Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-16 / 38. szám
2 «4 A SZOCIALISTA GAZDASÁGPOLITIKA VlzJGA lNeLMlJ z A tervgazdálkodás kiinduld mozzanata, a gazdaságpolitika a gazdasági alap és a felépítmény egymásba kapcsolódásán nak kötőeleme. Mint Ilyen, a politikai viszonyokból Indul ki, egyik oldalról Itt „rögződik“. Ugyanakkor része a termelési, gazdasági viszonyoknak Is, Ide átnyúlik és a másik oldalról ott „kötődik“. A szocialista gazdaságpolitika a kommunista párt és a szocialista állam olyan, a gazdaságirányítás céljait szolgáló Irányelveinek, központi döntéseinek és Intézkedéseinek rendszere, amely a népgazdaság zavartalan, tervszerű működésének és fejlesztésének folyamatosságát biztosítja, a társadalmi összérdek minél teljesebb érvényesítését tartva: szem előtt. A párt és az állam gazdaságpolitikája különböző idő alatt megvalósíthatónak ítélt gazdasági célokat, valamint ezek elérésének eszközeit (módszereinek, eljárási elvéinek, szabályainak és intézményeinek, valamint fő szervezeti kereteinek meghatározását) foglalja magában. Az ezekre vonatkozó döntéseket a kérdések jelentőségétől függően különböző párt-. Illetve állami szervek hozzák. Így a párt kongresszusai, központi bizottsága, más szervei és fórumai különböző jelentőségű és eldőtávra érvényes gazdaságpolitikai irányelveket határoznak meg. Erre építve hoznak az államhatalmi ás -Igazgatási szervek (országgyűlés, kormány stb.) konkrét hatályú gazdaságpolitikai döntéseket, és gondoskodnak végrehajtásuk eszközeiről, a döntésekben foglalt célok megvalósítása végett. Az általános központi gazdaságpolitikai elhatározások a szerteágazó gazdasági döntések egész rendszerének megalapozását jelentik. Tartalmilag ezek alsóbb fokú és egyre részletesebb döntésekben érvényesülnek. Azt a sok ezer gazdasági döntést, amely nap mit nap különböző szinteken történik a népgazdaság egészében, közös szálak kapcsolják ősz- sze, amelyekben tükröződik a gazdaságpolitika általános vonala. A gazdaságpolitika különböző lépcsőkön át így hatol be a legkisebb gazdálkodó egységekbe, a vállalatokba. A gazdaságpolitika hosszabb távra vonatkozó mozzanatai a gazdaságpolitikai stratégiát, míg rövldebb távra szóló vonatkozásai a gazdaságpolitika taktikai részét alkotják. A helyes gazdaságpolitika mindenekelőtt feltételezi azt, hogy az ország adott valóságos helyzetének megfelelően az objektív gazdasági törvények követelményeinek figyelembe vételén alapuljon, kimunkálása és megfogalmazása a különböző Időtávokra eltérő részletességgel és konkrétsággal történjen. A hosszabb távú célokból kell levezetni a rövldebb időre szóló célokat. Végül a célok rendszerén belül ki kell emelni a súlyponti feladatokat, a kiemelt Jelentőségű mozzanatokat, össze kell őket hangolni részint egymással, részint a többi célokkal. A szocialista gazdaságpolitika végső funkciója a párt és az állam általános politikája egészének szolgálata. Ez a szocializmusban mindenekelőtt a párt és a munkás- osztály vezető szerepének fenntartását és erősítését jelenti a szocialista társadalom építésében, majd a kommunizmus megvalósítása érdekében. A gazdaságpolitika tehát az általános politikán belül mindenekelőtt a szocializmust építő hatalom ügyét hivatott szolgálni. A szocialista gazdaságpolitika az egész társadalom