Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-17 / 25. szám

Babrak Karmai beszéde Kabulban JÖVÖNKÉRT Kabulban munkásgyűlést tar­tottak, amelyben beszédet mon­dott Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Egységes Népi Demok­ratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, mi­niszterelnök. A nagygyűlésen határozatot fogadtak el arról, hogy az ország munkásai tá­mogatják az Afganisztáni Egy­séges Népi Demokratikus Párt­nak a kizsákmányolástól men­tes társadalom felépítésére tett erőfeszítéseit. Babrak Karmai beszédében egyebek között rámutatott: — A világok senki sem dönthet Afganisztán sorsáról anélkül, hogy figyelembe venné az af­gán nép akaratát, a törvényes afgán kormány véleményét. Az afgán nép, élén a mun­kásosztállyal í— hangoztatta a továbbiakban a szónok — az Afganisztáni, Egységes Népi Demokratikus Párt vezetésével széles népfrontba tömörülve építi a jövőt. Karmai kiemelte a munkásosztálynak az ország életében betöltött fontos szere­pét, és felszólított arra, hogy a pártba ne engedjék beszivá­rogni a megalkuvókat, a sza- kadárokat és az olyanokat, a- kik hatalomvágyók, bürokra­ták és népellenesek. Azokat, akik ma az afgán nép és kormánya ellen lépnek fel, és összeesküvésre szítanak, leleplezik és mesterkedéseiket kudarcra ítélik — hangsúlyoz­ta végezetül Babrak Karmai. Helyünk nem az árnyas oldalon van A ciprusi államfő csehszlovákiai látogatása SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS Hazánk mindig is rokonszenvezett az önállóságáért és szabadságáért küzdő ciprusi néppel. A csehszlovák kormány már akkor elismerte a Ciprusi Köztársaságot, hogy az I960, augusztus 18-án megalakult. Még az év decemberében felvettük a diplomáciai kapcsolatokat a szigetországgal, követeket cseréltünk, majd a képvise­letek 1984 óta nagykövetségként működnek. Csehszlovákia az ENSZ-ben és a ciprusi kérdés meg­vitatása céljából összehívott egyéb nemzetközi fórumo­kon és értekezleteken erkölcsi és politikai támogatás­ban részesítette a ciprusi nép igazságos harcát. A két ország azonos nézetet vall a nemzetközi kulcskérdé­sekről, mindenekelőtt az enyhülési politikát és a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését illetően. Mindkét ország napjaink tagfon- tosabb feladatának tartja, hogy mielőbb megállapodás szülessen a lázas fegyverkezés korlátozásáról, valamint az enyhülésnek a katonai területre történő kiterjeszté­séről. Csehszlovákia nagyra értékeli a Ciprusi Köztár­saság tevékenységét az el nem kötelezettek mozgalmá­ban. Országaink kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Bővül­nek politikai és kormányszerveink kapcsolatai. 1977 májusában hivatalos látogatáson Cipruson járt külügy­miniszterünk, Bohuslav Chnoupek, majd látogatását cip­rusi kollégája, Mikosz Rolandisz 1978 szeptemberében viszonozta. Tovább bővül a szakszervezeti, ifjúsági, bé­ke-, testnevelési és turisztikai szervezeteink együttmű­ködése. Gazdasági kapcsolataink Ciprussal sikeresen fejlőd­nek. Az első kereskedelmi megállapodás aláírására 1982 februárjában került sor. Jelenlegi hosszú tává kapcso­latainkat az 1978 júniusában aláírt, 1983-ig érvényes hosszú távú kereskedelmi és fizetési megállapodás hatá­rozza meg. Ciprusról déligyümölcsöt, bort, dohányt, tex­til- és élelmiszeripari termékeket importálunk. A cseh­szlovák kivitelben elsősorban gépipari