Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
2 im VI2JQA L^eutwuj > % A lakosság fogyasztása a szocializmusban A tőkés társadalomban a fogyasztás területén csakúgy, mint a gazdaság egyéb területein, ellentmondásos helyzet áll fenn. Mivel a fogyasztás folyamata a szükségletkielégítés alanya és tárgya közötti effektiv kapcsolatot feltételez, „a munkás az egyéni fogyasztást a maga és nem a tőkés kedvéért végzi“ — írja Marx í—, így a használati értékek növekvő tömege az egyéniség mint fogyasztó kibontakozását is szolgálja. Bármilyen színvonalat érjen is el, azonban a tömegek fogyasztása, tartalmát meghatározza, alá van rendelve a profitszerzésnek, és a profit növekedésének. A használati értékek növekvő tömege ily módon nem a szükségletek nemesedéséről, az embernek mint társadalmi lénynek a kiteljesedéséről tanúskodik, hanem csak arról, hogy Marx szerint: „az a- ranyláncnak, amelyet a bérmunkás önmagának már megkovácsolt, olyan a hosz- sza és a súlya, hogy lazábbra lehet engedni.“ A fogyasztás folyamata a szocializmusban is feltételezi a szükségletkiefégítés a- lanya és tárgya között fennálló effektiv kapcsolatot. A kapitalizmussal ellentétben azonban itt a fogyasztó egyben a használati értékek e- lőállításához elengedhetetlen a termelőeszközök tulajdonosa is, és ebből következik, hogy a szükségletek körét és tartalmát, is más összefüggések határozzák meg. Először: a termelő és a fogyasztó alapvető érdekazonossága folytán mind a termelés, mind a fogyasztás fejlődését olyan társadalmi szinten kialakított célok o- rientálják, amelyek nem egyszerűen az anyagi Javak bőségét, hanem ezzel együtt az ember kiteljesedését is szolgálják. Másodszor: a termelőeszközök közös tulajdonából következik, hogy a különböző társadalmi csoportok, rétegek stb. fogyasztásának színvonalában és szerkezetében nincsenek szélsőséges eltérések. Ss végül: a szocialista társadalom szinte létezésének első pillanatától kezdve törekszik az olyan szükségleti struktúra kialakítására, amelyben az emberi személyiség sokoldalú fejlődésének feltételét képező szociális, kulturális stb. szükségletek kielégítése kerül előtérbe és részesül előnyben. Ehhez azonban a nemzeti jövedelem fogyasztási alapja jelentős részének közösségi felhasználására van szükség. Ebben a viszonylatban a szocialista országok élen járnak, és ezzel a szükségletkielégítésnek ezeken a területein mintegy e- lőrevetítik a jövő kommunista társadalmának egyes elemeit. Mindez lehetőséget nyújt arra, hogy a szocializmus a fogyasztásban is maximálisan kihasználja a rendszer lényegéből fakadó előnyöket. Különösen a következő mozzanatokat emeljük ki: a) A növekvő fogyasztás növekvő termelést feltételez, ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy az ember és környezete közötti természetes egyensúly felbomlik. A környezetet védő és formáló munka ezért a személyes fogyasztás elengedhetetlen feltételévé válik. A termelőeszközök társadalmi tulajdona nemcsak a termelés optimális területi elhelyezését és a természetet legkevésbé megzavaró módozatait, hanem a környezet védelméhez szükséges közösségi kiadásokat is garantálja. b) A termelés és ennek folytán a fogyasztás növekedésének nincs felső határa. Tőkés viszonyok között azonban a fogyasztás növekedése a társadalom munkájának a pazarlásával jár. Ezzel szemben a szocializmusban, ahol a fogyasztás megítélésében a termékek társadalmi hasznossága a döntő, a szükségletek észszerű kielégítése a munka ésszerűtlen felhasználását is fokozatosan kiküszöböli. c) A termelés végső célja a szükségletek kielégítése. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a használati értékek a megfelelő helyen, időben, módon stb. legyenek felhasználhatók. A tőkés társadalomban, ahol a magántulajdonra jellemző konkurencia, a realizálás nehézségei stb. miatt a fogyasztás, az elosztás és a csere költségei egészségtelenül felduzzadnak, a társadalom rendelkezésére álló összmunka végső soron sokkal kevesebb szükségletet tud kielégíteni, mint a szocializmusban, ahol a szükségletekből kiinduló tervszerű gazdálkodás a fogyasztás feltételeinek a biztosításához szükséges munka mennyiségét ésszerűen korlátozza. d) Minél fejlettebbek a termelőerők, és minél magasabb ezen az alapon a fogyasztás színvonala, annál inkább lehetővé és egyben szükségessé is válik, hogy a társadalom az előre ki nem számítható igények kielégítéséhez elengedhetetlen erőforrásokkal,' illetve esetleges feleslegekkel eleve számoljon, azaz mind az e- rőforrások, mind pedig az előállított termékek vonatkozásában tartalékokat képezzen. Amíg a tőkés társadalomban a túltermelés a termelés anarchiájának eleme, addig a szocializmusban a tartalékok képzéséra a tervszerűség, a feleslegekre pedig a mértéktartás a jellemző, mert a termelőeszközök társadalmi tulajdona ebben a vonatkozásban Is a társadalmi összmunka gazdaságos felhasználására vezet. ej A szocializmus sasai, hogy megszünteti a munka és a tulajdon kapitalizmusra Jellemző szétválasztását és szembenállását, nemcsak az ember legalapvetőbb szükségletét elégíti kt, hanem a társadalmi egyenlőség és a munka szerinti elosztás elve alapján tömegméretekben Is demokratizálja a fogyasztást A szocializmusban nincsenek és nem is lehetnek olyan társadalmi csoportok, amelyek fogyasztása a társadalmi összmunka pazarlását feltételeznék. Annak következtében pedig, hogy a szükségletkielégítés lehetőségeit az *- gyéneknél alapvetően a végzett munka befolyásolja, és e tekintetben nem lehetnek túlzott különbségek az emberek egyes csoportjai között, az igények kielégítése a társadalmi. összmunka gazdaságosabb felhasználása révén valósulhat meg. BARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa LENIN ÉS A K0MSZ0M0L ELMÉLKEDÉS KÉT ÉVFORDULÓ ÜRÜGYÉN O któber 29-én lesz 82 éve, hogy megalakult a szovjet Ifjúság élcsapata, az űssz-szövetségl Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Kom- szomol. A Nagy Októberi Szociálist» Forradalom győzelme előtt az ifjú proletárforradalmárok' közvetlenül az Oroszország! Szociáldemokrata (bolsevik) Munkás Pártban dolgoztak, és közvetlenül a pártszervezetek és pártszervek vezetésével vettek részt a sztrájkokban, tüntetésekben és más harci akciókban. 1917 tavaszától viszont már megalakultak az első szocialista Ifjúsági szövetségek, amelyek az új, egyeséges szervezet magvát képezték. Az egységes kommunista ifjúsági szövetség Lenin indítványára Jött létre, s a proletárforradalom vezére mindig is nagy figyelmet szentelt az ifjúság és szervezete problémáinak. Éppen október elején múlt hatvaíi éve, hogy a Komszomol III. kongresszusán emlékezetes beszédét mondta az ifjúsági szövetség feladatairól. Mivel a Komszomol dicső történetéről, 62 éves harcáról és győzelmeiről csak egy sokkal nagyobb terjedelmű írásban adhatnánk valőban kimerítő, részletes és összefüggő képet, maradjunk csupán Lenin beszédénél. Annál Is inkább, mert megállapításai ma Is érvényesek. A kongresszus abban az időszakban ült össze, amikor a fiatal szovjet állam győzött az Intervenció fölött, és megkezdhette a békés építőmunkát. E- zért Is tartják a Komszomol eddigi történetében a legfontosabb kongresszusnak, mert Lenin teljesen kimerítően és alaposan évekre előre megszabta az ifjúsági szövetség munkájának alapvető értelmét. Lenin szavai meglepetésként hatottak a kongresszus küldötteire, akik szinte már megszok- , iák, hogy legfontosabb feladatuk a harc. Harc minden rossz ellen, a kizsákmányolás, a hazai és a külföldi intervenció ellen. Lenin ugyenakkor az erkölcsről, a munkáról, a tanulásról beszélt. . az Ifjúság feladatait általában, a kommunista ifjúsági szövetségek és minden más szervezet feladatait különösképpen egy szóval lehetne kifejezni: a feladat — tanulni“ —. mondotta beszédé bevezető részében. Egyértelműen értésre hozta, hogy minden reményét az Ifjúsághoz fűzi, az új társadalom építőiként számol vele. Lenin beszédének jelentősége éppen abban van, hogy a párt megmutatta a forradalmi ifjúságnak, hogyan váltsa fel a front hősiességét áz építés hősiességével. Oj ellenfele az ország elmaradottsága és a tudatlanság, és ezt nem lehet mennydörgő „urrrááál“ kiáltással kísért szuronyrohammal legyőzni. Azok, akiknek a helyzetnél fogva addig gondolkodás nélkül csak engedelmeskedni kellett, maguk kezdik Irányítani az országot, az üzemeket, falvakat, iskolákat és hivatalokat. Az ellenség az önzés és a polgári erkölcs, ez az ellenség pedig éppen olyan alattomos és veszedelmes, mint a korábbi volt. Hangsúlyozta, hogy a kommunizmus tanulmányozása nemcsak azt Jelenti, hogy brosúrákat és könyveket olvassunk a kommunizmusról. A kommunizmus tana az emberi tudás fejlődésének eredménye, és szüntelenül továbbfejlődik. Aki valőban öntudatos kommunista a- kar lenni, annak nem szabad gondolkodás nélkül átvenni a- zon következtetéseket, amelyeket egyszer már leírtak. Meg kell ismernie az emberi kultúra, tudomány, művészet és technika egész kincstárét, nem e- légedhet meg a jelszavak, elméleti tanulságok üres és felszínes Ismételgetésével. „Amikor az ifjúság képviselői Is, az új műveltség egyes hívei is gyakran azzal vádolják a régi iskolát, hogy az a magolás iskolája volt, mi erre azt mondjuk nekik, hogy a régi iskolából át kell vennünk, ami jó volt benne — szögezte le. — Nem szabad átvennünk a régi iskolából azt, hogy a fiatalság elméjét mértéktelenül sok, kilenctized részben szükségtelen és egytized részben meghamisított ismerettel terheljük meg, de ez nem jelenti azt, hogy beérhetjük a kommunista végkövetkeztetésekkel, és csak a kommunista jelszavakat kell betanulnunk, így nem lehet megteremteni a kommunizmust. Kommunistává csak úgy lehetünk, ha elménket mindazoknak a kincseknek ismeretével gazdagítjuk, amelyeket ez emberiség létrehozott. Magolásra nincs szükségünk, de minden egyes tanuló elméjét a legfontosabb tények ismerete alapján kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk, mert a kommunizmus tartalmatlanná, puszta cégérré lesz, a kommunistából egyszerű szájhős lesz, ha tudatában nem dolgozza fel a szerzett ismereteket. Ezeket az ismereteket önöknek nemcsak el kell sajátítaniuk, hanem úgy kell elsajátítaniuk, hogy kritikai álláspontot foglalnak el velük szemben, hogy ne terheljék túl elméjüket szükségtelen limlommal, hanem gyarapítsák mindazoknak a tényeknek az ismeretével, amelyek nélkül manapság művelt ember nem képzelhető el. Ha a kommunistának a készen kapott következtetések alapján eszébe Jutna kérkedni kommunista mivoltával anélkül, hogy rendkívül komoly, nehéz és nagy munkát végezne, anélkül, hogy eligazodna a tényeken, amelyeket köteles bíráló szemmel nézni — az ilyen kommunista Igen sajnálatra méltó lenne.“ A fiataloknak tanulniuk kell az élet, a kommunista építés számára. Csak így lehet a kommunizmust programból, irányelvekből és tanbői valósággá változtatni. „Csak úgy válhatsz kommunistává, ha gyarapítód ismereteidet mindazzal, amit az emberiség alkotott... — mondta Lenin a komszomolistáknak. Rámutatott azonban, hogy nem elég véget vetni az elmaradottságnak és tudatlanságnak, nem elég a tudományos Ismeretek elsajátítása. A legrosszabb ellenség, amely nehéz kőként lehúzza a születő szocialista társadalmat, az e kizsákmányoló osztályokat jellemző egész életforma, amely bizonyos mértékig a forradalom győzelme után is fennmaradt. A régi világ önző, züllött erkölcsével szemben a kommunisták új, valőban emberi erkölcsöt állítanak; amely azon alapszik, hogy az egyén boldogsága elválaszthatatlanul összefügg az egész társadalom jólétével. A kommunista nevelés legértékesebb módszere a kommunista életmód. Tettekkel kell kitölteni a napokat, s ezek a tettek a kommunista erkölcs kifejezői.. „Az ifjúsági szövetség tagjának lenni annyit jelent, hogy egész munkáját és minden erejét a közös ügynek szenteli. És ez a kommunista nevelés.. — mondta Vlagyimir lljiqs Lenin, és több gyakorlati példával megmagyarázta, hogyan taníthatja a Komszomol az ifjúságot kommunista módon élni. Abban az időben nyomor és éhség fenyegetett a városokban, falvakban. Lenin kimondta, hogy végezzenek tehát a komszomolisták látszólag csekély, de alapjában véve fontos feladatokat a lakosság jobb ellátásáért folytatott harcban. Ilyen gondoskodás nemcsak a köz javát szolgálja, de azokat is gazdagítja, akik e munkát végzik. A Komszomol egész történetében Lenin szaval szerint Igazodott. Hívás nélkül is ment segíteni az írástudatlanság felszámolásában. A mai napig