gazda- sági tevékenységének Iránytűje. A párt és az állam gazdaságpolitikájával olyan feladatokat tűz ki célul és olyan körülményeket igyekszik teremteni, amelyek mellett a' gazdasági törvények a legkevesebb ellenható tényezőbe ütközve, minél harmonikusabb tendenciaként — és .ezért. a legjobb hatásfokkal — érvényesülhessenek. Ennek legfőbb biztosítéka a tervszerűség konkrét érvényesítése, a gazdasági tervezés rendszerének funkcióképes működése. BARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa CSMZKÖZI FIATALOK AZ ARATÁSBAN Rekordhozamokkal zárult az idei aratás a Csilizköz Efsz-ben. A szövetkezet üzemi pártbizottsága és vezetősége az aratás előtti nagygyűlésen jó hozzáállásra és odaadó munkára kérte az aratásba bekapcsolódott dolgozókat, fiatalokat. A fiatalok e felhívásnak becsületes helytállással tettek e- leget. SZISZ-eseink kiváló munkája hozzájárult az idei gabonabetakarítás jő kimeneteléhez. Részt vettek a szervezésben és az irányításban, Ott voltak a kombájnokon, ott szorgoskodtak a szalmabetakarításnál, a tarlóhántásnál. A kombájnosok 53 főnyi legénységéből 33 volt a SZISZ-tag, közülük pedig tízen az opavai traktorállomás és a Zborovícei Efsz vendégkombájnosal. Az öt csoportban dolgozó kombájnosok üzemi versenyét Vass Mihály tapasztalt csoportvezető kombájnosai nyerték. A második helyen a fiatal Tánczos Tibor mérnök csoportja végzett, s jól helytállt Németh Gyula SZISZ-es csoportja is. Szövetkezetünk fiatal gabonatermesztő szakembere, Ág György mérnök is SZ1SZ- -tag, aki egyike volt az idei aratási munkák szervezőjének., Kombájnosaínk közül Zalka Lajos, Gaál Jenő, Sebő György és Vass Nándor SZISZ-tagok álltak legjobban helyt az idei aratási munkákban, de kivétel nélkül dicséretet érdemelnek a többi fiatalok is. Elismeréssel kell szólni becsületes munkájukért a gabonaszárítók dolgozóiról, közöttük a nyolc SZISZ-tag- ról is. Vezetőjük ifj. Halász János mérnök szintén tagja a szövetségnek. A gabonafélék terméshozama a szövetkezet fennállása óta az idén volt a legjobb. Búzából 1200 hektáron 8 523,4 tonna volt az összhozamuk, ami hektáronként 71,03 métermázsát jelent. A tavaszi árpából 400 hektáron 2 344,2 tonna termett, s ez 58,61 mázsa hektárhozam. Mi fiatalok is büszkék vagyunk arra, hogy szövetkezetünk teljesítette a 6. ötéves tervben reá háruló gabonatermesztési feladatait is, mégpedig 100,12 százalékra. Egy pillanatig sem vitatható az a tény, hogy az idei sikeres aratás megszervezésében és kivitelezésében ne lett volna meghatározó az idősebb szakemberek és dolgozók tapasztalata, szaktudása. De tények bizonyítják azt is, hogy a SZISZ-tagok pártos, elkötelezett, céltudatos hozzáállással, jelentős szakmai felkészültséggel végezték feladataikat. Az aratást záró ünnepélyes értékelő gyűlésen a vezető dolgozók elismeréssel nyilatkoztak a fiatalok munkájáról. TÁNCZOS TIBOR agrármérnök HASZNOS VETÉLKEDŐ Perbetén (Pribeta) a SZISZ-alapszervezet vezetősége vetélkedőt rendezett „35 év szabad hazában“ címmel. A vetélkedőre meghívták az alsópéteri (Dolny Peter) és a mikuláái SZISZ- -alapszeryezetet;- • amelyek %ü>3jiagú csapattal képviseltették"- magukat. A vetélkedő három fordulóban zajlott le. Az első forduló kérdései visszapergették a történelem kere-‘ két: a második világháború és a