Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-13 / 20. szám

Hogy ts kezdjem? Minden­kinek magánügye, kivel kői ismeretséget, kibe lesz sze­relmes, kivel flörtöl és ki­hez köti az életét. Esetek, sorsok, történetek lebegnek előttem, az egyik kedélye­sebb, a másik durvább ki­menetelű. Helénával, a húszéves sző­ke csinibabával San Mariná­ban találkoztam tavaly nyá­ron. Prágát születésű, de férjhez ment egy dúsgazdag San Marinö-l kereskedőhöz. Az égvilágon mindene meg­van, mint mondani szokás, tejben-vajban fürdik, csak a legfontosabb hiányzik: a boldogság. Lehet, hogy nem is főleg emiatt kelt útra, de most mégis ennek a hiánya gyötri a legjobban. Férje szinte rabszolgaként kezelt, egyedül nem mehet sehová, óránként, félóránként tele­fonon ellenőrzi otthon tar- tözkodik-e. Dolgozni nem mehet, még a kávéscsészé­jét sem szabad elmosnia, — mert az nem méltó egy úri hölgyhöz — a tétlenség ve­szi őt körül reggeltől estig. Megtörtént már, hogy ellen­szegült férje akaratának, de megbánta: a pofonok felnőtt korban fájnak a legjobban. Azzal búcsúzunk, hogy fel­rúg mindent, fütyül a gaz­dagságra és hazajön. Nem bírja tovább, élni akar ren­desen, akár egy kevésbé duz­zadó pénztárcával is. Kassai (KoSice) ismerő­sömtől hallom: Az északi országból főtt fiú még a Hát ezért nem félti a SZISZ-elnök a kalapját, de mint mondja, az ügy érdekében boldogan feláldozza azt. Én hiszek a Nyltrai Magasépítő Vál­lalat dunaszerdahelyt kirendeltsége építőinek. Ugyanis a hatemeletes é- pület alapjait januárban tették le, akkor, amikor a munka folyamatossá­gát a rendkívüli hideg időjárás Is a- kadályozta, és mégis véghezvitték a lehetetlent. — Itt lesz az erőmű — mutat Zde- no az út Jobboldalát övező fúrótor­nyokra. Most készítik a turbinák Bősön a SZISZ-esek az egyik mun­kásszálló alagsorában kaptak néhány helyiséget. Vlado Moravöík lelkesen ecseteli, melyik helyiség milyen célt fog szolgálni, és azt is, hogy addig még ml mindent kell elvégezniük. A berendezést Ideiglenesen egy helyi ségbe zsúfolták össze és ahogy elnéz­tem lelkesedésüket és tanúja voltam a többiek sürgetésének, azt hiszem, hogy a klubavatás napja sokáig nem várat magára. ZAcsek Erzsébet Foto: Csordás és a szerző 1. Zdeno KoJSuch, a SZISZ Üzemi szer­vezetének elnöke (középen) a SZISZ JB elnöke Hanák László (baloldalt) és az erőmű két fiatal építőjének társaságában. 2. Szünet nélkül folyik a talaj injek­ciózása csillagokat is lehozta volna imádott jónak. A lány már- -már megkapta a kivándor­lási engedélyt, amikor le­vél jött a szőke fiútól: Sory, megnősültem, többé ne várjl Egyik ismerősöm lelken­dezve ment férjhez egy afri­kai országba. Még az iri­gyel ts elismerték, szerelmi házasság. Egy év sem telt el, ismerősöm egy kreolbő- rü kisfiúval hazatért és fel- lélegzett: vége, lezárta éle­tének azt a szakaszát, a- melyre már emlékezni sem akar. • ■ A rosszktmenetelü házas­ságok mellett számos jó pél­dát is fel tudok hozni. Pél­dául Kati esetét, aki itthon járva kijelentette, hogy bár boldog, de ha újra kezdené, lehet hogy meggondolná. Legalábbis többet gondol­kodna az egészen. Edit, ba­rátnőjének írott leveleiben szüntelenül lelkesedik, de azért ilyen sorokat is talá­lok bennük: Tudod, az em­ber, akkor nem gondolt min­dent végig. Laci barátom egy nem is olyan távoli or­szágból ezt írta haza: hol van már az, az őrült szere­lem? Csak a honvágy ma­radt, és azt semmt sem pó­tolja. Lehet, hogy ezek a mon­datok akkor is elhangzaná- nak, ha a történetek szerep­lői itthon kötöttek volna há­zasságot. Lehet, de azt hi­szem mégsem így, ilyen hangnemben. Más lenne a színezetük. Es aztán egyik-másik lu­xusszállónk bárjának a ké­pe jelenik meg előttem. Csú­nyácska, penészviráglányok, szép csinibabák táncolnak körül bazárptacról öltözkö­dő olaszokat — idegeneket. A múltkor a mellettem le­vő asztalnál a lányok azt számolták, melyiküknek hány országbelivel volt már dolga, egyikük azzal dicse, kedett, hogy egyszerre hár man is megkérték a kezét. Nem a lovagok, hanem az idegenül csengő nevű or szágok között képtelen oá lasztanl. Tegnap Beával találkoz­tam az utcán. Három éve nem láttam, külföldre ment férjhez. Csak ennyit mond: — Késő a bánat, tudom, de megpróbálok új életet kezdeni. Nem lesz: könnyű, mert a környezetem tudja, hogy volt azelőtt. — Hogy is volt ...? Nyár, strand, flört, szere­lem ... Szerelem? ... Meggondolatlanság. ZOLCZER JÁNOS «WM»«*".'