Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-20 / 21. szám
4 gjiífiág Túléli az emberiség a második évezredet? Az utóbbi Időben mind gyakrabban merül fel ez a kérdés. Egyre-másra szaporodnak világviszonylatban az olyan szervezetek, Intézetek, amelyek a környezet védelmével és kutatásával foglalkoznak. Életkörülményeink, környezetünk, a természet nagyon megváltozott, és állíthatjuk, hogy az ember változtatta meg tudatos vagy tudatalatti cselekedeteinek sorozatával. A szkeptikusok azt állítják, hogy az emberiség a vesztébe rohan, önmagát pusztítja el. Ennek ellenére ma már tudjuk, hogy ez nem következhet be, ha..» Ha a gondolkodó ember még Időben megállítja azt a folyamatot, amelyet a biológiai egyensúly felborulásának nevezünk. Ha olyan Intézkedéseket léptet életbe, amelyek megakadályozzák a természet és a környezet közvetlen szennyezését. A tudományos-műszaki forradalom korában élünk. A tudományok nagy felfedezéseit szinte robbanásszerűen követte az egyes ipari ágazatok fejlődése. Az egész világon gombamód szaporodtak az olyan ipari üzemek, amelyek a levegőt, a főid felszínét, a folyók, tavak, tengerek vizét és a mélyen levő talajvizet egyaránt szeny- nyezték. A nagy gyárak a levegőt nemcsak korommal, porral, hanem mérgező gázokkal is szennyezik. Ma már kötelező a nagyteljesítményű szűrők felszerelése, és remélhetőleg a közeljövőben a minimumra csökken a levegő szennyezése. Bonyolultabb feladat a talajvíz, a folyók, tavak és tengerek szennyezésének megakadályozása. Ma még sok olyan tizem létezik — hazánkban is —, amely inkább ' megfizeti a környezetszennyezésért kiszabott büntetést, mintsem nagyteljesítményű szűrőállomásokat létesítsen, örvendetes, hogy javul a helyzet ezen a téren is, de a folyóvizeink Jelenlegi állapota arra enged követkéz tetni, hogy még sok a tennivalónk. A mezőgazdaság fejlesztése maga után vonta különböző vegyeszerek széleskörű alkalmazását a növény- termesztésben. Például a klórozott szénhidrogéneket [DDT, HCH) a közelmúltig használták. Vitathatatlan hogy ezek a vegyszerek sok százezer és millió ember élelmét védték meg a kártevőkkel szemben, segítettek számos járványt megfékezni, de nagyon rossz mellékhatásuk is volt. Az ilyen típusú vegyületek ugyanis nehezen bomlanak el a természetben, és ami még rosz- szabb, hogy a természetben létező tápláléklánc során beépülnek és koncentrálódnak, kumulálódnak (felhalmozódnak) az élő szervezetek szöveteiben, főleg a magasabbrendű élőlények, köztük az ember zírszőve teiben. (Emiatt az Amerikai Egyesült Államok egyes vidékein egy időben megtiltották az anyáknak gyermekeik szoptatását, mert a klórozott szénhidrogénszármazékok koncentrációja (töménysége) olyan nagy volt az anyatejben, hogy veszélyeztette a csecsemők egészséges fejlődését.) Hazánkban ma már az Ilyen típusú vegyszerek, növényvédőszerek használata tilos. A vegyipar olyan vegyieteket gyárt, amelyek gyorsan és maradék (rezi- duumok) nélkül bomlanak el. A kutatók olyan vegyieteket keresnek, amelyek az egyes növényi betegségekre és kártevőkre fajspecifikusan hatnak, tehát csak az adott kórokozót vagy kártevőt pusztítják el. Ezzel természetesen Igyekeznek megkímélni a többi, mezőgazdaság szempontjából hasznos vagy közömbös élőlényeket. Ma már sok ilyen vegyületet ismerünk és számuk egyre nő. Az utóbbi években előtérbe került az ún. integrált növényvédelem, amely a vegyszereken kívül felhasználja a növényvédelemre a kórokozók és kártevők természetes ellenségeit, továbbá a sugárzásbiológiai kutatás eredményeit (pl. a kártevő rovarok hímegyedei- nek sterilizálása — meddővé tétele — radioaktív sugárzással). A rovarok fiziológiájának (élettanának) kutatásában elért eredményeket is felhasználják. Sikerült néhány káros rovarfaj nőstényeinek csalogató szaganyagát (feromont) elkülöníteni és mesterséges úton előállítani. Az ilyen ingeranyag több kilométer távolságból egy helyre vonzza a hímeket, amelyeket aztán rovarcsapda vagy rovarölő szer segítségével elpusztítanak Az ilyen szaganyagok szintén csak az adott fajra jellemzőek (fajspeciafikusak), így a többi — hasznos vagy közömbös — rovarfajt nem éri károsodás. A hímek elpusztításának közvetlen