felszabadulás eseményeit érintették. A második fordulóban a versenyzők bebizonyították azt, hogy ki mennyire ismeri hazáját. A harmadik forduló kérdései a magyarság helyzetével foglalkoztak a felszabadulás utáni Csehszlovákiában, valamint a csehszlovákiai magyar - -Iroda-lom jelentő- ' sébb képviselőivel. A verseny győztese a per- betei csapat lett 20 ponttal, a második helyen 19 ponttal az alsópéteri csapat végzett, 17 ponttal pedig a harmadik lett a mikulási csapat. Micsinai József SIKERÜLT Amikor a felvétel készült, még gondterhelt volt Kupec József mérnöknek (a képen), az Űjbódvaí (Nová Bodva) Efsz tornaváraljai (Turnlanske Podhradie) gazdasági udvara gépesítőjének az arca. A véget nem érő esőzések miatt csak nehézségek árán takarították be a termést. Az embereken és a gépeken nem múlott. Az utóbbiakat jól felkészítették, az emberek pedig mindent megtettek azért, hogy a termésből egy szem sem vesszen kárba. Fáradozásukat siker koronázta. A Koáice-vldéki járásban az elsők között arattak le. A termés Is szép. Árpából a tervezett 36 mázsa helyett*46,4 mázsát takarítottak be hektáronként. Iván Sándor JÓL VIZSGÁZTAK Tóth István, Jakubík László és Turczel Ervin mező- gazdasági iskolások a nyáron a szálkái (Salka) 0) Élet mezőgazdasági társulásnál voltak gyakorlaton. A gyakorlat nagy részét a javítóműhelyben töltötték, az aratásban azonban segédkombájnosként vizsgáztak, és jól. A vezető kombájnosokkal 780 hektárról takarították be tíz nap alatt a termést. Majerszky Márton GONDOSKODTAK A DIÁKOKRÓL Az érsekújvárí (Nővé Zámky) konzervgyárban a vakáció alatt két-, illetve háromhetes váltással 280—30Ö diák dolgozott. A SZISZ üzemi szervezete gondoskodott róluk, hogy a szabad idejüket is hasznosan töltsék. A szervezet elnöke, Ivanics József elmondta, hogy a 126 tag társadalmi munkával két röplabda és egy kézilabda- pályát épített. A napi munka után itt sportolhattak a diákok. Kétszer hetenként diszkót rendeztek számukra, szombaton és vasárnap kirándulni vitték őket. Hofer Lajos 60 ÉVE JELENT MEG A PRAVDA CHUDOBY ELSŐ SZÁMA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatalmas lelkesedést és forradalmi hullámot váltott ki egész Európában, így az Osztrák-Magyar Monarchiában is. Hatására elkezdődött az elnyomott népek nemzeti-demokratikus forradalmának láncolata, amelynek végén létrejött a nemzeti államok egész sora, köztük a Csehszlovák Köztársaság Is. A szociáldemokrata párt opportunista vezetősége azonban elárulta a munkásosztály ügyét, nem vezette el a tömegeket a proletárforradalomig, hanem a burzsoázia karjaiba taszította az országot. Felismerve a pártvezetőség árulását, mind többen fordultak szembe vele. 1919 végén a párton belül kialakult a baloldal, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amely tevékenységével a proletariátus felkészíti az államhatalom átvételére és a proletár- diktatúra uralomra juttatására. Megindult tehát az érlelődési folyamat, amely végül Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulásához vezetett. Nagy segítséget jelentett ehhez a Kommunista Internacionálé 1920 nyarán megtartott II. kongresszusának határozata, amely kitűzte a nemzetközi forradalmi munkásszervezetbe való belépés 21 feltételét. A Lenin javaslatára elfogadott feltételek alapvető célja az volt, hogy meggátolják az opportunista és centrista elemek beszivárgását a mozgalomba, és biztosítsák azt, hogy a fiatal kommunista pártok valóban bolsevik jellegűek legyenek. 1920 nyarán éppen az említett feltételek hatására döntő küzdelemre került sor a csehszlovák munkásmozgalomban a forradalmi baloldal éá az opportunista jobboldal között. A munkásosztály forradalmi erői Szlovákiában éppen e sorsdöntő pillanatban nagyszerű és pótolhatatlan segítőtársat kaptak. 1920. szeptember 15-én Ruíomberokban megjelent a Pravda chudoby első száma, amely kezdettől fogva elszánt harcot vívott a mozgalom helyes orientációjának érvényesítéséért. Az első években hetenként megjelenő jjjság méltó követője lett a már korábban á Komintern szellemében szerA FORRADALMI ESZIK SZOLGÄIATABAN kesztett Kassai Munkásnak és a német nyelven megjelenő Volkssttmmének. A szerkesztőség minden kétséget kizárólag nyilvánosságra hozta szándékát azzal is, hogy a lap fejléce fölött megjelentette a proletariátus jelszavát: „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ Az első oldalon közölt szerkesztőségi cikkében Szlovákia proletariátusának célkitűzéseit vázolta, és hitet tett a szocialista forradalom mellett, amelynek hordozója szovjet Oroszország: „Felelősségünk teljes tudatában azzal a szilárd meggyőződéssel indulunk harcba, hogy a nemzeti felszabadulás után előbb-utóbb eljön a szociális felszabadulás kora. Szlovákia összes természeti kincse változatlanul egykori elnyomóink kezében maradt... Hozzájuk csatlakozott a cseh és a szlovák burzsoázia. E rabszolgasorból a szlovák proletariátus csak forradalmi szocializmussal szabadulhat fel, a- melynek hordozója a szovjet Oroszország.“ A Pravda chudoby a forrongó Időszakban helyesen fogta fel a szlovákiai munkásosztály feladatait. Nem véletlen tehát, hogy a csehszlovák szociáldemokrácia 1920. szeptember 19-én Martinban megtartott szlovákiai kongresszusa, amelyen a küldöttek túlnyomó többsége a marxista baloldal mellett állt ki, és pártolta a Kommunista In- ternacionáléba való belépés 21 feltételének elfogadását, h Pravda chudobyt a szlovákiai baloldal sajtőszervének fogadta el. A lap nagy szolgálatot tett a pártnak a Kommunista Internacionáléba való belépés 21 feltételének népszerűsítésével. Szüntelenül magyarázta az új típusú párt eszmei és szervezeti felépítésének alapelveit. 1921. március 6-án például terjedelmes cikkben írja: „Pártunk májusi kongresszusa a III. Internacionálé alapelveinek nagy kinyilatkoztatása, a proletariátus nagy megújhodásának napja lesz. Ez a proletariátus vilá___ Proletárt edrho tvetn ■ sftojb m f PRAVDA =chudoby: fa*»»1«», —c Urn» na IUhwuIma. 4o m. •fttemftdoatty. (VMMik n. k< «<**> M .httrMda*%.) •) Ni MA ewN* «nM'sáai »ratéu« «I mrémtmj •• ntapa UL liHiiMH<iél> P—« aSia-*rr,js?jrr&cr jmtUHklii.é tinny mmt* rUárné ■ prtdi lerrul lé tinny, étt o**én mn If, it it unna vw teafám e*Ua M én- mf dnUt Ugatna alté* IHagOim. 4* •**- tép MékHkbtré note o rréily paMttka. kltri pamot l. Vkién prepay*• atMtlo sut mar UrfXnc hmnaittleif ekrrtktr a o4- pmOtf pngrenn a nmtunlu 111. Inrtren- OtaáJy- tUliy Ilatoré »r/Ony timt* mmto OjF tUJtnt tyaMilltiml ismnUnlamt, tt.rf 3t»/M metric it Mti ptaUmriátM pnoitnll. O áiklatnn pini*1 tnélt rtmtií éjt hc-.v- rié eke O tanát j éti nej fenn*. óit matt t) r pnpatan+i U*. oéy ftj naltur étit ke lat» u proéUmn re terűken', reéet- fiittt, rotakorl a ttaOaéml utinmürfri C *omuf>a éaUéáo llrela, kiért ntítn Ha ámnntléyr tétUnt »kémná a te ám dn*éty íjrOmit pUUnp. M nolníprooámnnt íjUtmotldj « mmUouánt ntrkn érni*- -nie: eu él jf, pome Iákor, otfumkao tUtkfté miit letör • 2 JCéltJ art:tolták, Itlorá u tért pri- ßtjlt k III. I aki tukmált. muJ riadt* • kánonit to littkyOi rttc-mmrj *crp,<+4*fct> minrIrén ieték > énnlll ürgémét* tlrm- m. tria d-, oOátry. pammettni /raktár, dnltlrd. oéttM ifi try) cittrértt refer, mm* r * alépontor ■ Hitéit a nadkredit idt emáírntmJ Itmmhte*./, étiMéo. oéy nr ‘— *“"*------ tntilU tpeUaikn m oftrtmátm prljot A Pravda chudoby 1921. január 13-i számában közölte a Kommunista Internacioná- léba való belépés 21 jeltételének szövegét. gos forradalmi meggyőződését a III. Inter- nacionáléba való belépéssel és Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapításával adja kifejezésre. Az eseménnyel teljesül a történelmi szükségszerűség, amely megköveteli, hogy a proletariátus tántorithatatla- nul haladjon a megalkuvás nélküli heves, de szilárdan szervezett osztályharc útján.“ A kommunista párt megalapítását május 22-én „Kommunisták vagyunk“ című cikkében üdvözölte, amelyben e napot a proletariátus legdicsőbb napjának nevezte. „Az Internacionálé álláspontján vagyunk“ hirdette egy további cikk. Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a sajtónak. Ennek egyik megnyilvánulása volt az, hogy a CSKP alapító kongresszusa a Pravda chudobyt mindjárt a párt sajtószervének ismerte el Szlovákiában. 1925. augusztus 1-től Pravda néven napilapként jelent meg. A lap harcos történetének egyik legszebb korszaka, amikor 1922 és 1925 között Element Gottwald is a szerkesztőségében dolgozott. Ez az időszak pártunk bolsevizálá- sának és a különféle elhajlások elleni harcnak az időszaka. Gottwald elvtárs fáradhatatlanul magyarázza cikkeiben a helyes marxi és lenini irányvonal alapelveit. A párt lapja úgyszólván az alapításától kezdve, és közel két évtizedes fennállása alatt szüntelenül a burzsoá hatóságok zaklatásának volt kitéve. Számtalanszor elkobozták, hosszabb-rövidebb időre betiltották, időnként a szerkesztőség kénytelen volt megváltoztatni a székhelyét, sőt a nevét is. így Jelent meg Ruíomberok után Vrűtky- ban, Moravská Ostraván, Prágában és BFec- lavban, egy időben Ismét Pravda chudoby, majd Eudovy dennlk s végül Slovenské zvesti néven, de bátor, elvszerü, kommunista pártosságán sohasem változtatott. Sohasem árulta el azokat az eszméket, amelyekért népünk legjobb fial az életükét Is képesek voltak feláldozni. így válhatott a hatvan évvel ezelőtt alapított Pravda chudoby követője a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső korszakában a CSKP és a Szlovák Nemzeti Tanács felkelő Pravda néven ismert lapja. A felszabadult országrészekben, Michalovcéban már 1945. január 21-én megjelent a Pravda első száma. Dolgozó népünk februári győzelme őta Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának sajtöszerveként nagy szerepet játszik a párt politikájának megvalósításában. Tulajdonképpen ma is azon a harcos úton, a proletársajtó harcos útján halad, amelyen hatvan évvel ezelőtt elődje, a Pravda chudoby elindult. J. i.
