Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-22 / 30. szám

A MUMb együttes

usztafödémesen {Pusté ÜlanyJ született 1764. Július 5-én és nyugtalan, zaklatott életének u- tolsó vándorútja pedig a Zemplén megyei Tályán ért véget. Ott halt meg 1820, augusztus 10-én.

Szülőhelyéről hozta magával a zene Iránti fogékonyságát. Tízéves korában már szépen hegedült, apja — aki képzett zenész volt — maga tanította. É- desanyja korán meghalt, mostohája rosszul bánt vele. Ezért az otthoni fojtó légkör tette őt bolyongóvá, nyugtalanná Édesapja Bécsbe vitte, ahol to- vábbképezte magát. Hegedűjátékában egy év alatt hihetetlen haladást ért el. Kimagasló játékával meghódította egész Bécset..Két év múlva egy ausztriai kisvárosban, Fürchtensteinben telepedett le, de nyugtalan természete itt sem hagyta őt huzamosabb ideig.

Budapestre ment, ahol 1792-ben Pro- tesewitz Igazgatása alatt álló első magyar színtársulat karmestere lett. Ekkorra már számtalan szerzeménye volt. A „Lavotta szerelme“ című nótájára mindenki felfigyelt. Ez volt legszebb szerzeménye.

Lavotta a verbunkos zenének is úttörője volt. Lakodalmi táncaiba szilajsá- gát vitte, majd azt lassúbb ütemű Játékával felváltva szenvedélyesen, gyorsabb tempóban folytatta. Műveiben ő alkalmazta először a magyar skálát, amely a külföldi zeneszerzés tankönyveiben még ma is „Ungarische Scala“ címen szerepel.

Virtuozitása páratlan, régi magyar, feledésbe menő dalokat variálásával cifrázott, s így lettek maradandóvá, a- kárcsak a „Cserebogár, sárga cserebogár ..." és még számos egyéb régi dal.

Szíve vágya Haydn zenekarához kerülni Kismártonba vagy Eszterházára. Későn érkezett, Haydn 1809 május 31- én már halott volt, így Lavotta reményvesztetten vándorolt tovább.

Ritka élményben volt'részem, amikor a debreceni Délibáb'népzenei együttes művészi technikával előadott számait hallottam.

Az együttes mind a hét tagja Debrecenben végezte a Zeneművészeti Főiskolát. Vezetőjük: Joőb Árpád tanársegéd, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán. Tagjai: Dévai János, Dévai Jánosné, Dologh Sarolta, Herczeg Mária, Rómer Ottó és Szabó Viola. Mindegyikük három-négy hangszeren játszik. Műsorukból a népi dalokat kitűnő énekkel: furulya, töröksíp, tökduda, tekerőlant, koboz, citera, cimbalom, bőrduda, ütőgardon, regős síp, hegedű és bőgő művészi szintű kíséretével adták elő.

Bartók Béla szavait mottóként hasz« nálják: „Népi dallamaink mindegyike valóságos mintaképe a [ legmagasabb- rendű művészi tökéletességnek. Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bacb-fúgát vagy Mozart-szonátát.“

Az együttes már eddig is számtalan nagy sikert aratott. Sokszor szerepeltek a rádióban és a tv-ben.

Ä Táncház-sorozatban 1974-ben kislemezük jelent meg. Az Egyetemi és Főiskolai Népzenei Fesztivál T. díját 1974-ben elnyerték. A Népművészet ifjú Mesterei címet is méltán viselik.

Debrecen városának Csokonai díját 1979-ben kapták meg.

Rómer Ottó hajdúsági, somogyi népdalokat, Dévai János furulyára való darabokat dolgoz fel és hangszerel. Az együttes vezetője mondókák hangszerelésével is kísérletezik.

Műsoruk sokrétű, magas szintű népzenei muzsika. A műsor után Joőb Árpád, a Délibáb együttes vezetője mondta: „Hisszük, hogy muzsikánk a népzenei hagyomány megőrzése mellett általában a zene iránti érzékenységet is fejleszti, szólaljon az meg a közeli tanyákon, egyetemi ifjúság előtt, európai fesztiválokon, a rádió és a televízió e- lőadásaiban vagy a lemezjátszó hangszóróján. A régi zenében rejlő általános emberi tartalomnak kifejezésére kell válogatni, csoportosítani a dalokat. A népzene kulcs a XX. század magyar műzenéjéhez is.

dr. Hofer Lajos

Fájlalta, hogy nem kerülhetett Haydn zenekarához, mert tudta, hogy Haydn maga is a magyar zenei hatásokra építette zeneműveiben tánc- és dal motivációit. Természetleírások s a népi költészet inspirálta legnagyobb műveihez a „Teremtés“, és a „Négy évszak“ .címűoratóriumához komponált vezérmotívu- mait.

Vándorlásai során két hű kísérője volt: Stradivári hegedűje és a „Servus humillimus“ — kedves borocskája. Bármerre is járt, boroskulacsából egyre kóstolgatott, s maga körül magasztos bűvkört érezve egyetértett Goethével ,,... Bárhol hívjad is a múzsákat, ott van szentélyük...“ Ilyenkor kevés dallam maradt rögzítve.

Borocskája fogytán lévén, vándordíját a Zemplén megyei Tálya felé vette, orvos barátjához, akinél lelki fájdalmain kívül orvosoltatni szerette volna betegségét. Gyengesége egyre jobban eluralkodott rajta. Tudta, hogy további vándorútra már nem igen indulhat, a halál elől pedig már nem szökhetett meg.

Petrásné, Kovdts Gizella

160 éve halt meg

Lavotta János

Debbie Harry és Chris Stein

Lehet, csak az ügyes reklámhadjáratnak köszönhető, de a Blondie úgy vonult be a köztudatba, mint az „új hullám“ képviselője. Az új hullám megjelölést a túlságosan is pro- fanizált punk helyett találták ki, tehát valami provokáló, csipkelődő, üz- letiessőgtől mentes zenét kellene takarnia. A Blondie esetében ennek több tény is ellentmond.?

A Blondie-t két tehetséges, hétpró- bás muzsikus hozta össze 1975-ben. Chris Stein és Deborah Harry, a vonzó külsejű szőke (innen az együttes neve) énekesnő, akit nagy meglepetésre a tekintélyes Melody Maker szaklap 1978-ban a harmadik legjobb énekesnő címmel tüntetett ki.

Deborah vagy Debbie Harry (korát diszkréten elhallgatja, de sokak szerint már közel jár a negyvenhez) előzőleg két kemény rockot játszó együttesben énekelt minden különösebb eredmény nélkül. Később hátat fordított a zenélősnek, s mint pincérnő dolgozott. így akadt rá Chris Stein, aki ekkor már tízéves profi tapasztalattal rendelkezett.

Első nagylemezük szimpla slágerzenét hozott, ráadásul jó adag amatőr melléklzzel. A második már keményebben szólt, s ebben nagy szerepe volt annak, hogy agy kitűnő gitárossal, Frank Infantival gyarapodtak. Ez az album meghozta az első kiugró sikert; a Denise című dal nagy sláger lett. A kővetkező album címe Parallel Lines, azaz Párhuzamos vonalak. E cím képletesen kifejezi a rajta hallható zenét: újhullámos megoldások plusz slágergyanús melódiák. Be Is Jött egyik tipp, a Heart of Glass (Üvegszív) népszerű lett. Igazi népszerűséget azonban akkor ért el, amikor a stúdió keverőpultján kissé felhígítva, megédesítve kislemezen is kiadták. Példátlan sikerét a Blondie következő slágerei sem szárnyalták túl. Eat To The Beat (Fald fel a beat-et) címen jelent meg mindmáig legutolsó nagylemezük. Itt sincs hiány slágerekben, például az Atomic című az angol lista harmadik helyéig jutott.