is mindenütt ott vannak a kom- szomolisták, ahol nagy országépítő tettekről van szó. A fiatalok az első sorokban harcoltak a Nagy Honvédő Háború idején. Hol egyszerű, hol nagy tettekkel Írták teli a Komszomol legdicsőbb történetének lapjait. A komszomol büszke ezekre a tettekre, és nagymértékei! őket. —• MA SZISZ KB és a SZISZ SZKB rendezésében az érsekújvári (Nővé Zámky) Milex üzemben tartották meg a fiatal tejipari dolgozók Idei ZENIT-ver- senyét. A versenyen a tíz kerület 3—3 tagú csapata Indult. Ä résztvevők öt versenyfeltételnek tettek eleget. Többek között elméletből, áruismeretből vizsgáztak, a továbbiakban a tejfel zsírtartalmát, a különböző vajak minőségét kellett elbírálniuk, és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek. Csapatversenyben az első helyet a kelet-szlovákiai tejgyár dglgozól szerezték meg (Gabriella Pet- ranínová, Schwantner .Viktor, Szabó Krisztina). A prágai Lactos csapata a második, a dél-csehországi tejgyáré pedig a harmadik helyen végzett. E- gyénlben Jlfí Málek, az észak-csehországi tejgyár dolgozója szerezte meg a győzelmet, Mária Priby- lová a dél-csehországi tejgyárból második, Szabó Krisztina harmadik lett. A verseny eredményei bizonyították, hogy a tejipar fiatal dolgozói nagyon jó elméleti és gyakorlati Ismeretekkel rendelkeznek. A« egyik versenyló laboratóriumi vizsgálat közben ZENIT -VERSENY HOFER LAJOS KIEMELTÜK „B* év decemberében megemlékezünk a CSKP KB azon illésének 10. évfordulójáról, amelyen elfogadták A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban, a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentumot. A Tanulságok történelmi jelentősége az, hogy nemcsak az igazságnak megfelelően magyarázta a párt és a társadalom mély válságának okait, hanem egyidejűleg kijelölte a belőle kivezető utat iz. Ez a dokumentum jelenlegi politikájának egyik tartóoszlopa lett, mivel továbbfejlesztette pozitív építő törekvéseink e- lapelveit. Hosszú időszakra szólóan befolyást gyakorolt társadalmi fejlődésünkre. „A hetvenes évek tapasztalatai megerősítették — állapította meg Gustáv Husák elvtirs a CSKP KB nemrég megtartott IS. ülésén — A CSKP XIII. kongresszusa u- tán a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentumban, valamint a pártegység időszerű kérdéseiről szóló hatórozatban rögzítették tartós érvényességét. Bizonyítják, hogy a szocialista építés további sikeres előrehaladása szempontjából miiyen helyettesi thctetlen jelentősége van a párt egységének, vezető társadalmi szerepének, szoros kapcsolatának a néppel, a mar- xizmus-leninizmus, valamint 3 proletár és a szocialista internacionalizmus eszméi iránti hűségének, a társadalomfejlesztés tudományosan megalapozott programjának, amely a dolgozók széles rétegei támogatását élvezi. A párt életének és munkájának ezeket a tartóoszlopait szüntelenül szilárdítani fogjuk.“ EUDOVÍT PEZLÁR elvtársnak, az SZLKP KB titkárának a KB ülésén elhangzott felszólalásából SEGÍTENEK A FIATALOK Komáromban (Komárno) csaknem ±300 gyermek jár óvodába, de az Igényeket Így sem tudják kielégíteni. Ezért (ize melnk segítségével egymás után épülnek az óvodák. Ezek építéséből pedig kiveszik részüket a fiatalok Is. A közelmúltban adták át ünnepélyesen azt a 60 gverme két befogadó óvodát, amelyet „Z“ akcióban a lednóts fogyasztási szövetkezet, a Potravlny, a Reátaurácle és a Prior támogatásával építettek az I. számú lakótelep Barátság ut cájéban. Az avatóünnepségen a SZISZ-tagok megörvendeztették az óvoda lakóit. Hálák Pál mérnök, a SZISZ jb aieinöke egy nagy, játékokkal teli csomagot adott át az óvoda Igaz gatónőjének, Bajnóczi Magdának, amelyet az Ex-Modifik zenekar hozzájárulásával vásároltak. Tóth Mária, a Potravlny SZISZ-alapszervezetének elnöke pedig nyilvánosság előtt felolvasta a SZISZ kötelezettségvállalását. Ebben kötelezik magukat, hogy állandó védnökséget vállalnak az óvoda felett,, ledolgoznak 200 órát a környezet szépítésében, játékokat készítenek, és különböző rendezve nyekkel szórakoztatják majd a gyerekeket. Ez a kezdetné- nyezés is példa arra, hogy a SZISZ-szervezeí ml mindent tehet az Ifjú nemzedék neveléséért. BENDE ISTVÁN V