berendezések, textiláru, cipő, üveg és bizsutérin szerepelnek. Szpirnsz Kiprianu ciprusi államfő jelenlegi látogatá­sa, hazánkban folytatott tárgyalásainak eredményei minden bizonnyal tovább mélyítik országaink kapcso­latait és sikeres együttműködését. KOMMENTÁRUNK A TETTEK BESZÉLJENEK Nem véletlen, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága rendszerint a párt központi bizott­ságának ülései után tartja meg rendes plenáris üléseit. Így volt ez legutóbb Is, amikor a CSKP KB 15. ülése után megtartották a SZISZ KB XI. ülését. Az Elnökség jelentésében mindjárt a bevezetőben leszögezték, hogy az ülés célja, hogyan alkalmazhatjuk az ifjúsági szö­vetségben a CSKP KB 15. ülésének határozatait; hogyan tehetjük hatásosabbá az eszmei nevelést és a politikai tömegmunkát. A beszámolóban és a vitában számos figyelemre mél­tó gondolat hangzott el. Többször is hangsúlyozták, hogy nem elégedhetünk meg azzal, amit eddig e téren elértünk, jóllehet, az eszmei és politikai nevelésben határozott sikert értünk el, az önelégültségnek semmi helye. Kétségtelen, hogy az eszmei és politikai nevelés a szövetségben szilárd és bevált módszer szerint folyik. E munka hatásosságának azonban semmi esetre sem le­het az egyetlen fokmérője az, hogy hányán vesznek részt a politikai oktatásban, hány előadást, szeminá­riumot, beszélgetést és egyéb akciót rendeztünk. Ahogy azt Míloslav Doőkal, a SZISZ KB elnöke záróbeszédében is hangsúlyozta: többet ér egy jöl sikerült rendezvény mint tíz vagy húsz olyan, amely egyáltalán nem köti le az érdeklődők figyelmét. Ma már nem az a célunk; hogy a fiatalokkal a mar- xizmus-lenínizmus alapelveit, pártunk, ifjúsági szövet­ségünk politikáját megismertessük, hanem az, hogy megnyerjük őket, és az említett politikai ismeretek bir­tokában szocialista társadalmunk öntudatos építőivé váljanak. Bármilyen alaposan is elsajátítja valaki szo­cialista ideológiánkat vajmi keveset ér az ha cseleke­deteiben másképpen igazodik. Azt, hogy eszmei nevelő munkánk, illetve politikai tömegmunkánk mennyire ha­tásos, mindenekelőtt azon mérhetjük le, hogy a fiata­lok hogyan viszonyulnak a munkájukhoz, a tanuláshoz, a honvédelmi kötelességeikhez és végül — de nem utolsó sorban — hogyan viselkednek a magánéletben. Ezért hangsúlyozták a SZISZ KB legutóbbi ülésén azt, hogy külön figyelmet kell szentelni a munkával való nevelésnek, a közösség nevelő hatásának. S e közössé­gen leggyakrabban a szükebb értelemben vett munka- közösséget értjük. A legszebb eszme sem ér semmit, ha csupán papíron marad, mondta többek között záróbeszédében Miloslav Doökal. £s ez így íg^z. Arról, hogy mennyire sajátítot­tuk el a marxtzmus-leninizmus alapelveit, mennyire tet­tük magunkévá pártunk politikáját, tetteink beszélje­nek. . p. i. — A SZISZ VB elnöksége a kö­zelmúltban értékelte a CSKP KB plenáris ülései határozatainak teljesítését. Milyen mértékben si­került ezeket a feladatokat a gyakorlatban megvalésitanl? — A SZISZ VB a SZISZ KB és a SZISZ SZLKB határozataiból ki­indulva két évvel ezelőtt kidolgoz­ta a párthatározatok teljesítését szolgáló politikai-szervezési ter­vet. Az elfogadott Intézkedések­nek az volt a céljuk, hogy Brati­slava fiataljainak figyelmét a 0. ötéves terv feladatainak teljesí­tésére Irányítsák, továbbá, hogy a fiatalokat a munka terme­lékenységének és hatékonyságá­nak növelésére, a termékek mi­nőségének javítására, a fűtőanya­gokkal és villanyárammal, a nyersanyagokkal, a munkaerővel való jobb gazdálkodásra, a mun­kaidő tökéletesebb kihasználására és a tudományos-műszaki fejle_sz- lésbe való nagyobb számú bekap­csolódásra serkentsük. Tavaly Bratislava SZISZ-tagjal a terme­lésben 2 113 892 órát, a Nemzeti Front programjának teljesítése érdekében 534 831 órát dolgoztak le társadalmi munkában, A fiata­lok 2948 újítás! javaslatot dolgoz­tak ki, melyből 1848-at a terme­lésben be is vezettek. Ezekkel az újítási javaslatokkal 91 000 000 koronát takarítottak meg népgaz­daságunknak. A nyersanyagokkal és az energiával való jobb gaz­dálkodás összesen 92 millió ko­rona megtakarítást hozott. Fiatal­jaink az említett időszakban 3939 tonna vashulladékot és 1806 ton­na egyéb értékes hulladék nyers­anyagot gyűjtöttek össze. A szo­lidaritást alapra 640 155 koronát adtunk, és 5387 fiatal kapcsoló­dott be az Ingyenes véradómoz­galomba. A munkából kivették részűiét a pionírok Is: 1188 má­zsa erdei gyümölcsöt és magot, valamint öt tonna gyógynövényt adtak el a begyűjtőknek. Ezen fe­lül 7309 facsemetét és bokrot ül­tettek ki. — Melyek a legjobban ünlguző és legkezdeményetőbb alapszerve­zetek? — Lényegében a SZISZ-alap- szervezetek többségének munká­ját pozitívan értékelhetjük. Mert az alapszervezetek értékelésekor figyelembe kell vennünk azt Is, hogy mind más-más körülmények között végzi munkáját. Például a Gumón n. v. fiataljai a terme­lést megsegítendő 4500 őrá társa­dalmi munka ledolgozásával vál­laltak többet, mint amennyit az eredeti szocialista felajánlásban tettek. A Bratislava! Gépkocsigyár ifjúsági szervezete a termelést feladatok teljesítésére 10 000, a Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítésére 2000 óra társadalmi munkát vállalt. F.zen- kívül terven felül tíz újítási ja­vaslat kidolgozását Is vállalták. A Dimitrov Vegyi Művek ílatialjai kötelezték magukat, hogy egyen­ként 84 érát dolgoznak le társa­dalmi munkában, nyersanyagon és energián megtakarítanak 423 koronát, összegyűjtenek 169 kg vashulladékot és ötös csoporto­kat kialakítva ki- és beraknak egy-egy vasúti teherkocsit. Ha­sonló jőkat mondhatnék a Szlo­vák Televízió, a vegyipari szak­középiskola, a Stavolndustrla ipa­ri építővállalat ős még sok más üzem és vállalat Ifjúsági alapszer­vezetéről. — Mi az, amivel elégedetlenek, és mi nem sikerült úgy, ahogy tervezték? — Az elmúlt év eredményeit ér­tékelve megállapítottuk, hogy e- lég sok tartalékkal rendelkezünk. A hiányosságokat három íő cso­portba sorolhatnám: Az első cso­portba tartoznak az Ifjúsági Fény­szóró VII. országos feladatának teljesítése során felmerült problé­mák. Megállapítottuk, hogy az alapszervezetekben nem fordítot­tak kellő figyelmet az Ifjúsági Fényszóró munkájára. A fényszó­ró-stábok csak a nagyobb válla­latokban működtek együtt a Fia­tal Szakemberek Tanácsával. Ál­talános hiányosságként tartjuk számon azt, hogy az olyan nagy- vállalatok, mint a Stavolndustria ipari építővállalat, a Dimitrov Vegyipari Művek és a kutatóin­tézetek fiataljai nem szenteltek kellő figyelmet az országos fela­dat megoldásának, mint ahogy elvártuk. Megállapítottuk, hogy mindenütt szinte ugyanazok a hiá­nyosságok gátolták a találmányok, az újítási javaslatok és a tema­tikus feladatok eredményeinek alkalmazását a termelésben. A legtöbb esetben az