-’-,' MMMM „A (elszabadulásunk telt harmincöt év szempontból nem Azonban az a má, ben az Időszakban alkottunk, büszkeséggel és önbizalommal tölt al bennünket. Hazánkban olyan társadal­mai építünk fel, amelyben a dolgozó amber uralkodik és gazdálkodik. Minden tekintet­ben fejlesztjük a termelőerő­ket, tizenkétszeresére emeltük az Ipari termelést és több mint kétszeresére a mezőgaz­dasági termelést. Kifejlesztettük az. Igazi de­mokráciát, a szocialista demo­kráciát, amely széles terel nyitott a nép kezdeményezése előtt és rendszerünk erejének forrása. Teljesítettük és teljesítjük küzdelmünk értelmét — a dol­gozók életének javítását. Tár­sadalmunk mindenki számára biztosítja a munkára és az Igazságos bérezésre, a művelő­désre és a pihenésre, az egész­sége védelmére, az anyaságra és Idős korban a létbiztonság­ra való jogot. Nagyra értékeljük a munká­sok, a műszaki és vezető dol­gozók áldozatosságát, amely- lyel kiegyenlítették a tavalyi termeléskiesés okozta lemara­dást és tovább (okozzák tevé­keny Igyekezetüket. Ezért kö­szönet Illeti őket. Nagyra értékeljük a dolgo­zók új és nagyon figyelemre méltó kezdeményezését, amely a (elszabadulás harmincötö­dik évfordulója tiszteletére bontakozott ki a gyárakban, a szövetkezetekben, az építkezé­seken és más munkahelyeken. Természetesen az a fontos, hogy ezt a hatalmas erőt, fő­képpen a minőségre és a ha­tékonyságra összpontosítsuk. Ez még Brattslavában sem eléggé eredményes. Ezért an­nál nagyobbra értékeljük azo­kat a kollektívákat, amelyek orra az útra léptek. Üdvözöljük a Menpta dolgozóit, akik elér­ték, hogy gyártmányaik több mint nyolcvan százaléka első- osztályú. Üdvözöljük a Tesla dolgozóit Is, akik becsülettel Igyekeznek megtartani a jó mi­nőséget. Május elsejei üdvözletünk a Slnvnaft és a Dlmitrovka kol­lektíváinak Is szól. akik az Irányítási rendszer kísérleti bevezetése során csökkentették az önköltséget és növelték a magas színvonalú termékek arányát. Nagyra becsüljük az épltók érdemes munkáját, akik tavaly Brattslavában az új lakások és más építmények ezreit adták át. Nagyra értékeljük ezen a (éren a kelet-, a közép- és a nyugat-szlovákia! építőipari dolgozók hozzájárulását. Itt még továbbra is gondot okoz a minőség. Meggyőződésünk, hogy az építők képesek arra és Igye­keznek elérni, hogy az új la­kásokba költöző állampolgárok örömét ne rontsa az ablako­kon becsurgó víz, repedés vagy egyéb hiba, és le tudják küzdeni a lakótelepek kom­plex ellátásában mutatkozó le­maradást In.“ (Részlet a bratlslaval dolgo­zók május elsejei manifesztá- clóján elhangzott beszédéből.) 4 *Ü A SZISZ-elnök és a Vízgazdálkodé- ti Beruházó ég Epítővállalat pártel­nöke már vagy másfél órája latolgat­ják a két nevet: Lavdig vagy Bobák?-T- Lavdist nem tudja nélkülözni a főnöke... — Szerintem kell, hogy úgy ismer­je az építkezést, mint a tenyerét. *— Ez világos..., de hát ki legyen az? A követelmények percről percre nő­nek: legyen fiatal, de mindamellett rendelkezzen kellő tapasztalattal, jár­tassággal az építő berkekben. Legyen talpraesett, tudjon érvelni és ami a legfontosabb: érezzen elkötelezettsé­get az építkezés iránt. Nem funkció­ról van szó — megbízatásról. Ugyanis, mint arról már többször Is írtunk, a bősi vízlépcső fiataljai védnökséget vállaltak az építkezés gazdaságilag legsúlyosabb része, a deriváciös csatorna építése felett. E- zenkfvül az Ifjúsági Fényszóró őrjá­ratai vállalták, hogy figyelemmel kí­sérik az anyag- és gépszerkezetek szállításának időrendbeni betartását. Most, itt az építkezés egyik fabarakk­jában éppen arról folyik a vita, hogy a fiatalok közül — munkája mellett i— ki tudná vállalni a SZISZ-védnök- ség koordinálójának, irányítójának szerepét. Zdeno Koíuch, a SZISZ-elnök tu­datában van annak, hogy egy na­gyon fontos, felelős munkakör betöl­tésére keresik a megfelelő embert, aki kezeli majd az igényléseket, az építővállalatok részéről, továbbítja e- zeket a gyártők felé, ha kell eré­lyes, követelődző szavak kíséretében. A SZISZ-védnökség Irányítójának munkakörét talán ez a két szó fejezi ki a legjobban: villámhárító és ütkö­ző. Egyelőre még csak kutatnak utána, az építkezés mérnökei között, mérle­gelik a kiszemelt fiatalok képessé­geit, az Idő sürget, viszont a meg­bízatás komolysága minden elhamar- kődást kizár. Közben én másfelé figyelek: az ab­lak alatt felberregnek a Vízgazdál­kodási Vállalat üzemelleriőr lányai­nak mopedjei, a szembeni üzemi ét­kezdéből káposzta Illata árad, a mun­kások, akik már ebéd után vannak, kínt ülnék a földön, és egy-egy üveg sör mellett a tegnapi ligameccsekről beszélgetnek... — Megeszem a kalapom, ha úgy lesz, — mondja a SZISZ-elnök és he­vesen legyint. — Bősről az építkezés felé jövet baloldalt lesz a vízlépcső-rendszer é- pítőinek szállásközpontja. Ha elké­szül, három és félezren fogják lakni. Egy részük átmenetileg, egy részük itt marad az erőmű felépítése után Is. A központban természetesen spor­tolási és más szórakozási lehetősé­gek Is lesznek, csakhát szeptemberig az első nyolcemeletes munkásszálló átadási határidejéig bizony már csak három és fél hőnap van hátra és az építők ott-jártamkor még csak a ha­todik emeletnél tartottak. „fekvőhelyét“, az alsó betonkeverőt. Ezt a műveletet szakszerűen talaj- injektálásnak nevezik, jelentése: a ta­laj cement vagy más, gyorsan kötő­dő anyag belövéléssel történő meg­erősítése. Talajinjektálási munkákat a múlt év szeptemberétől végeznek Itt, megszakítás nélkül, három mű­szakban. Hazánkban első ízben Itt, a vízlépcsőrendszer építésénél talál­ták szükségesnek Byen módon meg­szilárdítani a talajt. Hogy helyesen végzik-e azt teljes felelősségtudattal a munkások sem állítják, ugyanis az egész országban nincs egyetlen lnkll- nométer — olyan műszer, amellyel ellenőrizhetnék az injektázsok minő­ségét, szilárdságát. De mire ez a ri­port megjelenik, remélhetőleg Bősre is megérkeznek az annyira várt kül­földi műszerek. Letérünk az aszfaltozott útról, a nagy porfelhőben alig látjuk egymást, mert közben két hatalmas teherautó is elvlharzlk mellettünk. Néhány perc múlva egy vlzhordő kocsi követi ő- ket. Bőségesen locsolva a poros utat. Közben megérkezünk a Dunához, a kikötőben egy hatalmas vederláncos kotrógép. Itt vesztegel — mondják a mun­kások, pedig már januártól dolgoz­hatna. Az a baja, hogy méretei miatt nem állíthatják akárhol munkába, külön­leges munkafeltételeket, többek kö­zött megfelelő mélységű és szélessé­gű vízteret Igényel a működése. Kár, hogy ez a nagyteljesítményű gép itt áll kihasználatlanul, mert valahol bi­zonyára betervezték azt a kavics­mennyiséget, amelyet januártól kiter­melt volna, és valahol hiányzik is ez a kavics. Különben a gép .teljesítmé- ..... nye óránként 650 köbméter "'kavics. " " Az építkezésen lépten-nyomon fia­talokkal találkozunk, többször is Zdeno felé kiáltanak: mikor lesz már „valami“? Megtudom, hogy a „vala­mi“ fele Itt, Bősön, fele pedig Fel­báron (Horn? Bár) lesz, és tulajdon­képpen klubhelyiségről van szó. Hit «sil l m iyitp ■■ to ■ ... wjto n rm g m to V ■ Ha süt a nap, akkor hazánk legnagyobb építke­munkahelyein senkinek sint^ ideje terefer-ére. Sür-r get a? Idő, a munka a terv,, mért mi lesz, ha holnap

Next

/
Thumbnails
Contents