Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-13 / 20. szám

H awaii elvben az USA ötvenedik állama, de néhány évtizeddel e- zelőtt a vakációzök rajta­ütésszerűen megtámadták, ostrommal bevették és ki­tűzték rá a turista-lobogót. Korabeli dokumentumok sze­rint jázminágból font koszo­rú volt e zászló, amit az el­ső gyarmatosítók a meghó­dított szírieken elhelyeztek. Azóta a hawaiak népvisele­te lett a virágfüzér — a lei. Napolajtól síkos testet és arasznyi bikinit, illetőleg fürdőnadrágot hordanak hozzá. Ésszerű szerelés a tizen két hónapig tartó nyárban. És még a szemet is gyönyör­ködtetné, ha fiatalokra kor­látoznák a viselését. Sajnos, az ifjúság elenyésző kisebb- ' séget alkot Hawaiiban. Honolulu, az állam fővá­rosa: „gerontopolis“ — azaz az öregek Városa. Reszke­tős térdű öregurak hordják a tarkaszínű rövidnadrágo­kat; matrónák tűzik fehér hajukba a plumérla bárso­nyos virágát. Mert anélkül nem illik ipegjelenni az Al­la Mosna. Központ üzletso­rainak árkádjai platt Vagy a Watklkl strand aranyhomok- ján. Nekik, az öregeknek épült a számtalan szálloda — ta­lán a legszebbek az egész világon. A fényűzés rafinál­tén használja fel a természe- tt adottságokat. A Haytt Ho- tal lakosztályai előtt körfo- lyoső húzódik. Refléktor- fényben úszó vízesés zu­hog le róla a szálloda ős­parknak meghagyott belső udvarára és porzik szét szi­várványszínű cseppekké a mohos köveken. A mozielőadásokra nem fülledt előcsarnokokban vá­rakozik a közönség, hanem évszázados faóriások között elhelyezett karosszékekben. Amerika híres nemzeti park­jaiban nem találkozik, az ember ilyen botanikai lát­ványosságokkal. Hawaii, azt hiszem, az e- gyetlen hely a világon, a- hol napilap formájában1 je­lenik. meg az idegenforgal­mi tájékoztató. Ötvan-Äatwm' ,* oldalnyi terjedelemben közli >■■■. vasárnaptól vasárnapig, hogy hol lehet aznap francia, In­diai, olasz, amerikai, konti­nentális, angol, mexikói vagy kínai módra étkezni. Hol játszanak a legdivato­sabb rock-zenekarok? rMe- lyik show-ban láthatók á leg­meztelenebb lányok, > sőt fiúk? > Japán annyi él a szigeten, hogy a televízió ‘ egyik csa­tornája reggeltől éjfélig ja­pán nyelvű műsort sugároz. Viszontláthatom : régi bará­taimat, a szamurájokat. És megint nem értem, hogy ak előbb még száz sebből vér­ző hős hogyan tud egyszer­re fölpattanni és nyúlsebes- séggel végigrohanni az or­szágúton. Percekbe telik, a- míg rájövök, hogy ez már hirdetés és szamürájom égy új gúmíclpőtalp ruganyossá­gát reklámozza. A japánok részben a haj­dani bevándorlók leszárma­zottai, részben turisták. Ha­waii körülbelül ugyanakko­ra távolságra van Yokoha­mától, mint Kaliforniától- A legszebb Hawaii- tem­plom, a Byódo-4n, régi is-1 merősöm. Pontos másblata a Kyotőban látott 900 éves fa­templomnak. Az ittenit 1968-ban emelték, 2100 év­vel ezelőtt idehajózott első japánok emlékére. A tem­plom mélyén 18 láb magas aranyozott Bpddha-szöbor figyeli Kelet kifürkészhetett , len mosolyával az új világot, amit az ő népe segített fel­építeni. És lerombolni. * ‘ * A Pearl Harbour kikötő­ben tett látogatás utam leg­megrázóbb élményei . közé tartozik. .... Dermedt csendben hall­gatjuk a magnetofon-szalag­ról a „Gyalázat Napjának“' hitetes történetét. 1941. de­cember hetedikéhek hajna­lán, vasárnap 07 óra 55 perckor riasztotta az ott ál­lomásozó hadiflotta parancs-, noka a tengerészeket: „Ez - nem gyakorlat... ez nem gyakorlat... japán hadire­pülők támadják Pear! Har- bourt ez nem gyakor lat . .“ Két és félezien vesztették LOMB KATÖ RIPORTJA K tolmács, külföldön járva nemcsak értekezleteken, tár­gyalásokon vesz részt, hanem fordítói munkája mellett igyekszik minél többet ellesni az adntt ország tékáinak életéből is. Így a magyarországi lomb Kató, aki több mint ötven országben járt már — fr, olvas egyebek kö­tött japánul, kínaiul —, a élményeit könyvben adja köz­re. Az Egy tolmács a világ körül című érdekes kötet­ből közlünk egy részletei Honolulu tengerpartja — pálmafákkal HONOLULUBAN JÁRVA életüket ezen az egyetlen napon. A hajóra] ezer tag­jának holttestét még ma is fogvatartja az Arizona ha­jó roncsa. Kilenc perc alatt süllyedt el a hullámokban. Az óceán mélykék •• vizéből csak három fedélzettartó oszlop {úgynevezett stan­chion) mered ki. Ennyi ma­radt a hajóból, ami 1918 de­cemberében .Wilson:1 elnök kíséretét sSátlítDtta 'á' pári­zsi béketárgyalásokra. Ha­rangját kiemelték és felállí­tották. „Örök emlékeztető­ül“ mondja a felirat. Évente másfél millió láto­gatót szállítanak ide a parti gőzösök. A turista-tömegben öreg japán -áll mellettem.’ Nézi a halottak' • nevét felsoroló márványtáblát és a vitrinek­ben elhelyezett koszorúkat. „Az Amerikai Tengerész­anyák' nevében..." A Len­gyel Légiő katonéi tiszte­legnek...“ „Az I. Világhá­ború Veteránjainak Klub­ja ...“ Az öreg japán sír és imádkozik. Ráncos arcán véglgömlenek- a könnyek. Fiatal honfitársai viszont fesztelenül nézelődnek és fényképeznek. Egy turista- csoport vezetője a tárlóban kiállított ' korabeli' újságcik­kekre hívja föl a figyelmü­ket. Szenvtelen arccal olvas­sák a haditudósító ujjongá- sát: „Yamamota flottapa­rancsnok kitünően szervez­te meg és hajtotta végre nagyszerű feladatát.“ A hajón visszafelé nem állom meg és megkérdezem a „tour operatort“, ahogy mostanában az idegenveze­tőt hívják: mit érez, amikor a múlt bűnei néznek vele farkasszemet. Hátat fordít és a vállát vonagotja: ő tu­ristákat kisér és nem poli­tizál. De azért, amikor part­ra érünk, mellém sodródik és megkérdezi: nincs-e ked­vem velük tartani. Olyan helyre vezeti a csoportját, ahová csak külön engedél­lyel lehet bekerülni. A Menedékváros (City of Refuge) valóban nem szere­pel az ideganforgalmi napi­lapban. Nevét onnan kapta, hogy régebbi századokban mentesült a büntetés alól mindenki, aki el tudott jut­ni Idáig. Nem soknak sikerülhetett. Most kényelmes híd vezet a partra, a szaggatott élű sziklák közé,'de azelőtt át kellett úszni a tajtékozó ví­zen, el kel-lett jutni' a lává­val borított partig és felka­paszkodni a tíz láb magas kő falon. Sokan megpróbálhatták. A főváros Waikihi nevű strandja, mellette a világ egyik leghíresebb szállodája Honolulu látképe Csak a szanktuárium ment­hette meg azoknak az éle­tét, akik a számtalan tabu valamelyikét megsértették. Még felsorolni is nehéz, hogy mi mindent tiltottak Honolulu hajdani királyai. A nőknek például nem volt szabad a férfiakkal e- gyütt étkezniük, banánt vagy sertéshúst ennlök. Tilos volt belépni a „heiau“-ba, a kö­vekből lazán összerakott, nyitott tetejű templomba. {Zárt helyiségeket csak a Szent Dobok' őrzésére építet­tek,) Az egyszerű népnék a kanakánák bizonyos szent helyeket még megközelíteni sem volt szabad. Már azért is életével lakolt, hä az ár­nyéka rájuk vetődött. Érdekes viszont, hogy testvérházasságot (ami majd­nem minden korban minden helyen tabunak számított) nem tiltották a törvények. Sőt egyenesen támogatták. A döntő tényező ugyanis a származás volt, és ha a törzsfő nem talált magához méltóan előkelő feleséget, elvehette egyik nővérét. Furcsa fintora ennek a rend­szernek, hogy az ilyen há­zasságból