Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-27 / 22. szám

AMIT A SZÁZADIK SZEREP HOZOTT PILLANATFELVÉTEL FAZEKAS IMRE ÉRDEMES MŰVÉSZRŐL Ha egyéb alkalom nem kínálkozna, már az Is elegen­dő lenne a pillanatfelvételhez Fazekas Imréről, a MA­TESZ színművészéről, hogy pályafutása alatt kereken száz figurát alakított. Igen, a színháznak olyan vete­ránját ünnepeljük személyében, akinek egész eddigi é- letútját, művészetét kell végigkísérni, erre figyelmeztet bennünket Fazekas Imre magas kitüntetése. A művész a májusi ünnepek alkalmával átvehette Bratislavában Miroslav Válektől, az SZSZK kulturálisügyi miniszte­rétől, pártunk és államunk magas rangú képviselőinek, valamint közéleti személyiségeknek a jelenlétében az érdemes művész kitüntetést. Ami e mögött az elismerés mögött áll, csaknem egy emberöltő munkája. Fazekas Imre a MATESZ megalapí­tásától, annak második évadától tagja a társulatnak. Abban az időben együtt felvételizett többek között Kon- rád Józseffel (a színház másik érdemes művészével), Siposs Jenővel és Lőrincz Margittal. Az epizódszerepeket követő első jelentős alakítása a Sevillai borbélyban volt, ahol Bartolót személyesítette meg. Ezt követték az olyan emlékezetes szerepek, mint Brazovlcs az Aranyemberben, a kancellár von Walter az ármány és szerelemben, s amire már a legfiatalabb szín­házlátogatók Is emlékeznek, a közelmúlt egyik jelentős teljesítménye: Falstaff figurája. Kedveli korunk Jelleg­zetes hőseit, amilyen SolovlS egyik alakja, Zarudnl] Is volt a Szivárványban. Az Is a színész sorsa, hogy sokszor nem az óhajtott szerepet osztják rá, viszont az Is Igaz, hogy hálásabb az epizódszerep, mint mondjuk egy kevésbé testre sza­bott főszerep. Ez Ideig még be nem teljesült vágyai kö­zé tartozik eljátszani többek között Svejket, a Revi­zorból a polgármestert és Shakespeare Vlzkeresztjéból Böffencs Tóbiást. A színház küldetéséről így vall: •—t Követni pártunk kultúrpolitikáját, s annak szelle­mében részesíteni a közönséget művészi élményben. Ezért a célért kell hogy dolgozzon színész, rendező egy­aránt. Fel kell fedni az emberben rejlő rosszat is, ne csupán a jót, a tetszetőst mutogassuk. Ezt még pályafutása kezdetén tanulta, de ehhez tart­ja magát napjainkig is. Fazekas Imre tavaly érte el a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is töretlen lendülettel játszik, dolgozik. De­cemberben lesz tíz éve, hogy a színház pártalapszerve- zetének elnöke, de azt megelőzően is betöltött különfé­le pártfunkciókat. A színház egyik oszlopos tagjaként, ugyanazt a véle­ményt vallja, mint kollégái és a közönség: a színház életének legfontosabb eseménye lesz az új MATESZ- -székház átadása, amely technikai felszereltségét és méreteit tekintve is alkalmas lesz eleget tenni a mo­dern színház követelményeinek. Ezt pedig a MATESZ sok éves hányattatása és az egyre növekvő igények te­szik természetszerű követelménnyé. A színháznak egyéb­ként nagy jövőt jósol, elvárja a fiataloktól {de a fel­nőtteket sem tekinti kivételnek), hogy ne hagyják a tv és a mozi által befolyásolni magukat, mert a kép­ernyő és a mozivászon sohasem nyújtja azt, amit a színpad. Egy színielőadás ünnepélyessége, közvetlen ha­tása egészen más élmény, olyan, amilyent egyetlen em­bernek sem szabadna nélkülözni... Állami kitüntetésben már két ízben részesült Faze­kas Imre, most az érdemes művészt köszöntjük szere­tettel. CÜTH JÁNOS fH 9 TURNE UTÁN - TURNE ELŐTT M ire ezek a sorok nap­világot látnak, a Szlo­vák Filharmónia ének­kara már hollandiai turné­ján van, de amikor mi fel­kerestük május közepén, épphogy csak hazaérkeztek olaszországi vendégszerep­lésükről. Emília Klímovától, a kar vezető titkárától megtudtuk, hogy már tíz éve jártak 0- laszországhan. — Tizenkilenc napot vol­tunk Itáliában, tizenöt kon­certet adtunk, és tizenhá­romezer kilométert tettünk meg. Ennyi lenne röviden számokban. Kísérőnk egy román szimfonikus zenekar volt, nem tudhatni, miért, hiszen velünk egyidőben ott tartózkodott a Szlovák Fil­harmónia szimfonikus e- gyüttese Is. Itthoni kollé­gáinkkal, mondanom sem kell, kitűnő az együttműkö­dés, jó az összhang, a ro­mán zenekart pedig még nem Ismertük, és ezt a kon­certek színvonala sínylette meg. Bár a közönség az e- gész turné során nagy meg­elégedéssel fogadta előadá­sainkat, a siker teljes volt, de nem olyan, mint amilyet ml szerettünk volna. Hiszen nekünk, akiket Európa egyik legjobb kórusának tartanak, adnunk kell a színvonalra. De a vendéglátók megelége­dését bizonyítja az is, hogy novemberre újabb meghívást kaptunk Itáliába és ígéretet arra, hogy az elkövetkező években rendszeresen szíve­sen látnak vendégül. Ami­nek természetesen ml sze­retnénk eleget tenni tá­jékoztatott még Emília Klí- raová. — Hol léptek fel, és mi­lyen volt a repertoárjuk? *— A közép-olaszországi Sulmona városkában kezd­tük kőrútunkat, s fellép­tünk többek között Cosen- zában, Tarantóban, Luccá- ban, Puccini szülővárosában és Pessaróban. Az utolsó koncertet Reggio Emíliában adtuk. Műsorunkon szere­pelt Verdi Requlemje, régi szlovák dalok és természe­tesen Beethoven IX. szimfó­niája... Bár az említett helységek kisvárosok, a kö­zönség száma sosem maradt a háromezer alatt. f-i Bizonyára rengeteg él­ménnyel tértek haza. f-> Igen, szakmailag hasz­nos volt a körút, ellenben magából az országból szin­te semmit sem láttunk. Ró­mában mindössze három ó- rát Időztünk, ; \ ennyire sű­rített volt a programunk. «*• Hollandiába sem elő­ször utaznak. i— Valóban nem, hiszen a kar már több alkalommal turnézott ott, de a mostani utunk fénypontja a holland fesztivál lesz, amely a vi­lág egyik legrangosabb ze­nei versenyének nevezhető. Ezért Is vesszük nagy meg­tiszteltetésnek, hogy minket is meghívtak, sőt, nemcsak az Ideire, hanem már a jö­vő évire is. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy rengeteg meghívással, vendégszerep­léssel halmoznak el bennün­ket, mindnek eleget tenni pedig fizikai lehetetlenség. Hiszen a fesztiválok és a fellépések mellett gyakran készítünk lemezfelvételeket is, többek között a magyar- országi Hungaroton lemez­gyár számára. A legutóbbit tavaly decemberben fejez­tük be, Donlzettl-müveket é- nekeltünk; a lemez a kö­zeljövőben jelenik meg Bu­dapesten. n Mi vár még a karra eb­ben az évben? <-* Hollandia után az auszt­riai Vlllachba megyünk vendégszerepelni a Karintlal Nyár elnevezésű fesztiválra, majd egy hónap szünet u- tán Ismét itthon, a Bratis­lava! Zenei Heteken szeret­nénk bizonyítani. Mint em­lítettem, sűrített a progra­munk, de a kilencventagú kar Eubomír Mátl karnagy; gyal az élen örömmel ős nagy-nagy lelkesedéssel dol­gozik. A kivívott rang most már kötelez bennünket —cser. SZÓRAKOZNI, MŰVELŐDNI Szedlák Miklós, a bolyi (Bol) művelődési ház Igazgatója na­gyon fiatal, de a falu kultu­rális életében végzett munkája máris Jelentős. Amikor Janu­árban átadták rendeltetésének az új művelődési házat, keres­ve sem találhattak volna al­kalmasabb személyt a vezetői posztra. Szedlák Miklós az If­júsági szervezet neveltje, ott tudatosította, milyen jelentő­sége van a közösségi, szerve­zeti munkának az egyén és a társadalom szempontjából. Az ezerlakosű kelet-szlová­kiai községben Igénylik a kul­túrát. Ezért szorgalmazták a művelődési otthon létesítését is. Mindig azzal érveltek, hogy szívesen megnézik fik a mű­sorokat, bármilyen helyiség­ben, de azért egy példás köz­ség elmet viselő falu megér­demelne önálló kultúrházat. Olyat, ahová nemcsak a szint- előadásokra, műsoros estekre járnának el, hanem ahol Iga­zán összetartanák a tömeg­szervezetek kultúrcsoportjalt, ahová tájékozódásra is betér­hetnének. — Az új művelődési házzal új alapokra helyeztük közsé­günkben a kulturális életet Is. A szórakozás, kikapcsolódás sok formáját teremtettük meg és további lehetőségeket kere­sünk. Idösebbek-flatalok sokan jönnek utánam, elmondják, ml lenne jó, mit kellene szervez­ni. Egy-egy rendezvény után megszólítanak, gratulálnak, de azt is' megemlítik, hogy más­hol ezt másként szervezik, pró­báljuk meg ml Is. Ezekből a véleményekből látom, hogy senkinek sem közömbös a mű­velődés ügye nálunk. Nagy- -nagy ösztönzés munkámban a lakosság igénye, az, ha tapasz­talom, hogy nem volt hiábava­ló az igyekezetem — mondta Szedlák Miklós. Nagy segítségére vannak munkájában a művelődési ott­hon tanácsának tagjai. A pe­dagógusok, a helyi alapiskola tanítóinak támogatása pádig szinte felmérhetetlen. A sza- valók, prózamondók egyetlen évforduló ünnepségről sem hiányoznak. A Szaniszló Fe- rencné vezette irodalmi szín­pad pedig Igényes műsoraival, újszerű előadásaival a politi­kai, társadalmi rendezvények színvonalát emeli. A segítség kölcsönös, mert a személyazonossági igazolvá­nyok átadásakor olyan megha­tó ünnepséget szervezek, amely maradandó élmény lesz min­den kilencedikes életében. — Nagyon nagy álmuk tel­jesült a tömegszervezetek tag­jainak az új művelődési ház átadásával. Az énekkarok, tánccsoportok, népi együtte­sek megfelelő helyen gyako­rolhatnak, készülhetnek műso­raikra, s előadásaik, fellépé­seik Is megfelelő környezet­ben valósulnak meg. A nőszö­vetség helyi szervezetének é- nekkara, amelyet Gerl Frigyes- né tanítónő irányit, most már merészebb terveket szőhet, jó­val többet gyakorolhatnak, és a járási rendezvényeken, ma­gasabb szintű versenyeken is felléphetnek. Ugyanígy a vö­röskereszt és a CSEMADOK he­lyi szervezetének kultúrcso- portja — nyilatkozta a műve­lődési otthon vezetője. Szólni kell arról is, hogy hetente van itt olyan rendez­vény, amely a lakosság Isme­reteit gyarapítja. A SZISZ he­lyi szervezete tagjainak vetél­kedőket, a fiatalasszonyoknak varrótanfolyamot tartanak. S nem feledkeznek meg a szóra­kozásról sem. A Thálla Szín­pad művészei eddig háromszor látogattak el a községbe. A lakosok pedig örülnek előadá­saiknak, igénylik a színházat. Szedlák Miklós még számta­lan tervet tartogat. Tudja, nem elégedhetnek meg a kezdeti sikerrel. A jól bevált formák mellett alkalmazzák majd az újakat, az eddigieknél von­zóbbakat, érdekesebbeket Is. Szeretné meghonosítani a SZISZ-esküvőket, a házasság- kötés után itt fogadnák az új párt műsorral, köszöntenék ő- ket. A táncmulatságokhoz is műsort akar csatolni. Ismeret- terjesztő előadásokat, Író-ol­vasó találkozókat, vitadélutá­nokat tervez, s bizonyára meg is valósítja őket. Estébe hajlik a délután, a- mikor elbúcsúzunk. A bejára­ti ajtónál egy csoport fiatal­lal találkozunk. Ma nincsen nagyszabású műsor, de vannak társasjátékok, újságok, folyó­iratok — szórakozni, művelőd­ni pedig mindig lehet. BENYÁK maria NÉPI TÁNCEGYÜTTESEK JÁRÁSI VERSENYE A Losonci (Luőenec) járási Nemzeti Bizottság Iskola- és kulturálisügyi szakosztálya, a Járási Népművelési Központ, a CSEMADOK járási bizottsága közösen rendezte meg Füleken (FHakovoj a gyermek- és if­júsági tánccsoportok járási versenyét és a felnőtt együtte­sek bemutatóját. A rendező szervek a versennyel Lenin születése 110. és hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójának adóztak tisztelettel. Az iskolák tánccsoportjai há­rom kategóriában versenyez­tek. Az első kategóriába sorol­ták az általános iskolák 1—5., a másodikba a 6—9. osztályos tanulóiból alakult tánccsopor­tokat. A harmadik kategóriá­ban a középfokú iskolák, illet­ve az Ifjúsági tánccsoportok versenyeztek. Szereplésüket Ostrlhofi Anna elnökletével öt­tagú bizottság értékelte. Kár, hogy a vártnál kisebb volt az érdeklődés, Így általában ka­tegóriánként 3—4 csoport mér­te össze tudását. Az I. kategóriában a Losonci IV. Általános Iskola két tánc­csoportja, a SlnieSko és az Iskriőka lépett fel. Harmadik­ként a málnapataki (Mállnec) iskola Plamienky tánccsoport- ja mutatta be műsorát. A zsűri mindhármat egyformán Jónak találta, ezért a táncosok ok­levelet és ajándékot kaptak. A II. kategóriában a CSEMA­DOK sldl helyi szervezetének gyermek tánccsoportja, a Lo­sonci II. Általános Iskola, a Fülekl Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola és a Díványt (Dlvln) Általános Iskola mérte össze tudását. Ebben a kate­góriában a legjobb helyezést a fűlekiek érték el Gyermekek játszanak című tánckompozi- ciójukkal. A csoport vezetője Vágó Éva tanítónő. Itt Is min­den csoport oklevelet és aján­dékot kapott. \ A III. kategóriában fellépett a Losonci Pedagógiai Iskola két tánccsoportja és a Mező- gazdasági Szakközépiskola tán­cosai. Mindhárom tánccsoport oklevelet és ajándékot vitt ha­za a versenyről. A felnőttek kategóriájában szintén három együttes neve­zett be: a KOVOSMALT üzemi klubjának Rozkvet táncegyüt­tese, a losonci Nehézipari Mű­vek Ipel folklóregyüttese és a CSEMADOK fülekpüspöki Pa­lóc táncegyüttese. Ez utóbbi műsorát Takács János koreo­gráfus állította össze. Az elő­ző kategóriák táncosaihoz ha­sonlóan ők Is oklevelet és ajándékot kaptak, jóllehet a zsűri úgy vélekedett, hogy a Palóc táncegyüttes készült fel technikailag a legjobban a ver­senyre. CSÁK ISTVÁN kiváló népművelő RENDHAGYÓ BEMUTATÓ Azok, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a hazai ma­gyar kisszlnpadl mozgalmunk eseményeit, tudják, hogy a CSEMADOK Ipolysági (Sahy) szervezetének József Attila Iro­dalmi Színpadát a helyi magyar tannyelvű gimnázium diák­jai alkotják. Azt sem kell különösebben hangsúlyozni, hogy ez a nagy múltú Irodalmi színpad Vas Ottó tanár vezetésé­vel, a legjobb kisszínpadok közé tartozik. Mint minden évben, idén is nagy érdeklődés kísérte a diákszínpad bemutatóját, amelyre a városháza színházter­mében került sor. Vas Ottó Nem vagyok egészen magamé címmel az Ismert magyarországi költőnő, Szécsi Margit ver­seiből készített összeállítást. A gondosan kidolgozott előadás méltán váltotta ki a közönség vastapsát. A bemutató első részében a szomszédos nagykürtöst (Vei. KrtläJ járás legjoBb felnőtt vers- és prózamondói is fellép tek az ipolysági közönség előtt. Elményszámha ment Kotorá- né Bélák Rózsának, a József Attila Irodalmi Színpad egykori tagjának, Molnár Juditnak, a színpad jelenlegi tagjának, Be- * Iák Katalinnak és Szabó Annának a szereplése. bodzsar gyula

Next

/
Thumbnails
Contents