Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-04 / 45. szám

3 0P| BIZTONSÁGOSAN - GYORSAN Hazánk első autópályáját, a 0—1 jelzésűt 1987 szeptemberében kezdtük építeni. A D—2-es jelzésűt, amely Bratislavát Brnóval köti össze, 19S9-ben. Egyes szaka­szai fokozatosan kerültek átadásra. A Prágát Bratislavával összekötő 317 kilomé­teres antópályát november 7-én adják át a forgalomnak. Ebből az alkalomból be­szélgettünk el Valach Olgával, az autópálya igazgatóság 28 éves dolgozójával. m Tulajdonképpen válla­latunk fennállása óta —* en­nek pontosan tíz éve » itt dolgozom. Most, hogy az autópálya építési munkála­tai lassan befejeződnek, az én munkaköröm Is kissé megváltozott. Jelenleg az a feladatom, hogy ellássam az autópályát közlekedési táb­lákkal, figyeljem a forga­lom intenzitását és munka­körömbe tartozik az autó­pálya zöld övezetének ápo­lása is. Volt egy újítási ja­vaslatom, azt elfogadták és már alkalmazzák is. Kezdetben sok volt a probléma, vállalatunknak nem volt központi épülete, nehéz volt egymást elér­nünk. Szívesen emlékezem vissza a kezdeti problémák­ra márcsak azért is, mert sikerült valamennyit megol­danunk. Nagyon sok élmé­nyem van például azokból a napokból, amikor fő prob­lémánk a magántulajdonban levő földterületek kisajátí­tása volt. Senki sem válik meg szívesen a házától, kertjétől. Érzéssel, megér­téssel viseltettünk az embe­rek ragaszkodása iránt, így aztán ha nehéz szívvel is, de valamennyien belenyug­vással fogadták érvelésün­ket. Sokan közülük azt sem tudták, hogyan is néz ki egy autópálya, hitetlenked­ve csóválták a fejüket, so­kan csak legyintettek, nem lesz ebből semmi. Munkahelyemen gyakran emlegetik azt a napot, a- mikor nagyon kétségbees­tem. A bokraim miatt. A D— 61-es szakaszon Bratislava m Senec között díszbokro­kat ültettem ki, amelyeket KroméríiSben vásároltam. Nagy körültekintéssel válo­gattam össze a cserjéket és Valach Olga boldog voltam, amikor sike­rült kiültetni valamennyit és amikor láttam, hogy mi­lyen szépen cseperednek. Egy napon aztán a munka­társak azzal a hírrel fogad­tak, hogy az autópályán megjelent egy ló és lelegel­te az én bokraimat, cserjéi­met. Nagyon kétségbeestem, nem tudtak megvigasztalni. Csak másnap árulták el, hogy csak tréfa volt az e- gész, a 16 valóban ott volt, de a bokrokat nem bántot­ta. Miért szeretem ezt a mun­kát? Hazánkban ez volt az első ilyen jellegű építkezés. Vonzott és továbbra is vonz benne az új, az ismeretlen. Ebben a szakmában mi va­gyunk az úttörők, talán e- zért is nagyon sok nálunk a fiatal. Nincs könnyű dol­gunk, például hiányzanak az autópálya karbantartási gé­pei, helyenként az aszfalt minősége sem olyan, mint lennie kellene, mégis azt hiszem, hogy már felnőttünk ahhoz, hogy autópályánk le­gyen. Még megjegyezzük, hogy hogy az autópályát teljes hosszában csak 1981-ben fe­jezik be. Viszont ez nem azt jelenti, hogy a forgalom to­vábbra is kerülőutakon tör­ténik. Három szakaszon a közlekedés korlátozott lesz, ez a három szakasz: Hum- polec és Párov 20 kilométer, HuStopeéa és Bfeclav 22 ki­lométer, Bíeclav és a Mora­va folyó között 12 kilométe rés hosszúságban. A három szakaszon beruházásra vá­ró munkák értéke eléri a 250 millió koronát. Az autópálya legdrágább szakasza a Morava folyó fe­letti híd kiépítése volt, en nek kilométere átlag 61 mii lió koronába került. Legol­csóbb szakasza a MiroSovice e-t Cestlice közötti, itt az autópálya kilométerenként 20 millió koronába került. Milyen jelentőséggel bír az autópálya azok életében, a- kik mondjuk autóval nem rendelkeznek, viszont szíve­sen felutaznának a főváros­ba? A Bratislava <■— Prága lé­giót költsége 360.— korona, az utazás Időtartama a légi- társaság irodájától a repü­lőtérre számított utat is be­leértve 2 óra 45 perc. U- gyanez az út az autópályán a CSAD menetrendszerű au­tóbuszával 4 óra 20 percig tart, viszont az útiköltség lényegesen kisebb, kb. 110 korona lesz. Takács Éva November barátság Strbka Lajossal, a Csehszlo­vák-szovjet Baráti Szövetség hodosi (Vydrany) alapszerve­zetének elnökével a közelgő barátsági hónap előkészületei­ről beszélgettem. — A barátsági hónap vala­mennyi rendezvényét előre ki­dolgozott munkaterv alapján valósítjuk meg. Ezeket az előző évekhez hasonlóan az ifjúsági szervezettel és a többi tömeg­szervezettel karöltve bonyolít­juk le. így például tavaly a barátsági hónap alkalmából a SZISZ helyi és abonyi (Veiké Blahovo) szervezetével együtt rendeztük meg a Mit tudsz a Szovjetunióról című vetélkedőt. Ennek nagy közönségsikere volt, közelebb hozta egymáshoz a két falu fiatalságát és ami a legfontosabb, valamennyien el­mélyítették ismereteiket a Szov­jetunió politikai, gazdasági és kulturális életéről. — Mivel készülnek az idei barátsági hónapra? — Rendezvénysorozattal. No­vember 7-én nyitjuk meg a ba­rátsági hónapot, ezen a meg­nyitón fellép a helyi Aranyka­lász táncegyüttes és a komáro­mi Duna) katonai művészegyüt­tes is. A későbbiekben szeret­nénk vásárlással egybekötött könyvkiállítást rendezni, szov­jet és csehszlovák szerzők mű­veiből. Ennek megszervezésé­vel Orsolya Piroskát a helyi könyvtárost bíztuk meg. Az idén is lebonyolítjuk a Mit tudsz a Szovjetunióról vetélkedőt, re­méljük legalább olyan sikerrel, mint az előző években. A CSSZBSZ hónap zárórendezvé­nyeként egy színvonalas kul­túrműsor kerül bemutatásra, neves művészek közreműködé­sével. Kérdezett: SZÉLLÉ BEÄTA t hdmila Horákovával, a SZISZ lévai (Le- vice) járási bizottságának elnökével beszélgetek. Arra vagyok kíváncsi, milyen feladatok várnak a lévai járás fia­taljaira az elkövetkező időszakban, mire he­lyezik ők a hangsúlyt és még sok minden másra. — Napjainkban természetesen a legfonto­sabb az új gazdasági irányítást célzó töké­letesítő intézkedések megismerése. Azt a- karjuk, hogy a fiatalok megismerjék felada­taikat, lássák mi vár rájuk, milyenek a lehe­tőségek, hogyan járulhatnak hozzá az új intézkedések megvalósításához. Az üzemek­ben, gyárakban sok a teendő és fontos, hogy ezekből kivegyék a részüket a fiata­lok is. — Előttünk a hosszú téli esték, mit csi­nálnak majd a lévai járás fiataljai, felké­szültek-e erre az időszakra? Nemrég beszéltük meg az alapszerveze­tek vezetőivel, és kultúrfelelőseivel a teen­dőket, a rájuk váró feladatokat. Úgy gon­doltuk, hogy bár a kulturális tevékenysé­get a művelődési otthonok irányítják, de a munkából mi is kivehetjük a részünket, összehívtuk hát a vezetőinket és megbeszél­tük velük a dolgokat. Sajnos, sokan nem értették meg szándékunkat. Nem jöttek el a tanácskozásra, ezért most újra meghív­tuk őket. A politikai tömegmunkában elég lényeges az állhatatosság, a türelem, ered­ményeket csak így érhetünk el. Különben arra ösztönözzük szervezeteinket, hogy kö­zösen, együttműködve dolgozzanak. Ahol ezt sikerül elérni, ott megmutatkoznak az eredmények és mi örülünk neki. — Igen. Itt vannak például az oroszkai (Pohronsky Ruskov) fiatalok. A községben négy alapszervezet működik és mind a négy­nek a vezetősége megértette, hogy csak együtt, közösen tudnak jó eredményeket elérni, ezért most mindent együtt végez­nek, nem tesznek különbséget, hogy ki