Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-08 / 28. szám
(Folytatás az 1. oldalról) nünk. Teljesen új úton kell haladnunk, más választás nincs' A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS ÉS AZ IFJÚSÁG ELŐTT ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK Ahhoz, hogy tettekkel valósíthassuk meg a komplex intézkedéseket, először ismernünk kell őket. Ez alapvető feladat minden SZISZ-szervezet, minden SZISZ-tag számára. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának Elnöksége a napokban tárgyalta a komplex intézkedéseket, és azt, hogyan valósítsuk meg a Szocialista Ifjúsági Szövetségben. A feladatokat négy alapvető pontban foglclltci ÖSSZ6. 1. A Szlovák Szakszervezeti Tanáccsal karöltve szemléltető segédeszközt kell kidolgozni és kiadni a komplex intézkedésekről a fnnkcionárius- és lektori testület számára. 2. Az ifjúsági sajtóban nyilvánosságra kell hozni a SZISZ-nek a komplex intézkedések megvalósításában szerzett tapasztalatait. 3. A döntő fontosságú vállalatok válla lati, üzemi és alapszervezeti funkcionáriusait értekezletre kell összehívni, hogy ismertessük velük a komplex intézkedések lényegét és a reánk háruló feladatokat. 4. Az egyes munkahelyeken felvilágosító és tájékoztató munkát kell folytatni a tervszerű uépgazdaságirányítás tökéletesítését szolgáló komplex intézkedésekről. A komplex intézkedések alapelveit minden SZISZ-tagnak ismernie kell. Ezzel kapcsolatban nagy feladat vár minden ifjúsági funkcionáriusra. Mert csak így érhető el, hogy a SZISZ-tagok véleményt nyilvánítsanak a komplex Intézkedésekről, és gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeiről, csak így érhető el, hogy a SZISZ alapszervezetek, üzemi, járási és kerületi bizottságok kidolgozzák azokat az eljárásokat, amelyekkel a gyakorlatban megvalósítják az intézkedéseket. Az eljárások tartalmazzanak konkrét és címzetthez szóló feladatokat, ahogy azt a SZISZ SZKB irányelvei is megszabják. Ennek legjobb táptalaja az lenne, ha az intézkedéseket megvitatnák a SZISZ taggyűlései, ős a saját eljárásaikat beépítenék a legközelebbi időszakra szóló munkatervbe. Nem elég azonban megismerni csupán a komplex intézkedések alapelveit. Egyes vállalatok és üzemek ifjúsága úgy véli, hogy a SZISZ a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítése érdekében semmi hasznosat sem tehet. Ezért vegyük sorjában a komplex intézkedések legfontosabb elveit, és azt, hogy a SZISZ-tagok mivel járulhatnak hozzá a megvalósításukhoz. Vegyük például a tudományos-műszaki haladást. Kökismert, hogy hazánk a beterjesztett újítási javaslatok és találmányok számát tekintve (egy főre eső) a világ élvonalába tartozik. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy! az újítások és találmányok gyakorlati alkalmazásával késünk, nem vagyunk eléggé rugalmasak, sőt gyakran egyenesen közönyösek és felelőtlenek vagyunk. Ezek olyan szubjektív tényezők, amelyeknek az eltávolítását a komplex intézkedések is sürgetik. És itt nagy lehetőségek nyílnak a SZISZ-szer- vezetek előtt. -Végeredményben nem is újaik ezek a lehetőségek, az ifjúság túl$ nyomó többsége már korábban is megragadta az alkalmat, hogy tudását és képességeit a népgazdaság fejlesztésének szolgálatába állítsa. Különleges csoportokat alakítottak, amelyek igyekeztek a jó ötleteket megvalósítani, az ifjú szakemberek tanácsaiban keresték annak a lehetőségét, hogy minél jobban áthidalják az elmélet és a gyakorlat közötti szakadékot. Hasznosnak bizonyult az Ifjúsági Fényszóró hetedik feladata is, amelynek az volt a célja, lé* leplezze az újítási javaslatok és a találmányok jóváhagyása és gyakorlati al- kalmazása körül uralkodó visszásságokat Meg kell azonban jegyezni, hogy a fia* taloik ezt a feladatot jobban is végrehajthatták volna. Helyenként egy évvel a feladat meghirdetése után még nem voltak tisztában annak céljával és jelentőségével, máshol nem értékelték a feladat teljesítését, s ebből arra lehet következtetni, hogy nem is foglalkoztak vele tüzetesebben. Ahol viszont lelkesedéssel láttak a feladat teljesítéséhez, ott számos kallódó, de hasznos újítási javaslatot és találmányt fedeztek fel, amelyek több millió korona értékű megtakarítást hoztak a vállalatoknak, üzemeknek és az egész-népgazdaságnak. A tudomány és technika vívmányainak késlekedés nélküli alkalmazását azonban nem oldjuk meg egyetlen intéssel, Ezért az Ifjúsági Fényszóró hetedik fe- ladata továbbra is időszerű, és hozzájárulhat a komplex intézkedések megvár* lósításához. Ehhez járulhat hozzá a. SZISZ SZKB azon irányelve is, amelyben ez áll: — a kutatás-termelés-megvalósítás folyamatában szüntelenül keresni kell • különféle ifjúsági munkacsoportok éa brigádok létrehozásának lehetőségét a kutatásban dolgozó és a főiskolákon tanuló fiataiok, illetve az ifjúmukások köréből. A fiatalokról azt tartják, hogy rugalmasabbak és bátrabbak a gondolkodás* ban, jobban képesek harcolni az új, ha* ladó dolgok megvalósításáért, mint idősebb munkatársaik. De ha alaposan szemügyre vesszük az újítók és feltalálók problémáját, kitűnik, hogy több fiatalnak nincs elég lelkesedése és bátor* sága a régi és az új között vívott harcban. Vegyük például a ZENIT-mozgalmat. E mozgalom keretében a munkások, technikusok és kutatók évente száz és száz újítási javaslatot nyújtanak be. Né* melyük őszinte csodálatot ébreszt a ZENIT kiállításain. A vállalatok, üzemek és járási bizottságok SZISZ-funkcionárlu- sai gyakran dicsekednek, hogy nálunk mennyire virágzik az újító- és ésszerűsítő mozgalom, és hogy a fiatalok menynyi oklevelet kapnak az újításokért. Csakhogy ezzel a dolgok mintha számukra be is fejeződtek volna. Ojítő gyötrődj egyedül, ha azt akarod, hogy a javaslatod meg is valósuljon. A funkcionárius a továbbiakban már nem törődik a sorsával, elvégre papíron olyan sikert könyvelhetett el, amit bárki irigyelhet tőle. Nem veti latba tisztsége súlyát, hogy segítse a javaslat gyakorlati meg* valósítását. E funkcionáriusoknak szeretnénk a figyelmébe ajánlani a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a határozatát, amelyben többek között ez áll: ... a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését szolgáló komplex intézkedések folyamatos lebontása és megvalósítása rendkívül igényes, de fontos és halaszthatatlan feladat. Keresztülvitele megköveteli, hogy szakítsunk az elavnlt módszerekkel, a rutinmunkával. Ha ezeket a gondolatokat vonatkoztat* juk a ZENIT-mozgalomra, akkor elmondhatjuk, hogy az a jő funkcionárius, aki gondoskodik az újítási javaslat késlekedés nélküli gyakorlati alkalmazásáról, s nem pedig az, aki különféle jelentéseket ír. A SZISZ MUNKÁJÁNAK MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUMAI: A MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG Egy ízben színházból jövet Ismerősöm azzal a furcsa kéréssel fordult hozzám, hogy adjam neki a használt színházje* gyet. Csodálkozásomra magyarázatba kezdett: a vállalatban szocialista munkahanem a termelési költségben is. Csak ilyen körülmények között exportálhatunk előnyösebben, és találunk könnyebben * vevőt külföldön. Ez most népgazdaságunk kulcskérdése. Ezért meg kell követelnünk a tudósoktól és kutatóktól, tervezőktől, konstruktőröktől, technológusoktól és mindenkitől, akinek döntő befolyása van a termékek műszaki-gazdasági színvonalára, hogy munkájuk eredménye megnyilvánuljon a hatékonyabb kivitelben, és egyre több legyen a világszínvonalon is versenyképes termék. Ilyen értelemben el kell mélyíteni a szocialista munkabrigádok és az újítók mozgalmát, és a dolgozók kezdeményezésének egyéb haladó formáit. Az ifjúságnak e téren Is sok lehetősége nyílik munkáiénak javítására a komplex intézkedésekkel összhangban, amelyben a minőség, hatékonyság és a világniac kritériumai fontos szerepet Játszaverseny folyik, és ennek egyik része a színházlátogatás. A színházjegy felmutatása több Jó pontot Jelent a versenyben álló munkacsoportnak ... Az eset nemrégen történt. Annál meglepőbb, hogy akkor, amikor a SZISZ felsőbb szervet felhívták az Ifjúság figyelmét, hogy igyekezetét a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítsa, van olyan SZISZ-vezetőség, amely a színházlátogatást (amelyet máskülönben meg Is lehet hamisítani) magas pontszámmal Jutalmazza a szocialista munkaversenyben. Ez egyúttal válasz arra a kérdésre, hogy a Jól elképzelt határozatok miért maradnak néha papíron, és a soclalista munkaversenyben miért kísért a formalizmus. Hol maradtak a verseny fontosabb, a munkahelyi szükségletekből kiinduló kritériumai, miért hiányoznak néha a munkatervből Is? Azok, amelyeket Leopold Lér pénzügyminiszter a minap az 1979. évi állami kötségvetés teljesítéséről szóló beszámolójában említett: Olyan állam vagyunk, amelynek a gazdasági fejlődése nagyban függ a nemzetközi munkamegosztástól, és annak hatékonyságától. Ezért az eddiginél fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a világpiac kritériumait a hazai termelésben. A hatékony termelés és kivitel a mi viszonyaink közt azt jelenti, hogy lépést tarthatunk a konkurenciával nemcsak műszaki-gazdasági szinten, nak. Ezért a »>41 'álltokban és üzemekben elgondolkozhatnak a SZISZ SZKB alábbi intézkedései fölött, és jobban érvényesíthetnék őket a helyi viszonyok- 4 nak megfelelően: — A tervjavaslat előkészítésének idején ki kall használni a termelési értekezleteket és a SZISZ-alap- szervezetek taggyűléseit a tagság tájékoztatására és az állásfoglalás elkészítésére. — A legjobb SZISZ-szervezet, csoport, SZISZ-tag, ifjúsági kollektíva stb. címért folyó szocialista munkaverseny elbírálásánál méltányolni kell a munka hatékonyságának és minőségének kritériumait. — Az Ifjúsági Fényszóró törzskarainak és őrjáratainak munkáját Is irányítsuk a munka minőségének fokozására, a selejt elleni harcra, az energiával, fűtőanyaggal és nyersanyaggal való takarékoskodásra. — Az exportfeladatok telejsítése érdekében azonkívül, hogy védnökséget vállalunk az exporttermékek gyártása fölött, szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a szocialista országok ifjúsági munkacsoportjaival, amelyek hasonló munkakörben dolgoznak. Ezt elsősorban az üzem vagy vállalat meglévő baráti- kapcsolatai révén valósíthatjuk meg. — Gyors ütemben kapcsoljuk be a fiatalokat a termékfelújítás folyamatába, növeljük a kiváló minőségű áruk arányát, és ennek az érdekében vonjuk be a SZISZ-alapszervezeteket a közös szocialista kötelezettségvállalások megvalósításába. , — A kutatásban és a fejlesztésben dolgozó ifjúsági munkacsoport figyelmét irányítsuk úgy, hogy a versenyfeladatok megoldásával a munka hatékonyságának és minőségének, a technológiai eljárásoknak stb. javítására törekedjenek összhangban a népgazdaság követelményeivel. Mi is a cél az említett irányelvek megvalósításával? A válasz egyszerű: a minőség és a hatékonyság. Bizonyos vonatkozásait vegyük azonban tüzetesebben szemügyre! Termelési értekezletek. A SZISZ egyes szervezeteiben ez már újkeletű probléma. A termelési értekezleteket azonban a fiatalok túlnyomó többsége szó nélkül végigüli és ezzel csakis maguknak ártanak. Hiszen a termelési értekezletek arra vannak, hogy mindenki kinyilváníthassa a véleményét. Ez az a hely, ahol mindenki kitárhatja a szívét, hozzászólhat a munkahelye legégetőbb kérdéseihez, közölheti észrevételeit másokkal, akik szintén érdekeltek a fogyatékosságok eltávolításában. Ezenkívül érvényes az Is, hogy több szem többet lát. A termelési értekezleten nincs helye a közönynek, a szégyenlősségnek vagy ehhez hasonló emberi gyengeségeknek, mert alapjában véve itt dől el a hatékonyság és a minőség kérdése, és az Is, hogy mennyi lesz a jutalom és a pótjutalom. Ott, ahol több az észrevétel, és azokat nem kezelik felületesen, hanem habozás nélkül megvalósítják, a munkának Is Jobb az eredménye, és végeredményben több jut a borítékba. Ezért a SZISZ SZKB már hosszabb Ideje arra törekszik, hogy a fiatalok SZISZ-tagok és a szervezeten kívül állök ötleteikkel, javaslataikkal álljanak elő a termelési értekezleteken, segítsék a legfontosabb észrevételek megvalósítását, és így járuljanak hozzá a minőség és a hatékonyság javításához. Az egyik gyár SZISZ-tagjai a közelmúltban figyelni kezdték a munkaidő kihasználását. Az Ifjúsági Fényszóró őr* járatai a gyártelepet körülvevő kerítésen kibontott lyuknál jő tucatnyi alkalmazottat rajtacsíptek, amint munkaidőben eltávoztak a munkahelyről. Sajnos, voltak közülük mesterek és vezető dolgozók Is. Ezt bizonyára korábban Is elkövették már, ezúttal azonban ráfizettek. Másnap valahányuk neve megjelenít a faliújságon. Ezzel elszabadult a pokol. Kígyót-békát kiabáltak a fiatalokra. A vezető dolgozók górcsővel keresték a hí* bát a fiatalok keze alól kikerült valamennyi termékben. KI tudja, hová fajult volna ez az ellenségeskedés? Szerencsére a SZISZ üzemi bizottságának élén tapasztalt funkcionárius állt, aki a legsúlyosabb pillanatokban is tudta, hol keressen támaszt — a párt alapszervezetében. A pártszervezet segítségével a nézeteltéréseket felszámolták, és a vállalat vezetőségének javaslatára az ifjúsági szervezet szúrópróbát tett a munkaidő kihasználásában. A vizsgálat eredménye némely esetben elképesztő volt, a helyzet javítására tett javaslatok oldalakat töltöttek ki. Az eredmény figyelemreméltó — mintegy öt százalékkal javult a munkaidő kihasználtsága. Az említett példa néhány fontos tényre hívja fel a figyelmet, nevezetesen, hogy az Ifjúsági Fényszórónak létjogosultsága van minden munkahelyen, tagjai nem húzódhatnak vissza, ha észrevételeik, javaslataik kezdetben nem találnak megértésre, az irányító és szervező munka fogyatékosságaira is bátrabban felhívhatják a figyelmet. Az Ifjúsági Fényszóró figyelme — a SZISZ SZKB irányelvei értelmében a munkaidő jobb kihasználása mellett — irányuljon elsősorban a minőségi munkára, a selejt elleni harcra, az energiával, fűtőanyaggal és a nyersanyaggal való takarékoskodásra. Főleg e területeken kínálkoznak még nagy lehetőségek a fennálló szubjektív fogyatékosságok felszámolására, a jobb és célszerűbb termelésre. S ha már említettük a nyersanyagokat, akkor még tegyük hozzá, hogy nem csupán az elsődleges, hanem a másodlagos nyersanyagok, a hulla* dékok jobb felhasználásáról van sző. Hadd Illusztráljuk ezt a tényt az őcska- vasgyüjtéssel, amely az Ifjúsági Fényszóró munkájának kiterjesztésére számtalan lehetőséget nyújt. Az eldobált használati tárgyak, hűtő- szekrények, tűzhelyek, gépkocsironcsok stb. a környezetszennyeződés egyik leggyakoribb forrásai. Veszélyeztetik a gyermekek testi épségét, a kártevők fészkeivé válnak és mérgező anyagokat bocsájtanak ki a légtérbe és a talajba, miközben az ócskavasat a kohóipar fel tudja használni. Ez nem új felfedezés, de nyilván kevesen tudják, mennyi haszon származhat a kallódó hulladékbőL Ha például az acéltermelésben használjuk, a technológiai eljárásnál 85 százalékkal csökken a levegő, 75 százalékkal a víz szennyeződése, és 4Ö százalékkal a felhasznált nyersanyag mennyisége. Ugyanakkor előállításához négyszerié kevesebb energiát használunk fel. A geológusok szerint az Ipar mai fejlettségi foka mellett körülbelül 200 évre elegendő vasérckészletünk van. Ez aránylag hosszú Idő, de így is takarékoskodni kell az értékes nyersanyaggal. Az ócskavas további előnye, hogy nemesebb acél készíthető belőle, mint a vasércből. Ugyanakkor számos munkafolyamatot Is megtakaríthatunk. Egy tonna ócskavas felhasználásával az elsődleges vasérchez viszonyítva két tonna szenet, négy tonna vasércet, 5000 korona beruházást és 72 órát takaríthatunk meg. Az ócskavasgyűjtés költségei elenyészlek a vasérc kiaknázásához és feldolgozásához képest. Az említett adatok világosan bizonyítják, hogy milyen hasznos munkát végez az Ifjúság az őcskavesgyűjtéssel. Ez a feladat tehát mindig Időszerű. • Az Ifjúsági Fényszóró nagy értékekkel gazdagította már eddig Is népgazdaságunkat. Az új helyzet azonban megköveteli, hogy tovább mélyítsük a tevékenységét, és elveit tegye magáévá minden SZISZ-tag, minden fiatal. Hogy mindenki — függetlenül attól, hogy tagja-e az Ifjúsági Fényszóró őrjáratának — mutasson rá a fogyatékosságokra, és járuljon hozzá az üzemek és vállalatok további fejlesztését elősegítő tartalékok feltárásához. A KEZDEMÉNYEZÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését elősegítő komplex intézkedések alapelveit ne vegyük megváltoztathatatlan szentírásként. Megvalósításuk idején tovább bővülhet a dolgozók ötleteivel és javaslataival — tehát tág (Folytatása a melléklet 4. oldalán)
