Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-04 / 45. szám

binőm

Molnár Piroska

Azt hiszem, Molnár Piroskát a legjobb akarattal sem lehet sztárnak fényképezni. Még a legelőnyösebb beállítású fotelről Is egy dolgos munkásasszony tekint ránk, nem pedig a színésznő, akinek valóban ezernyi arca van. Gondoljunk csak Suksln Sértésére, amelyben az ártatlanul meggyanúsított Tordy Géza feleségét alakította, Raszputyin Marijájára, akit már-már a törvény elé sodort a Jószívűsége, vagy az Éjjeli menedékhely Vaszlltszájára, akit a körülmények szörnyeteggé tettek. Az Árvácskában majdnem epizódszerep volt az övé, s csak azért nem lett az, mert Molnár Piroska bebizonyította, hogy nincs kis szerép és nagy szerep, csak Jó és rossz. Egyszerűen csodálatos volt az a pár perces Jelenete, amikor a lélencgyerekek között a sajátját kereste. Izgatott tekintete, zavart magatartása, fájdalommal átitatott néhány mondata Jóval túlnőtte a mellékszerep kereteit.

Kerek tíz évet töltött vidéki színtársulatoknál, s kezdetben bizony nem válogathatott a szerepek között. Színpadon ugyan egyre magabiztosabban játszott, a filmgyár és a tévé azonban elég ritkán hívta. Más arcok, más típusok voltak divatban, s mivel Molnár Piroska sosem volt szabályos szépség, esztendőket kellett várnia, míg eljött qz ő Ideje. Mondhatnánk úgy Is: amíg eljött az ő rendezője. Zsámbékl Gábor pontosan Ismeri azokat a szerepeket, amelyeknél Molnár Piroska a leginkább kamatoztathatja eddigi élettapasztalatait. Kaposvárott mán a figyelem középpontjában .állt, s amióta a budapesti Nemzeti Színház tagja (ez a negyedik évadja), egyre több film- és tévészerepben láthatjuk viszont. Nem kell már felelőtlen csltrtket, bolondos fiatal lányokat Játszania, sokkal összetettebb sorsokat, színesebb egyéniségeket formálhat még, hiszen most jutott el odáig, hogy saját életűt járói és mások emberi értékéről Is jóval többet mondhat el. (g. szabó)

Máté Magda felvétele

Első ízben Jelentkezünk slágerlistánkkal, amely néhány nem várt meglepetést Is tartogat. Ennek talán fő oka, hogy egy listán szerepelnek a hazai és külföldi felvételek. Mindenesetre áttekintést kapunk fiatalságunk ízléséről és főleg arről, milyen zeneszámok nyerték el leginkább olvasóink tetszését. Érdekes megfigyelni, annak ellenére, hogy a külföldi slágerlistákon a diszkó zene már háttérbe szorult, nálunk még aranykorát éri. Persze a rock műfaj itt is kiharcolt egy-két előkelő helyet. Érzésem szerint nálunk is előbb vagy utóbb megmutatkoznak majd az ú] tendenciák. Bízom abban is, hogy az új stílusok mellett helyet kapnak majd a fiatal előadók is. De most már nézzük, hogyan alakult slágerlistánk ezen a héten:

1. SZŰCS JUDITH: Meleg az éjszaka

2. EDDA: Minden sarkon álltam már

3. NEOTON FAMÍLIA: Marathon

4. MARIKA GOMBITOVÄ: Tajomstvo hier

5. OTTAWÁN: D. I. S. C. 0.

6. EDDA: Elhagyom a várost

7. VILLAGE PEOPLE: Cann‘t Stop The Music

8. COLOR: Vallomás

9. ELAN: Kaskadér

10. VIERA SPINAROVÄ: Rozlúöka v daZdi

11. KARTHAGO: A pénz

12. ZORÁN SZTEVANOVITY: Romantika

13. KAREL GOTT: Spomienka

14. OLIVIA NEWTON JOHN: Xanadu

15. HOBO BLUES BAND: Rolling Stones Blues

16. LOCOMOTlV GT: Miénk ez a cirkusz

17. SRE3XNA KRILA: Esküdj a szerelemre

18. KAROL DliCHOfí: Slübené fúbenie

19. DINAMÍT: igazság

20. BEZINKY: Som zafúbená

I

Az olvasó kérdez:

