Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-09 / 37. szám
2 Vl2|$A NliWy í A szocialista tervgazdálkodás konkrét formái Ä tervgazdálkodás konkrét formáján azt értjük, ahogyan egy adott országban meghatározott időben a tervgazdálkodás általános funkciói érvényesülnek és alapvető összetevő elemei egymáshoz kapcsolódnak. Az alapelemek összekapcsolásának módja és ettől függő működése nagyon sokféle lehet. A konkrét formák gazdag változatosságán belül fellelhetők olyan azonosságok, hasonlóságok., amelyek tartósan jellemzőek és e formák egyes csoportjait megküiönböz< tetik más konkrét formától. A szocialista tervgazdálkodás különböző konkrét formái között érvényesülő azonosságok és eltérések végső soron azon alapulnak, hogy az állam köztulajdonosi funkcióját miként gyakorolja, mennyit tart fenn magának abból és azt milyen módon érvényesíti, illetve hogy mit enged át és ml módon a gazdálkodó egységek {vállalatok) számára. Ez behatárolja a központi gazdaságirányító szervek és a vállalatok szerepét a gazdálkodásban. Ezen múlik, hogy a szocialista termelési viszonyokon belül milyen aktivitással érvényesülnek az áruviszo- nyok, azok törvényei és a felszíni kategóriák közül milyen kapcsolatba kerül egymással a terv és a piac. Ettől függ, hogy a. szocialista terv- gazdálkodás adott konkrét formája mint egész rendszer milyen jellegű. E tekintetben különösen fontos, hogy a tervezés és a gazdasági szabályozás kölcsönhatását milyen elvek szerint valósítják meg, hogy a népgazdasági tervet milyen módon közvetítik a vállalatokhoz. Ennek alapján — a tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait figyelembe véve — a szocialista tervgazdálkodás a- vagy a központi gazdaságirányítás két fő típusát különböztetjük meg: a közvetlen (centralizált) és a közvetett (decentralizált) szocialista tervgazdálkodási típust. A szocialista tervgazdálkodás konkrét formájának fő típusát történelmileg mindenekelőtt a termelőerők és a termelési viszonyok jellege, a- zok helyzete, az abból következő időszerű fő gazdaságfejlesztési feladatok, belső és nemzetközi politikai körülmények stb. együtt határozzák meg. Ez természetesen nem jelent] azt, hogy a tervgazdálkodás adott típusának nincs viszonylagos önállósága a társadalmi-gazdasági élet íoly8- matain beiül. Ellenkezőleg, ebből a viszonylagos Önállóságból következik, hogy a gazdálkodási forma aktívan visszahat a társadalmi-gazdasági élet többi fő mozzanatára és az újratermelés folyamataira. A szocialista tervgazdálkodás történetében először általában a centralizált irányítású típus alakult ki, és a legtöbb szocialista országban él-1 tálában ez érvényesült különböző konkrét formákban egészen ez 1960-; as évek közepéig. Történelmi szerepét az akkori körülmények között betöltötte. Működésének nyomán a szó ciaiista országok népgazdasága, és az egész szocialista világrendszer hatalmas fejlődésen ment kereszti!1 Sippen e változás révén s gazdasági társadalmi adottságok, az emberek élet- j viszonyai és a fejlődés feltételei, feia- j datai Is lényegesen megváltoztak, j Nem utolsósorban a társadalmi meg j ismerés is óriás! léptekkel haladt és I halad előre. Mindez szükségessé tette a szocialista tervgazdálkodás először! kialakult típusának új típusú rend- j szerre! való felváltásét Ez a folya- • mat számos szocialista országban különböző fokozatossággal és eltérő formákban, do elég intenzíven általában az 1980-as években kezdődött el és jelenleg bontakozik ki Noha ez a folyamat különböző formákban Is- > lentkezik, és kibontakozásának üteme az egyes szocialista országokban Igen i eltérő, a tervgazdálkodás fejlesztésének az iránya alapjában véve egységes: a közvetett (decentralizált) típusú tervgazdálkodás kibontakozása felé tart. Hazánkban a gazdaságirányítás átfogó reformja — mint ahogy azt sorozatunkban már nem egyszer említettük — a CSKP Központi Bizottságának ez év januárjában hozott határozata alapján 1981. január 1-én lép érvénybe és a hetedik ötéves tervidőszak alatt fog kibontakozni. A fejlesztés középpontjában mint cél az áll, hogy növeljük a tervgazdálkodás hatékonyságát, tervszerűbbé tegyük a népgazdaság fejlesztését és ezáltal is a szocialista termelési viszonyokat szilárdítsuk. S HARNA ISTVÁN mérnök, j a közgazdasági tudományok I kandidátusa | (A cikk első részét lapunk előző számában közéltük.) AZ IJTQLSÖ FELVONÁS A japán hadvezetésben voltak bizonyos körök, amelyek még a reménytelen körülmények között is folytatni akarták a harcot. Hirosima és Nagaszakt fölött felrobbant az atombomba, a Kwantung-hadsereg ve reséget szenvedett, de ők nem akarták megérteni a reális helyzetet. Legjobban ellenezte a kapitulációt Koe- rika Anami tábornok, hadügyminiszter. Onisi admirális 20 millió japán katona feláldozásával meg akarta fordítani a háború alakulását. Míg a politikusok meddő vitákat folytattak a megadás feltételeiről, fiatal tisztek egy csoportja államfor- duiatot készített elő. A csoportot a vezérkar eszelősen fanatikus őrnagya, Kondzi Hatanaka vezette. Ugyanabban az időben, amikor a császár a megadásról szóló beszédét fogalmazta, a fiatal tisztek a hadügyminisztériumban lázasan tanácskoztak. Augusztus 15-én hajnalban kami- kadzék egy 35 tagú csoportja gyors léptekkel elindult a minisztereinök székhelye feié. A katonákkal közölték, hogy a császárért és a királyért mennek halálba, valójában azonban fordulatot kellett elérniük, hogy Japán továbbra is hadiáliapotban maradhasson. Mindenekelőtt meg kellett gyiikolniok a miniszterelnököt. A ka- mikadzék berontottak a miniszterelnök rezidenciájába, s miután meggyőződtek, hogy az. nem tartózkodik ott, az épületet felgyújtották, és mindenkit halomra lőttek, aki a tűzvész helyére sietett. Hatanaka őrnagy a császárt test- őrség parancsnokának meggyilkolása árán behatolt a császári palotába. Csoportjával lefegyverezte a testőrséget és a palotarendőrséget, a császár gyakorlatilag a foglyukká vált. Nem találták meg azonban a kapituláció bejelentését őrző magnetofonszalagot, ezért a rádió épületébe siettek. A személyzetet fegyverrel kényszerítette, bogy a nemzethez intézett felhívását sugározzák. Az adás előkészítésével azonban sok időt veszített, és időközben telefonon hívták a keleti hadsereg vezérkarából. Közölték vele, hogy azonnal jelenjen meg a vezérkarban, mert a játszmának vége. Fél tizenegyet mutatott az óra, aroikor Hatanaka őrnagy golyót rőpi tett a fejébe. Koeríka Anami hadügyminiszter előző este sógora, Takeslta ezredes jelenlétében követett el ön- gyilkosságot. Pontosan déli tizenkettőkor a ia pán rádióban felhangzott a nemzeti himnusz, majd egy perc szünet után közölték, hogy a következő pillanatokban fontos közleményt sugároznak.. Felhangzott a császár hangja, kő zölte répével és a világgal azt, amit a szövetségesekkel már eiőbb közölt: elfogadja a postdami nyilatkozatot, Japán feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Maga a kapituláció forma szerint csak szeptember 2-án történt meg, amikor a tokiói öbölben lehorgonyzóit Missouri amerikai csatahajó fedélzetén a japán vezérkar képviselői Mac Arthur amerikai tábornagy, Nimitz amerikai tengernagy. Bruce Fraser angol tengernagy, Csang Kaj- -sek kínai marsali és Gyerevjanko szovjet vezérezredes előtt aláírták a feltétel nélküli fegyverletétel! okmányt. ONODA ALHADNAGY MAGÄNHÄBORÜJA 1974-ben egy különös, tragikomikus eset története járta be a világot. A Fülöp-szigetek hozzáférhetetlen dzsungeljében rábukkantak egy bizonyos Hiroo Onodára, a japán csá szári hadsereg hadnagyára, aki szentül meg volt győződve arről, bogv még mindig tart a világháború. Onoda alhadnagyot 1944 novemberében küldték a Fülöp-szigetekre, a- hol akkor már amerikai csapatok harcoltak a japán megszállók ellen. Határozott, kemény parancsot kapott ő is, akárcsak a többi akkor érkező tiszt, altiszt, katona, hogy utolsó leheletükig harcolni kell a császár lobogója alatt. 1974 márciusában ötvenegy éves volt, három évtizedet vett el életéből a Tenno, a japán császár háborúja. Huszonkilenc évvel és hét hónappal a japán fegyverletétel után csak úgy volt hajlandó előjönni a dzsungelból és beszüntetni „magánháborúját (a- melynek során 1945. szeptember 2-a óta tizenkét Fülöp-szigetek állampolgárt ölt meg), ha egykori zászlóaljparancsnoka írásban ad parancsot, mégpedig Hirohlto császár nevében a harc befejezésére.“ Onoda alhadnagy a japán mintarista szellem hűséges követője volt. Tanítómesterei világuralomra vágytak, és véres, Iszonyú háborúban próbálták meg idegen népek otthonát, országát elrabolni. Esete kikarikíroz- za az elvakultságot, ám egyúttal arra is figyelmeztet, milyen szörnyűségekké fajulhat a hódító szellem. ÜJ KAMIKADZÉK? Szomorú, hogy Japánban nem mindenki okult a történelmi példából. Az uralkodó körök az alkotmányos tilalmak és a nemzetközi egyezményekkel szabott korlátok ellenére — egyre nyíltabban foglalnak állást az ország katonai potenciáljának fokozása mellett, amely már így is számottevő. A kormányon levő Liberális Demokrata Párt militarista irányvonalának újabb jeleként a tokiói kabinet a közelmúltban jóváhagyta a „védelmi kérdésekkel“ foglalkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely nem más, mint japán lázas felfegyverzésének programja. A japán nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) által készített okmány vezőrmotlvuma „az önvédelmi erő" további erősítése, minőségi tökéletesítése, új íegyverfajták és harci technika bevezetése. A Fehér Könyv a washingtoni és pekingi propaganda szóhasználatával élve azt állítja, hogy a Távol-Keleten „fokozódik a szovjet katonai jelenlét“, és ez mindinkább fenyegeti Japánt. Olcsó kis hazugság, átlátszó ürügyl Az igazság inkább az, hogy Japán egyre inkább elfogadja Washington katonai doktrínáját. Támogatja többek között az amerikai haderő jelenlétét az Indiai-óceán térségében és az amerikai kormányzat elképzeléseit, hogy ..szükség esetén“ különleges alakulatokat vet be a Közel- és Közép-Keleten, esetleg a világ más részén. Mindennek tetejében az amerikai hadiflotta szabadon használja a japán kikötőket. A Fehér Könyvben megfogalmazott programnak megfelelően a tokiöl kabinet már döntést hozott a következő pénzügyi év rekordmagasságú katonai költségvetéséről. Eszerint mintegy 2,5 billió jent, azaz az ideinél 9,7 százalékkal nagyobb összeget fordítanak katonai célokra. Készen áll már az „önvédelmi erő“ fokozásának hosz- szú távú programja is, egyebek között a fegyveres erők fejlesztésének új ötéves terve, amely japán sajtóvélemények szerint 13,2 billió jenbe kerül majd. Japán tehát minden jel szerint elindult egy úton, amelyen könnyen a kamlkadzék sorsára Juthat. Erre int a mostani évforduló is. f. L. IFJÚSÁGI MOZGALMUNK 60 ÉVE SORAKOZOTT FEL A MARXIZMUS-LENINIZMUS ZÁSZLÓJA ALÄ Büszkén emlékezünk Hatvan évvel ezelőtt. 1920. szeptember 5-án tartotta meg első kongresszusát a Szlovákiai Szocialista Ifjúmunkások Szövetsége, amelyre mint elődre joggal büszke lehet a Szocialista ifjúsági Szövetség. A Nagy Oktúberi Szocialista Forradalom, mint egész Európában, a hazánkban álő nemzetek munkásságát is forradalmi lendületre serkentette. De az akkor még nemzetiségek szerint szervezett munkásosztály megalkuvó szoc- dem pártvezérei a burzsoáziával megegyezve mindent megtettek egy burzsoá demokratikus állam megteremtéséért, a burzsoázia érdekeinek megmentéséért. belépés 21 pontban összefoglalt feltételalt. Ezzel is hangsúlyozta azt, hogy a kongresszcs milyen szellemben kíván dolgozni. Az 1920. szeptember 5-én Bratislavában megtartott kongresszuson 3200 tagot számláié 31 alapszervezet tagságának küldöttei vettek részt. A kongresszuson jelen volt a Kommunista In- ternacionálé titkárhelyettese, valamint a cseh, a német és a magyar forradalmi Ifjúsági szervezetek küldöttsége is. A kongresszus az ifjúsági mozgalom fejlődésére és irányítására vonatkozólag egész sor alapkérdést tárgyalt ás oldott meg. Lefolyása egyértelműen forradalmi és internacionalista hangulatú volt. Megalkuvás nélküli harcot követelt a kapitalizmus eltávolítására. Befejezésül a legközelebbi feladatokra a következő határozatot hozta: 1. ) A szlovákiai Szocialista Ifjúmunkás Szövetség nevet Szlovákia Kommunista Ifjűmunkás Szövetsége névre változtatja; 2. ) Szlovákia Kommunista Ifjúmunkás Szövetsége szorosan együtt fog működni a cseh országrész ifjúmunkás-szervezeteivel. Tagja kíván lenni a majd megalakuló Csehszlovák Kommunista Ifjűmnnkás Szövetségnek. Amikor köztudottá vált, hogy a cseh-szlovák nemzeti demokratikus forradalom nem válik szocialista forradalommá, amint azt a munkásosztály az 191B. évi május elsejei demonstrációin és más utcai tüntetéseken követelte, a párt balszárnya a szovjet Komszemol mintájára megkezdte a forradalmi ifjúmunkás-szervezetek megalakítását. E szervező munkát Szlovákiában 1919-ben jelentősen fellendítették a magyar vörös hadsereg soraiban küzdött, forradalmi szellemmel átitatott és harcokban megedződött szlovák és magyar fiatalok, akik a Szlovák és Magyar Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror bosszújától űzve jöttek Szlovákiába. A szlovákiai Kommunista Ifjúmunkás Szövetség csatlakozik a Kommunista Internacionálé- hoz. Felhívja a szocdem párt tagságát, távolítsa el soraiból a burzsoáziát kiszolgáló opportunista, kompromittált vezetőket. Vessék el a beszennyezett szocdem nevet! Alapítsanak áj tömegpártot, Csehszlovákia Kommunista Pártiát. E kongresszusnak a csehszlovák munkásmozgalom fejlődése szempontjából főleg Szlovákiában nagy jelentősége volt. Hiszen az ifjúmunkások ezen a kongresszuson megtették azt, amit addig a munkáspártnak nem sikerült. 1. Nemzetiségi hovatartozás nélkül egységes A forradalmi ifjúság nem értett egyet a szocdem vezérek megalkuvó, árulő politikájával. Követelte a tőkések és kizsákmányolők hatalmának elsöprését, s helyébe a szocialista társadalmi rend kivívását. Annak mielőbbi megvalósítása végett mellőzte azokat a pártvezéreket, akik a forradalom továbbfejlesztésében gátolták tevékenységét. A szlovákiai munkásszövotség központi lapja, a Mladá garda 1920 augusztusában közölte, hogy szeptember 5-re összehívják a szlovákiai ifjúmunkások kongresszusát. A lap egyben közölte a III. Kommunista Internacionáléba való szervezetbe hívni Szlovákia ifjűmunkásságát. 2. Véglegesen kiválni az ámlők vezette szocdem pártból. A határozat értelmében a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség aktív tevékenysége Szlovákia proletariátusának minden harcos akciőjában és rendezvényeiben meggyorsította Szlovákia proletarlátnsának átmeneti folyamatát a Kommunista Internacionáléba. SZÁRAZ JÓZSEF MINDIG az első vonalban Bratislava második város- kerületében aligha van ü- zem vagy intézmény, amelyben ne ismernék Jozef Hanzelt. A városkerületí szakszervezeti tanács politikai dolgozója, beosztásából kifolyólag a dolgozókról való gondoskodás és a kezdeményezés, a szocialista munkaverseny kérdéseivel foglalkozik, s így naponta kapcsolatba kerül különféle emberekkel. Fáradhatatlanságával, segítőkészségével, elvszerü magatartásával mindenfelé tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának. Kevesen tudják azonban, hogy ez a nyílt, barátságos tekintetű, fiatalos külsejű, ötvenkilenc éves férfi a legnehezebb időkben, a fasizmus sötét korszakában is hősiesen helytállt. Veleszületett szerénysége visszatartja attól, hogy kérdezés nélkül beszéljen a- zokról az időkről, amikor fegyverrel a kezében harcolt a fasiszta betolakodók és hazai kiszolgálóik ellen. Pedig nevét könyv őrzi, a- lakját fllmszalagon is megörökítették. Leonyid Obuhov szovjet szerző saját nevén említi a legendáshírű Vpred partizánegység működéséről széló, Rakéta hadművelet című regényében. Azt mondja, azt tette, amit tennie kellett, másképp nem Is cselekedhetett. Törvényszerűen Ide vezetett a szegény, Kanadába kivándorolt paraszt gyermekének útja. Nem volt könnyű gyermekkora. Krásna Lúka a Lőcseí-hegység tövében a múltban csupán a gondtalan alkalmi utazónak volt olyan szép és barátságos vidék, amire a neve utal. Aki azonban ott született, és élt, annak inkább a sivár, barátságtalan arcát mutatta. A meredek lejtőkön meglapulő köves, sziklás földeken a legszükségesebbek sem teremtek meg. Legtöbbször az emberek húzták az ekét, a trágyát kosárban, hátukon hordták fel a földekre. — Alig voltam nyolcéves, amikor édesapám kivándorolt Kanadába munka után — kutat az emlékeiben. — Harminc év múlva tért haza. Édesanyámra szakadt a család, a három gyermek nevelésének gondja. A húgom tulajdonképpen még meg sem született, amikor édesapám itthagyott bennünket. Máig is talány számomra, hogy szegény jó a- nyám hogyan bírta idegekkel, energiával. Igaz, hogy nekünk is, főleg nekem, a legidősebbnek korán meg 35 évvel ezelőtt ért véget a másodig világháború Pear! fiarlortói a Missouri ledéizetéiq v
