Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-03 / 23. szám
Az északi sarkkörön túli Finnország, vagyis Lapii — a finn Lappföld — bármilyen furcsán hangzik, a sarkkörön innen kezdődik: Rovantemiben, Lappföld „fővárosában“. Azt mondják, hogy valamikor magán a településen, Rovaniemin keresztül vezetett az északi sarkkör láthatatlan vonala, de a csillagok állása szerint végzett pontosabb meghatározás eredményeként később ki kellett „helyezni“ a városból. Ám ma is úgy reklámozzák ezt a 30 ezer lakosú megyeszékhelyét, hogy város a sarkkörön. Pedig az a vonal, amelyet az tdegenforgalmi hivatal a turisták számára különböző táblákkal nagyon is láthatóvá varázsolt,' Rovaniemitöl kilenc kilométerrel északabbra vezet. Egy turista- adoma szerint a taxisofőrök ötlete volt az „áthelyezés“, hiszen így a sarkkörre kiváncsi turistáknak taxiba kell ülniük, hogy kiruccanjanak a ma már vendéglővel, ajándékbolttal, turistaszállással ellátott Napapilrt- hez, vagyis a sarkkörhöz... Ez pedig nem rossz üzlet a rovanlemi taxisoknak. Kovanlemi a kaamos napjaiban Rovanlemi egyébként a Lappföld kapuja és „fővárosa“ is egyben. Tizenkilenc évvel ezelőtt, amikora Helslnkthől érkező vonatból kiléptem az állomásra, mindenfelé fából épült és fehérre festett házak között vezetett az utam. A työváen- talo es munkáskultúrház — volt az egyik legnagyobb é- pület a városkában. Olykor feltűnt egy-egy kékruhás lapp férfi rénszarvas vontatta szánjával. Akár a pionírok földjén is képzelhettem volna magam. A rovanie- miek akkor >— másfél évtizeddel a háború után f— még a város újjáépítésével voltak elfoglalva, amelyet 1944-ben a németek bosszúból földig égettek. Rovanlemi akkor a sok lóval és rénszarvassal egy vadnyugati amerikai település képét mutatta. Most, 1980-ban alig Ismerni rá. Igazi város lett, széles utakkal, magas épületekkel, s olyan színházzal és koncerthallal, amelyet bármelyik más európai város örökbe fogadna. Városi buszjáratok, áruházak, fél tucat szálloda, futballmérkőzéseknek otthont adó hatalmas sportcsarnok *-< ez is Rovanlemi. Kísérőm, Seija Hurri fél órányi pihenést sem hagyott számomra, hajnaltól éjfélig minden percet arra használt, hogy megismertessen Lappföld kapujának mai arcával, Férjével még éjfélkor is az utcára tessékelt, hogy csodáljam a felhőket az éjszakai sötétségben hófehéren világító északi fényben, ha már a kaamos, a sarki éjszaka hónapjaiban járom a Lappföldet és nem júniusban, amikor a napfény négy hétig éjjel sem tűnik el ezen a vidéken... Első rovaniemi estémen a Lapin Kansa szerkesztőségébe invitáltak. A lappföldi újság négyszínű ofszetnyomással naponta 35 ezer példányban jelenik meg. s ez nem kis szám, ha tudjuk, hogy Lappföldön mindössze 200 ezren élnek. A legtöbb itteni családhoz eljut reggelente a főként hirdetésekből élő újság. Juhani Nur- melának, a Lapin Kansa fő- szerkesztőjének csak este, a Polar-szálló fehér asztalánál, rénszarvaspörkölt mellett jutott rá ideje, hogy beszámoljon arról, miért volt o- lyan zsúfolt azon a napon szerkesztőségi programja. Tanárokat hívtak a szerkesztőségbe, konferenciát rendeztek az újságolvasásról, mert az újságolvasás, a tömegtájékoztató eszközökkel való ismerkedés szerepel a finn iskolák tantervében. Nemcsak arról beszélgettek, hogyan kell kiigazodni a hírek, a sokféle információ között, hanem az úlság nyelvezetéről js vitatkoztak. Az ilyen konferenciákra évente egyszer „miniújságot“ készítenek, amelyet azután a diákok között terjesztenek. Ez is egyfajta olvasó- és előfizető-toborzás a fiatalok között, s ugyanakkor biztatás is, hogy írják meg észrevételeiket, érdekes híreiket az újságnak! Lappföldön, Finnország legritkábban lakott részében erre különösen szükség van, hiszen az újságnak nincsenek tudósítói a néhányszáz lakosú falvakban meg a szétszórt, tanyaszerü településeken. Pedig Lappiban is van esemény elegendő, s hogy a hírek eljutnak a szerkesztőséghez, azt sokszor éppen a tollat ragadó vagy telefonáló, a Lapin Kansát tárcsázó olvasóknak köszönhető. Ezt magunk is tapasztalhattuk, amikor éjszaka a jeges országúton nem éppen a legkellemesebb találkozás részeset voltunk: elütöttünk gépkocsinkkal egy rénszarvast, és beforpedtünk és gyökeret eresztettünk. A svédek nem merészkedtek túl a termékeny partvidéken, a mocsarak visszarettentették őket. Mi azonban éppen ezt a vidéket keressük és szeretjük, a tavak, a mocsarak, a sötét erdők és a csend világát... Mi finnek csak a sisuval tudjuk leküzdeni a zord sarkköri Időjárást, az országon végigsöprő háborúkat, ez segített bennünket abban is, hogy a sok évszázados idegen uralom alatt Is megőrizzük nyelvünket, nemzeti létünket. Hányán és hányán érkeztek a sarkkörön túlra az elmúlt fél évszázadban, hogy szerencsét próbáljanak, és otthont, családot alapítsanak. Először sátrat vertek maguknak, azután faházat SEBES TIBOR FINNORSZÁGI JEGYZETE világjárók A SARKKÖRÖN TÚL dúltunk a hóval teli árokba. Néhány óra múlva valamennyi lappföldi magyar tudott az arrafelé gyakori karambolról... Akadnak ugyanis magyarok jó néhányan, akik ezen a kietlen, köves-mocsaras, a nyolchónapos téli időszakban vastag hötakarö alá bújt Lappföldön telepedtek meg. Pándy Pál f—i finn nevén Paavo Pándy >— még a 30-as évek elején telepedett meg a magas északon, az Inari- -tó egyik kis szigetén. Ásóval törte fel a sziklás földet és a kopár tájon még paradicsomot is termesztett magának. Az Idős Pándy fél évszázad alatt a lappok kiváló Ismerője lett. Európa több egyetemén « többek között a prágai Károly E- gyetemen Is ■— tartott előadást a lappok szokásairól, életmódjáról, nyaranként pedig néhány néprajzi érdeklődésű turistacsoporttal is- merkedtetl meg a néhány e- zer finnországi lapp életét. Mi az a sisu? A lappföldi élethez kemény akarat és kitartás kell, vagyis sisu. Hogy mi az a sisu? Először egy hatalmas teherautó hűtőjén olvastam ezt a szót. Finn barátaim nem tudták magyarra fordítani, csak azt mondogatták, hogy ez a sző magába sűríti a finn ember, különösen a lappföldi vidéken új otthont alapító finnek fő jellemvonásait: kitartó, vasakaratú, makacs, rendíthetetlen, bátor, meg nem alkuvó... De ezek a szavak még mindig szegényesek ahhoz, hogy megértsük a sisu valódi jelentését. Rovaniemitöl csaknem 300 kilométerrel északabbra, a százezer lakosú Ivalőban egy lappföldi gépkocsivezető, Voitto Kalliokoski közelebb vitt a sisu megértéséhez. Szávait jól megjegyeztem: — Nem véletlen — mondta —, hogy ezen az istentelen sarkköri vidékep, ahol nyáron . a moszkitők uralkodnak, télen a kibírhatatlan hideg az űr, s. hófúvások zárják el egymástól gyakran hetekig, hőnapokig a tundrán egyedül élő családokat, mi finnek megteleépítettek szaunával és lakóhelyiséggel, amelyben áttelelhettek. Halat, legtöbbször szárított halat ettek egész télen át a hó fogságában, és porrá tört fakérget kevertek fogyó lisztjükhöz... Derékig begázolva a sekély vizű folyókba irányították a papírgyáraknak meg a fa- feldolgozóknak szánt fatörzseket ... Ivalo, Inart, Utajo- ki, Kittilä i—< mind olyan település, ahol egykor egyetlen makacs ember sátrat vert, kunyhót ácsolt magának, s nem hátrált meg. A slsura ma Is szükség van, de hol van már az az idő, amikor a Lapin Llnjat autóbuszán <— tizenkilenc esztendeje ennek — impregnált zacskót osztottak az u- tasoknak, mert a hepehupás tunturlkon, dombokon ét vezető makadámos úton sokan kaptak tengeribetegséget. Most aszfaltos utak vezetnek északra, s már a rovaniemi repülőtér füvét sem rénszarvasokkal legeltetik le. A gépek olyan sűrűn szállnak fel és le Rovanie- miben, hogy a kóborló rénszarvasokat drótkerítéssel kell távoltartani a kifutópályától. Rénszarvassült lakkával Lappokkal is ritkán találkozhatunk a hosszú téli hónapokban, legalábbis jellegzetes kék öltözetet és a négy széljárást jelölő sapkát viselő lappokkal. Nem Is rénszarvasszánnal közlekednek a városokban, hanem a jómódúak és a fiatalabbak motoros szánnal. Az idősebbeket nehéz megtalálni az utaktól és településektől távoli házaikban, mert a hő elzárja őket a világtól. Faházukban a téli nyugalmat és a csendet élvezik, bár a rádió és a televízió már ezekben az eldugott lapp otthonokban sem ritkaság^.. Rénszarvasaik szabadon kóborolnak a lappföldi tundrán, kikaparják maguknak az élelmet a hő alól, hosszú vándorutat tesznek meg, s a negyedmilliónyi rénszarvasállományt tavasz- szal, hóolvadás előtt fogják be a karámokba. A bőrükbe vágott vagy égetett jelzésekből minden gazda megtalálja a maga állatát, persze előfordul, hogy száz kilométerekről kell gépkocsival hazafuvaroznia rénszarvasát vagy a helyszínen eladnia az állatot. Húsát, prémjét, agancsát, s szinte minden porcikáját felhasználják. Tavasszal, májusban a legjobb és a legolcsóbb a rénszarvashús. A finnek gyakran fél állatot vesznek egyszerre, s otthon, a hűtőszekrényben tárolják. A füstölt vagy szárított rénszarvashús <—í ahogyan a lappok régen konzerválták maguknak *-< ma már nem népszerű, mert olyan kemény, hogy senki sem vállalkozik megrágására. Jomppannenéknél rénszarvasebédre Invitálták, Az 1- valől lapp rénszarvastenyésztő felesége, Helvl az asztalon bemutatta a legnépszerűbb lappföldi ételeket. A gerendákból ácsolt, ám belül prémekkel szigetelt tágas szobában tálalta felHel- vi az ebédet. Orrunkat a tepsiben sült rénszarvashús illata csiklandozta, Előbb a- zonban mindannyian vajban sült pisztrángot vettünk tányérunkba. Hozzá vajat, sajtot, áfonyalekvárt, héjában főtt krumplit és lakkát. A lakka különleges mocsári szeder. Északon, ivalo környékén hlllának nevezik. Nyáron fáradságos munkával szedik a tüskés bokrokról sárgás-piros szedret a medvék Is nagyon kedvelik *—i, és öblös üvegekben tárolják, erjesztik. Főzni sem kell, s egy kis cukorral kellemes savanyúságként fogyasztják. A rénszarvassülthöz meg az elmaradhatatlan rénpör- kőlthöz Is vettem a lakkéból. A Jomppannenék kéménye mellett szárított >— és némileg megfüstölt f—i rén- hűsből már csak az illendőség kedvéért vágtam egy darabot. Borzasztóan nehéz vele megbirkőznll Egyszer úgy mentettem meg a helyzetet, hogy egy darabot a zsebembe csúsztattam belőle. Vendéglátóim örültek, hogy nekem ízlett a szárított rénhús. Az étlap Inkább finn, mint lapp volt Erkkl Jomppan- nen házában, de hiszen Helvl nem Is titkolta, hogy a vegyes, mármint a finn-lapp konyha híve. Hideg tej és kávé Is bőven került az asztalra, no meg süteményfélék. Elsősorban karjalan pírokká, vagyis karéllai pirog rizzsel, meg olyan sütemények, amelyekből a cukrásznál Is van bőven. Jomppannennek száznál több rénszarvasa van, akárcsak tizenkilenc évvel ezelőtt, de csak kettőt tart a háznál, szánkóvontatáshoz, a többi a csordával kóborol, ki tudja, merrefelé. Két tehén kérődzik az Istállóban: tejük Itt, nagy kincs, rendszeresen visznek belőle a városba is, csak ki kell tennie délután a tejeskannát az országút menti állványra, a postaláda mellé, s egy gépkocsi elviszi, egy üres kannát pedig odatesz helyébe. Télen a családnak úgyszólván ez az egyetlen pénzforrása, mert Jomppan- nen a magas hő beállta u- tán nem Jár a városba á- csolnt, hiszen az építkezések Ilyenkor szinte teljesen szünetelnek. Néha kisebb lapp konyhafelszereléseket farag otthon egy szövetkezetnek, amely a turistáknak adja el jő pénzért a faedényeket, székeket, rokkákat, bölcsőket. Az elmúlt két évtizedben alig változott valamit Jomppannenék élete, maradt a kantele Is, a pengetős hangszer, amelynek húrjait búcsúzáskor Erkkl Jomppan- nen Is megszólaltatta. EMBERI JOGOK AMERIKAI Nagy telhfiborodást keltett aa egész világon az Egyesült Államok rendőrségének ét katonai alakulatainak a kegyetlen megtorlása miami tüntető néger lakosságával szemben. Az amerikai rendőrség brutalitása Ismételten megerősítette a fajüldözés, az erőszak és a jogfosztottság napjainkban ts létező valóság az Egyesült Államokban. Ezek a tények rávilágítanak az amerikai adminisztráció képmutatására, amely mái államokat kíván megtanítani az emberi jogok tiszteletben tartására. Az amerikai négerek jogainak tiszteletben tartása érdekíben a Prágában székelő Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség Is felemelte szavát. A Szakszervezett Világszövetség a világ általa képviselt ISO milllő dolgozójának a nevében teljes, szolidaritását nyilvánítja az amerikai fekete lakosság, a faji megkülünbüztetés áldozatai iránt. Követelt, hogy az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó bizottsága indftson szigorú vizsgálatot a történtek ügyében és büntessék meg a jogtiprás bűnöseit. A KÍNAI STRATÉGIA NEM VÁLTOZOTT Hna Kno-feng tokiéi és Keng Pisa kínai miniszterelnökhelyet- tes és hadügyminiszter washingtoni űtja arról tanúskodnak, hogy a kínai külpolitika koncentrált támadást Indított az enyhülés ellen. A pekingi vezetők az utóbbi időben arra törekszenek, hogy „valamilyen széles nemzetközi egységfrontot“, vagyis Jlyan szövetséget hozzanak tétre, amely a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel szemben állá bármilyen erőt képes tömöríteni. Egy Ilyen tömb létrehozásához Kina a nemzetközi feszültség kiéleződését kedvező tényezőnek tekinti. Szovjet- ellenességével tüntetve a kínai vezetés arra számit, hogy az Egyesült Államok és a többi kapitalista állam szemében felértékelődik. Kína az Egyesült Államokhoz hasonló tevékenységet űz Afganisztánban, és hangsúlyozott sajnálkozásáról biztosította Washingtont, Irán ellen végrehajtott provokációs katonai akciójának kudarca után. Peking fenntartás nélkül támogat minden olyan tevékenységet, amely a nemzetközi feszültség kiélezését szolgálja. VERES MEGTORLÁSOK DEL-KOREÄBAN A dél-koreai hadseregnek nagyobb tank és páncélozott járművei segítségével sikerült elfojtani azt a felkelést, amelyet többségében diákok kezdeményeztek a szöuli rendszer ellen. Becslések szerint a harcokban 400—S00 ember vesztette életét. A felkelők a rendkívüli állapot megszüntetését, a katonai diktatúra eltörlését és demokratikus reformokat követelnek. KÖZEL-KELETEN FESZÜLT A HELYZET Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára moszkvai sajtóértekezletén részletesen a- lemezte a közel-keleti helyzetet.. Elmondotta, ismét bebizonyosodott, hogy a Camp Da- vid-i alku keretében kezdeményezett, a palesztfnal nép fin: önkormányzatáról kezdett tárgyalások semmilyen eredményt nem hoztak. Ezzel Is bebizonyosodott, hogy az USA bábáskodása segítségével megkezdett tzraelt-egyiptoml alkudozás nem vezethet célhoz. Minden jel arra mutat, hogy égy, ahogy sűrűsödnek a felhők a válságba jutott Begin- -kabinett telett, Izrael fokozza az arab nép elleni kirohanásait. I t
