Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-23 / 39. szám
2 Ärak és árrendszer a szocializmusban iHä?. Vizsga iNÉUOi'-j g > % Az árrendszer működése, az árak alakulása kihat a társadalmi újratermelési folyamat valamennyi mozzanatára: a termelésre, az elosztásra, a forgalomra és a fogyasztásra. Ezek a hatások közvetlenül vagy közvetve jelentkeznek a gazdasági élet minden folyamatában és a gazdaságpolitika minden részelemében. A tervszerűen kialakított árrendszer a szocialista gazdaságirányítás egyik alapvető eszközeként is szolgál. Az árrendszernek tehát sokféle funkciója van, e- zek felsorolása a szocializmus politikai gazdaságtanának és a szocialista állam gazdaságpolitikájának úgyszólván valamennyi területét érintené. Ezért csak néhány legfontosabb funkció kiemelésére törekszünk. Az áruk termelése során a különböző fajtájú ráfordítások összesített számbavétele, a minőségileg különböző termékek összesítése és általában a gazdasági tevékenységek eredményének felmérése csak az árakon keresztül lehetséges. Mivel mindennemű hatékonysági számítás a ráfordítások és az eredmények összesítésével történik, az árak nemcsak a ráfordítások és az eredmények számbavételének, hanem mind vállalati, mind népgazdasági szinten a gazdasági kalkulációnak is a- lapvető eszközét képezik. Az árrendszer annál megbízhatóbban teszi lehetővé a ráfordítások és az eredmények számbavételét, annál pontosabb gazdasági kalkulációt segít elő, mennél pontosabban fejezik ki az árak a társadalmi ráfordításokat. Mint Ismeretes, a szocializmusban a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása elsősorban úgy történik, hogy a dolgozó munkabéreként kapott pénzjövedelemmel, a szocialista vállalat és a szocialista állam pénzbeli tiszta jövedelemmel szerez alapot a társadalomban létrejött nemzeti jövedelem meghatározott részének birtokba vételére és felhasználására. A részesedések nagyságának kialakításában döntő szerepet játszanak az árarányok, és kihat rájuk az árszínvonal is. Először: a keletkező jövedelmek nagyságát jelentősen befolyásolja a felhasznált termelőeszközök és a megtermelt áruk árának viszonya. Másodszor: a pénzjövedelmek reálértéke csak az árszínvonal és az árarányok segítségével határozható meg. Adott nomináljövedelem reálértéke u- gyanis mindig az árszínvonaltól függ. Különböző árarányok különböző reáljövedelem-arányokhoz vezetnek, mivel az egyes fogyasztók áruvásárlásainak termék szerinti összetétele eltérő egymástól. Mindez azt jelenti, hogy az árrendszer a nemzeti jövedelem elosztásának fontos eszköze. Minthogy az árak nem semleges számbavételi eszközök, hanem szoros kapcsolatban állnak a kialakuló Jövedelemarányokkal és ezek reálértékének nagyságával, ebből következik, hogy az árak mozgásformát biztosítanak a szocialista gazdaságban az érdekek érvényesítésére, így az árrendszer a termelők és a fogyasztók anyagi ösztönzésének is alapvető fontosságú eszköze. Az árrendszer a termelőket egyrészt arra ösztönzi, hogy a termelésben a különböző és legtöbbször — legalább részben — konvertálható ráfordításoknak olyan kombinációit kutassák fel és alkalmazzák, amelyek e- setében az éppen fennálló ‘.arányok melletti költségösszeg minimális. Másrészt arra is ösztönzi a termelő egységeket, hogy olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely a költségekhez viszonyítva a legkedvezőbb árbevételt teszi lehetővé. Az árrendszernek a fogyasztókat ösztönző szerepe ahhoz fűződik, hogy az árarányok meghatározzák az a- dott szükséglet kielégítésére alkalmas minimális árösszegű áruhalmaz összetételét. A fogyasztó ezt számításba véve az árak segítségével rangsorolja szükségleteit, választja ki a szükségletek közül a kielégitendő- ket és dönti el kielégítésük módját. A szocialista gazdaságban az árrendszer a gazdasági egyensúlyteremtés eszközeként is funkcionál. Amikor bizonyos áruk keresletének és kínálatának összhangja ráfordításarányos árakon van biztosítva, akkor az ilyen árak érvényre jutásával az árrendszer az egyensúly fenntartásához járul hozzá. Amikor viszont bizonyos á- ruk kereslete és kínálata ráfordításarányos árakon nem felel meg egymásnak, az árrendszer ettől eltérő árak kialakításával járulhat hozzá az egyensúly létrejöttéhez. A magasabb ár a kereslet csökkentésén, az alacsonyabb ár a kereslet növelésén keresztül- segíti elő közvetlenül a piaci feszültségek átmeneti feloldását és a piaci egyensúly létrejöttét. Ugyanakkor a magasabb ár a nagyobb jövedelmezőség következtében bizonyos Időeltolással a termelés és vele a kínálat fokozására ösztönöz, pz alacsonyabb ár pedig a termelés és a kínálat csökkentését vonja maga után. Ezzel az egyensúlyi árnak az árcentrumhoz történő közelítését és a tartósabb egyensúly kialakulását szolgálja. Az árrendszernek számos további funkciója fűződik ahhoz, hogy a szocialista állam a gazdaság tervszerű irányításában és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában az árrendszert eszközként használja fel. Enélkül a szocialista állam feladatait gyakran csak tökéletlenebbül, vagy jelentős társadalmi többletráfordítással, vagy nagyon káros mellékhatásokkal tudná megoldani. A szocialista állam az árakat felhasználja például életszínvonal-politikájához és gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához fűződőén, a nemzeti jövedelem újraelosztására, a termelés és a fogyasztás szerkezetének társadalmi érdekek diktálta módosítására és fejlesztésére, a nemzetközi munkamegosztásba való megfelelő bekapcsolódás ösztönzésére stb. Az árrendszer ilyen felhasználása állami preferenciák (előnyben részesítések) és diszpreferenciák alkalmazásával valósul meg. Ezért a szocialista árrendszerben elkerülhetetlen, hogy bizonyos területeken állami preferenciák, illetve diszpreferenciák jussanak érvényre, amelyek e- gyes áruk árát az árcentrumtól eltérítik. Az árrendszer továbbfejlesztése fontos elemét képezi a CSKP Központi Bizottsága által ez év januárjában jóváhagyott, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítéséről szőlő határozatnak. Harna István mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa 60 éve alakult meg a marxista baloldal Csehszlovákiában Csehszlovákia Kommunista Pártja egyike volt azoknak az új típusú lenini pártoknak, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő forradalmi hullám idején keletkeztek. Kialakulása azonban — ellentétben az akkor megalakított kommunista pártok többségével — jóval bonyolultabb és időben is igényesebb folyamat volt. A Csehszlovák Köztársaság 1918 októberében a cseh és szlovák nép forradalmi mozgalmának eredményeként jött létre. Belpolitikai rendszere és gazdasági berendezése azonban nem a munkástőmegek elképzelése, hanem az Antant- -párti cseh burzsoázia koncepciója alapján alakult ki. A köztársaság munkásságának heterogén nemzetiségi összetételét a cseh burzsoázia a reformista és nacionalista ideológiát valló csehszlovák szociáldemokrata vezetőkkel karöltve taktikusan használta ki a nemzetiségi munkáscsoportok egymás ellen való uszítására. Ennek következtében, főleg a cseh területeken egy időre elapadt a forradalmi hullám. A fokozatosan megszilárduló polgári demokratikus rendszer és a kapitalista gazdálkodás ellentmondásai azonban rövid időn belül újra ráirányították a proletariátus figyelmét a társadalmi változások követelésére. A cseh tőke diszkriminációja a nemzetiségekkel, de a szlovák proletariátussal szemben Is, Igen kiélezte az osztályellentéteket a köztársaság területén. A fellángoló forradalmi hullám Szlovákia területének jelentős részén létrehozta az első proletárdiktatúrát, a Szlovák Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúra Szlovákiában vereséget szenvedett, a munkásság számára ez a vereség mégis nagyon jelentős tanulságot szolgáltatott: Csehszlovákiában létre kell hozni a proletár egységfrontot, az Idejemúlt szociáldemokrácia helyett új típusú forradalmi pártot kell állítani a munkásosztály élére, amely a forradalmi harcban vezetni tudja a proletáriátust, s megvalósítja a szociális átalakulást. Az internacionalista egység létrehozásának feltétele volt a szociáldemokrata mozgalom egyesítése. Az egység létrehozásában főleg a szlovákiai proletariátus tevékenykedett. Az itt élő magyar munkásság több kezdeményező lépést tett a mozgalom egyesítése céljából. A feladat nem volt könnyű, ugyanis az egyesítő kísérleteket a szlovák jobboldali pártvezetők meg a- karták akadályozni. Tervük mégsem sikerült: a magyar baloldaliak kezdeményezésére 1920 márciusában megszervezett Zilinai konferencián sikerült megteremteni a szlovákiai szociáldemokrata szakszervezetek egységét, amely feltételezte a szociáldemokrata politikai pártok egyesítését is. 1920 júniusában a magyar munkásság egy újabb konferencia összehívását indítványozta Koáicén, amelyen véglegesült az internacionalista egység, s a forradalmi lendület eredményeként, a- mely akkor oly jellemző volt a szlovákiai munkásságra, lerakták egy új típusú forradalmi párt alapjait Is, amely elfogadta a Kommunista Internaclonálé platformját. A jobboldali szociáldemokrata vezetők a burzsoázia támogatásával mindenáron meg akarták akadályozni a kommunista párt létrehozását. 1920 szeptemberében ezért konkrét lépéseket tettek a forradalmi hullám letörésére. Többek között lemondott a szociáldemokrata kormány, s a jobboldaliak el akarták halasztani a készülő pártkongresszust is, mert a megyei konferenciákon majdnem kizárólag a forradalmi baloldal képviselőit választották meg a munkások a párt- kongresszus küldötteinek. Időt nyerni, leszámolni a munkásság forradalmi képviselőivel és felszámolni a forradalmi baloldalt — ez volt a céljuk. A kongresz- szust nem sikerült elnapolni Az Ideológiai összeütközés a jobboldali szociáldemokraták és a forradalmi munkásság között 1920 őszén megtörtént. Először Szlovákiában a szlovákiai szociáldemokrata kongresszuson, Martinban mérte össze az erejét a jobboldal a baloldallal. A szeptember 15-1 konferencián, amely deklarálta az internacionalista egység létrejöttét Szlovákiában, és elfogadta a Komintern platformját, a jobboldal döntő vereséget szenvedett. A munkásság képviselői elutasították a Jobboldali nacionalista elveket, s az opportunista pártvezetők kénytelenek voltak elhagyni a kongresszusi termet. Távozásukkal megtörtént a szervezeti szakadás is a jobb- és a baloldal között. A martini konferencia hitet tett a szlovákiai munkásság forradalmi eszméi mellett, s egyben tanúbizonysága lett Szlovákia proletariátusnak felkészültségéről a kommunista párt megalakítására. Az 1920. szeptember 25— 28-án Prágában lezajlott XIII. pártkongresszus, amelyen országos méretekben is megtörtént a szakadás a szociáldemokrata mozgalmon belül, megteremtette a forradalmi szociáldemokrata pártot Csehszlovákiában. Ez a párt alkotta alapját az 1921 májusában létrejött kommunista pártnak, amely vezette a munkásságot az első — burzsoá köztársaság osztályharcaiban, s vitte győzelemre a marxista-leninista eszméket hazánkban 1948 februárjában. Konrád Inge BÍZNAK A SZERVEZET ÜJJÁSZÜLETÉSÉBEN i— A nyílt beszéd híve vagyok, így köntörfalazás nélkül megmondom, SZISZ-a- lapszervezetünknek múltja van, de jelene, sajnos, nincs — kezdte beszélgetésünket Dávid László, a SZISZ nagy- magyari (Zlaté Klasy) alapszervezetének vezetőségi tagja. Arról van szó ugyanis, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt abbamaradt a fiatalok lelkesedése, a gyűlésekre, összejövetelekre csak néhányan jöttek el. Vagy fél éve katonai szolgálatra bevonult a SZISZ-elnök, s ezzel lényegében meg is szűnt a szervezet létezni. A falu vezetőit, a pártszervezet tagjait, néhány pedagógust, akik tudatában vannak a közösség nevelő hatásának, s egy csoportnyi fiatalt a- zonban rendkívül nyugtalanítja ez a helyzet, Ők bíznak benne, hogy változtatni lehet ezen, s tudják, rajtuk, az ő összefogásukon múlik, hogy a falu újjászerveződő SZISZ-szervezetének legyen jövője. Hiszen feladatul, a legközelebbi napok feladatául tűzték ki az újjászervezést. — Nem könnyű dologra vállalkoztunk, tudjuk, de a szilárd elhatározású emberek a kellemetlen, kényelmetlen feladatokat is vállalják. Elképzeléseink jócskán vannak, javasoltuk és előterjesztettük az új vezetőség névsorát, kiszemeltük az új SZISZ-elnököt. Terveink a múltból merítenek, de a mostani viszonyoknak, körülményeknek megfelelőek. Figyelembe vettük a számításba jöhető tagság foglalkozás és életkor szerinti összetételét, képességeit. Ügy is mondhatnám, szilárd alapot akarunk teremteni minden téren, — magyarázta Dávid László. Úgy tervezik, hogy 30 tag és 25 regisztrált fiatal alkotja majd szervezetüket. Nem a nagy létszámra törekednek, inkább arra, hogy mindenki sajátjának érezze ezt a közösséget, ötleteivel támogassa, észrevételeit se rejtse véka alá, és segítse az ifjúsági szervezetet. Nem csupán új tagokból áll majd közösségük, mert akik az u- tolsó pillanatig mozgatói voltak a SZISZ-nek, ezután is részt vesznek munkájában. Amit évekkel ezelőtt végeztek ez után a „kényszerpihenő“ után is érdemes folytatni. Több érdekes szórakoztató, tanulságos vetélkedőt szerveztek. Jelentős társadalmi munkát vállaltak, hagymát szedtek, almát szüreteltek, ócskavasat gyűjtöttek, a kisegítő iskolát átadása után kitakarították, s rendbe tették a környéket. Sportrendezvényeik sikeresek voltak, dzsesszgimnasz- tikai és népi tánccsoportjuk pedig sorra aratta a sikereket. Mindez a múlté, de azért nem annyira régi, hogy ne lehetne folytatni, méghozzá színvonalasan. Benyák Mária KERESSÜK A KAPCSOLATOT A Szombathelyi Tanárképző Főiskola végzős hallgatói vagyunk. A tanulmány mellett — azt kiegészítve — KISZ-alapszervezetünkben szerteágazó munka folyik. Az utóbbi i- dőben — mivel már számunkra is közeleg a munkába lépés ideje — különösen érdekel bennünket a pályakezdő fiatalok helyzete. A beilleszkedés kérdései, gondjaik, örömeik, kezdeti sikereik, balsikereik. Ezért várjuk mincTen olyan közösség vagy fiatal levelét, aki értékes Információkkal szolgálhat nekünk. Címünk: Szombathelyi Tanárképző Főiskola, Karsai Bálint, 9700 Szombathely, Szabadság tér 4. Magyarország. VÁROM A LEVELED 16 évesek vagyunk, 16—18 éves fiúkkal, lányokkal leveleznénk. Lüley Szilvia, 941 51 Pózba 45., Tóth Ilona, 941 51 Pózba 109. 19 éves vagyok, idén érettségiztem. Hasonló korú fiatalok leveleit várom. Jónás Olga, 925 21 Malá Mafia 93. 17—22 éves lányokkal leveleznék szlovák nyelven. DuSan Kobela, Sibírska 57, 801 00 Bratislava. 21 éves diáklány vagyok, idegen nyelveket tanulok. Franciául, németül és oroszul leveleznék. CCCP, Vityebszkaja obi., Brasz- lavszkíj rajon, 211972 Ahremovci, ul. Skol- naja 48. Alekszandrovics Ólja. Lányokkal, fiúkkal leveleznék 17 éves korig. Zagyi Szilvia 986 01 Filakovo, ul. 1. mája 743/10. Magyar, angol és orosz nyelven leveleznék, képeslapokat gyűjtök. Szűcs Katalin, 6800 Hódmezővásárhely. Szántó K. j. u. 67/a., Magyarország. Víz . Morvaországnak A Nyugat-szlovákiai Vlz- és Közművek és a Dél-mor- vaországi Víz- és Közmüvek hosszú évek óta hasznos e- gyüttműködést folytat. Az együttműködés keretében többek között megkezdik a Csallóköz hatalmas vízkészletének közös kiaknázását. A legközelebbi években vízvezetékeket építenek, amelyek segítségével a Csallóköz vizével látják el Morvaország egész déli részét. (ki) Sportlétesítmények társadalmi munkával A rozsnyói (RoZfiava) járásban a Z-akciőban, társadalmi munkával építenek számos sportlétesítményt. Gömörpolomkán (Gemerská Polomka) öt és fél millió korona költséggel építenek tornatermet. A járási székhelyen még az idén megnyitják az új sportcsarnokot, amely szintén Z-akclóban és a lakosság tetemes hozzájárulásával épült. Görgőn (Hrhov) hasonló módon építenek stadiont, Dobsinán pedig játszóteret. (ki) Fiatalok a szebb községért A medvei (Medvedov) SZISZ-alapszervezet tagjai nagy részt vállalnak a társadalmi munkából, főleg a községfejlesztésből. Ez egyrészt annak Is köszönhető, hogy a hnb elnöke, Vass Sándor maga is a szervezet tagja, így közvetlenül szervezheti a fiatalokat a legfontosabb teendők elvégzésére. Jórészt a fiatalok, de az egész község polgárainak a hozzájárulásával befejezték a hnb épülete előtti park építését. Ezerkétszáz méter hosszúságban betonozták a járdákat. Az általános iskola pionírjai a vakáció alatt sem feledkeztek meg a szovjet hadsereg Duna-parti emlékművéről. Üjító bányászfiatalok Széles alapokon nyugszik az újítómozgalom a handlo- vái bányakoncenrben. örvendetes tény, hogy a mozgalomba nemcsak a mérnökök és műszaki középkáderek, hanem a bányászok is nagy számban vesznek részt. Az újítók zöme fiatal. Tavaly a koncern legjobb újítója is a SZISZ tagja, Eudo- vít Schnlrz lett, aki több javaslatot nyújtott be. A közelmúltban értékelték az első félév eredményeit. Az első helyre Milan Matycb mérnök került a bánya forgalmi részlegéről, összesen 237 380 korona megtakarítást jelentő újítási javaslatot nyújtott be. Figyelemre méltó, több mint százezer korona megtakarítást jelentő javaslatokat nyújtott be a IX. fejtőkörzetből S. Kö nig üzemlakatos. A verseny tíz legjobb újí tójának javaslatai összesen félmillió korona hasznot hoztak a koncernnek. A handlovái fiatalok példája bizonyítja, hogy mindenhol van tökéletesíteni való, csak keresni kell a megoldás módját.
