Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-01 / 14. szám

6 I Ultit 'Anglia Igyekezett mindig a de­mokrácia bölcsőiének szerepében tetszelegni. Az észak-írországi e- seményektől eltekintve sokáig si­keralt elhitetnie a világgal, hogy Albionban az embert jogok körül minden a legnagyobb rendben van. A konzervatív kormány legu­tóbbi döntései azonban bárkit meggyőztek ennek az ellenkezőjé­ről. Margaret Tchatcher miniszterel­nök-asszony olyan intézkedéseket hozott, amelyek súlyosan megsér­tik a személyt szabadságot. Mivel az egész brit közvélemény az o- limpiai bojkott ellen szegült — s mint korábban már írtuk né­hány sportoló pedig kijelentette, hogy akár saját költségén is el­megy Moszkvába, Tchatcher asz- szony intézkedett, hogy a közszol­gálatban álló és a fegyveres tes­tületeknél dolgozó sportolók ne kapjanak szabadságot. Az ember rendes évi szabadsá­gát a világ minden táján rendsze­rint akkor veszi ki, amikor kedve tartja. A világ minden táján, ki­véve Nagy-Britanniát. Ezek után beszéljen nekem va­laki a demokráciáról Angliával összefüggésben ... ooo Angliában természetesen Óriási felháborodást keltett a kormány példátlan döntése. Még a konzer­vatív párt „házi szócsöve", a Daily Mail is Tchatcher asszony „mi­niszterelnöki tevékenysége legna­gyobb baklövéseként" kommentál­ta. Sue Reeve kiváló távolugrónő, az egészségügyi minisztérium al­kalmazottja kijelentette, hogy szükség esetén felmondja állását, de elmegy az olimpiára. A közhi­vatalnokok szervezetei egyébként kiálltak tagjaik mellett, és kö­zölték, hogy kiegyenlítik fizetésü­ket, ha a kormánytól nem kapnak szabadságot. Az egyik szakszerve­zet a közhivatalnoki szolgálati szabályzat durva megsértésének bélyegezte a kormány zsarolását az olimpiára készülő sportolókkal szemben. Sir Denis Follows, az angol o- limpiai bizottság elnöke újra visz- szautasította a kormány beavatko­zási kísérletét: — A kormányt sajnálatosan há­borús hisztéria kerítette hatalmá­ba — jelentette ki —, és ebben a sportolókat valamiféle rohamcsa­patként akarja felhasználni. Sebastian Coe, az elmúlt év csodafutója, a világ legjobb spor­tolója, aki három távon állított fel világcsúcsot, külföldi edzőtáboro­zásáról hazatérve részt vett a sportújságírók hagyományos lon­doni vacsoráján, és itt többek kö­zött kijelentette: — Szeretnék részt venni a moszkvai olimpián, és ebben csak az akadályozhat meg, ha a Brit Olimpiai Bizottság megtiltja raj­tunkat. Tudom, hogy a brit kor­mány az olimpia bojkottját támo­gatja, mégis remélem, nemzeti o- limpiai bizottságunk elfogadja a moszkvai szervezők meghívását. Ahol a világ legjobb futói össze­gyűlnek — nekem is ott a he­lyemI Egy közvéleménykutatás megál­lapította, hogy a britek háromne­gyed része erélyesen elítéli Tchatcher asszony lépéseit. Ha most választásokat írnának ki, a konzervatív kormány egész biztos megbukna. Tchatcher asszony te­hát — hogy ismét a Daily Mailt idézzük — „legfurcsább és legsú­lyosabb politikai tévedésével“ máris alapos vihart kavart, ooo Carter elnök és hívei minden t- gyekezete ellenére világszerte folynak az előkészületek a moszk­vai olimpiára. A holland evezős- szövetség élesen visszautasította a kormány bojkott javaslatát. Az ausztrál úszószövetség is úgy dön­tött, hogy a kormány követelése ellenére nem csatlakozik az olim­pia bojkottjához, és folytatja az előkészületeket. — Akik a Játékok bojkottjára szólítanak, durván megsértik az olimpiai eszméket — jelentette ki Petrisz Galaktopulosz, a görög bir­kózók edzője. — A sport nem le­het a politikai kérdések megoldá­sának eszköze, az olimpiai játé­koknak a népek közötti megértés és barátság megszilárdítását kell szolgálniuk. — A Carter elnök bojkottjavas­latát kiváltó tények ugyan nem maradhatnak válasz nélkül — nyi­latkozott Antonio Ghirelli, a Cor- riere dello Sport volt igazgatója, Sandro Pertini olasz köztársasági elnök jelenlegi sajtófőnöke —, de először arról kell megbizonyosod­nunk, hogy az olimpiai játékokról váló távolmaradás vajon igazsá­gos, törvényes és egyben hatásos válasznak tekinthető-e? Mi, spor­tolók és szocialisták erre a kér­désre nemleges feleletet adha­tunk. Nem hatásos, mert Carter fenyegetése nem alkalmas politi­kai konfliktus megoldására. Nem törvényes, mert az- olimpiai játé­kokon való részvétel nem kormá­nyokra, hanem kizárólag a nem­zeti olimpiai bizottságokra bízott kérdés. Igazságosnak sem mond­ható, hiszen megakadályozza a szovjet népet abban, hogy közvet­len kapcsolatot teremtsen a világ sportolóival. Tehát nem mondható sem hatásosnak, sem igazságos­nak, sem törvényesnek. Arról nem is beszélve, hogy az olimpiai já­tékok bojkottálása a sport szem­pontjából még inkább kárhoztat­ható. Carter elnök az olimpia boj­kottálásának szorgalmazásával a modern emberi kultúra egyik leg­fontosabb tényezőjét, a sportot a- karja tönkretenni, és súlyosan megsérti a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint a nemzeti o- limpiai bizottságok önálló hatáskö­rét, demokratikus ' felfogását... Ezt egy NATO-ország államel­nökének szóvivője mondta... ooo De hagyjuk talán az értelmet­len bojkott elleni érveléseket, ves­sünk inkább egy pillantást az o- limpiai labdarúgótorna selejtezői­nek állására, mert hamarosan min­den eldől. Másfél évvel ezelőtt 88 ország jelentette be részvételét. A bajno­ki címet védő NDK és a rendező Szovjetunió selejtező nélkül ke­rült a döntőbe. Rajtuk kívül Nor­végia, Argentína, Kolumbia és E- gyiptom vívta már ki eddig a rész­vételt jogot. Az első európai cso­portban április 13-án Prágában sorsdöntő mérkőzésre kerül sor Csehszlovákia és Magyarország kö­zött. Mindkét csapatnak négy pontja van, a magyarok gólaránya valaniivel kedvezőbb. Egy másik ágon a hét végén küzdött egymással Jugoszlávia és Olaszország együttese, a mérkőzés eredményét lapzártakor még nem ismertük. Az első találkozón az olaszok győztek 1:0 arányban. A harmadik európai csoportban Bel­gium, Spanyolország és Francia- ország küzd egymással. Afrikából az Algéria — Líbia és a Libéria — Ghana találkozók győztesei jut­nak még el Moszkvába. Ázsiában három csoportban folynak a selej­tezők. Észak- és Közép-Ameriká­ból már csak három együttes, Costa Rica, Surinam és az Egye­sült Államok csapata maradt áll­va. Április 15-én már minden vilá­gos lesz, egy hónappal később pe­dig Moszkvában megtartják az o- limpiai torna csoportmérkőzései­nek sorsolását. A szakemberek máris nagy esélyesnek tartják az argentin csapatot, amelyet az a Menotti irányít, aki világbajnoki győzelemre juttatta országa első tizenegyét és tavaly az ifjúsági válogatottat is. ooo S ha már a labdarúgásnál tar­tunk, egy érdekes magyar vonat­kozású hír, amely azt bizonyítja, hogy kapósak lettek külföldön a magyar labdarúgók. Fazekas, az Üjpestböl és Müller a Vasasból ősztől a belga Royal Antwerpen játékosai lesznek; Salamon, a diósgyőri középhátvéd pedig való­színűleg a francia St. Etiénne-nél fejezi be pályafutását. A klubok már megegyeztek, csupán az MLSZ beleegyezése hiányzik a megállapodáshoz. Szóba került még Pintér, a Hon­véd sokáig sérült játékosa is, de rá egyelőre még klubjában és a válogatottban is szükség van. (palágyi) M ár a Seremetyevó repülőtérre való landoláskor észreveheti a •'Moszkvába érkező utas, hogy a szovjet főváros a XXII. nyári olim­piai játékok jegyében él, hisz a vesz­teglő TU—134-es, a TU—154-es, sőt még a TU—144-es szuperszónikus gépmadarak törzsén ott büszkélkedik a felirat: Az olimpiai játékok hiva­talos szállítóeszköze. Az 1959-ben . forgalomba helyezett repülőtéri épü­let pedig hipermodern légikikötővé alakult át, amelynek kilencemeletes központi részében 2100 utast szolgál­hatnak ki óránként, szervizállomásán automatikus üzemtöltéssel egyszerre nyolc repülőgép szóraját olthatják. De az olimpiai láz nemcsak most, alig négy hónappal a játékok kez­dete előtt kerítette hatalmába a moszkvaiakat, hanem jóval koráb­ban, szinte attól a pillanattól kezd­ve, amikor 1976. augusztus 2-án este a montreali stadion eredményhirde­tő tábláján felvillant a búcsúmondat: Till we meet in Moscow, azaz Talál­kozunk Moszkvában. Ezúttal Moszkvával találkozunk. A moszkvai utcákon és tereken, a szokásos jelmondatok és portrék mellett ott találhatók a fényképek­kel, ábrákkal teletűzdelt táblák, a- melyek révén a moszkvaiak nap-nap után értesülhetnek, meddig jutottak az olimpiára való előkészülettel, me­lyik vállalat, üzem, iskola vagy kör­zet dolgozói, diákjai járultak önkén­tes munkával a sportobjektumok mi­előbbi befejezéséhez. Mindebből és a látottakból tényleg kiérződik, hogy az 1980-as év világraszóló eseményé­nek lebonyolítása az egész ország ü- gye. S ezt az olimpiát megelőző lá­zas sürgés-forgásnak külön kedves­séget kölcsönöz Misa, a játékok med- vebocs-talizmánja, amely huncut-bo- hókás mosolyával szinte minden ki­rakatban, valamennyi hirdetöoszlopon, nagyobb útelágazásnál, a hotelek e- lőcsarnokában felbukkan. (Mesélik, hogy tervezője rengeteg vázlatot ké­szített róla — mezbe öltöztette, te­nisznadrágba bújtatta, pólósapkát ra­kott a kobakjára, fáklyát tett a man­csába *- mígnem közmegelégedésre öltözéke csupán az ötkarikás öv lett.) S ott áll hívogatóan MISA az olim­pia szervező bizottsága Gorkij utcai székhelyének bejáratánál is, az Org- komityet főhadiszállása belépőjében. Erna Milevszka, a szervező bizott­ság sajtómegbízottja hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk „zz abszolút, tökéletes szervezés“. A legkisebb hi­bát, a legcsekélyebb mulasztást sem engedhetik meg maguknak. Ez azt je­lenti, hogy semmit — az éttermek­ben felszolgált menütől kezdve a 110 ezer embert befogadó stadion beren­dezéséig — sem bíznak a véletlen­re, a rögtönzésre. Hallottuk továbbá, hogy a szervező bizottság keretében húsz albizottság. dolgozik, s az ope­ratív munkát a szervező bizottság kb. 800 személyt foglalkoztató appará­tusa végzi; hogy az olimpia megren­dezése hatalmas anyagi kiadással jár, amelyből a szervezési költségekre vi­szonylag kevesebbet fordítanak, an­nál tetemesebb a sport- és kísérőob­jektumok építési és rekonstrukciós munkáira előirányzott összeg: 230 millió rubel. Negyven kilométer hosszába, har­minc kilométer szélességbe — ez Valóságos szállodaváros várja az olimpia látogatóit. nak. De már most bizonyosra vehető, hogy Moszkvában nem ismétlődik meg a montreali eset. Akkor egy hó­nappal a megnyitó előtt — a létesít­mények elkészültének késése miatt — kérdésessé vált a XXI. nyári olim­piai játékok zökkenőmentes lebonyo­lítása. Záróadalékként a „szakmát“ érin­tő, de közérdeklődésre is számot tar­tó előzetes: a felmérések szerint a moszkvai olimpia tv-közvetitéseit kb. száz ország több mint kétmilliárd nézője fogja kísérni. Osztankinón o- limpiai televízió-rádió komplexumot hoztak létre, amelynek vezérlőköz­pontja révén megannyi színes tévé­adást sugározhatnak a világ minden tájára. A külföldnek szánt mintegy 400 órás közvetítés jogát az ameri­kai NBC kaptei meg 35 millió dollá­rért. A közvetítésekben 200 tévéka­mera és 40 mozgó televíziós állomás vesz részt, s az úgynevezett belső tévéláncok segítségével a riporterek nemcsak a „saját versenyüket“ kísér­hetik figyelemmel, hanem az adott sportközpont egyéb létesítményeiben folyó küzdelmeket Is. Egyébként nemcsak a tévéseknek, hanem a rá­dió és a sajtó tudósítóinak is t le­hető legkedvezőbb munkafeltételeket igyekeznek biztosítani, ámbár ahogy azt Lord Killanin, a Nemzetközi O- limpiai Bizottság elnöke mondta egy nyilatkozatában, az újságírók kíván­ságait nehezebb teljesíteni, mint az uralkodókét. Az olimpiai lángot júniusban lob- bantják fel a görögországi Olümpiá- ban, a Hera templom előtti téren, hogy az egy hónapig tartó 4055 ki­lométeres stafétaűt megtétele után, július 18-án a moszkvai Lenin-he- gyen töltse az éjszakát, másnap pe­dig az ünnepélyes megnyitón hirdes­se a nemes versengés címben jelölt buzdító szavait: CITIUS, ALTIUS, FOR­TIUS — GYORSABBAN, MAGASABB­RA, ERÖSEBBENl Moszkva kiterjedése. S tekintettel ar­ra, hogy Moszkvaszerte nyolc' olim­piai zónát létesítettek, körülbelül négy órai autózás kellett ahhoz, hogy legalább csak futólag lássuk a Le nlngradszkíj proszpekti, a krilatszko- jel, a Proszpekt Miri, a bitcai par­kerdei, ez izmajlovói, a szokolnylki és a mityiscsi sportlétesítményeket. Tényleg röpke is volt a vizit, minde­nütt, egyet kivéve, amelyet ki is hagytam a felsorolásból: a Moszkva- -folyó kanyarulatában épült luzsnyi- kí sportközpontot, amelyet „madár­távlatból“ a Lenin-hegy felől szem­léltünk, s nem kevesebb, mint öt sportobjektumot számoltunk össze a kb. 60 hektárnyi területen. A legna­gyobb a 103 ezer nézőt befogadó Le­nin stadion, ez lesz egyébként az o- lirnpia megnyitó és záróünnepségének színhelye, de atlétikai versenyeket és labdarúgó-mérkőzéseket is tartanak majd itt. A legszembetűnőbb pedig a vadonatúj létesítmény, a Druzsba u- niverzális fedett csarnok, amely épí­tészeti csődének hatott (s talán az is), hiszen színe és alakja tengeri rákra emlékeztet. A három szintű 100x100 méter alapterületű és 25 mé­ter magas csarnok belső tere kívána­lom szerint változtatható, s több, szám szerint állítólag 12 sportág ver­senyeinek megrendezésére alkalmas, közel 4000 néző előtt. A sportobjektumok nagy része el­készült, a belső szerelési munkála­tok imitt-emott azonban még foly­A Feled elleni mérkőzés előtt KÍVÁNCSIAN várjuk A FOLYTATÁST Az első osztályú labdarúgócsapa­tok pályáin már a bajnoki ponto­kért folyik a küzdelem. Készülnek a- zonban az alacsonyabb osztályban játszó együttesek is. A sok sikert megért Tornaija (Safárikovo) labda­rúgásának életében végre ismét meg­indult £ vérkeringés. Hosszú tetszha­lálából életre kelt a város fooija; a szurkolók újra izgalommal várják a mérkőzéseket, sőt idegenbe is elkí­sérik kedvenceiket. Mire e sorok eljutnak az olvasó­hoz, már az újjáépített tornaijai fut- ballpáiyán ts a bajnoki pontokért mérkőznek a kerületi bajnokságban játszó csapatok. Palmont István és Szajkó Béla ed­zőkkel beszélgettünk terveikről. E- gyelőre az első négy hely egyikét szeretnék megszerezni, s ezáltal bent maradni a kerületi osztályban, mert újjászervezés várható, s az első hat helyezett jogot nyer az első osztály­ban való bentmaradásra. Erre min­den reményük megvan, hiszen ez e- gyüttes a bajnokság őszi felében az előkelő második helyen végzett, on­nan várja a tavaszi folytatást. A két edző elmondta, hogy csupán a helyezéssel elégedett, az elért pont- számmal annál kevésbé, mert a ki­használatlan helyzetek fosztották meg őket a még sikeresebb szerep­léstől. Az alapozást január negyedikén kezdték. Legtöbbször tornateremben gyakoroltak, de a szabadban is ed­zettek — mindezt Tornaiján; a fel­készülési idő egy részét Hrádeken töltötttők — összpontosításon. Március Idusa táján láttam a csa­patot, a Gömön Hírlap Kupájáért ví­vott mérkőzésen, amikor Feled (Je­senské) csapatával mérte össze ere­jét a fiatal együttes, (átlagéletkora nem egészen 25 év) a mély talajú pá­lyán jól mozgott, játékosai időnként szellemesen szőtték támadásaikat, s kilenc góllal terhelték meg ellenfe­lük kapusának hálóját. A mérkőzés egyben a kilencedik előkészületi jel­legű összecsapás volt. A mérleg — a Feled elleni meccset, is beleszámít­va — kedvező: hét győzelem, egy vereség és egy döntetlen.) A felké­szülés tehát sikeresnek mondható. E- zek után milyen szereplésre számító­nak az edzők, s mit várhatnak csa­patuktól a szurkolók? — Feltétlenül jól szeretnének sze­repelni, eredményesen, szépen . fut­ballozni, és az első négy közölt vé­gezni, annál is inkább, mert osztá­lyukban a jelek szerint nincs ún. leg­jobb csapat — mondja Palmont Ist­ván, majd hozzáteszi: —, talán hat együttes képvisel gyengébb Játéke­rőt, de van olyan, amelyik kemény focit játszik (Cinobaöa), jól játszik időnként Ragyolc (Radzovce), Pohár, Csákányháza (Cakanovce) csapata és a Detva B. Feltétlenül el kell mon­danom, nagyon örülök annak, hogy a közönség újra támogatja labdarú­góinkat, csakúgy, mint a városi szer­vek. Ez pedig jó jel a jövőt illetően. Végezetül néhány nem mellékes a- dat: a Spojené závody (Egyesült Mű­vek) Safárikovo az őszi évadot 40:20- as gólaránnyal zárta, teljesítménye 43 százalékos volt, s hátránya a bajnok­ságban vezető Cinobafta mögött há­rom pont. Várjuk a folytatást, és jó szerep­lést kívánunk! Kép és szöveg: Balajti Árpád 'V v. S AKAR HOLNAP IS KEZDŐDHET

Next

/
Thumbnails
Contents