született fiú ma­gasabb rangúnak számított, mint az apaja, — hiszen e- gyel több előkelő szülőt tu­dott fölmutatni. Hatalomban nem egyszer az öreg király fölé emelkedett. M i: 5 A törzsfőnökséghez ugyan« Is minél több ős kellett. Csak akkor járt neki a mél­tóságát jellemző, tollből ké­szült Iégycsapő és cápabőr­rel fényesre csiszolt élű fa­balta. y,. . • Ünnepnapokon pedig a j'twi- és mamotollakból vart széles gallér. „Olyan sűrűn simultak a tollak egymás mellé ezekeh a gallérokon -«■ jegyezte fel a naplójában Cook kapitány —, hogy még egészen közel­ről Is bársonynak néztem őket. Sajnos nagyon drágák.. A törzsfőnök _ muskétás á- gyút kért érte ' cserébe. Ké­sőbb azonban odaadta egy marék szegért." Cook feljegyzésének hite­lességét bizonyítja az az ér­dekes okirat, amit néhány héttel később láttam Amerl- ■ kában. A washingtoni Álla­mi Vámhivatal kiállítási ter­mének főtárlójábai) két do- .-' kumentumot. őriznek. Az egyik: 1789-ből szár- ' mázó vámárullsta. Egy hajó rakományában három érté­kes, megvámolandó tételt találtak: Egy süveg cukrot Egy darab • kenderkötelet. Tíz darab szöget. Hadd írjam ide, hogy ml volt az a másik okmány, ami Ilyen díszhelyet kapott. Vámárunyilatkozat az Is; kelte: 1969. Tárgya: por és kűzettöredék. ' Szállítóesz­köz: Apollo 11. Származási helye: a Hold. Hawaiira visszatérve: ne­vezetessége még, hogy Itt található Amerika" egyetlen királyi palotája. És egyetlen tűzhányója. Utóbbira olyan büszke az állam, hogy bár évtizedek óta csendesen vi­selkedik, a telefonközpont állandó vuikanológlal szol­gálatot tart fenn. Aki a 967- 7977 számot feltárcsázza, annak a „Láva-Vonal“ rész­letes információt ad min-.' denről, amit egy tűzhányó- - ról tudni illik.1. Hawaii az egyetlen állam továbbá,- amelyben csak kl- : sebtíségek élnék. Nincs et­nikai csoport, ami többsé­get képviselne. Az első kí­naiak 1880 táján jelentek meg a szigeten. Ma virágzó kereskedelmet bonyolítanak le. Nagyon népszerűek a kí­nai gyógynövényboltok. Nem : csalt füveket árusítanák, ha­nem pórrátört antilopszar­vat, szárított vlrágporzókat,' gyíkbőrből őrölt orvosságo­kat is. Vagy száz kínai éL Honoluluban,, ,: - akupunktúrád: ból; tanítványuk legalább - annyi van,: mint, páciensük.: Hawaii különbözők konti­nensekről érkezett lakóinak közös, írott nyelve csak.. 1825-ben született meg.. Ábé- *- 'céjét akkor állították öss?e az itt képviselt félékezetek.' misszionáriusai. Jó érzék-', kb!; nem kényszerítették rá a saját nyélvük* hangjait. A Hawaii nyelv mindössze ti­zenkét betűt ismer, abból is öt — magánhangzó. Kü­lönös dallamosságát annak köszönheti, hogy a mással­hangzók közül csak a hét leglágyabb szerepel benne: a szavakban csak az 1, w, p, h, n, k és m fordul elő. A leggyakrabban használt szó az Aloha: barátságot, rokonszenvet, istenhozottat és istenveledet is jelent. Honolulu • híres ; Bishop Múzeumában* található- a Csendes.-óceáBnal kapcsola­tos • tárgyak • gyűjteménye: számszerűit 14 millió darab. A sziget; felfedezésének 209. -. évfordulóját -jübileumi dísz-: kiállítás ünnepli. Nemcsak • a látogatók érkeztek a világ minden tájáról, hanem az- emléktárgyak is. A lenin- grádi Ermitázs épp úgy el­küldte kincseit, .mini a lon- dont British Múzeum,. Mellettem francia, norvég, olasz, szovjet szakembere^, olvassák és más°!lák füze­teikbe a múzeum kijáraté-., náí található feliratot: „Ez a kiállítás nem • vég, - hanem kezdet. Felhívás, hogy a Múlton elgondolkoz­va értsük meg a Jelent és készítsük elő a jövöt.“ Fotó: CSTK világjárók .

Next

/
Thumbnails
Contents