„Meteor“ jeligére: A kassai (Koéice) Meteor együttes több évvel ezelőtt megszűnt. Az viszont Igaz, hogy ilyen nevű együttes valóban létezik, mégpedig Ru2omberok- ban.

Pintér Zoltán, Luőenec: Hazánkban a Bee Gees együttes nagylemezét még ezévben a Supraphon zeneműkiadó

vállalat Jelenteti meg.

Több olvasónknak: Az énekesek telefonszámait nem

hozhatjuk nyilvánosságra

„KeáTencem Zorán“ jeligére: Zorán Sztevanovity címe: 1114 Budapest, Bartók Béla út 1.

„Pink Floyd“: Nincs tudomásom arról, hogy az együttes a közeljövőben hazánkban szerepelne. Tehát a hír kacsai |

„Mama kérlek“: Koncz Zsuzsa közismert dala kislemezen jelent meg. Elképzelhető, hogy a magyarországi hanglemezboltokban még kapható.

„Kovács Éva, Bratislava“: A csehszlovákiai magyar amatőr táncdalénekeseknek kétévenként a CSEMADOK KB megrendezi a Melódia elnevezésű táncdalfesztivált.

A versenyre legközelebb 1981-ben kerül sor. Jelentkezni lehet a CSEMADOK Járási, illetve helyi szervezeteinél.

„Dénes István K.“: A Village Peoplenek megjelent legújabb nagylemeze. Az együttes 1978-ban futott be az YMCA című dalával. Nagylemezükön egy zenés film dalait játsszák, izgalmas hangszerelésben. Slágerlistánk is arról tanúskodik, hogy a címadó dal már sláger.

Kedves olvasóink. Továbbra is várjuk szavazataitokat, és természetesen kérdéseiteket is. Szívesen fogadjuk új ötleteiteket, amelyekkel gazdagítanátok a slágerlista című rovatunkat.

PAPP SÄND0R

HOLNAPUTÁN

BEMUTATÓ

'Ä MATESZ kassai (KoStce) Thália Színpada november 6-án tartja idei első bemutatóját. Ajtmatov Fehér baió című hárömfelvonásos színműve kerül bemutatásra, a. gyári .vendégrendező, Nagy András László színreállTfásábah a főbb szerepeket Csendes László, Kövesdi Szabó Marika, Tóth Erzsébet, Vá- rady Béla, Gombos Ilona játssza.

Ezúton is felhívjuk bratislavai olvasóink figyelmét, hogy november 24-én a Dimitrov Vegyiművek Vernosf szakszervezeti klubjában láthatjuk Ajtmatov színművét a Thália Színpad művészeinek vendégjátékaként.

Felvételünkön a rendező, Nagy András László és a színház igazgatója, Takáts Ernőd.

Foto: Zolczer

BBB

EGYIK MUNKA MINT A MÁSIK

Az ember hozzászokik mindenhez. Az ébresztőórának reggel hatkor kellemetlen a hangja. Kimászni a hálózsákból, megmelegíteni a reggelit. Mire elvégezzük a reggeli tornát, már meleg is az étel. Minden reggel borotválkozunk egy különleges villanyborotvával, amely elszívja a szőröket. Fogainkat elemes villanyfogkefével tisztítjuk. Megtörülközünk egy különleges folyadékkal átitatott papírszalvétával. A reggeli- zés tíz percig tart. Konzervált húst, tubusból túrót, teát' vagy kávét, süteményt e- szünk. Nem mindig nagyon ízletes, de tápláló.