Ha az „új hullám“ az őszinte törekvésű, nem anyagi előnyökért ü- gyeskedő csoportok gyűjtőcíme, akkor a Blondie csak fenntartással sorolható közéjük. Hiszen a harmadik albumuk óta nem kisebb slágergyáros egyengeti útjukat, mint Mike Chapman, a Sweet, a Smokie, Suzi Quatro és még ki tudja hány együttes mecénása. Manapság futó siker- daluknak (Call Me Hívj fel) a szerzője pedig Giorgio Moroder, akit Donne Summerral szoktak együtt emlegetni.

Vitathatatlan, hogy a Blondie zenéjében találunk újszerű, érdekes megoldásokat Sőt, a fémes rock kifejezési formájával is élnek. De ü- gyesen álcázva mindig ott bújnak a fülbemászó, táncra ingerlő motívumok: hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.

STRIEZENEC SÁNDOR

E

z a név két esztendeje még Ismeretlen fogalom volt a rock-rajongók körében, ma pedig a legnépszerűbbek közé soroljuk. Ha akadnak olyanok, márpedig akadnak, akik túlságosan is megtervezettnek vélik a zenekar gyanúsan simán ívelő pályáját, első albumukat meghallgatva bizonyára elismerik: az előlegezett bizalom nem volt alaptalan. A siker tulajdonképpen törvényszerű, hiszen a hajdani Skorpió-fiúk, a Mini nagystílű basszusgitárosa és a E. Mobil hangoszlopa jókora rutint gyűjtött az elmúlt évek során. Őket már az idősebb muzsikusgárdába sorolják. Nem is a koruk miatt érettek, inkább a tapasztalataikért.

Arinak ellenére, hogy az albumon egységes, jól körülhatárolható muzsikával szerepel az együttes, a dalok magukon viselik alkotóik előző ténykedés! helyének stílusjegyeit. És ez érthető. Nehéz levetkezni azt a zenei hatást, amely az együttes magvát a Skorpióban érte. Annál is inkább, mivel ők is részt vettek az ottani hangzás kialakításában. Vikidál Gyula sem tagadhatja meg magát, a P. Mobilban megismert módon é- nekel, hiszen ő ott is önmagát adta.

Röviddel megalakulásuk után két igen sikeres kislemezzel mutatkoztak be a nagyközönségnek. Azzal a négy számmal felvázolták stílusuk körvonalait: a rockzene nyersebb, keményebb válfaját igyekeznek művelni. A bemutatkozó dalok telitalálatnak bizonyultak, kettő közülük felkerült a nagylemezre is. 9 tinédzser dal és az Igazság bár régebbi keltezésűek, nemcsak hogy megállják a helyüket a többi szerzemény mellett, hanem az album legértékesebb tételei is.

A nyers kíséretnek megfelelő a dalok témája. A kamaszkor érzelmi világán keresztül szólnak a felnőtté válás problémáiról, a megalkuvás veszélyeiről, a Senki sem szóljon hozzám és az Engem ne sajnáljatok című dajokban. Az álszent képmutatásról, a szinte az egész életünket átszövő képmutatásról szól kritikusan az Arcok álruhában című dal. Könnyebb fajsúlyú a Dinamit a vérem; lágyabb énekhang (Szűcs Antal Gábor?), könnyedebb kíséret. Szuggesztív képet festenek a Külvárosban születtem és a Születés című dalokkal.

Létkérdés egy rock-csoport számára, hogy nagylemezt jelentessen meg. Biztonságot nyújt a koncertezéshez, biztatást a további munkához. A Dinamit-album számai különösen alkalmasak élő előadásra, mert mentesek minden stúdiótrükktől, illúziókeltő megoldásoktól. Ez szavatolja a koncertek sikerét, mert a rock igazi ereje a vérpezsdítő hangversenyeken tör felszínre.

STRIEZÉNEC SÁNDOR