Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-22 / 30. szám
8 f|580 BRATISLAVA! AUTÓGYÁR n. v. (BAZ) RUZOVA DOLINA 1. 8. 899 24 BRATISLAVA előnyős állást kínál a Devínska Nővé Ves-i üzemében —ü tervező * technológus —! mester beosztásban. Dolgozóinknak a következő előnyöket nyújtjuk: , —• hazai és külföldi üdülést, — nőtleneknek és hajadonoknak munkásszállót, —> házasoknak két éven belüli stabilizációs szövetkezeti lakást, —! étkezési lehetőséget korszerű üzemi étkezdénkben. Az érdeklődők személyesen vagy telefonon jelentkezhetnek az üzem személyzeti osztályán Devínska Nová Vesben az alábbi telefonszámokon: 899 93, 999 60, vagy a felvételi osztályon, Bratislava, RuZová dolina 8, telefon: 673 851-55, 69, 75-ös mellék. A jelentkezőket a következő járásokból várjuk: Nyugat-szlovákiai kerület: Bratislava, Bratislava-vidők, Dunajská Streda, Komárno, Nitra, Nővé Zámky, Senlca, Topofőany. Közép-szlovákiai kerület: Cadca, Po- vaZská Bystrica. Kelet-szlovákiai kerület: Bardejov, Poprad, Koőice. L—13 Jessica Früh és Margerethe von Trotta az NSZK-ből tői, miben jobb és miben rósz* szabb a többitől. A kérdésre nem én felelek, hanem a válaszadáshoz segítségül hívom Mrs. Jolanda Ste* venst, a Los Angeles-1 Filmex fesztivál képviselőjét. ~~ Nos, azzal kezdeném, hogy ■ világ filmszakembereinek rendezők, színészek, forgalmazók, vevők és eladók nézőszögéből nézve első helyen a Cannes-i, aztán a nyugat-berlini majd a moszkvaival egyenrangú harmadik helyen a Karlovy Vary-1 szerepel. Én viszont a filmművészet szempontjából ez utóbbi kettőt tartom elsősorban fontosnak. Mert a Cannes-i bármennyire is világhírű is és ott megjelenik, aki valamit is számít filmes berkekben, az elsősorban mégiscsak egy nagy „biznisz“, üzlet, ahol a sok reklám és adás-vevés mellett eltörpülnek maguk a filmek értékei. Cannes-ból én nem szívesen tudósítanék egyetlen lapot sem. Ott minden jegyet eladnak a turistáknak, az újságírókkal, a kritikusokkal messze nem törődnek úgy, mint Itt, ott bejutni egy vetítésre, fölér egy főnyereménnyel. Ezért is, és még sok egyéb szempontból is az Itteni fesztivált kimondottan demokratikusnak, jó szelleműnek, egészséges légkörűnek tartom. Itt látni a szervezezé- sen, hogy az állam nemcsak a filmművészetet, hanem magát a fesztivált is teljes mértékben pártfogása alá veszi, minden költséget fedez. Itt van mód és lehetőség arra, hogy a szakemberek találkozzanak, beszélgessenek és ne elsősorban kommerszfilmeket nézzenek. Bár a csinnadratta jóval szerényebb, mint Nyugaton — s ha rosszmájú akarnék lenni, akkor csakis ebben tudnám rosz- szabbnak nevezni a többitől ■—, de én személy szerint nem vagyok oda a sok parádéért, reklámért 3. Azt hiszem, fölösleges lenne felsorolni a díjazott filmeket, a végeredményről az olvasó már korábban értesülhetett. Az is biztos — ha nem, tévedtem —, hogy minden értékes, jelentősebb filmet, a- melyet a fesztiválon akár versenyben, akár versenyen kívül vagy a kereskedelmi vetítések alkalmával bemutattak, rövidesen filmszínházaink is vetíteni fognak. És, csupán azzal tudom zárni ezt a beszámolót, hogy a bolgár Illúzió című filmet szíves figyelmébe ajánlom olvasóimnak. Ritka szép, megkapó, megdöbbentő alkotás. Kár, hogy csak a fődíj e- gyikét és nem a nagydíjat, a Kristály Glóbuszt kaptal (A menyasszonyról pedig csak nagy csendesen és kicsit pironkodva! —■ annyit: jó félórával a film befejezése előtt én is kijöttem a moziból.) Fotó: a szerző ZOLCZER JÁNOS FESZTIVÁLI BESZÁMOLÓJA A menyasszony Hogy a Menyasszony című NDK- -bell film nyeri az idei XXII. Karlovy Vary-1 nemzetközi filmfesztivált, arra valószínűleg a díjkiosztó ünnepség perceiig senki sem gondolt. A százhetven külföldi és hazai újságíró, a sokszáz vendég közül >— már akikkel módomban volt beszélgetni >—> az Illúzió (bolgár), az igazság mindenkinek (amerikai), Először férjezett (szovjet) filmekre gondolt. Dehát, az A. M. Brousil profesz- szor vezette nemzetközi zsűri munkája évről évre kiszámíthatatlan. 1. Nem akarok rosszmájú lenni, de többektől hallottam, hogy: ha gyönyörű napsütéses az idő a fesztivál két hete alatt, akkor bizony kevésszer telt volna meg a fesztiválpalota, a Thermál szanatórium nagyterme színültig nézősereggel. De így, hogy állandóan zuhogott az eső, a tömeg sokszor jobb híján is beült egy-egy vetítésre. Nem számoltam ugyan, de több filmből alig peregtek le a kezdő képsorok, alig leit el tíz, tizenöt perc a vetítésből, és máris egymásnak adták az emberek a kijárati ajtó fogantyúját. A számtalan kisebb-nagyobb presszóban lehetetlen volt ülő-, állóhelyet találni, reggeltől hajnalig mindig tömve voltak. Volt azonban néhány film, igaz, jobbára versenyen kívül, amelyekről egyfolytában napokig beszéltek az emberek, amelyek a világ jelenlegi filmművészetének élvonalához tartoznak. A lengyel „Amatőr“, a szovjet Őszi maratön, az NDK-beli Szóló Sany. És ne tűnjék a tisztelt olvasó részéről elfogultságnak, ha fentebb és lejjebb jobbára a Monika Hólová és Juhász Jácint szocialista országok filmrendezőinek munkáiról írok, de ... De pillanatnyilag í— és ezt még a nyugati kollégák ts, néhányan kényszeredve, néhányan objektiven, beismerik — Közép-Eurőpa országaiban a filmművészet olyan hallatlanul izgalmas virágkorát éli, amely nemcsak hangadóvá válik a világban, de ma már az itt készült filmek nélkül egyetlen nemzetközi filmfesztivál sem képzelhető el. A nyugati, jobbára kommersz, agyoncsinált filmek mellett, amelyek inkább arról híresek, hány száz millióba kerültek, a mi felénk készültek celluloid szalagjai más megközelítésben, őszintébb, melegebb hangnemben —i ha sokszor kegyetlenebből is r-, tiszta objektiven át nézve szólnak az emberről. A szocialista országok és a Nyugat filmművészete mellett szólni kell még a harmadik világ, a fejlődő országok filmművészetéről is, hiszen létjogosultsága, életképessége ma már tagadhatatlan. Ezen országok filmjei ma még gyakran magukon viselik a főleg amerikai kommersz filmipar csökevé- nyeit, a pénzcsináló, hatásvadászó iskolától még mindig nem tudnak teljes mértékben szabadulni. Ami viszont már ezeken a filmeken évek óta észrevehető az, hogy kezdik magukra irányítani a kamerát, hogy önmaguk keservei és örömei is teret kapnak -kaphatnakl ►—, hogy fölfedezték: a film nem kizárólagosan „csak“ szórakoztató ipar. Hanem tükör is meg fegyver, is. Sokszor hatásosabb minden vérontó. gyiloknál. Példák erre a tunéziai, az indiai filmek, amelyek már feladatul vállalták azt is, hogy a filmművészet segítségével tudósítsák és megmozgassák a világot: gondolkozásra késztessenek tarthatatlan állapotok felett. 2. Többen megkérdezték már tőlem, miben különbözik ez a fesztivál a világ egyéb seregszemléiTA B LOVER-ENV Dl SZELVÉNY M ai számunkban folytatjuk az idén érettségizett diákek tablóinak a közlését. A verseny feltételeit már az előző számainkban ismertettük. Mivel számos olvasónk érdeklődik még a verseny iránt, a feltételeket megismételjük. Az Oj Ifjúság következő számaiban két-két tablóképet és a tablóhoz tartozó számozott szelvényt köblünk. A győztes tablóról az olvasó dönt. Az a felvétel nyeri el a legjobb tabló elmet, a- melyre a legtöbb szelvényt küldik be. A győztesnek a díja sem mindennapi. Lapunk szerkesztősége lesz az egyik szervezője a győztes osztály öt év múlva sorra kerülő érettségi találkozójának, ami azt Is jelenti, hogy a szerkesztőség a találkozó kiadásainak bizonyos részét is magára vállalja (jeles művészek felléptetése, zenekar blztosítisa, tombola a találkozókor stb.). A tablóhoz mellekéit szelvényt a lap megjelenése a- tán egy héten beiül kell beküldeni címünkre: Oj Ifjúság szerkesztősége, 89714 Bratislava, Pratská 11. A szelvényt lehetőleg levelezőlapra ragasszák. Ha valaki borítékban küldi, a borítékra írja rá: Tablóverseny. Továbbra is várjuk a tablókról készített, lehetőleg 18x24 em-es fényképet, hogy a nyár folyamán lapunkban közölhessük, és olvasóink szavazhassanak rá. Kérjük a tablók beküldőit, írják meg pontos címüket, mert a felvételeket a közlés után a feladó címére visszaküldjük. A SZERKESZTŐSÉG TABLÓVERSENY SZELVÉNY
