Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-08 / 28. szám
FIATALOK FIGYELEM! A BRATISLAVSKÉ AUTÖMOBILOVÉ ZÄVODY n. p. BRATISLAVA BRATISLAVAI AUTÖGYÄR n. v. (BAZ) RUZOVÁ DOLINA fi. 8. 899 24 BRATISLAVA előnyös állást kínál a Devín- sk* Nova Ves-i üzemében — esztergályosoknak — marósoknak — géplakatosoknak — köszörűsöknek — vízszintes marósoknak — préselőknek — karbantartóknak — fúrógépkezelőknek — munkásoknak a megmunkáló részlegen. Dolgozóinknak a következő előnyöket nyújtjuk: — a 184/79 számú kormányrendelet értelmében toborzási járulékot, — az alapbér 10 százalékáig preferenciáid járulékot, « hazai és külföldi Odú- lést, — nőtleneknek és hajado- noknak munkásszállót, — házasoknak két éven belül stabilizációs szövetkezeti lakást, — étkezési lehetőséget korszerű Ozemi étkezdénkben. Az érdeklődők személyesen vagy telefonon Jelentkezhetnek az üzem személyzeti osztályán Devfnská Nová Vesben az alábbi telefon számokon: 999 83, 999 60 vagy a felvételi osztályon, Bratislava, Ruzová dolina 8, telefon: 673 851-55, 69, 75-ös mellék. A jelentkezőket a következő járásokból várjuk: Nyugat-szlovákiai kerület: Bratislava, Bratislava-vidék, Dunajská Streda, Komárno, Nitra, Nővé Zámky, Senica, Topoíöany. Közép-szlovákiai kerület: Cadca, PovaZská Bystrica. Kelet-szlovákiai kerület: Bardejov, Poprad, Koäice. K — 12 A XXV. országos népművészeti fesztivál tapasztalatai L egjobb hazai magyar népi tánccsoportjaink évről évre Zsellzen (Zeliezovce) találkoznak, hogy számot adjanak munkájukról, tehetségükről. A huszonötödször megrendezett országos népművészeti fesztivál legfontosabb célja továbbra is változatlan: a népművészet kimeríthetetlenül gazdag kincsestárából minél többet megismertetni a ma emberével, és ezáltal szebbé, tartalmasabbá tenni az életét: A zselízl fesztivál elsősorban azoké, akik minden évben eljönnek, hogy jókedvet, derűt árasz- szanak, művészetükkel felidézzék elődeink életét, örömét és bánatát. A XXV. országos fesztivál Is igazolta, hogy kultúrpolitikánk nagy fontosságot tulajdonit népművészetünk rendszeres ápolásénak. Elsősorban Így vélt ez a rendezvény országos szempontból Is figyelemre méltó eseménnyé. Az Idei fesztiválon is a legjobb hazai magyar együtteseink léptek színpadra, hogy 20 — 30 perces műsoruk keretében versenyezzenek a CSEMADOK KB által meghirdetett nagydíjért. Örömmel állapítjuk meg, hogy együtteseink koreográfusainak nagy része a csehszlovákiai magyar folklórból merített. A koreográfus munkája nagymértékben befolyásolja minden népművészeti együttes tevékenységét. E munka sikere elsősorban az illető tehetségétől, továbbá a helyi körülményektől függ. Az alkotások magukon viselik a koreográfus kézjegyét. Sok múlik természetesen az előadókon is, akiknek az a feladatuk, hogy hűen tolmácsolják a koreográfus elképzeléseit. Ezúttal is meggyőződhettünk arról, hogy e téren is sok még a javítanivaló. Két-há- rom együttesen kívül főleg a táncosok technikai felkészültsége kifogásolható, valamint a motívumok kevésbé pontos és tiszta , előadása. Ügy vélem, nemcsak a koreográfusoknak és a vezetőknek, hanem a táncosoknak Is tanulmányozniuk kell a motívumok sorrendjét, ffi- zásést, valamint a néptáncok szerkezetét. Elméleti tudás nélkül fejlődést nem érhetünk el. Kevesen tudják, hogy a közelmúltban került sor a táncegyüttesek „C“ kategóriás minősítésére, örülünk annak, hogy a magyar táncegyüttesek közül e minősítésen részt vett a király- helmed BODROGKÖZI, a nagyidal ILÖSVAI a szepsi BODVA, a fülekpüspökt PALÓC, a diószegi ŰJ HAJTÁS, a somorjal CSALLŰ és a komáromi HAJÖS táncegyüttes. A minősítési verseny kritériumai nagyon szigorúak voltak: 70 — 90 perces műsorral kellett benevezni. Ez alapos felkészülést kívánt az együttesektől, ami a zselízl szereplésükön is meglátszott, annak ellenére, még ha némelyik közülük halványabban szerepelt, mint a minősítésen. A gondolatsort folytatva számos a zenei összeállításra, az összhangra és a kísérletre vonatkozó észrevétel akadt. Több produkcióban a dallam kiválasztása és annak besorolása volt nem megfelelő. A zene és az ének közt több esetben hiányzott az összhang. Sajnos, a legtöbb probléma a zenei kísérletnél merült fel. A HAJOS táncegyüttes zenekarát mint követendő példát feltétlen ki kell emelni: ők a népdalok világának megfelelő stílusban játszanak. Ezen az úton kellene a többi együttesek zenekarának te járni. Hadd fűzzek néhány megjegyzést a zsűri munkájához. Érzésem szerint (a csoportvezetők többsége Is így vélekedett) a zsűri nem állt feladata magaslatán. Döntése meghozatalakor figyelmen kívül hagyta a versenyfeltételeket. Az értékeléskor a zsűritagok sokszor ellentmondó véleményen voltak, vagy egyszerűen meg sem szólaltak. Hibaként rovom fel a zsűrinek, hogy az eredményhirdetéskor nem indokolta meg, melyik együttes miért is kapta a helyezést?! Vagy talán ez titok? Ugyancsak érthetetlen az, hogy két második helyezést szavazott meg azzal a magyarázattal (amit később tudtunk meg), hogy a harmadik helyezésért járó összeget összevonta és a második díjhoz adta, ezáltal viszont nem maradt pénz a harmadik helyezésre. Sajnos, Csoportjaink keserű szájízzel távoztak a fesztiválról, mert nem tudtak egyetérteni a bíráló bizottság döntésével, sót az egyik díjazott csoport tagjai úgy nyilatkoztak, hogy meglepte őket az eredmény, mert nem érdemelték meg a helyezést. Az Ilyen vélemények figyelmeztetők, s a jövőre nézve károsak Is lehetnek) Néptánccsoportjainkban több száz lelkes fiatal tevékenykedik, akik szabad idejüket áldozzák a közös ügyért, és már szinte megszállottként művelik a néptáncot. Ezek a fiatalok már meg tudják különböztetni a jót a gyengébbtől, már kifejlődött esztétikai érzékük. Egyetértek a tánccsoportoknak azzal a véleményével — ezért Is tolmácsolom EREDMÉNYEK ÉS GONDOK 9 a CSEMADOK KB-nak —, hogy szüntesse meg a ver* senyszerű helyezéseket. Együtteseink anyagi gondjait nem oldja meg a helyezésért járó pénzjutalom. Javaslom, hogy a minőség legyen a mértékadó, mert azok az együttesek, amelyek az országos fesztiválra eljutnak mint győztesek, az egész évi kemény munkájuk elismerése van ebben. Javaslom, hogy nívódíjakat adjanak ki. Ez a módszer már bevált az énekkari fesztiválokon a koszorúi minősítéssel. Meggyőződésem, hogy ezzel megoldód- • na a zsűrizések örökös problémája. Végezetül, de nem utolsósorban felhívom az együttesek figyelmét egy nagyon fontos tényezőre: a tagságnak az együttesek belső nevelésére. Sajnos, az első fesztiválokon Is tapasztaltuk, az Idein különösen megmutatkozott enhek a hiánya. Arról van sző, hogy éppen az egyik nemrég alakult díjazott együttes tagjai lenézően és becsmérlően nyilatkoztak a többi együttesek munkájáról. Ezt semmiképp sem engedhetjük megl Van azonban ellenkező példa Is, mikor az egyik együttes a másikkal baráti kapcsolatban van, s örülnek egymás sikereinek. Ezt kell elérnünk mindenhol. Az említett problémák ellenére az Idei zselízl országos népművészeti fesztivál Is Igazolta, hogy népi együtteseink és koreográfusaink munkájában fejlődés tapasztalható. A hibákat csak azért említettem meg, hogy mielőbb kiküszöböljük őket, s így járuljunk hozzá népművészeti mozgalmunk töretlen előrehaladásához. CZINGEL LÁSZLÓ A Nitrai Bábszínház külföldön A Nttral Bábszínház ázsiai körúton Járt. A tizenhárom tagú kollektíva Milan ValkoviC Igazgató vezetésével Indiát és Irakot kereste fel, ahol bemutatták Ctlbor Turba darabját Mindkét országban hatalmas sikerük volt, az ottani sajtó meleg hangú cikkekben nyilatkozott róluk. Elbeszélgettünk Milan Valkoviő igazgatóval, aki elmondta, hogy szándékosan olyan darabot választottak, amelyben nincs szöveg, így az előadás nem ütközik nyelvi nehézségekbe. Az egyetlen szerepet Ján Jenls játszotta. Négy helyen kellett volna a terv szerint fellépniük Indiában, de kívül állő okok miatt csak Delhiben és Bombeyben léphettek fel. Hatalmas sikert arattak, és az első előadáson részt vett a csehszlovák nagykövet és az Indiai államtanács néhány tagla is. Bombeyben a négy előadásbői egyet teljesen Ingyen tartottak a szegény gyermekeknek. Indiában Igen fejlett a bábszínház-művészet, persze más formában, mint nálunk, így módúk nyílt tapasztalatcserére ts. India után bábszínházunk Irak fővárosában, Bagdadban lépett föl. Itt viszont afféle úttörők voltak, mert ebben az államban Ismeretlen fogalom a bábszínpad, és így mindjárt szemináriumot Is tartottak a bábszínház Irént érdeklődő főiskolásoknak. Hétezer néző tekintette meg a Nitrai Bábszínház előadásait. A művészek szereplésükkel öregbítették színjátszásunk jő hírnevét külföldön. Mártonvölgyi László