Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-09 / 37. szám

6 M Vége a nyári szünetnek, a szabadságolás, pihenés Idő­szakának. Voltak, akik hazánk festői szépségű tájain, mások meg külföldön üdültek. A fiatalok ezrei azonban a szünidőt nemcsak pihenéssel, szórakozással töltötték, hanem építőtáborokban népgazdaságunkat segítették Több fontos sporteseményre is sor került a nyáron. Közülük az egyik , legjelentősebb az 1980. évi csehszlo­vák spartakiád volt. A CKM jóvoltából pedig több mint 3000 fiatal leheted közvetlen szemlélője a XXII. nyári olimpiai játékoknak és további tízezrek szurkolták vé­gig a versenyeket a tv képernyője előtt. A tizenhat olimpiai nap Moszkvábán. Tallinnban, leningrádban, Minszkben és Kijevben a barátság, a haladás, az együ- vétartozás ünnepe volt. A szünidőben rendezték meg a pionírok 4 szlovákiai honvédelmi játékait Ez a találkozó a pionírok egész évi honvédelmi hazafias tevékenységének kicsúnsosodása volt, amelyről az 1200 résztvevő közül sokan vittek haza előkelő helyezést, de mindannyian sok-sok feledhe­tetlen élményt. Több mint 5000 fiatal vett részt a 24. nemzetközi Rysy-találkozón. Akik eljöttek a festői szépségű Tátrá­ba, ennek az eszmei-politikai, kulturális és sportrendez­vénynek a keretében Vlagyimir Iljics Lenin emlékének adóztak tisztelettel. Az előttünk álló. időszak a testnevelő mozgalom ve­zetőinek a képességeit teszi próbára. Megmutatkozik, hogyan tudnak együttműködni a fiatalokkal, megnyerni őket a sportnak. De ugyanez volt a célja a csehszlovák spartakiádnak, a CSSZTSZ, a HSZ, a szakszervezet, a SZISZ és Pionírszervezete Összes sport- és honvédelmi megmozdulásának is. Az ünnepélyes tanévnyitó már mögöttünk van. Az első csengetéssel nemcsak az isko­lák kapui nyíltak meg, hanem a SZISZ szlovákiai alap- szervezeteinek sport-, honvédelmi és turistaélete is űj fejezetet nyitott. Mi vár ránk tehát szeptemberben? A SZISZ Píonírszervezetének mozgalmi életében új pionírév kezdődik. Szeptemberben és októberben a pio­nírcsapatokban lezajlanak a raj- és őrsösszejövetelek, amelyeken jóváhagyják az egész tanévre szóló munka­tervet. Ez a munkaterv tartalmazza majd a pionírok lígaversenyeit, a Mindig kész elnevezésű honvédelmi versenyt és más turistarendezvényeket. No, de ne fe ledkezzünk meg az aktív sportról sémi Figyeljünk azok nak a versenyeknek a megszervezésére, amelyek fel tételeit teljesítve a pionírok méltók lesznek a BPPOV-jel vény viselésére. Nem hiányozhatnak tervünkből a tér mészetjárások és a honvédelmi versenyek sem. A pio nírok kerületi tanácsai szeptember 28-tg rendezzék meg a tájékozódási futóverseny kerületi fordulóját. A szlovákiai döntőre októberben kerül sor. Szeptemberben folytatódnak a 3ZISZ-esek lépcsőze­tes versenyei. A minifutball alapfordulóin szeptember 10-ig túllesznek a versenyzők, és még e hónap 15-tg a járási találkozókra is sort kell keríteni. Szeptember végéig pedig eldől az is, hogy kik a kerület legjobbjai, s október második felében a trenőíni járásban ők mér­kőznek meg a szlovákiai bajnoki címért. A tájékozódási futóverseny kerületi döntőjét október Í0-ig bonyolítják le. A honvédelmi .többtusaverseny alapfordulóit szep­tember 21-ig, a járásit október 10-ig, a kerületit október 26-ig rendezzük meg. Szeptember 7-én eldőlt az is, hogy a duklai honvé­delmi rátermettségi verseny kerületi bajnokságán kik vívták ki annak jogát, hogy szeptemberben a szlo­vákiai döntőben az országos bajnoki címért harcolhas­sanak. A SZISZ SZKB elnöksége szeptember 1-ével meghir­dette a SZISZ-esek Tábortüzek a hegyekben elnevezé­sű honvédelmi versenyét. A részletes feltételeket az a módszertani brosúra tartalmazza, amelyet a SZISZ SZKB Smena Kiadóvállalata jelentetett meg, és amelyet a SZISZ járási bizottságain ingyen az érdeklődők rendelkezésé­re bocsátják. Szeptemberben kezdődik a Szülők az iskolának — isko­la a szülőknek, a Szakmunkástanulók a párt tisztele­tére és a Legrátermettebb járás kerestetik elnevezésű versenyek második ötéves szakaszának első évfolyama. E versenyek, amelyeknek egyik meghirdetője a SZISZ SZKB, ne hiányozzanak a pionírcsapatok iskolai és szaktanintézeti SZISZ-alapszervezetek munkatervéből. A szünidő alatt szerzett spartakiád-, olimpiai és rysyi élmények ösztönözzenek minden pionírt és SZISZ tagot kitartó eredményes munkára. PhDr KOKOSKA JOZEF, a SZISZ SZKB testnevelési és honvédelmi osztályának vezetője Az elmúlt napokban nagy­szabású honvédelmi sportnapot rendezett a hodosi (Vydrany) Dukla Efsz vezetősége. ,Rácz Péternek, a szövetkezet alel- nökének rövid megnyitó beszé­de után a férfiak két kategó­riában versenyeztek A 35 éven felüliek csapatver­senyében a következő sorrend alakult ki: 1. Csicsay Miklós, Gálffy Zsi­ga, Urbanií Tibor — 309 pont, 2. Patócs Ferenc, Jeskó András. Csánó György — 302,5. 3. Gom­bos István, Egri Dezső, Mészá­ros Alojz — 27Q pont. A 35 éven aluliak eredményei a csapatversenyben: 1. Nagy Vince, Gsomor Vil­mos, Takács Ottó — 320,5 pont, 2. Nagy László, Bürsüly Ferenc, Ravasz. Mihály — 317,5 pont, 3. Tóth István, Tősér György. Győry Béla — 311,5 pont. A női csapatverseny eredmé­nyei: 1. Bachstúber Piroska, Kraj­csovícs Katalin, Tősér Ilona — 304, 2. Hodossy Magda, Patócs Irén, Rácz Adél — 293, 3. Ke­lemen Erzsébet, Vörös Ágnes, Széllé Beáta — 247 pont. Egyéni versenyben a nők kö­zül a következők kerültek az első helyekre: 1. Krajcsovies Katalin 128,5, 2. Tősér Ilona 108,5, 3. Pong- rácz Erzsébet 107 pont. A 35 év feletti férfiak egyé­ni versenyében: 1., Urbanií Tibor 126, 2. Mé­száros Alojz 109, 3. Somogyi Rudolf 104 pont. A 35 év alattiak egyéni ver­senyében: 1. Tóth István 121,5, 2. Nagy Béla 115, 3. Krajcsovies László 109 pont. A versenyt Horváth Sándor, a szövetkezet pártalapszerve- zetének elnöke értékelte. A díjakat az efsz elnöke, Píver Dezső és alelnöke, Rácz Péter adta át a győzteseknek. SZÉLLÉ BEÄTA rúdugrás volt a moszk­vai olimpia atlétikai ver­senyeinek egyik fénypont­ja, és az aranyérmes Wlady- slav Kozaktewicz 578 centimé­teres világcsúcsa az ötkarikás seregszemle egyik legértéke­sebb eredménye. Ötszázhetven­nyolc centiméter körülbelül két emeletnyi magasság, Ilyen magasra elrugaszkodni a föld­ről szárnyak nélkül, pusztán egy rúd segítségével ez már- -már emberfeletti teljesítmény. Szegény