A munkaidő fél kilenckor kezdődik. Egy óra múlva tornászunk. A Földön kellemes egy kicsit nyújtózkodni, de itt ömlik rólunk az izzadság. Törölgetjük testünkről a temérdek izzadságcseppet. Ebédre levest fogyasztunk tubusból, konzervált húst, gyümölcslevet és teát vágy tejet. Mindig valami sósra lett volna étvágyunk: Édességből volí a fedélzeten elég, de *nem kedveltük valami nagyon. Utána megint Jött a munka és a torna. Ha reggel a veloergométeren izzadtam, akkor délután a futópályára került sor. Sajnos mindig kényszeríteni kellett rhagamat a tornára. Van például egy speciális ruhánk — a tonusz. Tíz perc alatt, míg benne ültem, sikerült Vologyának és a központi szolgálatnak elolvasnom két Zöscsenko-elbeszélést. Ami azt illeti, Zosrti------—------- - i —

i 'll lüiPWHWf V IIMfflimiPIIWIW1

csenko valóban „ionizált“. Tulajdonképen még egyáltalán nem tudjuk, hogyan hat a szervezetre a súlytalanság.... Lehet, nem is kellene az összes izmot gyakoroltatni, csak némelyeket.

Este, ami azt Jelenti, vacsora után (a világűrben ugyanis huszonnégy óra alatt tl- zenhatszor váltakozik a nap és éjszaka) a program szerint szabad időnk volt, de rendszerint azzal töltöttük, hogy megbeszéltük az elmúlt napon végzett kísérleteket, és előkészítettük a következő napiakat. A kölcsönös ellenőrzés fontos volt, mert minden hibáért drágán kellett volna fizetni. Kitudódott, hogy szűkszavú emberek vagyunk. Csak ritkán beszéltünk másról, mint a munkáról. Talán nagyon fáradtak voltunk. Csak amikor alkalmunk nyílott beszélni a családunkkal, vagy elfogott a honvágy, kezdtünk hangosan gondolkodni.

A Földön érvényes munkatörvénykönyv szerint dolgoztunk. Jogunk volt két nap szabadra. De ebből az egyik takarítással és a fürdéssel ment el. Majdnem egy napig tartott, amíg elkészítettük a „fürdőt“, vizet melegítettünk majd megint mindent összetakarítottunk. Láttak már kutyát, amikor a vízből kimászva lerázza magáról a vizet? Nos mi is ilyen módszerrel ráztuk le magunkról a vízcseppeket abban a „fürdőcsőben“. De azért nagyon élveztük.

Szása Tihomirov tévékommentátor egyszer szemünkre vetette, hogy az adás előtt mindig kitakarítunk, összerakodunk, pedig neki munkahangulatra lenne szüksége. Ha itt lenne, megértené, hogy a világűr nem tűri a „lírai“ rendetlenséget. Azt hiszem, bármit meg tudnák találni csukott szemmel, de a tévéadások előtt valóban rendet csináltunk. Még nem szoktuk meg a szereplést a kamera előtt. Ráadásul nem tudom jól kiejteni az r-t. Amikor jelentkeztem az űrhajósokhoz, nem akartak ezért felvenni. Vizsgálták, hogy ez öröklött hiba-e, vagy gyermekkoromban milyen magasról ejtettek földre.

A Szojuz 34 hozott nekünk egy csokor tulipánt. Persze nem ez volt a legfontosabb küldetése. A Szojuz 32, amellyel az űrállomásra érkeztünk, befejezte küldetését. A 34-es már új motorral volt felszerelve, levonva a tapasztalatokat az előző sikertelen kísérletből. Tulajdonképpen kicseréltük járművünket, a Földre majd a 34-sel - megyünk.

A hosszú repülés megtanított látni a Földet, mert más nézni és más látni. Kezdetben kitekintettünk az ablakon, és utána megnéztük a térképet, hol is vagyunk pillanatnyilag. Később már térkép nélkül is azonnal tájékozódtunk.

Milyen keveset tudunk még sok mindenről. Az Indiai-óceánon láttuk két hatalmas, száz kilométer hosszú hullám összecsapó- dását. Mi ez? Eddig még senki sem magyarázta meg az ezüstös felhők lényegét... Csupa titokzatosság. Sokat beszélnek manapság az idegen bolygók lakóiról, pedig még senki sem látta őket. Mi sem láttunk egyetlen olyan Jelenséget sem, amely idegen civilizációra utalt volna.

A száznegyvenedik napon megtörtük az előző űrrepülési csúcsot. Az űrhajőstársak gratuláltak a Földről. Ma már elmondhatom, hogy két normális, hangsúlyozom normális ember bármilyen hosszú Ideig ellehet kettesben, akár a világűrben is. Még akkor Is ha más-más a vérmérsékletük, érdeklődési körük és nem is barátok.

Az utolsó kísérletünket egy tízméteres KRT-10 antennával végeztük. Már lelki szemeink előtt volt a leszállás, mivel pontosan tudtuk, hányszor kerüljük még meg a Földet. Már szinte éreztük a sztyeppe illatát. Hátravolt még az antenna leválasztása, hogy szabaddá tegyük az összekötő fokozatot, és előkészítsük az űrállomást a legénység nélküli repülésre. De az antenna beleakadt az űrállomásba. Nem segített az se, hogy „meghlntáztattuk“ az állomást, Így próbáltuk kiakasztani a rakoncátlan antennát. Alaposan megmondtuk véleményünBsensraraa

két az antennának, de ez sem segített.

Gondolkodtunk ml és gondolkodtak a Földön. Két lehetőség volt: vagy hagyjuk az antennát, és üzemképtelenné tesszük az űrállomást, amelyet aztán távozásunk után a Földről a sűrűbb levegőrétegekbe irányítják, és elég, vagy kimegyünk az űrbe és eltávolítjuk az antennát. Az űrállomás már tulajdonképpen megtette a magáé,t. A tervezett programot teljesítette, de az utolsó vizsgálatunknál kitudódott, hogy sokkal jobb állapotban van, mint gondoltuk. Kár lenne érte.

Kimenni az űrbe? Nem tudjuk, hogyan akadt be az antenna. A szkafanderek már két éve a fedélzeten vannak, és már kétszer használták őket. Ráadásul ez alapos testi megterhelést igényel, és ml már fél éve csak végtagjainkkal hadonászunk a súlytalanságban.

Mint mindig, amikor problémák adódtak megszólalt Alekszej Jeliszejev. Hangja nyugodt, mondanivalója tömör. Azt mondta, mi befejeztük feladatainkat, jogunk van visz- szautasítani az űrsétát. Miféle visszautasítás, ha Itt vagyunk?!

Álmatlan éjszakák következtek: a földi központban és nálunk is. Nem is tornász- • tunk. Egyetlen tornánk volt — ellenőriztük az űrruhákat. Most nagyon jól jött a kis televíziós készülék. A földről ábrákat és rajzokat sugároztak fel, amelyek alapján elvégezhettük az ellenőrzést.

Majd eljött az a reggel, mindent átvittünk az űrhajóba, amit a Földre kellett szállítani. Arra az esetre, ha nem tudnánk visz- szamenni az űrállomásra —■ mert ilyen is előfordulhat. Ebéd után előkészítettük az űrállomást, és kezdtünk beöltözni a szkafanderbe. Az én nem éppen kozmikus magasságommal, 185 centiméter magas vagyok, ez nem volt könnyű. Vologya segített, pontosabban gyömöszölt a szkafanderbe. Felnyitottam a zsilipkamra fedelét. Előttem a végtelen világűr.

(Befejezése a következő számban.)

4