melyik szervezet tagja és az eredmények máris jelentkeztek. Ugyanezt mondhatjuk a szomszédos falvakról is. Őket is arra ve­zetjük, hogy olyan programokat állítsanak össze, amelybe bevonhatják a szomszédai­kat. A nagyölvediek (Vel'ké Ludince) is így dolgoznak. Minden rendezvényükre meg­hívják a szomszédos falvak fiataljait, illet­ve e falvak alapszervezetének tagjait, és ugyanez lejátszódik fordítva is, mi pedig örülünk neki. — Manapság egyébként is eljárnak a fia­talok oda, ahol szórakozhatnak. — Mi megpróbáltuk egy kicsit irányítani ezt a jelenséget, illetve kihasználni a szer­rakoztatja az iskolát nevű rendezvényünk­nek az a lényege, hogy mindig más és más iskola készít műsort, a többiek pedig meg­nézik, szórakoznak. Arra törekszünk, hogy figyelemmel kövessük az egész mozgalma! a járás összes alapszervezetének a munká­ját, de a többi járásét is. Értékeljük az eredményeket s ha lehet ellesünk mástól és bevezetünk olyan munkaformákat, ame­lyek erre érdemesek. Hadd említsem pél­dául a plonírszervezetből kilépő fiatalok kérdését. Még nincsenek tapasztalataik, de fogékonyak, akarnak csak éppen nem tud­ják mit hogyan. Ezért mi behívjuk őket és gyakorlati teendőkre oktatjuk. Például ar­ra, hogyan kell taggyűlést vagy vezetőségi gyűlést előkészíteni. Ezzel megelőzzük te­endőinket és szép eredményeket érünk el. Az idősebbek is mondogatják, milyen jó lett volna, ha ők is ezzel kezdik... — A jó eredmények személy szerint ö- rőmmel töltik el. — Valóban. Elmondhatom, hogy nagyon jó érzéssel nyugtázom őket. Nem tudunk eléggé örülni annak, hogy milyen jó han­gulat uralkodott plenáris ülésünkön, milyen aktívak, ügyesek a fiatalok, a vezetőség tagjai. Nincs az, hogy kényszernek érezik a munkát, csak végigülik a gyűléseket. Nem, mindenki vállalja a maga feladatát, és végzi is a munkát. És én hálás vagyok nekik, mert érzem, hogy megy a munka, nincs Idegeskedés, kapkodás... Kérdezett: NÉMETH ISTVÁN Az eredmények bíztatják az embert vezet érdekében. Mégpedig úgy, hogy ha az alapszervezet mulatságot akar rendezni, akkor velünk is tudatni kell. Ezzel nem a kezdeményezésükben akarjuk fékezni, ha­nem csak azt akarjuk elérni, hogy tudjunk az akcióikról. Ez azért jó, mert ilyenkor megbeszélhetjük és meg is beszéljük velük mit, hogyan és így nem csak ellenőrizzük a munkájukat, hanem irányíthatjuk is. Elér­jük náluk azt, hogy nemcsak mulatságot vagy diszkót rendeznek, kultúrműsorokat készítenek, ellenőrizzük a szervezeteinket, nem csinálnak-e második kocsmát a falu­ban. És ez azt is jelenti, hogy tudunk a megmozdulásukról, kimegyünk, megnézzük hogyan mulatnak, szórakoznak. És ez így helyénvaló. — Eddig a falusi szervezetekről beszél­tünk, de a lévai járásban számtalan üzemi és iskolai szervezet is van. — Az az igazság, hogy az ifjúsági moz­galomban fontos szerepet töltenek be a fa­lusi szervezetek. Az üzemekben műszakok­ban dolgoznak. És ha nem akarjuk, márpe­dig nem akarjuk, hogy munkaidő alatt gyü- lésezzenek, akkor sokszor megosztott tag­gyűlésekre kényszerülünk. Ez máris aka­dály. Aztán a további gond, hogy munka után ki-ki szalad a buszra, vonatra. Vannak jó szervezeteink. Nagyszerűen dolgoznak pél­dául a Kozmetikában, vagy a textilgyár e- gyes alapszervezeteiben is. Öröm látni né­mely vezetőt, hogy magukkal tudják ra­gadni a tagságot. Az iskolai szervezetek hagyományosan jók szoktak lenni... — Igen, ez így van és több sikeres isko­lai akcióról számolhatok be. Az iskola szó­A járás falusi ifjúsági szervezeteinek a fesztiválja. URBAN ÜVEG (elvétele v

Next

/
Thumbnails
Contents