jó öreg Isaac Newton — ha élne — törhetné a fejét, hogy mi is igaz a földi nehéz­ségi erő törvényéből, ha vala­ki ekkora magasságban röp­köd a léc felett. Igaz, hogy rajta kívül még nem sokan mondhatják el ma­gukról, hogy akár csak meg­közelítették volna e magassá­got. Akiknek viszont ez sike­rült, azok majdnem kivétel nél­kül ott voltak Moszkvában. Többek között a világnsúcstar tó francia Houvion, a montre ali olimpia győztese és Koza- klewtcz honfitársa, Slusarski, a szovjet Volkov és mások. A rangos mezőny végül Is drá­mai küzdelemben döntötte el az érmek és a helyezések sor= sát. A verseny színvonalára jellemző — a világcsúcson kí­vül —, hogy hatan ugrották túl az 550 centiméteres olim­piai csúcsot. A göndör hajú lengyel fiú nálunk Is jő ismerős. Úgyszól­ván rendszeres résztvevője a bratislavai PTS nemzetközi atlé­tikai viadalnak. Különösen em­lékezetes marad a szlovák kö­zönség számára az 1978. évi szereplése. Idén soha nem tapasztalt mozgás áilt be a rúdugrás vl- lágcsúcslistáján, és ami nálunk nem sikerült neki, az sikerült május 13-én. A lengyel atléták egy csoportja az olaszországi Formtában készült a közelgő olimpiai játékokra. Kapóra jött a meghívás Milánóból egy atlé­tikai viadalra, ötszázharminc centiméteren kezdett, amikor már senki sem volt verseny­ben. Ezt a magasságot elsőre átvitte, az 550 centiméterrel másodikra birkózott meg, de az 560 centiméterrel ismét nem volt semmi gondja. Ezután 572 centiméterre helyeztette a lé­cet, és második kísérletével túljutott o magasságon, ami azt jelentette, hogy egv centi­méterrel megjavította az. ame­rikai Tully világcsúcsát. Még három sikertelen kísérletet tett az 577 centiméteren, de ez a magasság akkor még leküzdhe- tetlennek tűnt számára Nem sokáig maradt a tró­non. A francia Thierry Vígne- ron 575 centiméteren adta fel a leckét, sőt a francia Iskola további tagja, Houvton alig Dár nappal a moszkvai olimpia megnyitása előtt 577 centimé­terre emelte a lécet. Ilyen el­lenfelekkel kellett megvereked­nie a világ legnagyobb verse­nyén. Kozákot — ahogy szűkebb baráti körben a lengyel fiút becézik — a nagy versenyeken eddig nem sok szerencse kísér te. Hatszor javított már Euró­pa-, egyszer világcsúcsot, két­szer volt fedettpályás Európ'1 -bajnok járni az atlétikában nem sokat számít], de az Eu- rópa-bainokságokon, és főleg az olimpián mindig alulmaradt vagy sajnálatos sérülés akadá­lyozta meg a jobb helyezés el­érésében. Így volt ez Montre-í alban és a prágai Eurőpa-baj- nokságon Is. Moszkvában végre a szeren­cse Is mellé szegődött. Hallat­lanul nyugodtan versenyzett, ami nem éppen jellemző rá. Minden magasságot elsőre át­vitt, csupán a világcsúcsjaví­táshoz volt szüksége két kísér­letre, de megérte. Lehel, hogy édesapja szavai jutottak az eszébe. Az öreg Kozakiewicz 1975-ben, amikor 560 centiméterrel először ja­vította meg az Eurőpa-csűcsot, és amikor családján és Len gyelországon kívül egész Eu­rópa ünnepelte, azzal fogadta hazatérő fiát; „Nem szép do­log, fiam, hogy nem ugrottad át a világcsúcsmagasságot.