Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-06 / 19. szám

’—rT_^~-----------7*-----------------* A legfőbb jó: a béke fennmaradása Közeleg május 9-e, az a nap, ami­kor 35 évvel ezelőtt hazánkban és egyúttal Európában elhallgattak a fegyverek. Harmincöt esztendeje an­nak, hogy hazánk visszanyerte füg­getlenségét, népe szabadságát. Ilyenkor még gyakrabban gondo­lunk az életre, a nehéz harcok árán kivívott békére. Most is hangsúlyoz­zuk azt, hogy élni, örülni akarunk, nem pedig radioaktív hamuvá válni; Bit, hogy az élet szép, föiifUnk elra­gadó, és nem szabad elpusztulnia, A békeakarat az a közös nyelv, amelyet az emberiség 99 százaléka megért. Egy tudós nemrég 2796-féle nyelv­ről írt, 2796-féle nyelven kell kimon­dani azt, hogy az emberfajok, népek, országok viszályait ne fegyver dönt­se el, hanem a közös szó, a tárgya­lások nyelve. E 2796-féle nyelven kell meghirdetni, hogy a legjobb jó az emberiség történetében a béke fenn­maradása, védelme, megőrzése. Most a béke ünnepének előestéjén az európai kommunista és munkás­pártok vezető képviselői földrészünk békéjéről és biztonságáról tárgyaltak. Mert Európa békéje a történelem ta­núsága szerint szorosan összefügg a világ biztonságának többi kérdéseivel is, és befolyásolja minden földrész népeinek sorsát, jövőjét. Az elmúlt napokban ismét a kommunisták azok, akik kezdentényezően lépnek fel, hogy a nehéz küzdelem árán kivívott béke biztosítva legyen. „Számunkra, kommunisták számá­ra — mondotta a párizsi találkozón Borisz Ponomarjov elvtárs — különös jelentősége van annak, hogy a je­lenkor kulcsproblémája, a háború és a béke kérdése éppen abban az idő­ben merült fel oly sürgetően, amikor a világ jelentős átalakulásokon megy át. Éppen a társadalmi haladás vissza­fordításának vagy fékezésének szán­dékából következik a nukleáris fegy­verrel való fenyegetőzés és a nyomás kifejtésére irányuló törekvés, főként a világnak azokban az országaiban és körzeteiben, amelyeket teljesen törvényellenesen „Amerika és a sza­bad világ létérdekei szférájának“ je­lölnek meg.“ A szocialista országok — köztük hazánk is — a béke és a leszerelés következetes harcosai. Ez nemcsak összehangolt külpolitikai irányvona­lunkban nyilvánul meg, hanem konk­rét lépéseinkben, kezdeményezéseink­ben is. Nincs egyetlen államcsoport, amely olyan, mindenre kiterjedő és reális programot terjesztett volna a leszerelésre, mint a Varsói Szerződés országainak közössége. Országaink nap nap után bizonyítják: a szocializ­mus és a béke elválaszthatatlan egy­mástól. S. Gy< Gyönyörű ég, azúrszín ég, mint a kékkő, olyan ég, Tankok, ágyúk körmenete, íme! feltámadt a város, Utcák minden ablakában örömmámorban a nép, Prága, Prága, arany város, arany hajú markotányos. így szeretlek, így imádlak, így akarlak, városom. Még ha fegyver ropog is a rejtett utcák szorosában. Bennrekedt a német, hiszen jönnek már a városon át új erők Bastille felől virágének mámorában. Asszonyszemek bogarában észak fénye derül fel, Kint az utcán, hol a sérült tükröt csapják házfalához, örömtől az aggastyánok vendéghaja repül el, táncol Prága aranyváros, aranyváros, aranyhajú markotányos. (A győzelem napján) Sípos György fordítása VÍTÉZSLAV NEZVAL: MÁJUS KILENCEDIKÉ LOBOGÖI

Next

/
Thumbnails
Contents