következménye a káros rovar- populáció méretének, számának csökkenése, és ezáltal megszüntethető a kártételük is. Sikeresen használták fel továbbá az egyes rovarok növekedési hormonjait. Ezek a hormonok szabályozzák a rovarok fejlődését és átalakulását lárvából bábbá és bábból felnőtt egyeddé. A mesterségesen adagolt nagyobb mennyiségű hormon (amit sikerült elkülöníteni és mesterséges úton előállítani) nem engedi a lárvát bábbá átalakulni, a lárva növekedik, de nem alakul át és végül elpusztul. A Csallóközben még fokozottabban kell ügyelnünk a környezetvédelemre. A két Duna között a vastag kavics- réteg nagy mennyiségű, Ivóvíz minőségű vizet rejt magában. A jövőben nemcsak az Itt lakókat fogják ellátni csallóközi ivóvízzel. Ezért fontos az aránylag szigorúnak látszó előírásokat megtartani. E feladat nagy része a mezőgazdasági és ipari üzemekre hárul. Mindnyájunk kötelessége, hogy figyelmeztessük embertársainkat, ne szennyezzék környezetünket. SZAMÄK mihalt Juhász Karcsi ebéd után betér a szűkös kocsmába, rendé egy korsó sört, hozzá rumot, majd mindkettőt • kezébe* tartva megáll a kártyázok asztala mellett. Áll, kortyolgat néha-néha közbeszól; kibiceUEz a vasárnap; délutáni szóra kozása. - • • . , .. ; — Jobb, mint otthon ölbe tett kézzel ülni — mondja — dt rosszabb, mint egy kellemes klubban szórakozni, táncolni zenét hallgatni. Csakhogy maiunk a kocsma a kultúra egye dűli otthona ... No, most a zöld ászt kellett volna! ... :Me giszol valamit? ... VASÁRNAP DÉLUTÁN □ Róza néni a düledező léckerítésnek támaszkodva ravaszul magához int. Foga már nincs, a mosolya félelmetes, csak szemének huncut-kedves ragyogása miatt lépek hozzá: tudom, beszélgetni szeretne. — Láttad? Értetlenül nézek rá, nem értem, mit kellett volna látnom, nem történt semmi érdekes. — Hát nem láttad? 1 Azi a motort, ami most futott el itt az úton. A Laci meg a Zsóka ült rajta. Én már kint állok vagy Jó két órája, akkor mentek lefelé. És mit gondolsz, hová mentek? Ne nézz már úgy, mint aki semmit se érti Hát a faluvégi akácosbal — Olyan pillantásokkal körítve mondja, hogy kénytelen vagyok megérteni. — És mit gondolsz, mit csinálnak ott ennyi ideig? Légy nyugodt, nem 1- bolyát szednek, ilyenkor már nincs is ibolya. Amióta Jobb az idő, minden vasárnap délután mennek-Jönnek, Jó két óráig szoktak maradni. Nem lehet tovább, kell a hely másnak Is. Félreesik az úttól, nem háborgatja ott ő- ket senki. Istenem, Szodoma és Gomora .. .1 No látod. most meg a Péter meg az Ica megy... És még egy párocska hátravan... Kedvem lenne rápirítani erre a fogatlan, kora nincs vénasszonyra, hogy az akácos már az ö leánykorában Is létezett, de Illetlennek tartom a tréfát, meg egyébként Is, ártatlan beszéd az övé, neki Is kell szórakozni valamivel. Jobb szórakozás híján lesi a turbékoln! igyekvő fiatalokat. Mielőtt elbúcsúzunk, megnyugtat: ne féljek, ő tud titkot tartani, nem árulja el senkinek, még drukkol is a fiataloknak, nehogy valamelyik lány apja vagy anyja rajtuk üssön. Pogácsát vesz elő kötény zsebéből, ínyével morzsolja szét a puha tésztát, és le nem veszi szemét az útról: nem akar semmiről sem le maradni. Hogy hol, melyik faluban van ez így? Olyan mindegy. Amelyikben van faluvége, akácos, tisztás, búvóhely. És hol nincs? Kati, Laci, Péter, Éva a tutballpálya szögletén így panaszkodik: — Atkozott dolog faluhelyen a vasárnap délután. Az ember felnőtt, húszéves már elmúlt, és ha kettesben a- kar maradni a barátnőjével, menyasszonyával, akkor lopva, az akácosban megteheti, de másutt nem. Még rágondolni Is rossz egy e6Ős vasárnap délutánra vagy a té li napokra, mert akkor már ez a program is esett! Marad a kocsi, ha odaadják a szülök. Csakhogy már ők is tudják mire jó még a Skoda. Nehéz túljárni az eszükön. Kati, Laci, Péter, Éva befizették a meccsre a tíz koronát, de egyiküket sem érdekli a játék. Csak azért jöttek ki, mert a tömegben el lehet vegyülni. így nem olyan feltűnő, ki kivel beszélget, ácsorog, mint mondjuk az utcán, a parkban. Néha lopva megszorítják egymás kezét — s ha sikerül szürkületkor utolsónak maradni, csókot is válthatnak. Presszó nincs ahol leülhetnének elbeszélgetni. A kocsmába még asszonyok se merészkednek a férjükkel. Ha valamit akarnak a teremtés koronájától, beüzennek valamelyik legénnyel, hogy „küldd már ki Józsitl“ aztán várnak, míg Józsi megissza a sört, berejezi a káftya- vagy biliárdpartit, míg Józsinak épp kedve tartja, ha épp nincs már olyan állapotban, hogy fel sem fogja az üzenetet. Az egyik faluban láttam már asszonykát gyerekkocsival záróráig várakozni. Eszébe se jutott, hogy bemenjen, megmondja amit akar a férjének. Vár, és ez így van rendjén, ö nem lesz (Íratlan) törvénybontó. öt nem veszi szájára a falu, meri átlépte a kocsma küszöbét. Vári m A szakközépiskolás BélS éknál társaságra bukkanok, Két fiú, két lány üli körül az asztalkát. A sarokban tévé, de ők inkább az asztalon levő társasjátékkal van nak elfoglalva. Béla anyja szörpöl hoz meg a friss süteményből kóstolót. Vált ve lük néhány szót, elfogad egy cigarettát, szippant belőle néhányszor, majd azzal, hogy „szórakozzatok csak nyugodtan“, kimegy. A társaság, amikor megunja a játékot, táncra perdül. A lemezjátszóról a Bo- ney M. énekel, néhány forduló után lehuppannak, és tovább folyik a szó. Mikor elmesélem nekik Iménti élményeimet, Béla azt mondja: w— Tudod, mennyire Irigyel engem a falu többi fiatalja? Behívhatom a barátaimat, barátnőimet, megtűrik őket a szüleim, sőt, a- mint látod, anyám még meg Is kínálja őket. Mikor először kértem erre engedélyt, azt mondta, jő, mértékkel nem bánja. Inkább Ide jöjjünk, mint a faluvégén kóboroljunk, vagy kocsikáz- zunk. Tudja, úgysem köthet az asztal lábához, elvégre negyedikes lparlsta vagyok, elmúltam tizennyolc éves. A dohányzásról Is próbált lebeszélni, de mikor látta, hogy nem megy, azt mondta: „Nekem ne a padláson dugiban bagózz, ha már mindenképpen kell a cigaretta, és ne a fiókba szórd a hamut, hanem tessék itt a hamutartó, módjával dohányozhatsz előttem Is.“ Ez egyenes beszéd. Azelőtt elszívtam egy doboz Spartát, most öt-nyolc cigi a napi a- dagom. Van egyezség Is a világon, vagy nem? Béla szülei aránylag fia* talok, negyvenévesek. Any* ja óvónő, apja gépszerelő a szövetkezetben. Az apa egy kicsit szigorúbb, de a felesége őt is meggyőzte, és ma már számára is természetes, hogy társaság jön a fiához — lányok is —, hogy a fia rá-rágyújt odahaza. Néha ugratják is őt a társat a műhelyben, hogy „no, még nem lettél nagyapa?“ ö csak legyint a csacska beszédre. A Jő múltkor, a híres erénycsősz Endre bácsi pőrul járt, pedig neki volt a legnagyobb szája. A lánya még tizenhat éves sem múlt, de már gömbölyödött a ha* sa, pedig mennyire hangoztatta az öreg, hogy 6 igenis J61 neveli a lányát, pőrá* zon tartja, és nem csinál a házából „kurva-tanyát“ í.j Úgy látszik, a „bajhoz“ nem kell házi Henteregni nem csak é- gyón lehet, és ezt ugyanúgy, mint Róza néni, Endre bácsi Is nagyon jól tudta... Azóta hallgat, ö már nagyapa. Csak épp veje nincs. Kilenc óra előtt Béláék társasága szedelözködtk. Béla beszól a szüleinek, hogy hazakísérl a barátait, tíz e- lött itthon lesz. A- anyja bólint, tudja, a fia nem szokott hazudni. Nincs miért. Ez így tiszta játék. E3 Vasárnap este van. Kocsival „futok“ az ap- róbb-nagyobb falvakon keresztül. A faluvégéken a reflektorok egymás után világítanak meg összebújt, vagy kéz a kézben sétáló párokat. Vannak, akik a fényre szétrebbennek, eleresztik s szorítástól megizzadt kezüket, mások fütyülnek a lámpákra, az autókra. Egymás közelsége számukra most mindennél fontosabb. Ha az előítéletek miatt van ts bennük több-kevesebb szégyenérzet, azt a kellemes, együtt töltött percek boldogsága legyőzi. Ni csak, most meg azt látom, hogy a faluvégén a híd korlátjának dőlt pár a fényár miatt kabátgallérjával eltakarja egymás arcát, annyira összefonődva- •rejtőzködve, hogy szinte eggyé zsugorodnak. Melyik a ftű, melyik a lány, nem is lehet kivenni. Nyugi, mormolom magamban, de nekik címezve, nem láttam semmit, apátok, ismerősötök kocsija a garázsban vesztegel, titkotokat nem fedte fel senki. Nem kell félni, jövő vasárnap délután, este ts elengednek otthonról, kijöhettek sétálni, enye- legni, romantikát hajszolni, feltéve, ha jő Idő lesz. Mire hazaérek, már öreg este van. Valamelyik falu végén most csattanhat az u- tolső félve lopott csők... zolczer ianos