“ Moszkvában átugrotta. Vajon mivel fogadta őt ezúttal az ap- ia? Ő mindenesetre kitörő őröm­mel és a rá jellemző szerény­séggel vette tudomásul, hogy végre teljesült az álma. Az új­ságíróknak mindjárt a kozmi­kus ugrása után kijelentette, hogy érzi, az aranyat nem is ő, hanem az edzője. Ryszard Tomaszewski nyerte. Hozzá­tette alig várja, hogy találkoz­zanak és megköszönje a segít­ségét. Nyilván arra célzott, hogy a májusi világcsúcs után, amikor súlyos deréksérülést szenvedett, és már mindenről lemondott, a mestere volt az, aki lelket öntött belé. A lelki vigasz — a jelek szerint — a vártnál Is jobb eredménnyel járt. Ez tehát egy olimpiai arany­érem története. De vajon hon­nan jött, és ki ez a férfi, akt legmagasabbra rugaszkodott el a föld vonzerejéből? 1953. december 8-án szüle­tett Gdyniában. A rúdugrás a Kozakiewicz családban hagyo­mány. Bátyja, Edward ismert rúdugró volt, majd áttért a tíz­próbára. Az ő unszolására Wla- dyslav is a tízpróbával kísérle­tezett, végül azonban a rúd­ugrásnál maradt. Tízpróbában ma is 7700 pontnál többet tel­jesít. Magasugrásban például 204 centiméterre képes. Száz méteren kerek tizenegy másod­percnél tart, de úgy véli, hogy a gyorsaságán még van mit ja­vítani. Ha ez sikerül, akkor akár a hatméteres magasságot is megostromolhatja. Sokoldalúságára jellemző, hogy a tornaterembe majdnem minden nap eljár, és a szere­ken sem vall szégyent. Aki vi­szont kezet fog vele, mindjárt észreveszi, hogy mennyire ér­des a tenyere. Na persze a rúd­ugráshoz erő Is szükséges. Ezért a súlyzókat Is sűrűn e- melgeti. Súlylökésben — egy kis gyakorlással — az élvonal­ba is kerülhetne. Közös jellem­vonása minden sportágban, hogy bármilyen foglalkozást páratlan szorgalommal és lel­kiismeretesen végez. Aligha­nem ebből erednek eddigi sike­rei. A bátorságot — mert két e- melöt magasságba ugrani, s utána onnan leesni, azért eh­hez némi bátorság Is kell — gyermekkorából hozta magá­val. Akkor mindig arról ábrán­dozott, hogy kaszkadőr lesz. E- zért is választotta a rúdugrást, mert ebben Is van valami ldeg- feszftő izgalom, amikor az em­ber ekkorra magasságbői szem­léli a világot, amely szerinte innen mindennél szebb. Naná, ha ez egyben világ­csúcsot, olimpiai aranyérmet Is jelent. M. J. pat legutóbb az érsekűjvárt (Nő­vé Zámky) Járás III. osztályában játszott. Ezt részben az Idézte elő, hogy a közeli Párkány (Stú- rovoj több és jobb munkalehető­séget, sportolási és szórakozási alkalmat kínál, és elszippantja a fiatalokat. A párkányt dlvíziós csapatban ma Is a község négy neveltje játszik. Az Igazsághoz tartozik azonban az ts, hogy az élműit években az összetartás nem volt a régi, és a vezetőség sem uralta a helyzetet. Az áldatlan állapot azonban nem hagyta nyugton a Zalaba András- hoz hasonló sportszerető embere­ket, olyanokat, mint Halasi Fri­gyes, Gubó László, Szalay Jözsef. Kozma János, Janlcsek Gyula, Po- rubszky Boldizsár, Cslk József vagy Szórád Gyula. Valamennyi­Gubo László és Halasi Frigyes Zalaba András Fél évszázaddal ezelőtt a Duna menti falvakban, fgy Muzslán (MuZla) Is egyre többen hódol­tak az ú) Játéknak, a labdarúgás­nak. Idestova ötven éve a köz­ségben megalakult a labdarúgó­csapat; sőt, mindjárt kettő is. A dolog úgy történt, hogy Muzsla abban az Időben a hala­dó kommunista eszmék fellegvára volt, Bátorkeszlvel (Vojnice) e- gyütt gyakran Kls-Moszkvának Is nevezték. Miután tehát . létrejött az első községi labdarúgóegyüt- tes, az ebből kiszorult, szegényebb szülők, földmunkások, zsellérek gyermekei Is alakítottak egy csa­patot Bástya néven. A Bástyát ezért vörös csapatnak Is nevez­ték, és tagjai nem is haragudtak érte. A felszabadulás után ennek a csapatnak a nyomdokába lépett az újjáalakult labdarúgó-együt­tes, amely azóta váltakozó siker­rel szerepel a különböző bajnok­ságokban. A község futballtörté- netének élő krónikása Zalaba An­drás, a sportszervezet mai elnö­ke, a földművesszövetkezet üzem­gazdásza. Valamelyest emlékszik a két háború közötti Időkre, de külö­nösen az emlékezetébe vésődött a felszabadulás utáni újjászületés, amelynek részese, sőt, egyik leg­lelkesebb szervezője volt. Elbe­széléséből tudjuk, hogy az ötve­nes években különösen nagy lel­kesedéssel fogtak hozzá a labda­rúgóélet szervezéséhez. Azokban a nehéz időkben olyan remek sta­diont építettek, amely kisebb ta­tarozások után még ma Is szol- gátja az egyesületet. A csapat Is szépen fejlődött, a hatvanas évek elejétől tíz évig a kerületi I. B osztályban szerepelt. Aztán visszaesés állt be. A csa­en elfoglalt emberek, a munká­jukon kívül nemegyszer még po Útikat és közéleti tisztséget Is betöltenek — Gubó László pél­dául a helyi pártalapszervezet elnöke —, de ennek ellenére fá­radságot nem kímélve hozzáfog­tak a szunnyadó futballélet fel­élesztéséhez. Először a tagáliomány gyara­pításához láttak, mert azt tart­ják, a tömegbázis a siker alap- (a. Próbálkozásukat siker koro­názta. A sportszervezetnek ma 300 tagja van, és a falu legnépesebb tömegszervezete. A mintegy 2800 lélekszámhnz képest ez nem cse kélység, de azt Is bizonyítja, hogy Muzslén a labdarúgónak válto­zatlanul sok híve van, akik al­kalmasint áldozatokra Is képesek. A szervezet kiveszi a részét a falu minden társadalmi-politikai megmozdulásából, a társadalmi munkából. A tagok legutóbb az aratásban Is sokat segítettek. Módszeresebben kezdtek foglal­kozni a teljesen megfiatalított csapattal, ami Drapák Károly ed­ző és látékos érdeme Is. A ko­rábbi ösztönös foglalkozásokat kemény, rendszeres munka váltot­ta fel, aminek meg Is lett az eredményé. A Kurdi lános. Mlkus Róbert, Hornyák László, Pathó László, Pathő Róbert, Mlkus Já­nos, Zsidek József, Melaga Lász­ló, Pintér Tibor, Takács Gyula, Ocsovszky Tibor, Bartl József, Za. laba Lajos és Drapák Károly ösz- szetételű keret legutóbb kivívta a fellebbjutást. A most kezdődött bajnoki idény­től tehát az érsekújvári járás II. osztályában küzdhetnek a pon­tokért. Bizakodva tekintenek a lö­vőbe, és váltig fogadkoznak, hogy ezzel még nem mondták ki az utolsó szót. Vissza kívánják hoz­ni a község labdarúgásának Mgl dicsőséget. Erre kötelezi őket — mint mondják — az egykori Bás­tya forradalmi hagyománya Is. PALÄGYI LAJOS (Nagy László és a szerző felvételei) Ez a csapat harcolta ki a továbbjutást. A felső sorban bal szélen Drapák Károly. tri JP M ß ß 11 ß _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents