részt a járási civilvédelml versenyen, s már nagyon várják, hogy legközelebb is bizonyíthassanak. Hétvégeken, szombat-vasárnap, amikor otthon vannak a középiskolások, a szakmunkástanulók, mindenki szívesen vállalja, hogv a községüket még szebbé tegyék. Ilyenkor rendeznek ünnepségeket is. Most a vöröskereszt és a nőszövetség helyi szervezetével a nyugdíjasok köszöntésére készülnek. — A szervezésben sokat segít Herberger György, a helyi pártszervezet elnöke. Vele és Bognár Gabriellával, az alapiskola pionírvezetőjével tervezgetjük, hogy éppen Itt az ideje, hogy a pionírokkal Is szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat — möndta Kovács Viola. A közrend védelméért A Zsellzi (Zellezovce) Városi Nemzeti Bizottság közrendészeti albizottsága minden évben sikerrel szerepel a járási versenyben. A Jnb tanácsa a szervezett élet, a jog! nevelés és a kihágások megelőzése terén végzett kiemelkedő munkájukért az 1979-es évet értékelve Is a' zselízieknek ítélte oda az első helyet. A kiiüntetést a közelmúltban vette ét Farkas István, az albizottság fiatal elnöke. A közrendészeti bizottság titkára Kajtár Zsuzsanna, a vnb belügyi osztályának dolgozója, tagjai Adamlk János és Kiss Sándor, a vnb képviselői, valamint Molnár Ferenc a közbiztonsági testület dolgozója. A bizottság elsőrendű küldetése a közrend védelme, s ebből a célbői nemcsak ellenőrzéseket végeznek, hanem minden erejükkel azon vannak, hogy megelőzzék a törvényszegéseket. Erre felhasználják az agitáctős-propagáclós, valamint a nevelő munka valamennyi formáját. Tavaly 1978-hoz viszonyítva 17-tel kevesebb kihá. gás és 32-vel kevesebb bűntény fordult elő. Örömmel tölt el mindenkit az a tény, hogy csökkent a cigány lakosok és a fiatalok által elkövetett bűntények és e- gyéb kihágások száma. Törődnek azokkal Is, akik büntetésük letöltése után bekapcsolódnak a mindennapi termelőmunkába. Ezek számára megfelelő közösséget keresnek, melynek tagjai aztán segítik az illető egyén beilleszkedését a munkába. Az Ifjúság bűnözését megelőzendő előadásokat szerveznek a szocialista törvényesség megtartásáról és a szocialista életmód kialakításától. A legnagyobb figyelmet az alkoholizmus elleni harcra fordítják, sajnos Igyekezetük nem mindig Jár sikerrel. Elég gyakoriak az alkohol hatása alatt elkövetett cselekmények. A vendéglátó üzemekben sokszor az erősen Ittas egyéneket Is kiszolgálják, s ennek általában törvényellenes kihágás a következménye. A bizottság tagjai számos ellenőrzést hajtottak végre a szocialista és magántulajdon védelmében. Gyakran fordulnak a lakossághoz a helyi hangszóróban felhívással, a kihágások és bűncselekmények megelőzésének fontosságát hangsúlyozva. ABEt GABOR Banyák Mária KÖZGAZDÁSZOK NEMZETKÖZI VERSENYE November 4-én délelőtt 9 őrá körül nagy volt a sürgés-forgás a bratislavai Közgazdaságtudományi Főiskolán. A folyosók falain hirdetőtáblák jelezték, ml is történik ezen a napon a főiskolán. Az iskola rektorának üléstermében újságírók gyülekeztek sajtókonferenciára, hogy értesüljenek a néhány nap múlva megrendezésre kerülő XI. nemzetközi tudományos diákkonferenciáról. A diákkonferencia résztvevői valameny- nylen diákok. Munkáikban foglalkoznak a népgazdaság irányításával, a matematikai módszerek és számítástechnika alkalmazásával, a bel- és külkereskedelem problémáival, valamint a termelési ágazatok irányításával. A diákkonferenciának már hagyománya van. A verseny első évfolyamát a közgazdasági főiskola kereskedelmi kara rendezte 1970-ben, amelyen tizenegy főiskola, köztük hét külföldi vett részt. „Szocialista gazdasági integráció >—> a KGST országok sikeres fejlődésének alapja“ jelszóval rendezték meg tavaly a nemzetközi találkozó 10. évfolyamát, kilenc ország huszonhét főiskolájának százötvenki- ienc diákjával. Az Idei diákkonferenciát a „Tudományos- műszaki haladás — a KGST-tagállamok gazdaságának hatékony alapja“ jelszóval rendezik meg. Már maga a jelsző is kifejezi a verseny fő célját: fejleszteni a tudo- mányos-kutatő munkát, főleg a nemzetközi alkotószövetségek révén. Érdekesnek ígérkezik az egyik nemzetközi alkotószövetség munkája. A három magyar és két csehszlovák versenyző Magyarország és Csehszlovákia mezőgazdaságának együttműködést lehetőségeivel foglalkozik. A sajtókonferencia résztvevői előzetest kaptak a versenyről, de a legizgalmasabb pillanatok még váratnak magukra. A nemzetközi vetélkedő eseményeiről és eredményeiről lapunk valamelyik következő számában írunk. Kovács Edit