üzemek veze­tői túl összetettnek találták az új technológiát, nem tudták biz­tosítani a szükséges alkatrészek gyors legyártását. Sajnos,. az Is előfordul, hogy hosszadalmas bí­rósági tárgyalások akadályozzák az értékes újítási javaslatok mi­előbbi bevezetését a termelésbe. Az elmúlt évek gyakorlatához ké­pest természetesen e téren is ér­tünk el javulást. A Slovnaft üze­mi SZISZ-bizottsága mellett a komplex-raclonallzáclő munkabri­gád is megalakult, amelynek fel­adata, hogy figyelje a találmá­nyok és az újítási javaslatok sor­sát, és mindent megtegyen azért, hogy a termelésbe mielőbb beve­zessék őket. — Melyik tartalékokat sorolná a második, illetve a harmadik cso­portba? — Nagyon alacsony a színvo­naluk a kézügyesség! versenyek­nek az alapszervezeteinkben, pe­dig itt Is lehetne a fiatalok tö­megeit hasznosan foglalkoztatni. A kilencvennyolc alapszervezet­ből 884-en kapcsolódtak be ta­valy ezekbe az ügyességi verse- nyék be. Ez pedig kevés. Töre­kednünk kell arra, hogy a verse­nyek színvonalát országos méret­ben legalább olyan szintre emel­jük, mint ahogy azt a Bratislava! Gépkocslgyérban, a Bratislava! Villamosipari Müvekben és a Hydrostav vízügyi építővállalat- ban tapasztaltuk. Nem sikerült az eredeti elkép­zelésünknek megfelelően kiszéle­síteni az Ifjúsági kollektívákat a szolgáltatásokban és a kereske­delemben. Ez viszont nem csak az Ifjúsági alapszervezetek hibá­ja. A gazdasági vezetők sem tet­tek meg mindent a feladat telje­sítéséért. Ennek ellenére lénye­gesen javult az ifjúsági alapszer­vezetek munkája az élelmiszer­iparban. A Bratislaval Húsipari Kombinátban az Ifjúsági Fényszó­ró törzskara megegyezett a válla­lat vezetőivel, hogy segítségükre lesznek a termékek minőségének ellenőrzésében. A Figaro nemzeti vállalatban a fiatalok a higiéniai előírások megtartására, a Ma­lom- és Sütőipar szakágazati vál­lalatban pedig az üzlethálózat jobb ellátására irányítják fény­szóróikat. Tavaly nyáron nagyon sokat segítettünk a Bratislaval VnB Népi Ellenőrző BtAttságának a gyümölcsárusítás rendszeres ellenőrzésében. — Mire irányítják még e fi­gyelmüket? — Mindenekelőtt a múlt hibáit szeretnénk orvosolni, hogy haté­konyabban bekapcsolhassuk a fiatalokat a hatodik ötéves terv Leopold Kassa, a SZISZ Bratislavai Városi Bizott­ságának elnöke feladatainak teljesítésébe. Ügy tervezzük, hogy a SZISZ városi bizottságának és városi körzeti bizottságának vezetői ellátogatnak azokba a üzemekbe, ahol baj van a terv teljesítésével, és az Ifjú­sági alapszervezetek sem dolgoz­nak kielégítően. Az üzemekben és az lparltanuló-lskolák mellett működő alapszervezetek figyel­mét a népgazdasági feladatok tel­jesítésére akarjuk Irányítani. Az a célunk, hogy a fiatalok az ed­diginél hatékonyabban kapcso­lódjanak be a tudományos kuta­tásba és a vállalatok irányításá­ba, problémáik megoldásába. E Gélből még több komplex racio­nalizáció brigádot kell alakítani. Az lparttanuló-lskolákban Javítani kell a politikai nevelő munka színvonalát. Júniusban Ideológiai konferenciát rendezünk. Az Ifjú­sági Fényszóró mozgalomban ar­ra fogunk törekedni, hogy az ed­digi tapasztalatok felhasználásá­val hatékonyabbá tegyük a jár­őrök tevékenységét. A „Bratisla­va fiataljai a városnak“ elnevezé­sű mozgalom keretében a város­körzetekben mindenhol kisebb sportpályát létesítünk. El akarjuk mélyíteni a közép- és főiskolák együttműködését a Szlovák Tudo­mányos Társaság városi bizottsá­gával. A közép- és főiskolákon a tudományos munkát jobban alá kell vetni a védnök üzemek szük­ségleteinek. Az Idén Is be akar­juk vonni tagjainkat a nyári mun­kákba. Nem feledkezünk meg a pionírokról sem. A szakszerveze­tek segítségével néhány üzemben és egységes földművesszövetke­zetben megszervezzük számukra a fiatal technikusok és természet- tudósok szakkörét. — Tehát nagyon sok feladat vér még önökre, viszont a közelmúlt­ban kapott magas kitüntetés egy­úttal kötelez Is. — A „Hatodik ötéves terv paj­zsa“ kitüntetés első fokozata va­lóban kötelez. Különben a kitün­tetést a SZISZ kerületi szerveze­teinek hosszú távú szocialista munkaversenyének második sza­kaszában elért eredményeinkért kaptuk. Ebbe a versenybe össze­sen 2395 alapszervezet kapcsoló­dott be, ami az egész állomány 98,12 százaléka. A 88 960 létszá­mú tagállományból 83 349 SZISZ- tag tett értékes' szocialista fel­ajánlást. Ez Is azt bizonyítja, hogy a főváros fiataljai nem az élet árnyas oldalára húzódnak, hanem aktívan kiveszik részüket a mindennapi alkotómunkából, s ml ezt a politikai-nevelő és a szervező munka minőségének ja­vulásaként könyveljük el. INCHEBA ’80 lúnius 21-étől egy hétig Bra- tislavában Ismét bemutatkozik a világ vegyipara. A hagyo­mányos, XIF. nemzetközi vegy­ipari kiállításon hazánkon kf- vül számos ország mintegy 600 kiállítója vesz részt. A szín­hely ezűtía] is a kultúra és pihenés parkja, a téli stadlbn és a technika háza lesz. Az INCHEBA alkalmából idén Is rendeznek néhány nemzetközi kongresszust és szimpóziumot. Negyedszer rendezik meg a Fibrichem elnevezésű nemzet­közi kongresszust a műszálak tulajdonságairól és felhaszná­lásukról. Másodszor kerül sor az Inter-anti-kor- nemzetkö­zi kongresszusra a fémek kor­rózió elleni védelméről. Nem­zetközi értekezleteket tartanak továbbá az ipari mérgező a- nyagokrél, az új gyógyszerek­ről, és a KGST tagállamai a fogyasztási vegyipari termé­kekről. Az INCHEBA a beavatott szakembereknek és a laikusok­nak egyaránt hasznos látniva­lót igét. (pl) DOLGOS VAKÁCIÓ — Idén nyáron sem a járás pionírjainak, sem a diákoknak nem kell unatkozniuk — mondta Vladimír Mlku§, a SZISZ Nagykürtösi (Vei. Krtiä) Járási Bizottságának titkára. — Kevés olyan pionír lesz, aki ne töltene hosszab-rővldebb időt valamilyen táborban. Sőt, jó páran külföldre, a tengerhez Is eljutnak. Csak a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével karöltve hat pionírt küldünk Bulgáriába, tizenegyet Jugo­szláviába, tizenegyet pedig Magyarországra. — Lesznek véndortáborok, amelyekben a gyerekek meg­ismerhetik egy-egy vidék nevezetességeit. Szeretnénk oko­san kihasználni azokat az Iskolákat — mint az ipolybalogi vagy az tpolynyékl iskola —, ahol medence, tágas tornate­rem és más sportlétesítmény van. Ezekben az Iskolákban már hagyománya van a táborozásnak, s ezt szeretnénk most tovább fejlesztetnt. — Akárcsak az előző évben, egy kis munka most ts vár a pionírokra. Elsősorban az aratásba szeretnénk őket „be­fogni“. járőröket szerveznek a pionírvezetők; ezek a cso­portok felváltva őrzik majd a határt, fgy hasznos munkát végezhetnek a tűz megelőzésében. — Szeretnénk, ha a járás pionírjai minél több gyógynö­vényt gyűjtenének a szünidő alatt. — járásunkban egyetlen középiskola van: a nagykürtöst gimnázium. Az iskoláknak szinte mind a kétszáznegyven diákja bekapcsolódik nyaranta valamiféle munkába. A leg­jobbak, az Idén huszonketten, Prágába mennek dolgozni, ahol két hét munka után egy hét pihenés következik. De aki nem jut el Prágába, az Itthon is talál hasznos elfoglaltságot, akárcsak a járásban lakó többi középiskolás is. Hiszen a vállalatok, de leginkább a szövetkezetek és az állami gaz­daságok korlátlan számban tudnak aránylag jő feltételek mellett Idénymunkásokat foglalkoztatni. A dolgos kézre min­denütt szükség van. — Lehetőség tehát van bőven arra, hogy járásunkban munkával, szórakozással, okosan, értelmesen és kellemesen töltsék •! a nyarat a fiatalok. -ezer. Áki legény... ... jöjjön velem kaszálni — mondja az ismert népdal, és még egy egész sor to­vábbi dal és rigmus tanús­kodik arról, hogy a múlt­ban a kaszálás a legnagyobb legényvirtusok, a legdere­kabb férfimunka közé tar­tozott. Igencsak megbecsül­ték azt a kaszást, áki a leg­nagyobb rendet vágta, Ős szaporán forgatta a kasza­nyelét. Leghamardbb elnyer­te a lányok kegyeit. Időközben a kaszát felvál­tották a korszerű kaszAlÓ- és begyűjtő gépek, és ma már vajmi kevesen bizonyul nának belevaló legénynek, ha azt vennénk alapul, hogy ki tud kaszálni. Vajon mi­lyen esélyei lettek volna az egykori lányoknál annak a kiskatonának, akt a minap a pöstyéni repülőtér kifutó­pályája mellett viaskodott a kaszával, amely sehogy sem akart neki engedelmesked­ni? Mosolyt fakasztott, a- hogy erőlködött, mert olyan idétlenül tartotta a kaszát, hogy az elsiklott a térdig érő dús fiivön, legfeljebb a tetejét sarabolta le. Senki sem kívánhatja, hogy minden fiú tanuljon meg kaszálni, bár senkinek sem válna szégyenére. Mind­ez csak azért jutott eszem­be, mert beérett az évelő takarmány meg a réti fű. Míg az előbbi betakarítását már teljesen gépesítették, addig a Szlovákiában talál­ható mintegy 850 ezer hek­tár rét és legelő Igen je­lentős része olyan helyen van, hogy a gépek számára hozzáférhetetlen. Nincs más választás, mint elővenni a régi jó kaszát, és nekigyür- kőzni. És ilyenkor kiderül, hogy a jő kaszásnak ma is nagy a becsülete, Köztudomású — a párt központi bizottságának do­kumentumai is hangsúlyoz­zák —, hogy szálastakar­mányból képtelenek vagyunk fedezni a szükségletet, és nagy mennyiségben hozzuk be méregdrágán külföldről. Ugyanakkor a meredek lej­tőkön, az árokpartokon és a városok belterületein sok vész kárba, pedig csak le kellene kaszálni, be kellene gyűjteni. Azt is mondhatná valaki, mi közöm hozzá, ez a me­zőgazdászok dolga. De ha úgy áll a kérdés, hogy mi­lyen lesz a húsellátás, akkor egyszeriben mindenki érde­keltté válik. Különben is, a minap tartották meg a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának 11. ülését, amelyen többször is elhangzott, hogy senki sem lehet nálunk a dolgok ala­kulásának passzív szemlé­lője. Szervezetünk erejét, be­folyását a fiatalok tettre- készségében mérhetjük le. Abban, hogyan viszonyulnak a társadalmi feladatokhoz. Apró hétköznapi munká­ból készül a nagy mü, szo­cialista társadalmunk. Töb­bek között ilyen nem Is je­lentéktelen munkából, mint a takarmányellátás. Itt te­hát a lehetőség, hogy ismét bizonyítsuk tettrekészsé- günket. Ezúttal kaszával, villával, gereblyével. Főleg ha azt akarjuk, hogy légénynek tekintsenek min­ket. PALAGYI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents