Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-08 / 15. szám

i fN ­T avaly gondtalan Tisza-parti nyaralás közben hallottam először, hogy a bá­tyi (Biei) SZISZ-al a pszervezetnek az egész környéken hires diszkóklubja van. A Bodrogköz keleti csücskében a fiatalok kö­rében hamar elterjedt a híre, és azóta az a mondás járja, hogy ha péntek van, ak­kor Bélyben diszkó. A diszkóklubokról általában megoszla­nak a vélemények. Sokan — főleg az idő­sebbek — ellenzik őket, néha nem is a- laptalanul. Ezért fokozott kíváncsisággal lá­togattam el Bélybe, hogy szemíigyre ve­gyem a híres-nevezetes klubot. Az ellentábor véleményével mindjárt meg­érkezésem után megismerkedtem. Egy idő­sebb asszony a vegyeskereskedésben min­den különösebb unszolás nélkül elmondta, hogy borzalmas dolgokat müveinek a klub­ban, és ha neki lánya lenne, semmi szín alatt sem engedné oda. Ha meg elmenne, kitekerné a nyakát. — Talán lenne szíves elmondani, hogy mik azok a borzalmas dolgok? — faggat­tam felháborodása okáról. — Hát isznak. Látta volna a múltkor is a sok összetört üveget a kultúrház körül. Máskor meg a csendőrök kergették szét ő két. De úgy kell nékik. Le kéne csukni mindegyiket. Balszerencsémre ottjártamkor elmaradt a diszkó. A jobb sorsra érdemesült kultúrház parányi ifjúsági klubjában azonban ott ta­láltam jóformán az alapszervezet egész ve­zetőségét, és még néhány fiatalt, akik a falu Ifjúságának mozgolódásában tesznek valamit. Plrigyi Katit, lurcsák Mártát, Bre- zo Babit, Főző Zolit, lurcsák Lacit. Hudák Istvánt, Fucsko Lacit, jasko Istvánt. Szabó Gyurit és az alapszervezet elnökét, Csűrös Andrást. Elmondtam nekik az idősebb asz- szony ktfakadását. Mosolyogva végighall­gatták, majd az alapszervezet elnöke kezd­te a beszélgetést: — Tudjuk, hogy néháuyen az idősebbek közül nem jó szemmel nézik a diszkót, dé nincs Igazuk. Rendszerint olyasmivel vá­dolnak bennünket, amit el sém követünk. A diszkóban kizárólag üdítő Italokat szol­gálunk fel. Előfordul azönban, hogy valaki máshól felönt a garatba vagy italt csem­pész a terembe, mert mi sém ügyelhetünk mindenre, de ez ritka eset. A diszkónak nagy híre van a környéken, és sokan el­jönnek Bélybe, főleg fiúk. Általában ók rendetlenkednek. Virtusból vagy mit tudom én, miért. Nem tilthatjuk ki őket a terem bői, az ablak alól pedig már végképp nem. Előfordul aztán olyasmi, amiről az idősebb néni beszélt, összetörik az üvegeket, és hangoskodnak. Ágcsernyőbén meghívásos 8- lapon rendezik a diszkót, de véleményem szerint ez nem megoldás; A mieink álta­lában rendesen viselkednek. Az a bizonyos eset, amikor rendőrök oszlatták fel a bált, nem a mi diszkónk volt. Az egyik tömeg­szervezet rendezte, és engedély nélkül mér­tek alkoholt. A közbelépés tehát teljesen jogos volt. A többiek Is bekapcsolódnak a beszélge­tésbe, és lassan kirajzolódik előttem a va­lóság. A diszkó gondolata tulajdonképpen nyáron vetődött fel. Jóllehet, a szervezet­nek mindössze húsz tagja van, a vakáció Ha péntek van, akkor diszkó Az alapszervezei két legtevékenyebb tagja: az elnök Csűrös András és Szabó Gyuri. idején megsokszorozódik a faluban a fiata­lok száma. Hazajönnek azok Is, akik a tá­voli városokban tanulnak. Korábban elég u- nalmasan teltek a napok, és akkor jöttek a diszkó ötletével, ami annál megvalósít­hatóbbnak tűnt, hogy az Atlantic együttes az alapszervezet égisze alatt működik. Többnyire ő szolgáltatja a zenét, vagy le­mezre, magnózenére táncolnak. Az ötlet jó volt, mert összefogták a fiatalokat, akik aztán a díszkőn kívül mást is szívesen- el­végeztek. Elmondták többek között, hogy bekapcsolódnak a társadalmi munkába. A- ratáskor is bármikor készen álltak, hogy segítsék az állami gazdaságot. Az eszmei nevelésnek tg, nagy figyelmet szentelnek. Amikor-ott .jártam, -a kultúrház egyik kis* helyiségében éppen a forradalmi hagyományok emlékszobájának berendezé­sével foglalatoskodtak. Az egyik csoport a nevezetesebb történelmi évfordulók és ál­lamünnepek alkalmából, Illetve a polgári szertartásokra műsort közvetít a községi hangszóróban. Időnként esztrádműsorral szórakoztatják a lakosságot. Egy szó, mint- száz, igyekeznek minél változatosabb, hasznosabb munkát végezni. És a munkatervben jól elfér a diszkó Is. A falu idősebb polgárainak méltatlankodésa többnyire teljesen alaptalan. Diszkót való­jában csak a szünidő alatt rendeznek min­den héten rendszeresen, de akkor is tud­ják tartani a rendet. — Nem értem, hogy miért pont bennün­ket kritizálnak — mondja Plrigyi Kati, az alapszervezet alelnöke. — Engem az anyu­kám nyugodt szívvel elenged a diszkóba, és általában így van ezzel minden szülő. Szerintem éppen azok méltatlankodnak, a- kiknek nincs gyerekük, és akik azt sem tudják, hogy mi az a diszkó. Ebben a többiek is megegyeznek, és még az is szóba kerül, hogy azért az idősebb nemzedék sem volt angyal. Éppen az 6 elbeszéléseikből tudják, hogyan zajlott le egy bál évtizedekkel ezelőtt. A késő estébe nyúló beszélgetés alatt váratlanul benyitott a klubba Perduk Sán­dor hnb-elnök. Kapóra jött, hogy tőle is megkérdezhettem, mi a véleménye a disz­kóról. — Semmi kifogásom ellene — ült le kö­zénk a hnb-elnök. — Szerintem ez is hoz­zátartozik a fiatalok életmódjához, és én semmi kivetnivalót sem látok benne. Meg­figyeltem, hogy általában az idegenek ren­detlenkednek, a mi fiataljaink rendesen vi­selkednek. Szóba került az alapszervezet munkája. Többek között az, hogy a község felszaba­dulásának évfordulója alkalmából terepfu­tóversenyt rendeztek. Az államünnepek al­kalmából pedig feldíszítik a középületeket, gyakran csinosítgatják a községet. — Azt becsülöm náluk, hogy mindig kész­ségesen segítenek, ha felkérem őket — foly­tatta az elnök. — Ha azt mondom, hogy itt vagy ott rendbe keil hozni a parkot vagy a teret, jön Kati, Bandi, Pista, Baöi meg a többiek. Szívből örülök a fiatalok mozgolódásának, mert volt idő, amikor Sa­lamon Márta férjhez ment Budapestre, hogy teljesen megszűnt a szervezeti élet. Most megint minden úgy megy, mint Márta ids- jében. Csak azt szeretném még. hogy szín­darabot ts tanuljanak, hogy ne csak min­dig a tévé mellett savanyodjanak. Itt van továbbá a fotófelszerelés. Ott áll, és sem­mit sem csinálnak vele. De bízom benne, hogy ezzel a lelkesedéssel még sok örömöt szereznek nekem. Ezért szóra sem érde­mes, hogy a diszkó után néhány öregasz- szony összesúg. Ók is voltak- fiatalok, csak lehet, hogy mér elfelejtették. Fiatalok a felszabadulás jubileuma tiszteletére A Szocialista Ifjúsági Szövetség szocia­lista munkaversenyt hirdetett hazánk fel­szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A felszabadulási versenymozgalomba or­szágszerte a fiatalok százezrei kapcsolód­tak be. E mozgalom hasznosságáról senkit sem kell meggyőzni, hiszen a fiatalok al­kotó munkája az egész társadalmat gazda­gítja, óriási értékeket teremt. Ezenkívül ne­velő hatása Is van, hiszen a szocialista ver­senymozgalom öntudatosabbá teszi az ifjú­ságot, fokozza pozitív viszonyulását a szo­cializmus értékei és vívmányai Iránt. A versenymozgalom második szakasza a napokban fejeződött be, s nemrég Prágá­ban értékelték az eredményeket, és kiosz­tották a díjakat. A fiatalok a múlt év második felében is kimagasló sikereket értek el politikát, munka- és társadalmi aktivitásuk fejleszté­sében. Minden erejükkel törekedtek mun­kahelyük termelési feladatainak teljesítésé­re. Ezt bizonyltja az is, hogy a termelés­ben csaknem 60 millió társadalmi munka­órát dolgoztak. A Csehszlovák Nemzeti Front választási programjainak megvalósí­tását 37 millió társadalmi munkaórával mozdították elő. Összegyűjtötték több mint 250 000 tonna vashulladékot és mintegy 79 000 tonna más hasznosítható hulladéka­nyagot. A SZISZ-szervezetek tagjai, úgy lát­szik, egyre jobban tudatosítják a íütöanyag- és az energiatakarékosság fontosságát. Ezt mutatja az a körülmény, hogy fűtöanyag- és energiamegtakarításaik gazdasági hasz­na majdnem 284 millió korona. A múlt év második felében tovább foly­tatódott a fiatal újítók és feltalálók moz­galma. Az Ifjúsági szervezetek tagjai 39 Ouű újítási javaslatot nyújtottak be, ezek igen jelentős hányadát — 19 ezret — megvaló­sították. A felhasznált -újítási javaslatok gazdasági haszna megközelítette az 593 millió koronát. Az összesített eredmények ismertetése u- tán már csak az marad hátra, hogy felso­roljuk a versenymozgalom második szaka­szában legjobb eredményeket elért SZISZ- -szervezeteket. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának vándorzász­laját a SZISZ dél-morvaországt kerületi szervezete nyerte el. Ugyancsak kitüntették a SZISZ dél-csehországi kerületi és bra- tislavai városi szervezetét, s kitüntetést ka­pott további 270 SZISZ-szervezet, ifjúsági munkacsoport és pionircsapat. A győztese­ket ez az elismerés nyílván arra ösztön­zi, hogy még jobban helytálljanak a fel- szabadulási jubileumára kibontakoztatott versenymozgalomban. Bizonyára a többi szervezet és kollektíva is értékes eredmé­nyekkel, közhasznú munkával köszönti az idei esztendő számunkra legfontosabb év­fordulóját. —dp— Kodály elámulna Nyítragerencsér (Nltrlanske Hrnőlarovce) a múltban kis elszigetelt, elmaradott falu volt a Zobor alatt. Talán ezért Is maradtak meg itt évszázadokon át a régi szép népi hagyományok, dallamok, amelyek Kodály gyűjtésében — pél­dául a Gerencsérl utca — az egész világot be­járták. Harmincöt évvel ezelőtt felszabadult Nyitra- gerencsér is, és a szocializmus győzelmével eltűnt a faluból a szegénység. Ma már csinos, korszerű házak övezik a gerencsérl utcákat. A dalban emlegetett piros rózsával szegélyezett utca mentén személyautók sorakoznak. A falu Nltrához tartozik, és a szomszédos Csttárral fStltáre) a város legnagyobb eper- és gyümölcsszállítója. A legközelebbi években még nagyobb fejlődés éli be Gerencsér életében. A Stavoprojekt tervei szerint a falu helyén új városnegyed épül 1683 lakással, sportteleppel, strandfürdővel, társadalmi és kereskedelmi köz­ponttal, ahol kétezerben 6000 ember fog élni. A nagy változások láttán nyilván Kodály Is elámulna. Mártonvölgyi László Várom a leveled 15—16 éves fiatalokkal leveleznék. Csaia Ildikó, 3170, Szécsény, Felszabadulás tér 6. Magyarország. Szeretem a tánczenét és a könyvekét, 18—19 éves lányokkal leveleznék. Voj. Ti­bor Kovács, V. Ü. 36 86/J, 586 00 Jihlava. Húszéves fiatalokkal leveleznék magyar nyelven. Szávcsuk Attélia, 295710 Tyácsövo. B. Hmelnyickij út 7., Kárpátukrajna, Szov­jetunió. 21 éves vagyok, kedvelem a sportot és a zenét. Horváth Lajos, 4274 Hosezúpályí, Kossuth u. 22. Magyarország. Palágyi Lajos « szerző felvétele Élet a völgyben Idén lesz öl éve, hogy megalakult a lucskai ifjúsági szer­vezet. Ez alatt az idő alatt a háromszáz lakosú Csermosnya- -völgyi, „erdei" kisközség fiataljai nemegyszer bebizonyítot­ták erejüket, tehetségüket és szorgalmukat. Vén klubunk, amelynek berendezésére mintegy 12 ezer koronát költöttünk. Sajnos, senkitől sem kaptunk még se­gítséget, támogatást, pedig sok mindenre szükségünk lenne a munka javításához. Alapítottunk SZISZ-köhyvtáfat is, amelynek mintegy 250 kötete van. Tagjai vagyunk az MKBK- és a VBK-nak. Könyv- terjesztő mozgalmat Indítottunk a faluban. Évente átlag 2000 koronáért adunk el könyvet. A különféle újságokra előfize­tőket toborzunk. Így elértük, hogy a járásban a lakosság szá­mához viszonyítva Lucska első helyen áll az előfizetésben. Szervezetünk a tudományos világnézetre való nevelést is nagy gonddal végzi. Csillagászati szakkört alakítottunk, elő­adások, diavetítések, éjjeli megfigyelések, viták és beszél­getések által gyarapítjuk Ismereteinket a világegyetemről. Földünkről. A SZISZ-klubba 6 hazai és 3 megyarországi fo­lyóirat jár. A lapokat összegyűjtjük és ötletes katalógusba csoportosítjuk, Így tesszük áttekinthetővé őket, hogy a kí­vánt ismeretanyaghoz, témák szerint, viszonylag hamar egy­szerűen hozzáférhessen bárki. idén is folytatjuk a tavalyelőtt megkezdett néprajzi gyűj­tést, különös figyelmet szentelve a szellemi értékek, hagyo­mányok és a tárgyi emlékek megmentésére. Az idő sürget, mert az értékek napról napra fogynak, elkallódnak. Öre­geink is fogyófélben vannak, akikhez magnetofonnal ko­pogtatunk be, hogy a múltról, a régi, letűnt paraszti világ­ról. életformáról beszéljenek. Ok szívesen meg is teszik, így a magnószalag történelmet rögzít. Á tárgyi hagyaték Jelentős részét már összegyűjtöttük. Erről annak idején az Új Ifjúságban is beszámoltunk „Men­tik a múlt értékelt" címmel. A faluban a régi Iskolaépületet most senki sem használja, azt szeretnénk tájmúzeummá át­alakítani. Jövőre kendert akarunk vetni a falu határában, hogy az Idősek bemutathassák a fiataloknak a nyüvés, tllo- lás. áziatás, fonás, szövés tudományát. A múzeummal kap­csolatban tervünk megvalósításában nagy segítséget nyújt az MTA Néprajzi Osztályának igazgatóhelyettese, dr. Paládi- -Kovács Attila, akivel pár hőnapja vettük fel a kapcsolatot. Van még egy tervünk: le szeretnénk fllmeztetnl a jellegze­tesen űsermosnya-patak völgyi egykor virágzó népi foglal­kozást, a szénégetést. A közelmúltban „Mi hasznunk van az űrhajózásból!“ cím­mel a CSEMADOK helyi szervezetével közösen diavetítéssel egybekötött előadást szerveztünk. Az előadó Gordon Béla rozsnyól tanító, a népszerű Ismeretterjesztő volt. Az előadás után ellátogattunk a rözsnyői Népi Csillagvizsgálóba éjjeli megfigyelésre, amely után értékes és érdekes beszélgetést folytattunk Görnörl Györggyel, az intézet Igazgatójával. Igyekszünk kellemessé, otthonossá tenni a községben az életet, hogy a fiatalok ne kívánkozzanak el ebből a festői szépségű, csodálatos levegőjű környezetből. KORCSMAROS LÁSZLÓ, az alapszervezet elnöke „Ircsi, szóljál...“ Hamtnda Tiborné, a Bolyt (Bof) Hnb képviselője modern gondolkodású, csi­nos fiatalasszony. A helyi szövetkezet­ben könyvelő, 1972 óta párttag. A SZISZ helyi szervezetének javaslatára került a kommunisták közé. Mint az Ifjúsági szer­vezet vezetőségének tagja, példamutató és céltudatos munkát végzett mindig. Nem véletlenül választották hát 1976-ban képviselőnek. A faluban ismerték őt pél­damutatásáról, aktivitásáról, szervező- készségéről. Úgy mondták: Ircsi odavaló, neki ott a helyei Bizalmat szavaztak ne­ki, megválasztották őt, hogy ügyes-bajos dolgaikat Intézze, kérelmeiket továbbít­sa az illetékesekhez. Az elmúlt évek pedig azt bizonyítot­ták: jól választottak. Ircsi mindig talaj időt arra, hogy választóival találkozzék, meghallgassa panaszaikat, továbbítsa ké réseiket. — Ügy tapasztaltam, hogy az emberek megnyugodva távoznak tőlem, ha a teg­napi, tegnapelőtti vagy régebbi gond­jaiktól szabadulnak. Hát még ha pa­naszukban intézkednek Isi Megválasztá­som óta elég sok elintéznivalóm volt, De szívesen teszem, mert szeretem fa­lum lakosait, gyermekkorom óta isme­rem őket, tudom, hogy legtöbb kérésük, panaszuk nem csupán vélt sérelem. Meg aztán különös őröm számomra, hogy ma mér a falusi emberek ts felismerik, mi­re lenne szükségük, ml tenné még tel­jesebbé életüket, mt az, ami közelebb vinné a falut a városhoz — mondja Ha- minda Ttbomé. Az idősebbek sokszor fordulnak hozzá nyugdíjügyben. Ilyenkor persze nem le­het csak ígérgetni, meg kell nyíltan mondani, jogos vagy jogtalan-e a kéré­sük. A tél beálltával sokan a szénutal­ványok végett keresték fel. Nekik ts magmagyarázta, ezek kiutalása a hnb jogkörébe tartozik. A leginkább rászoru­lók kapják, ne irigykedjenek egymásra, higgyék el, azok kapták, akiknek való­ban szükségük volt rá. A szülők Is meg­állítják: „Ircsi! A kislányom most fe­jezte be az Iskolát, munkát kellene ke­resnie számára valahol..Ilyenkor sem tud nemet mondani. Vállalja, hogy kö­rülnéz, sorra veszi a lehetőségeket. így mondja: „Apróságok ezek." Jobban aggasztja, hogy a szövetkezet-' ben lassú ütemben folyik a nagy befo­gadó képességű marhaistálló és a ta- karmányszárítő építése, pedig nagy szük­ség lenne mindkettőre. Ezért szólt, ezért panaszkodott a járási nemzeti bizottság plénumán, sürgetve az építést, s bízva abban, hogy az Illetékesek a kivitelező Agrostav vállalatnál Intézkednek. Lecző Istvánnal, a szövetkezet .el­nökével sokszor megvitatták már annak okát Is, hogy a fiatalok elmennek a fa­luból, az öregek meg nyugdíjba vonul­nak, s ha akarnak, dolgoznak tovább, ha nem, hát nem dolgoznak. Valamit tenni kellene, hogy megfiatalodjék a szövetkezet. Ennek érdekében sok min­dennel számot kell vetni, ez azonban már nemcsak a képviselő ügyintézésén múlik. Sokat tettek a falu fejlesztéséért Is, Az új művelődési ház a fiatalokat szolgálja leginkább. Intézkedéseik nyo­mán hamarosan megnyílik a Jednota ke­nyér- és húsboltja. Gondot okozott az Ivóvíz is, már ez Is a múlté, így nem kell a kisgyermekes anyáknak az iskolához vagy Királybelmecre járni ivóvízért a picik részére. További elképzelései is van­nak. Ircsi, azaz Haminda Tiborné fod­rászüzlet létesítését sürgeti, vagy leg­alább annyit, hogy hetente kétszer le­gyen a faluban fodrász. Kitartás, sokszor erős hang kell ah­hoz, hogy mindent sikerüljön elintéznie. Haminda Tiborné pedig ném hagyja ma­gát, nem hallgat, ha választői. arra ké­rik, szóljon, intézkedjen. BKNYÄK MARIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents