Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

terült el. Sajnos, az Alilósz folyó az idők során teljesen és nyomtalanul elmosta, csu- pán leírásokból tudjuk, hogy 700 méter hosszú és vagy 120 méter széles lehetett.

A' harmadik mondakör az idai Héraklésznek, Zeusz nevelőjének tulajdonítja a görögök nagy nemzeti játékát. Héraklész maga mellé állította négy fivérét, hogy futásban összemérjék az erejüket. A győztest olajfaággal koszorúzta meg, majd elrendelte, hogy négy fivére tiszteletére négyévenként rendezzenek versenyeket.

A stadiont német régészek az ötvenes években teljes pompájában feltárták, ha u- gyan beszélhetünk vele ösz- szefüggésben pompáról, mert Igencsak szerény külsejével, a tájékozatlan látogatónak némi csalódást okoz. Az Al- tlsz észak-keleti csücskében ma Is épségben álló boltíves bejáraton közelíthető meg. Vörös homokkal borított téglalap alakú terület, amelyet enyhe füves lejtő, a lelátó szegélyez, déli oldalán néhány kőből faragott székkel a versenybíróság számára. Átellenben az é- szaki oldalon állt Déméter oltára, ezen ült a versenyek egyetlen női nézője, Déméter papnője. Ülőhelyek nem voltak, a mintegy 4Ö—50 ezer néző a füves lejtőn foglalt helyet. A korábban látott delfi stadion, faragott kőből épített lépcsőzetes lelátójával, ehhez képest mai szemmel nézve is fényűző sportpálya.

Ez mit sem változtat a tényen, hogy a legnagyobb valószínűség szerint jó 2800 évvel ezelőtt Itt rendezték meg a világ első olimpiai játékait, amelyekről Pütha- górasz, a nagy bölcselkedő azt mondta, hogy „felejthetetlen benyomásai minden mást felülmúlnak“. Mit sem változtat azon, hogy a vörös homokon állva az emlékek hatására az ember gyermekké válik, feláll az eredeti állapotban fennmaradt rajtkőre, és virtusból végigfutja a célban elhelyezett, szintén eredeti kőlapokig tartó 192,27 méter (ezt nevezték stadionhossznak — a szerz. megjegyz.) hosszú pályát. Gondolatban Héraklésszal verseng, pedig csak egy turistatársa liheg mellette.

Kissé távolabb a Tripolisz felé vezető út mentén a Krónosz-hegy lábánál lapuló csendes ligetben áll egy márványoszlop. Itt nyugszik Pierre de Coubertln francia báró szíve, aki idestova száz éve visszaadta az emberiségnek a fölülmúlhatatlan olimpiai játékokat.

A szerző felvételei

E

gy hétig lubickoltunk a jóni-tenger hűsítő hullámaiban, a PelO- pőnniszosz félsziget legé- »zaknyugatibb csücskében. Kalogria Beach valóságos paradicsom, a csend és a hyugalom oázisa. Néhány évvel ezelőtt még szerzetesi birtok volt, teljesen elvágva a külvilágtól. De egy Angliába szakadt görög milliomos, Arvantesz úr felfedezte, hogy a huszadik század u- tolsó negyedének turistája már irtózik a zajos, túlcivilizált, frakkos, estélyi ruhás emberektől nyüzsgő nyaralóhelyektől, és egy kis őstermészetre vágyik. Megvásárolta az egyházi birtokot, és berendezte nyaralóhelynek.

Nem járt rosszul, és nem lár rosszul az sem, aki ide téved. Úgyszólván érintetlen természetet, fennkölt nyugalmat és csodálatos homokos tengerpartot talál. Az útikönyvek szerint innen húzódik dél felé Görögország legszebb és leghosszab homokos tengerpartja. A nyaralóhelyhez most is egyetlen szűk aszfaltút vezet a sűrű eukaliptuszerdőn át. A Városok 'forgatagától meg csömöriéit vándor válóban jól érezheti itt magát a leírhatatlan békességben. Napnyugtakor, amikor kiültünk a tengerpartra, hogy a szmogtól megviselt légzőszerveinket gyógyítsuk, a- zon sem lepődtem volna meg, ha a tenger messztsé- géből előtűnik Odüsszeusz viharvert hajója, és a trójai hős kérdőre von bennünket, hogy mit keresünk az akhájok földjén.

Semmi sem tart azonban örökké, így kalogriai nyaralásunk Is véget ért. Szomorú szívvel vettünk búcsút a fövenyes tengerparttól, csupán az vigasztalt minket, hogy utunk további célja Olümpla, az olimpiai játékok születésének színhelye.

Végighajtottunk a termékeny Élíszi síkságon. Az utat mindkét oldalról banán-, narancs- és citromültetvények, olajfaligetek szegélyezték. Egy lélegzetvételnyi szünetre megálltunk Plrgoszban, ahol a világ legolcsóbb gyümölcsét árulják, aztán elhagytuk a tengerpartot, és egy jó negyedóra múlva már feltűnt a Krónosz-hegy, a- mely valójában egy nagyobb domb, Zeusznak, az istenek istenének, a görög mitológia legnagyobb tisztelettel körülvett alakjának állítólagos székhelye. Pontosabban az egyik székhelye, mert Görögországnak nincs is egyetlen valamirevaló hegye sem, amelyet- ne úgy mutatnának be a turistának, hogv . itt laktak az istenek. Kezdve az észak-görögországi Thesszá- liában található Olümposztól egészen a most megpillantott Krónosz-hegyig.

A Krónosz-hegy lábánál a Kladeosz és Alfiósz folyókkal bezárt völgy mindenesetre az ősi Görögország egyik legnagyobb és ma Is legismertebb' kultuszhelye az istenek tiszteletére és a

PALÄGYI LAJOS GÖRÖGORSZÁGI RIPORTJA

VERSENYT FUTOTTAM HERAKLESSZEL

földi emberek örömére rendezett olimpiai játékok színhelye. Egy olyan kultuszé, amely — ha megszakítással Is — túlélt évezredeket és ma is az emberiség egyik legbecsesebb tulajdona. Átmentünk a Kladeosz folyó hídján, és máris megérkeztünk.

EZ az a hely, ahol akar- va-akarátlan megilletődik az érkező. Kiszáll az autóbuszból, és az egyszerű, a- lacsony drótkerítésen túl máris a szemébe ötlik az Al- tisz, a rommező, amely így, Ilyen állapotban is lenyűgöző. A bejárat előtti téren nagy a nyüzsgés, de így is pillanatokon belül beljebb kerülünk. Hogyan csinálják, hogyan nem, de Görögország múzeumai, történelmi nevezetességei előtt sohasem állnak sorok, minden úgy megy, mint a karikacsapás, ... - Jj . ,

Meglehetősen megtllétőd- ve lépek be arra a helyre, ahol a világ legnagyobb, legszebb sportversenye született. Alig száz éve tárták fel a hórihorgas ciprusfák, eukaliptuszok, pinák között szanaszét heverő, derékba tört hatalmas oszlopokat, fal- és szobormaradványokat. Az épületek fennmaradt a- Iapzatából következtető régészek azonban egészen pontosan meg tudják rajzolni az ősi Olümpia képét.

Ez itt, mindjárt a bejáratnál a Gümnasszion, ahol a futók edzettek, rossz időjárás esetén egy, a szomszédos 210 méter hosszú fedett oszlopcsarnokban (hat évszázaddal 1. e. előtt). Ez itt tovább a Palatsztra, a birkózók és az ugrók gyakorlóhelye, még tovább a Theokóléon, a papok szálláshelye. Egyedül ők voltak az Olümpia állandó lakói, ők feleltek a szent oltárokért, vigyáztak a kincsesházakban összegyűlt értékekre, és 1- dőnként áldozatokat mutattak be. A heokoleon mögött volt az ókor, talán legnagyobb szobrászának, Phei- diásznak a műterme. Alkotásaiból csak kevés maradt meg, de ezekből is lemérhető, hogy művészetének egyszerű, tiszta formái ma is utolérhetetlenek. Az Altiszt délnyugati csücskében található Leőnídaion afféle szálloda volt, amelyben az olimpiászok legelőkelőbb vendégeit szállásolták el. A tágas, száz méter alaprajzú épület a legnagyobb kényelemmel volt berendezve, fürdőkkel, pihenőkkel. A templomok kivételével egyébként az Altisz valamennyi épületéhez tartozott fürdő-, öltöző-, és olajozó helyiség — bizonyítván, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak a versenyzők tisztálkodásának és rehabilitációjának. Nagy részük még ma sincs feltárva.

A Léórildaintöl keletre állt a Bouleutérion, a tanácsház, az olimpiai Játékok „versenybíróságának“ székhelye. Előtte állt az esküvédő Zeusz szobra. A mindkét kezében villámot tartó és szigorú tekintetű szobor előtt tettek esküt edzőik, testvéreik és atyjuk társaságában a versenyzők, valamint a verseny bírái, hogy az olimpiai szabályokat maradéktalanul megtartják.

Szemügyre vehetjük még egész sor építmény maradványait, Illik azonban, hogy az Altisz megtekintését Zeusz és Héra templomának maradványainál fejezzük be. Az olümpiai kultusz középpontjában Zeusz tisztelete áll, így írthető, hogy az Altisz központi és legtekintélyesebb épülete a Zeusz- -templom, és Héra-temploma, amely viszont a fennmaradt források szerint a szenthely legrégibb épülete. Mindkettő, de főleg Zeusz temploma gazdagon volt díszítve szobrokkal, szoborcsoportokkal, domborművekkel. Fennmaradt oszlopaiból könnyen következtethetünk az épület méreteire. Akinek azonban kicsi a képzelőereje, az Altisz bejáratával szemben álló múzeumban található makettot nézegetve felidézheti az ókort olimpia bölcsőjét. Az új múzemban viszont megtalálható a ZeuszHéra templomának maradványai

A stadion bejárata

Itt nyugszik Cnubertin báró szíve

Az olümpiai stadion

világjárók-templom oromzata, amelyen az ismeretlen mester az o- limpiai játékok eredetéhez fűződő mítoszt örökítette meg, mert az olimpiai játékok eredete az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza.

Az első mondakör szerint Zeusz alapította. A trónért birkózott apjával, Krónosz- szal, és a felette aratott győzelme emlékére rendezte meg az olimpiai játékokat. A második mondakör Tantalosz király fia Pelopsz nevéhez fűzi a játékok alapítását. Ezt véste a keleti oromzaton hófehér pároszi márványba az ismeretlen peloponniszoszi szobrász.

Otnomaosz píszai király annak ígérte leánya, a szépséges Hippodameia kezét, aki őt kocsiversenyben legyőzi. Jóslatból tudta viszont, hogy majdani veje fogja kioltani életét, ezért valamennyi kérőt megölte. Maga elé engedte őket, majd szélsebes lovain beérte és lándzsájával hátulról ledöfte. Tizenhárom ifjú vesztette így az életét. Pélopsz — egy kicsit Hippodameia segítségével is, mert első pillantásra beleszeretett a királyfiba — cselhez folyamodott. Rávette a plszal király ko- csihajtóját, hogy a harci szekér tengelyszögét helyettesítse viasszal. Verseny közben a viasz kiolvadt, a kocsi felborult és Oinoma- oszt a megvadult lovak halálra vonszolták. A királylány Pélopszé lett, akit megválasztottak királynak, és aki Zeusz tiszteletére megalapította az olimpiai játékokat.

Tény, hogy a kocsiverseny volt az ókori olimpiák egyik legbecsesebb száma. Királyok, hadvezérek Indultak rajta. A kocsiverseny-pálya az Altiszon túl, keletre a stadion tőszomszédságában