Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-08 / 28. szám

(Folytatás a melléklet 3. oldaláról) lehetőséget biztosít a dolgozók kezdemé­nyezésének kiterjesztéséhez. Ebből in­dult ki a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága is, amikor a komplex intézke­dések megvalósításáért hozott irányel­veiben a következőket is leszögezte: — intenzívebben fejleszteni kel! az újító módszereket és munkaformákat, a SZISZ-alapszervezetek és üzemi bizottsá­gok olyan irányú tevékenységét, amely döntő mértékben befolyásolhatja a vál­lalatok és üzemek gazdasági eredmé­nyeit Természetesen nem arról van szó, hogy a SZISZ-tagok mindenáron igye­kezzenek felfedezni valamiféle új mun­kaformákat és módszereket. E tekintet­ben a minőség és a hatékonyság a mérv­adó, éppen ezért elsősorban a bevált módszereket kell minél hatékonyabban alkalmazni. Viszont, ha nem hozzák meg a kívánt eredményt, akkor valóban ke­resni kell az új és hatékonyabb mód­szert, amellyel emelhetjük a minőség és hatékonyság szintjét. Eredeti ötlettel jöttek ezzel kapcsolatban a bratislavai Slovnaft fiataljai. A termékek minősé­gének javítása érdekében mind a terme­lésben, mind a nem termelő szférában létrehozták a minőségi munka köreit. A körök neve ugyan semmi lényegeset nem árul el, ám annál jobb és minden for­malizmust nélkülöző a munkájuk. Egy-egy körnek minden munkarészlegen 3 — 10 tagja van, akik kéthetenként összeülnek, hogy minden formaság nélkül megvitas: sák: mit lehetne még tenni a termékek minőségének javításáért. A Slovnaft fia­tal dolgozói a javaslatokat papírra vetik, és ezek közül kiválasztják azokat, amelyek a legjobb megoldásnak tűn­nek. Mi sem természetesebb, hogy a vitá­nak ez a formája talpraesett „rendezőt“ követel, olyan személyt, aki tökéletesen tisztában van a munkahelyi problémák­kal, technológiai folyamatokkal stb. Ezek a fiatalok elsősorban olyan ötle­tekkel jönnek elő, amelyeket maguk is megvalósíthatnak, és teljesen mellőzik a jelentések, jegyzőkönyvek megírását. Csupán azt terjesztik elő, ami meghalad­ja a fiatalok erejét és képességeit, vagy újítási javaslatnak is elfogadható. Ter­mészetesen ez esetben fontos szerepet játszik a bizalom. Bizalom a gazdasági vezetőségben, és bizalom a gazdasági vezetőség részéről a fiatalokban. A Slov- naftban a jelek szerint nem hiányzik a bizalom. A SZISZ-tagok szenkívül fel­hívással fordultak a többi dolgozóhoz is, hogy használják ki ezt az új munkafor­mát, és a felhíváshoz csatlakozott a vál­lalat többsége. Miért ez a vitafórum, ha a fiatalok a termelési értekezleteken is megoldhatják a munkahelyi problémákat? Azért, mert mint már korábban említettük, a fiata­lok nem mindig találnak elég bátorsá­got ahhoz, hogy a termelési értekezle­teken nyilatkozzanak. Könnyebben és me­részebben lépnek fel a szőkébb mun­kakollektívában, ahol nem érződik a felettes és beosztott viszony. Ez a mód­szer bevált, és a vita nemcsak jó ötle­tekkel, hanem tettekkel is zárul. Lehet, hogy a Slovnaft ifjúságának ötlete másoknak is megtetszik, és más­hol igyekeznek majd megvalósítani. Ez­zel kapcsolatban azonban hadd jegyez­zük meg, hogy mindenekelőtt számba kell venni az adott feltételeket, és hogy a rendelkezésre álló emberekkel megva­lósítható-e. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy az az ötlet, amely az egyik üzemben beválik, nem biztos, hogy életképes lesz máshol is. Ezt felismer­ve rendelkezett ügy a SZISZ SZKB, hogy: — tartalmilag előkészíteni a fiatalok műszaki-gazdasági konfrerenciáit arról, miképpen vesz részt a SZISZ a komplex intézkedések valóra váltásában a martini és a dubnicai nehézgépgyárban, vala­mint a partizánskéi Augusztus 29. Cipő­gyárban. Elsőként a martiniak tartották meg a fiatalok műszaki-gazdasági konferenciáit. E tanácskozás mindegyike tulajdonkép­pen az egyes munkarészlegek egész évi tevékenységének a kicsúcsosodása volt, amely munka a fiatal gépipari dolgozók intézkedései értelmében pontos szabá­lyok szerint folyt. A legégetőbb munka­helyi gondok felszámolása volt a köz­ponti cél, miközben az alkalmazottak és az üzem összes problémáját komplex hozzáállással igyekeztek megoldani. Más­képpen mondva az emberben nemcsak a munkaerőt látták, hanem gondjait-baja- it is. A körültekintően kidolgozott intéz­kedések .eredménnyel jártak, s elismerő visszhangot váltottak ki más ifjúsági szervezeteknél is, s nem egy intézkedést jómaguk is be akartak vezetni. Ez még­sem sikerült mindenhol. Azt hitték ugya­nis, hogy elegendő a martiniaktól haj­szálpontosan ellesni egy-egy okos gon­dolatot, a többi már megy magától. El­feledkeztek azonban arról, hogy a leg­nagyszerűbb ötlet is csak ötlet marad, ha nem tartják szem előtt saját lehető­ségeiket, embereik mentalitását. Sokkal­ta jobban jártak azok, akik a Martin­ban tapasztaltakat nem tekintették ál­talános gyógyírnak, hanem azt is figye­lembe vették, hogy ezeknek a haladó elgondolásoknak a bevezetése sok-sok elkerülhetetlen nehézséggel jár. A JUTALMAZÁS A TÁRSA DALMI HASZNOSSÁG FÜGG­VÉNYE A komplex intézkedések foglalkoznak a dolgozók anyagi jutalmazásával, ki­mondják, hogy: — az anyagi ösztönzésben következe­tesen alkalmazni kell azt az elvet, hogy mindenkinek érdeme szerint, a dolgozók társadalmi és gazdasági helyzete társa­dalmi hasznosságuktól függjön. Vagyis a legnagyobb anyagi elismerés­ben azok a dolgozók részesüljenek, akik kezéből a legkisebb termelési költséggel világszínvonalú termékek kerülnek ki; akik szüntelenül új, haladó irányítási munkaszervezési módszereket, technoló­giai eljárásokat keresnek. A SZISZ SZKB komplex intézkedései­vel erre igy reagál: — élni azzal a lehetőséggel, hogy a kollektívákat és az egyéneket jó ered­ményeik szerint jutalmazzuk, mégpedig úgy, mennyire hasznos ez a munka a társadalom számára, különös tekintettel a gazdasági feladatok teljesítését, a na­gyobb hatékonyságot, a termékek műsza­ki színvonalát és minőségét tükröző mu­tatókra. Természetesen a dolgokat másik ol­dalukról is figyelembe kell venni: a rossz, felelőtlen munkát anyagi megvo­nással büntetni kell Más kiút nincs! A tervszerű népgazdaságirányitás tö- kéletesítését szolgáló komplex intézkedé­sek valóra váltását a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság SZISZ-alapszervezeteinek feltételei közepette a SZISZ SZKB ren­delkezésekkel, a SZISZ és tagsága pe­dig kézzelfogható tettekkel szavatolja. Hogy ez maradéktalanul valóra váljon* a fiatalok véssék emlékezetükbe a CSKP KB elnökségének és a CSSZSZK kormányának a határozatából ezeket a gondolatokat: „Ezeknek az intézkedések-: nek a hatásossága attól is függ, hogy a termelőegységek, vállalatok, vállalati ve-* zetőségek, munkacsoportok és egyének következetesen és differenciáltan szem előtt tartsák őket és tudatosítsák fon-; tosságukat. így feltételeket teremtenek a további kezdeményezéshez és az em­bereknek az irányításban való részvéte­léhez, igy a dolgozók munkahelyük sa- ját gazdáinak érzik majd magukat. Eh­hez pedig elengedhetetlen a párt-, az állam-, a gazdasági, a szakszervezeti és más társadalmi szervek részéről a kö­rültekintő, szakszerű politikai-szervező munka. Az 1980. év utáni időszakra szó­ló komplex intézkedések, amelyeket a CSSZSZK kormánya elfogadott, a CSKP KB Elnöksége pedig megvitatott, a CSKP gazdaságpolitikájának szerves ré­szét képezik. Megvalósításukra a CSKP. KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa szer­vezési intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek köteleznek minden párt-, álla­mi, gazdasági szervet és társadalmi szer­vezetet a komplex intézkedések követke­zetes bevezetésére a gyakorlatba, és ezál­tal eszményi feltételeket teremtsenek a he­tedik ötéves terv feladatainak a telejsí- téséhez.“ Végezetül foglaljuk össze, mi mindent tehetnek a SZISZ alapszervezetek a komplex intézkedések érdekében a poli­tikai oktatás folyamán. Elsősorban han­gyaszorgalommal végzett tömegpolitikal munkát. Elvárjuk, hogy a munkás- és tanulóifjúság mind nagyobb tömege megértse az ■ összes intézkedés célját és tudatosítsa, hogy minden egyes poszton csak olyan dolgozó állhat, aki jól és Ha­tékonyan dolgozik, akinek a kezéből a világpiacon versenyképes termékek ke­rülnek ki, aki a munkahelyi gondos le­küzdésére törekszik és keresi a módját, hogyan megbirkózni velük leghamarabb és a legjobban. Csak ezek az emberek érdemesek az erkölcsi és az anyagi elismerésre. Ennek fordítottját, a rossz vezetést, szervezést, a hibás termékeket, a tudomány és a technika vívmányainak nehézkes bevezetését a gyakorlatba, a hibák felszámolásában a felelőtlenséget, a tessék-Iássék intézkedéseket a min- dennnapi gyakorlatból teljesen száműz­zük. Hogy a fiatalok megértsék ezeket! és a többi elvárásokat, a SZISZ vesse latba a politikai Oktatás összes formá­ját, s ha kell, a gazdasági vezetők be­vonásával vigye véghez, mégpedig meg­különböztetett figyelemmel az egyes munkahelyekre, üzemekre, vállalatokra. Csak így játszhatnak a SZISZ-alapszer- vezetek pozitív szerepet a komplex in­tézkedések gyakorlatban való érvényesí­tésében és a hetedik ötéves tervidőszak alatt népgazdaságunk további fellendí­tésében. tl^iffMBffFWMir- newfiiiriUmrini THMIili Tfill 31 SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A SZISZ SZKB AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG FELADATAIRÓL A TERVSZERŰ NÉPGAZDASÁG -IRÁNYÍTÁS TÖKÉLETESÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁ­SÁBAN ­AZ IFJÚSÁG ÉS Á HETEDIK ÖTÉVES TERV Amikor a nyilvánosság közelebbről is megismerkedett a tervszerű népgazda­ságirányítás tökéletesítését szolgáló komplex intézkedésekkel, az emberek körében különböző visszhangot váltott ki. Sokan, fiatalok, idősebbek, vezető gazdasági dolgozók, technikusok, tudó­sok, munkások szkeptikusan arra figyel­meztettek, hogy hány okos és módfelett fontos határozat született itt már, de némelykor csak papíron maradt. Vajon miért? Azért, mert megint csak a vezető gazdasági dolgozók, technikusok, tudó­sok, munkások és mások nem tettek meg mindent azért, annak az érdekében, hogy a határozatok és az intézkedések a gyakorlatban is megvalósuljanak, és meghozzák a kívánt eredményt. Ez a helyzet a komplex intézkedésekkel is. Ez sem varázsvessző, amely megold min­den problémát és fogyatékosságot. Ha­tásos eszköz, de csak akkor lesz hatásos, ha az emberek kézbe veszik az ügvet és az utolsó betűig megvalósítják. Na­gyon világosan kimondja ezt a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormány­nak a határozata a komplex Intézkedé­sekkel kapcsolatban ...: „ .. .nem szabad abba az illúzióba es­ni, hogy egy csapásra minden megoldó­dik. Ellenkezőleg, meg kell magyarázni, hogy a komplex intézkedések megvalósí­tása kitartó és türelmes munkát követel, és nagy igényeket támaszt a vezető ká­derekkel, a munkafegyelemmel és az irányítással szemben.“ Tisztázzuk, hogy miért hangsúlyozzuk annyira az emberek, a vezető és más dolgozók szerepét. Valamennyien tudjuk, népgazdaságunk eddigi fejlesztése elsősorban az exten- zív gazdálkodáson alapult. Ez azt jelen­ti, a vállalatok és az üzemek a termelés növekedését a mumkarők számának gya­rapításával, a termelés bővítésével, új gépek, berendezések üzembe helyezésé­vel, több nyersanyag, energia és fűtő- anyag felhasználsával érték el. Ez az út azonban meglehetősen kor­látozott lehetőségeket nyújt. A változás tehát nem valakinek a szüleménye, ha­nem a külső és belső körülmények kény­szerítették ki. A külső körülmények kö­zött említhetjük a nyersanyagok világ­piaci árának szüntelen növekedését (ta­valy például a nyersanyagok világpiaci ára 16,9 százalékkal növekedett, míg a kész termékek ára csak 4,5 százalékkal), és azt is hogy a világpiac minduntalan műszakilag tökéletesebb termékeket kö­vetel, és csak az érvénysül a piacon, amelynek ölesé az előállítása. Ez a ter­mészetes folyamat, mert az a termelő, amely jól ki tud használni minden gramm nyersanyagot, minden kilowatt villamos energiát, olcsóbban bocsáthatja áruba a termékét, mint az amelyik magas terme­lési költségekkel dolgozik. A belső körülményeket is többé-kevés- bé ismerjük. A többi iparilag fejlett or­szághoz képest nálunk még mindig ma­gas a termékre eső anyag- és nyers­anyagfelhasználás, hosszadalmas a tudo­mány és a technika vívmányainak gya­korlati alkalmazása, nem használjuk ki .kellőképpen a munkaidőt stb. Az említett és egyéb körülmények azt bizonyítják, hogy az extenziv gazdálko­dás ideje lejárt. Napjaink követelménye a gazdaság intenzív fejlesztése, csaik ezen az- alapon növekedhet tovább az életszínvonalunk. Az eddiginél jobbam fel kell használni az anyagot és nyers­anyagot, jobban kell gazdálkodni a fűtő­anyaggal és energiával, jobban ki kell használni az új gépeket, műszaki és egyéb berendezéseket, a fém és egyéb hulladékot, és nem utolsósorban a dol­gozók tudását és képességeit. Ezért hangsúlyozzuk annyira az ember szere­pét, a munkaproblémák megoldásának újszerű módjait. Más szóval: minden le­hető módon a hatékonyság fokozására és a minőség javítására kell töreked­(Folytatása a melléklet 2. oldatén)

Next

/
Thumbnails
Contents