Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-22 / 17. szám

2 M VERSENY! VERSENY! VERSENY! VERSEN KIKÉ A LEGJOBB? Ennek a versenynek a kiírását még tavaly határoz­tuk el. amikor városaink üzleteinek kirakataiban a tab­lókat nézegettük, és örömmel nyugtáztuk, hogy diák- iáink ötletesnél ötletesebb tablókat készítettek vagy ké­szíttettek. Rövidesen ismét közszemlére teszik érettségiző diák­jaink fényképeit. Ezzel egyidőben kezd hozzá lapunk a tablókról készített fényképek közléséhez. Minden számban két-két tablóképet és a tablóhoz tartozó szá­mozott szelvényt közlünk. A győztes tablóról az olvasó dönt. Az a felvétel nyeri el a legjobb tabló elmet, mely­re a legtöbb szelvényt küldik be. A győztesek díja sem mindennapi. Az Oj Ifjúság szerkesztősége lesz egyik szervezője a győztes osztály öt év múlva sorrakerülö érettségi találkozójának, ami azt is jelenti, bogy a szerkesztőség a találkozó kiadásainak bizonyos részét is magára vállalja (jeles művészek felléptetése, zenekar biztosítása, tombola a találkozó alkalmával stb.). Várjuk a tablótokról készt ett fényképet, melynek mé­rete lehetőleg 18x24 cm tegyen, hogy az elkövetkező hetekben lapunkban közölhessük. A SZERKESZTŐSÉG VERSENY! VERSENY! VERSENY! VERSEN AZ IFJÜSÄG NEMZETKÖZI SZOLIDARITÄSÄNAK NAPJA A GYARMATOSÍTÁS ELLEN EGYIK EMBER annyi, mint a másik Huszonöt évvel ezelőtt, 1955. április 18—24-e között az indonéziai Bandungban tartották meg 29 ázsiai és afri­kai, köztük néhány még gyarmati fennhatóság alatt állő ország képviselőinek nagy jelentőségű értekezletét, amely elítélte a gyarmati elnyomás minden formáját, síkraszállt a nemzetek önrendelkezési jogáért, szorgal­mazta a két földrész gazdasági együttműködését, támo­gatta a leszerelést, a nukleáris kísérletek és e fegyve­rek használatának betiltását. A diplomácia történetébe Bandúngi konferencia néven bevonult találkozó az ázsiai és afrikai államok külpolitikai alapelveként a békés egymás mellett élést jelölte meg. A gyarmatosítás a XX. század szégyene, és a szocia­lista országok kezdettől fogva elítélik. Ideológiánk egyik sarkalatos pontja minden nép önrendelkezési jogának elismerése, és ezért minden eszközzel támogatjuk a né­pek felszabadító mozgalmát. Mert bár az imperializmus gyarmatbirodalma egyszer s mindenkorra összeomlott, és az utóbbi években egész sor ország vívta ki függet­lenségét, azért még mindig vannak nemzetek, amelyek­től megvonják az önálló nemzeti lét és államiság Jogát. Mások véres harcot vívnak az idegen beavatkozókkal vagy bizönyos mértékben függő viszonyban vannak az egykori anyaországgal, illetve a nagy imperialista ha­talmakkal. Számtalan példával bizotnyítható, hogy ezek­ben az országokban a lakosság a legnagyobb nyomor­ban él. Ezért a gyarmatosítás elleni harc mindén haladó erő tartós feladata. A Szovjetunió és a szocialista országok ezt az utat követik, és kezdettől fogva síkraszálltak a Bandúngi konferencia elveinek megvalósításáért. A Szovjetunió kezdeményezésére és kitartó diplomáciai lépései nyomán az Egyesült Nemzetek Szervezete még 1960-ban elfogadta a gyarmati országok és népek füg­getlenségéről szóló nyilatkozatot. Nem rajtunk múlott, högy a kérdés még mindig megoldatlan, és a világ tér­képén az Imperializmus „jóvoltából“ még mindig olyan szégyenfoltok vannak, mint Namíbia vagy Palesztina. A világ haladó ifjúsága, illetve képviselője a Demo­kratikus Ifjúsági Világszövetség is csatlakozott a ban- d~.jgí szellem támogatóihoz. A DÍVSZ már 1957-ben fel­hívással foldult a világ ifjúságához, hogy a bandúngi konferencia évfordulójának napját, április 24-ét tekint­se az ifjúság nemzetközi szolidaritási napjának, a gyar­matosítás elleni küzdelem és a békés egymás mellett élésért folyó harc emléknapjának. A világszövetség egyúttal szolidaritási alapot létesített a gyarmati sor­ban éló népek fiainak támogatására. A felhívás nagy visszhangra talált, azóta e napon minden évben világszerte tiltakozó gyűlések, tüntetések folynak, amelyek kifejezik a világ ifjúságénak azt az elszántságát, hogy minden eszközzel harcolni fog a gyarmatosítás, a faji megkülönböztetés, az elnyomás és a reakció mindennemű megnyilvánulása ellen. A DÍVSZ ezenkívül anyagi, erkölcsi és politikai támogatást nyújt a még gyarmati sorban sínylődő vagy fejlődő országok fialnak, lehetővé teszi számukra, hogy iskolai képesí­tést szerezzenek vagy szakmát tanuljanak. A segély- program keretében nálunk is számos afrikai és ázsiai ország fiai és leányai tanulnak. A gyarmatosítás ma már mindinkább a múltat Idézi emlékezetünkbe, mintha elfelejtenénk, hogy a világ bi­zonyos részeiben még ma is élnek népek, nemzetek, amelyek egyelőre hiába óhajtják a szabadságot, nem­zeti függetlenségüket. Ezért jó, ha a rohanó életben legalább az esztendő egy napján megállunk, és elgon­dolkodunk azoknak a sorsa felett, akik még nem tud­ják, mit jelent szabad hazában élni. PALÄGYI LAJOS A hadseregnél eltöltött Időről Gustáv Husák elvtárs ezt mondotta: „Olyan iskola ez, ahol a fiatalok megedződnek test- ben-jellemben, politikailag kiforrnak, bátorságot, fe­gyelmet, szervezettséget ta­nulnak, közösségi szellem­ben gondolkodnak, egy é- letre szóló Ismeretekkel gaz­dagodnak.“ N agyon sok fiú választ­ja hivatásául a kato­nai pályát. Hazánk­ban hagyományai vánnak a katonai középiskoláknál Akik elvégezték, a kétéves katonai szolgálat helyett csak öthőnapi ún. pótszol­gálatra vonulnak be. A katonai gimnáziumok {vojenské gymnáziuro) hall­gatói kollégiumban laknak. Az iskola tanterve megegye­zik a természettudományi irányzatú gimnáziumokéval, s a diákokat tiszti és mű­szaki katonai főiskolai ta­nulmányaikra készíti fel. Az alapiskola 8. osztályét vég­zett fiatalok Is jelentkezhet­nek. Tanulmányi Idő négy év, a végzősök érettségi vizsgát tesznek. Opavában, Moravská Tfe- bovábón, Banská Bystricá- ban működik katonai gim­názium. A katonai szakközépis­kolák (vojenská stred- ná odborná gkola) diák­jai különféle műszaki ágaza­tokban szereznek szakképe­sítést, emellett az érettségi bizonyítványhoz a törzsőr­mestert katonai rangfokoza­tot is megkapják. A legjob­bak katonai főiskolán foly­tathatják tanulmányaikat. Az iskola bentlakásos. A to­vábbiakban felsoroljuk, hol működnek katonai szakkö­zépiskolák, és milyen mű­szaki irányzatokra képezik ki a diákokat. Martin —■ tüzérségi pa­rancsnoki, fegyvermesteri szak, hidász parancsnoki és gépész szak, itt képezik ki a törzsőrmestereket a tüzér­ség, az utászok és a felsze- rélőállomások parancsno­kaivá. Nővé Mesto nad Váhom — azok a törzsőrmesterek, akik innen kerülnek ki, hí­radás- és elektrotechnikus! beosztásban ténykednek a hadseregnél. Preáov — ebbe az iskolá­ba azok a fiúk jelentkezze­nek, akiket vonz a repülés­technika. Végzős diákjaik katonai repülőtéri forgalmi felügyelőkként, a műszaki diszpécserszolgálat parancs­nokaiként helyezkednek el. Nitra —< törzsőrmestere­ket képeznek itt ki a had­sereg páncélos és gépkocsi- egységeinek. A hallgatók a négy év alatt a hajtási en­gedélyt is megszerezik. Zllina — hadiélelmezés üzemeltetése és ökonómiája, üzem- és kenőanyagellétás, egészségügyi szakot taníta­nak itt. Valasské MeziríC! — vegyi technológia, vásút- és közút- építészet. A Roudnice nad Labem-i Vit Nejediy Katonai Szak­középiskola zenei irányzatú, teljes' középiskolai zenei képzettséget nyújt hallgatói­nak. A kétéves tisztiiskolák (dvojroóná döstojníc- ka skola) érettségivel záródó, középiskolai végzett­séget nyújtanak, hasonlóan, mint a dolgozók bentlakásos középiskolái. A katonai is­kola hallgatói az általános műveltség mellett az isko­la irányzatától függően szakképzettséget is szerez­nek. A legjobbak katonai főiskolán tanulhatnak to­vább, számukra a tanulmá­nyi idő egy évvel rövldebb, mint az előbbi két Iskolatí­pusban érettségizettek szá­mára. Ilyen kétévas tiszti- iskola működik: Vyskov na Moraveban, Martinban, Lip- tovsky Mikulásban, ValaS- ské MeziMcíben, Nővé Mes­to nad Váhomban és Nltrán. Vyskov na Morave — a gépesített gyalogság és pán- célospafancsnoki szakon az általános műveltség és tár­sadalomtudományos Ismere­tek megszerzése mellett a hallgatók taktikai, lövész és műszaki kiképzésben Is ré­szesülnek. A két év alatt „letudják“ a tényleges ka­tonai szolgálatot is, és In­gyen gépkocsivezetést ta­nulnak. Martin — tüzérségi tiszti, utásztíszti és gépesei irány­zatok. Liptovsky Mikulás — szá­razföldi légelhárítás, állam­védelmi légelhárítás, mind­kettő parancsnoki és mű­szaki irányzattal. Valasské Meziffói — út­építés és -karbantartás, köz­úti forgalom. A hallgatók a tanulmányi idő alatt haltá- si Jogosítványt is szereznek a C kategóriába tartozó járművekre. Nővé Mesto nad Váhom — rádiós, távösszeköttetési szak. Nttra — gépkocsi- és pán­célos technikusi szak, gép' kocsiforgalom parancsnoki és műszaki irányzattal. A hallgatók ebben az Iskolá­ban is hajtási jogosítványt kapnak. Az érdeklődők minden já­rási katonai parancsnoksá­gon részletes tájékoztatást kaphatnak a felsorolt kato­nai középiskolákról. EGYENRUHÁS DIÁKOK akran vélekednek úgy a fia­talokról, hogy ők csak kér­nek, követelnek, csak igé­nyeik, elvárásaik vannak, de semmit sem tesznek a közért, a társadalo­mért. Erre az általánosításra sok he­lyütt rácáfolnak a fiatalok. A zétényl (Zatín) SZISZ-alapszer- vezet tagjaira ráillik ez a megneve­zés: a tettek emberei. A mintegy e- zer lakosú kelet-szlovákiai község tű- megszervezetei közül a fiatalok szer­vezete a legtevékenyebb. Mindig hallatják szavukat, szünte­lenül szerveznek. 3 aktivitásuk, szer- vezekedvük még nagyobb lenne, ha a község vezetősége biztatná is őket, munkájukért elismerést kapnának. Nem olcsó vállveregetésre gondolnak, hanem arra, hogy egy-egy sikeres rendezvény után a hnb vezetősége Is véleményt nyilvánítana, s legalább annyit szólna: ez jó voltl A szervezet elnöke. Fedik János munkájukról így nyilatkozott: — Tagjaink főleg tizenévesek, akik ugyan Királyhelmecen (Kráf. Chimec) tanulnak gimnáziumban, szakközépis­kolában, szaktanintézatben, de napon­ta hazajárnak, és vannak olyanok is, akik a szövetkezetben, Illetve a köz­ségben dolgoznak. így nem okoz kü­lönösebb gondot az sem, hogy mikor találkozzunk. Rendezvényeink sem korlátozódnak kimondottan szombat- -vasárnapokra. A kultúrház melletti ifjúsági klubban hétköznap is össze­jövünk, sokszor csak beszélgetni ter- ' vezgetnt, de ennek is megvan a ma­ga haszna: így kötetlen formában be­széljük meg a legtöbb égető problé­mát, vitatkozunk erről-arról, s jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy a falusi — A TETTEK EMBERE fiatalokat mi minden foglalkoztatja mostanában. Negyvenen vannak a zétényl SZ1SZ- es fiatalok. Szaxon Anna, a pénztá­rosuk így vélekedik: egy-két év múl­va nagyon erős szervezet lesz az ö- vék. — Községünkből a gyermekek a szomszédos Bolyba (Bol) járnak is­kolába. Nagyon jól ismerem ezt az iskolát és az ottani pionírcsapatot. Aki ott volt pionír, az megszokta a rendszeres közösségi munkát, a fel­lépéseket, az akciókat, s olyan útra- valót kapott, amellyel biztosan eliga­zodik az életben. Ismerem a mosta­ni nyolcadlkosokat-kilencedikeseket, velük gyarapszik majd szervezetünk létszáma. Jövőre már közöttünk lesz­nek. Alig várjuk őket — mondja An­na. Szaxon Anna egyébként egyike a- zoknak, akik sürgetik, szorgalmaz­zák, hogy Zétényben működjék a töb­bi tömegszervezet is. A közelmúltban megválasztották a CSEMADOK helyi szervezete elnökének. Szép, ötletes tervei, elképzelései vannak a kultúr­szervezet munkájával kapcsolatban. Ugyanakkor szeretné összekötni az Ifjúsági szervezet és a CSEMADOK munkáját A fiúk főleg a nőnapi ünnepség­gel dicsekednek, mert azt egyedül ők szervezték. Ha társadalmi munká­ról van szó, mindig készek segíteni a szövetkezetnek. A színjátszó cso­port tagjai a falusi ünnepségek sze­replői., Az évzáró beszélgetés után előke­rültek a már jóval elóbb összeállí­tott tervek. Csak rajtuk múlik, a fia tatokon, hogy valamennyi megvaló- * süljön. Munkájuk színvonalának eme­lését tűzték ki legfőbb célul. Még jobban, még tökéletesebben dolgozni. Politikai felelősük, Jascseg János a politikai oktatás jobb megszerve­zését sürgeti. Napjainkban, amikor a politikai tájékozódás elengedhetetlen, be kell vonni minden SZISZ-tagot a politikai oktatásba .Csarnokövics Lász­ló régi kommunista és Molnár Ist­ván, a helyi pártszervezet elnöke vál­lalták, hogy összeállítják azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyekből a fiatalok politikai ismereteket merít­hetnek, s néhány előadást is tarta­nak a marxizmus-leninizmusről. Népdalestet is terveznek. Össze­gyűjtik a falu és a környék jelleg­zetes népdalait, s ezeket beiktatják a műsorukba. Nem feledkeznek el a gyermekekről sem. A zétényl fiata­lok szeretik szülőfalujukat. Ragasz­kodásuk egyik jele, hogy törődnek Is vele. Társadalmi munkában rendbe teszik a futballpályét, a kultúrház környékét, virágokat, díszcserjéket, fákat ültetnek. Ügy tervezik, hogy ki­rándulnak a Latorca partjára, s tá­bortűz mellett szórakoznak. Kedvelik a vetélkedőket is. Sorolhatnánk még tovább a zété- nyíek érdemeit, terveit, de hadd zár­juk írásunkat az ő véleményükkel: minden tervnél fontosabb a tett! Bénijük Mária OLIMPIAI REKORDOK nemcsak A SPORTBAN Amikor 1974-ben döntés született, hogy a XXII. olim­piai játékok rendezési joga Moszkvát illeti, a szovjet fiatalok szervezete, a Kom- szomol az elsők között lá­tott hozzá az előkészületek­hez. A Komszomol védnök­séget vállalt az olimpiai lé­tesítmények építése fölött, nemzetközi építőtáborokat szervezett, gondoskodik az olimpia alatt a kultúrműsor­ról, az emléktárgyak készíté­séről, és így sorolhatnánk mindazokat a megmozdulá­sokat, amelyekben a szovjet fiatalok a sportesemények alatt is ott szorgoskodnak majd. Az Olimpia ‘80 elnevezésű össz-szövetségi éimunká»- építök törzskara napokra, órákra beosztotta a munkát. Ivankinban a második olim­piai falu építésén olykor 1200 fiatal is dolgozot. Itt szállásolják el az olimpia ifjú közönségét. A fiatalok védnöksége a- latt épült fel Osztankinőban a tv- és rádióközpont. A fia­talok ezrei jelentkeztek a Lenin stadion felújítási munkáira, a fedett kerék- párpélya és más sportléte­sítmények építésére. Némely munkát rekord gyorsaság­gal, jóval határidő előtt el­végeztek. Az olimpiai épít­kezéseken naponta hétezer moszkvai fiatal dolgozik, munkahelyükön pedig tár­saik végzik addig az 6 fel­adataikat is. Az elmúlt négy esztendő alatt az ország 30 ezer önkéntese segített a moszkvaiaknak. Az ukrán fiatalok kitűnő helytállásáról tanúskodik a turisták háza, a nemzetközi telefonközpont, a lett és lit­ván építők hagyták kézje­gyüket a kifogástalanul el­készített tv- és rádióközpon­ton, a grúz ifjakra emlékez­tet majd a fedett stadion és az úszómedence. És még en­nél is több a határidő előtt átadott kitűnő minőségű munka. A szovjet fiatalok bebizonyították, hogy re­kordok nemcsak a sportban születnek. i ■1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents