Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-08 / 28. szám

Szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok minősítési versenye A négyszáz éves város, Érsekújvár (Nő­vé Zároky) júniusban negyedszer adott otthont a „Csengő énekszó“ énekkari vetélkedőnek. A szlovákiai magyar gyer­mek- és ifjúsági énekkarok minősítési versenye részét képezte annak az ünnep­ségsorozatnak, amely hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulóját és a jubiláló várost köszöntötte. Ezt a fesztivált kerületi és járási se­lejtezők előzték meg," melyeken harmincöt énekkar vett részt. Az újvári döntőben tizenegy kórus sze­repelt. Az énekkarok a kötelező kórusműveken kívül Bartók, Kodály, a csehszlovákiai ma­gyar vagy ma élő szlovák, Illetve cseh zeneszerzők műveiből, a XX. századi al­kotásokból, régi preklasszikus, klasszikus művekből és népdalfeldolgozásokból állít­hatták össze önálló műsorukat. (Kár, hogy a fesztivál meghirdetői nem ajánlották Kodály Biciniumainak könnyű kétszólamú kórusműveit a karvezetőknek, mert így csak igényes müvekhez nyúltak.) A fesztiválon, amely versenyszerű volt, a teljesítményt arany- ezüst- és bronzko­szorúval jutalmazták. A bíráló bizottság legfontosabb kritériu­ma az intonáció — tiszta éneklés — volt; további szempontokként a ritmust, a hang­kultúrát, a műsorválasztást és az összbeny­omást pontozták. A Dernőt (Drnava) Alapiskola énekkara először vett részt a minősítési vetélke­dőn. jó műsorválasztásukért oklevelet kap­tak, de a tiszta éneklésnek még sokban adósai maradtak. A héttagú bíráló bizott­ság összesített pontszámai alapján bronz­koszorút egyetlen énekkar sem kapott. Az ezüstkoszorúval jutalmazott kórusok is jó színvonalon tolmácsolták műsorukat. Külön dicséretet érdemel a dunaszerdahelyi [Du- najská Streda) Városi Művelődési Ház veze­tősége, hogy megszervezte központi gyer­mekkórusát, amely Ág Tibor vezetésével biztató eredményeket érhet el a jövőben. Tisztán énekeit a csilizradványi (Cilizská Radyaü) alapiskola kis létszámú germek- kórusa, Kebuszek Rudolf vezetésével, amely több támogatást érdemelne az Iskola veze­tőségétől. A Kürti Alapiskola énekkara rö­vid idő alatt jutott el az ezüstkoszorúig. A kórusvezetőjük Kovács János. Különösen Matejev Leány-brigádka és Kodály arány­lag igényes műve a Süket sógor előadásá­val arattak sikert. A negyedik ezüstkoszo­rúst, az ögyallai (Hurbanovo) Óvónőképző leánykőrusát mint a fesztiválon részt vevő egyetlen ifjúsági kórust, külön értékelni kell. Maier Marietta és Sombath Károly irányí­tása mellett jól összeállított műsorukból Morley és Mrkos műveinek finom bemutatá­sát emelném ki. Az aranykoszorús énekkarok közül meg­szokott Jó teljesítményt nyújtottak a komá­romiak (Komárno) Pálinkás Zsuzsa és Stirber Lajos vezetésével, a galántai alap­iskola kórusa, melynek karnagya Balogh Csaba. A Gímesl (Jelenee) Alapiskola kóru­sának karvezetője Simek Viktor mindig fi­nom éneklésre törekedett. Aranykoszorús minősítésük mellé a zsűri tanácsa azonban az volt, hogy a szép Nitra vidéki népvise­letbe öltözött gyerekek kórusa bátrabb hangzású is lehetett volna. A verseny meg­lepetése a rövid múltra visszatekintő Szar­vai Alapiskola énekkara volt. Talán a fcő- rusvezető Gúgh Éva számára is meglepe­tés volt az aranykoszorú, amelyet a tiszta , éneklésért, a szólamok kiegyensúlyozott hangzásáért kaptak. Két aranykoszorűs énekkarunk a zsűri dicséretét is megkapta. Egyik a Peredi (Te- sedikovo) Alapiskola énekkara, melynek vezetője, Jónás Katalin elnyerte a legjobb karnagyi teljesítményért járó dijat is. A pe- redíek szép hangindítással, tiszta dallam­kötéssel éneklték Palestrina Már búcsúmat veszem művét, hangulatosan adták el,ő Bár­dos Bikaviadalát, sőt olyan nehéz művek­kel is megbirkóztak mint Kodály Lengyel Lászlója és Bárdos Magos a rutafája. A másik énakkar, amely az aranykoszo­rú mellé a bíráló bizottság külön dicsére­tét és a legjobb dramaturgia és műsorvá­lasztás díját kapta, a Kassai (Kosice) Alap­iskola gyermekkórusa volt Homoly Éva ve­zetésével. Amellett, hogy rutinosan énekel­nek, bátran nyúlnak Bartók és Kodály igé­nyes művei mellett a szlovák zeneszerzők modern alkotásaihoz is. A fesztivál színvonalát nagyban emelte három vendégkórus fellépése. Értékes és tanulságos volt a vetélkedő résztvevői szá­mára az Oroszlányi Gyermekkarnak, az egyik legjobb magyarországi gyermekkórus­nak a hangversenye. Az Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) Gimnázium vegyes kara vonzó példa lehetne középiskoláink szá­mára az énekkari kultúra fejlesztésében. Az énekkaroknak és a közönségnek a legkedvesebb élményt a nagymegyeri (Ca- lovo) Kicsinyek kórusa nyújtotta Ág Erzsé­bet vezetésével. Ez az együttes kórusmoz­galmunk utánpótlása. MUyen nagy szükség lenne az ilyen kis énekkar megszervezésé­re másutt, a többi alapiskolánk mellett isi JA közös éneklés alapjait, az éneklés sze- retetét már ebben a korban kell a gyer­mekbe oltani, akár csak egyszerű egyszó- lamú magyar népdalok tanításával. Tudjuk, problémát okoz iskoláinkban a zeneszakos tanítók hiánya, akik nemcsak elkötelezettjei értői is a karvezetésnek. Saj­nos, oktatásügyünk nagy hiányossága, hogy felsőbb szinten nincs zenetanárképzés, más­részt iskoláinkban a zeneoktatás óraszáma a minimálisra csökkent. A szakemberkép­zés hiányosságait részben a Népművelési Intézet háromévenként megrendezett kar­vezetői tanfolyama igyekszik pótolni, ahol a jelentkezők elméleti és gyakorlati képzés­ben részesülnek, de sokai elsajátíthatnak karvezető pedagógusaink a kóruséneklésből a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi énekkarában is, aho! minden zenekedvelő pedagógust szeretettel várunk. JANDA IVÁN t — Az Áramütés című film forgatása alatt merült föl először a filmes státus ügye. örömmel jöttem, hiszen tudtam, hogy emiatt nem kell megválnom a színháztól sem. Kedvenc filmszerepem az Áramütésben Virág, színpadon pedig a Csehov- hősnők, akiket Horvai tanár úr jóvoltából mind eljátsz­hattam. — A próbák, felvételek nagyan sok Időt vesznek el a színészektől, de azért egy kis szabad ideje csak mégis akad, mivel tölti? — Szabad időm nagyon kevés van, hiszen két vidé­ki színházban, Debrecenben és Veszprémben is játszok, és az utazás meg a játék nagyon lefoglal. Emellett irodalmi összeállítással is járom az országot, ős filmet is forgatok. A maradék időt legtöbbször sportolással, mű­vészi tornával, úszással, lo­vaglással töltöm, de ba te­hetem, moziba, színházba is elmegyek, és főzni is ta­GÖRBE NÓRA A mozikedvelö közönség bizonyára emlékszik az Áramütés című magyar film hősnőjére, a kis Virágra. A filmnek ezt a szerepét Gör­be Nóra fiatal színésznő alakította. — Engedje meg, hogy a múltja felől érdeklődjem. — Először Szarvast em­líteném, ahol a zenei álta­lánosba jártam, hegedülni tanultam, és ami a legfon­tosabb, itt ismerkedtem meg a balettal Ezt nagyon meg­szerettem, és szeretem a mai napig is. Később, mi­kor elköltöztünk Fétra, népi együttesben táncoltam, per­sze a balettet is folytattam, majd egy év múlva verseny­szerűen kezdtem művészi tornázni. Jól ment. Országos bajnokságon első-második- harmadík helyezéseket ér­tem el. Sajnos, a gimnázium alatt abba kellett hagynom, mert időben nem tudtam összeegyeztetni a tanulás­sal. — Mikor határozta el, hogy színésznő lesz, és vol­tak-e enek a döntésnek va­lamiféle előzményei? — Budapestre jártam gimnáziumba, orosz nyelvi tagozatra. Humán érdeklő­désű vagyok az irodalmat és a nyelveket szeretem a legjobban. Tizenhat éves ko­romban jutott először eszem­be, hogy megpróbálom a színészi pályát. Elhatározá­somnak nem voltak előzmé­nyei, egy hirtelen ötlet volt, és kezdtem fölkészülni a jövendőbeli hivatásomra. A lelkiismeretes fölkészülés meghozta gyümölcsét: nagy örömömre bekerültem a fő­iskolára. Nagyon jő kollek­tíva jött ott össze. Egy szí­nészosztály Indult csak ab­ban az évben, nagyon össze; tartottunk. Tanárainkról, Horvai Istvánról, Kapás De­zsőről, Bodrogi Gyuláról csak a legjobbakat mondha­tom. Nagy szeretettel és odaadással irányítottak ben­nünket. Az osztály máig is tartja a kapcsolatot egymás­sal és a tanárokkal. Meg­nézzük egymást a színházak­ban, és bíráljuk egymás munkáját Ez ritka dolog, mert általában diplomaosz­tás után szétszélednek az emberek. — Mit Jelent önnek a színház és a film, s melyek a legkedvesebb szerepei? nulok, rájöttem, nagyon kellemes elfoglaltság. — Mint minden embernek, bizonyára önnek is van pél­daképe? — Igen, van. Édesapám, Görbe János színész. Most hogy én is pályán vagyok, egyre inkább csodálom játé­kát, tehetségét. Különben még az előző kérdéshez csak annyit: társasági em­ber vagyok, sok barátom van, de ez a baráti kör nem kizárólag kollégákból, ha­nem a legváltozatosabb ko­rú és foglalkozású emberek­ből áll. —Melyik filmben láthat­juk a közeljövőben? — Több televíziós filmem vár bemutatásra. A Négy csend között a hallgatást, és Rozov A síketfajd fészke című alkotását Nemere László rendezte. Forgattam egy krimit is A gyilkos köz­iünk van címmel. Most ké­szülök Okudzsava Szegény Avroszimov című müvéből írt film fölvételeire. — Örömmel várjuk to­vábbi filmjeit és sok sikert kívánunk művészi pályájá­hoz. Nagy Tibor Népművelési klub Galántán a népművészeti klub a CSEMADOK városi szervezete mellett működik, s rögtön szögezzük ts le: jól. A tavasszal alakult klub tagjai között megtalálható a munkásfiatal, az értelmiségi és a nyugdíjas egy­aránt. Közös céljuk az önművelés, a hasznos és célszerű szórakozás. A klubtagok kéthetente tartják össze­jöveteleiket a Bystrica vendéglő ét­termében. Ebben az évben dr. Püspöki Nagy Péter történész színvonalas előadást tartott a Kárpát-medence a honfogla­lás korában címmel. Ellátogatott a klubba szerzői estre Cselényi László költő is. Április elején Mács József lró József Attila költészete címmel tartott előadást. A Fábry Zoltán em­lékesten pedig Duba Gyula író adott elő. A tavaszi klubösszejövetel májusban csillagászati előadással fejeződött be, az előadó Molnár Iván volt. Száraz Pál TAB LÓ- VERSENV H SZELVÉNY M ai számunkban folytat­juk az idén érettségi­zett diákok tablóinak ■ közlését. A verseny felté­teleit már az előző száma­inkban ismertettük. Mivei ssámos olvasónk érdeklődik még e verseny iránt, a fel­teleket megismételjük. As Oj Ifjúság kővetkező számaiban két-két tablöké- pet és a tablóhoz tartozó számozott szelvényt közlünk. A győztes tablóról az olva­só dönt. Az a felvétel nyeri el a legjobb tabló cimet, a- melyre a legtöbb szelvényt küldik be. A győztesnek a dija sem mindennapi. La­punk szerkesztősége lesz az egyik szervezője a győztes osztály öt év múlva sorra kerülő érettségi találkozó­jának, ami azt is jelenti, hogy a szerkesztőség a talál­kozó kiadásainak bizonyos részét is magára vállalja (je­les művészek felléptetése, zenekar biztosítása, tombo­la a találkozókor stb.). A tablóhoz mellékalt szel­vényt a lap megjelenése ■- tán egy héten belül kell beküldeni elmünkre: Oj Ifjúság szerkesztősége, B9714 Bratislava, Praiská 11. A szelvényt lehetőleg le­velezőlapra ragasszák. Ha * valaki borítékban küldi, a borítékra írja rá: Tablóver­seny. Továbbra is várjuk a tab­lókról készftelt, lehetőleg 18124 em-es fényképet, hogy a nyár folyamán lapunkban közölhessük, és olvasóink szavazhassanak rá. Kérjük a tablók beküldóit, írják meg pontos címüket, mert a felvételeket a közlés után a feladó elmére vissza­küldjük. A SZERKESZTŐSÉG TABLÓ- - VERSENY SZELVÉNY *

Next

/
Thumbnails
Contents