Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-01 / 14. szám

3 ijpisag -----------------------------­Április 4 -e a Magyar Népköztársaság államünnepe. 35 év­vel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az ország utolsó köz­sége, Nemesmedves. A múlt héten fejezte be tanácskozását az MSZMP XII. kon­gresszusa. A két esemény kapcsán közöljük interjúnkat Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával. Fiatalok a társadalmi haladás szolgálatában 1. Magyarországon a felnövekvő nem* zedék jelentős hányada — csaknem 900 ezer ifjúmunkás és diák — társadalmi és politikai szempontbúi egyaránt tuda­tos, tervszerű és elkötelezett program szerint munkálkodó tömegszervezet tag­ja. Súlyának, nagyságrendjének megfe­lelő helyet biztosít-e a társadalom mun­kamegosztásában a KISZ-nek? — A magyar Ifjúság társadalmi he­lye és szerepe a szocialista Magyarorszá­gon a korosztályi sajátosságok figyelembe­vételével lényegében ugyanaz, mint a fel­nőtteké. Nemcsak az értékek előállításá­ban kapnak. szerepet — és miivel képzett­ségük egyre magasabb színvonalú, ennek megfelelően mind magasabb szinten tud­nak bekapcsolódni a társadalmi munka- megosztásba, mind jelentősebb feladatok elvégzésében és irányításában lehet rájuk számítani —, hanem élvezői is mindannak, amit a jobb munka eredményeképpen tár­sadalmunk állampolgárainak nyújtani ké­pes. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar fiatalok legjobbjait tömörítő tö- mégszervezet tekintélye a társadalom egé­szének elismerésén alapul. A felelősséggel párosuló szakértelem azonban nemcsak a gazdasági éuítőmunkában kamatozódik: a KISZ — tagjai révén — végrehajtója és a- lakítója is a politikámé k, hiszen a politi­kai mechanizmusban Is számottevő szere­pet tölt be. 2. Milyen feladatai vannak a KISZ- nek, és hogyan kapcsolódik a szövetség tevékenysége az elsődleges társadalmi feladatok végrehajtásához? — A társadalom vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt legutóbbi kong­resszusa Programnyilatkozatában — amely hosszú távon is kijelölte a magyar társa­dalom egészének feladatait és a végrehaj­tás kereteit egyaránt — megkülönböztetett figyelmet fordított az Ifjúság munkájára. Épppn a szövetség korábbi eredményeire való tekintettel, ma már korántsem csak a lehetőségét, kínálja annak, hogy vala­mennyi magyar állampolgár részt vegyen á. társadalmi vívmányok megalapozásában és kiszélesítésében, hanem meg is kíván­ja. A KISZ messzemenően magáévá tette e?t á programot, s alapkövetelményként,fó- galmazta meg tagjai számára, hogy leg­jobb tudásuk szerint vegyenek részt á munkában, álljanak helyt e> tanulásban és a haza védelmében, segítsék szocialista tár­sadalmunk céljainak valóra váltását. A megváltozott világgazdasági körülmények miatt napjainkban e> figyelem középpont­jában a gazdasági építőmunka került. A szocialista társadalom vívmányainak meg­őrzése és kiteljesítése valamennyi fiataltól azt kívánj©, hogy a korábbinál jobb mun­kát végezzen, nagyobb feladatokat vállal­jon és pontosabban tegyen eleget a vele szemben támasztott követelményeknek. 3. A társadalom előtt álló feladatok módosították'e az ifjúsági szövetség programját, munkamódszereit? — Hazánk ifjúsága már korábban 1s nagy, országépítő célok megvalósításának egész sorában jeleskedett: kivette részét az újjáépítésből, városokat alapított, a nehéz­ipar fejlesztésében Is becsülettel helyt állt, a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor is eredményeket ért el. A nagy, látványos vállalások jelentős részét „akkori“ ifjúsá­gunk — a ma középnemzedéke — már tel­jesítette. A mostaniaknak sem könnyebb e- zonban: azokon az „aprómunkákon“ a sor, amelyek talán kevésbé szembeszökőek, ám fontosságuk egyáltalán nem elhanyagolha­tó: Rajtunk, a 70-es, 80-as évek fiataljain lS múlik, hogy sikerül-e olya® minőségű termékeket előállítania a magyar iparnak, amelyek megnyerik a hazai fogyasztók tet­szését, s kivívják a nemzetközi piac elis­merését Is. Ezt a kettős célt — a belső piac maradéktalan ellátását és külkereske­delmi kötelezettségeink teljesítését — se­gítik a munka verseny-mozgalmak Is. A munkaverseny az elmúlt Időszakban meg­erősödött Magyarországon: hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója és a párt XII. kongresszus© tiszteletére Ifjúsági munkabri­gádok egész sora tett jelentős és nagy ér­tékű felajánlást. 4. A felnövekvő nemzedék arculatá­nak formálása szerte a világon meg* különböztetett figyelmet követel: Meg­ismertetne azokkal a kérdésekkel, a- melyek az ifjúság neveléséért felelőssé­get viselőket ez idő szerint foglalkoz­, tátják? — Az Ifjúság nevelése Magyarországon társadalmi ügy. Valamennyi állampolgár ügye, dolga és felelőssége, hogy lehetősé­geinek megfelelően jó szóval, személyes példamutatással egészséges irányban for­málja fejlődő-alakuló személyiségüket. Cé­lunk, hogy a fiatalok elkötelezett felelős­ségvállalása a cselekvés tudatos igényével párosuljon. Nagy gondot fordít ez Ifjúsági szövetség a politikai érzékenység ébren tartására, s ezért is Igényli a mindenkori nyílt és őszinte véleménycseréket. Arra tö­rekszünk — akárcsak minden fiatal szerte a világon —, hogy ne legyenek tabu té­mák: minden kérdésre, felvetésre konkrét, a társadalmi gyakorlatnak megfelelő vá­lasz hangozzék el. Ebben az MSZMP is messzemenően támogatja szövetségünket. Néhány esztendeje Ifjúsági Parlamentet hoztunk létre, amely meghatározott időkö­zönként, felmenő rendszerben újra és újra megvizsgálja, hogy milyen eredményeket ért el a felnövekvő nemzedék a társadal­mi haladás segítésében, milyen adósságai vannak még, és természetesen terítékre ke­rülnek azok a gátló tényezők Is, amelyek a közös akarat érvényre jutását gyengítik vagy akadályozzák. Lehetőségeinket önál­ló jogszabálygyűjtemény, az Ifjúságról szó­ló törvény biztosítja. A fiatalok ezeken a fórumokon gyakorolják a demokratizmus játékszabályait és sajátítják el azokat a formákat, amelyek keretében véleményük­kel a közösség vállalásait előbbre segíthe­tik. 5. Hogyan látja a ma fiataljainak hol­napi esélyeit a boldogulásra Magyaror­szágon? — Magyarországon a társadalom prog­ramja az Ifjúság egészének személyes élet­programja. A felnövekvő nemzedék tagjai — a KISZ-esek és KISZ-en kívüli fiatalok — egyaránt jól látják, hogy ma még ko­rántsem teljesek e< feltételek minden jogos igényük maradéktalan kielégítéséhez. Csak példaként említem a lakáskérdést. A meg­oldás legfeljebb csak hosszú távú terveink­ben szerepelhet. S áz igénylők csaknem fele fiatal. A legégetőbb szociális gond mellett igen nagy figyelmet kíván az okta­tással kapcsolatos kérdések megoldása is, s ügyen ki vonná kétségbe, hogy az litt je­lentkező nehézségek Is elsősorban Ifjúsá­gunkat érintik. Ugyancsak megoldásra vá­ró feladataink között kell említenem a már korábban Idézett Programnyilatkozat­ban is megfogalmazott esélyegyenlőség kér­dését. Azt kívánjuk elérni, hogy valaimeny- nyt fiatat egyenlő eséllyel Induljon az é- letbe, a tanuláshoz és a munkához való jog teljes biztonságú gyakorlattá legyen. Köszönjük a beszélgetést! (BUDAPRESS) Közös ügyünk a természet védelme Selymlt a barka / már kitakarta, sárga virágját / bontja a som. Fut, fut az áram, / a déli sugárban s bökken a hó I a hideg havason. Aprily Lajos: MÁRCIUS (részlet) Ojra tavasz van. A természet rendje sze­rint újból elindul az évszakok körforgása. Csíráznak a magok, új növénykék kelnek ki; a fák, bokrok rügyeznek, virágba bo­rulnak. A természet szerves része az ember, még ha erről gyakran elfeledkezik Is. Fő­leg akkor nyilvánul meg az emberi rövid­látás, amikor környezetünket, a természetet szennyezzük, pusztítjuk. Ilyenkor tavasszal jó, ha elgondolkodunk mindennapi tevékenységünk felett. Nem szennyezhetjük környezetünket a véglete­kig. Szerencsére ma már a szakemberek o- lyan megoldásokat találtak, és olyan tör­vényeket foganatosítottak, amelyok foko­zatosan megszüntetik, megakadályozzák a környezet szennyezését. Nagyon gondosan kell kezelnünk a ter­mészet, a növény- és állatvilág védelmét. Ezzel kapcsolatban államunk szigorú intéz­kedéseket vezetett be. Az Oktatásügyi Meg­bízotti Hivatal 1958. évi 211/1958 Ű sz. ren­deleté értelmében hazánkban 88 teljesen védett, 8 részben védett növényfaj létezik, s ezen kívül a Tátrai Nemzeti Park terüle­tén 41 védett fajt tartanak nyilván. Ez a rendelet a parkokban és köztereken talál­ható, mesterséges kultúrákban tenyésző vé­dett növényekre nem vonatkozik. A természet védelmére irányuló legfon­tosabb tevékenység tehát a növényi és ál­latfajok, valamint természetes élőhelyük vé­delme. E fajoknak nagy művelődési, tudo­mányos, gazdasági, egészségügyi és szociá­lis jelentőségük van. Ezek tükrözik legjob­ban az ép, egészséges, természetes környe­zetet. 1979 februárjában a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság művelődési szak­osztálya utasítást adott ki, amelyben közli az 1974. évi 16. sz. rendeletet (a védett állatfajok elpusztításával kapcsolatos ká­rok megtérítését a nyugat-szlovákiai kerü­letben) és az 1978. évi 9. sz. rendeletét (e< védett növényfajok elpusztításával kapcso­latos károk megtérítését a nyugat-szlovákial kerületben), valamint e rendeletek megtar­tásával összefüggő szervezési-módszertani intézkedéseket. E kiadvány alapján Szlo­vákiában a tűlevelű fafajokon kívül 109 tel­jesen és 13 részben védett növényfaj léte­zik. A fent említett védett növényfajok száma a hazánkban előforduló kb. 3000 növény­fajhoz viszonyítva aránylag kevésnek lát­szik. Ennek ellenére a mai vízügyi és re­kultivációs munkálatok hatására tovább gyarapodott a veszélyeztetett fajok száma, ezek méltán érdemelnének nagyobb figyel­met. A Csallóközben a dunaszerdahelyi járás területén például 8 teljesen védett növény­faj található: a nyári tőzlke (Leucojum aestlvum), a magyar lednek (Lathyrus pan- nonicus), a késel szegfű (Dianthus seroti­nus), a hólyagfa (Staphylea pinnata), a sú­lyom (Trapa natans), a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a tündérfátyol (Nymphoi- des peltata) és a húsos som (Cornus más). A részben védett növényfajok közül Itt ta­lálható az orvosi ziliz (Althaea officinalis), a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a kis té­lizöld (Vinca minor) és a vízitök (Nuphar luteum). A járás területén említésre méltó ritka növényfajok nőnek, amelyek a jövő­ben megérdemelnék a védelmet; 12 ilyen ritka növényfajról tudunk. Példaként em­líthető a virágkáka (Butomus umbellatus), a nyílfü (Sagíttaría sagittifolia) és a kes­keny levelű gyapjúsás (Eriophorum angus- tifoltum). Jelenleg két államilag védett terület (re­zervátum) található a Csallóközben. E te­rületek jelentősége az utóbbi időben a víz­mű építése miatt háttérbe szorult. A Fel- ső-Csallóköz Duna menti erdei és holtágai a víztároló felépülésével megsemmisülnek, víz alá kerülnek. Ezzel párhuzamosan meg­nő a jelentősége a jelenleg tervezett termé­szetvédelmi területeknek. A legfontosabb közülük a tőkési Duna-ág. Járásunkban 8 parkot, számos öreg fát, facsoportot fog­nak védetté nyilvánítani. A természetvédelem nem terjedhet ki csu­pán az egyes fajok védelmére. A termé­szetes élőhelyüket védeni legalább olyan fontos, mint maga a növény védelme. A mezőgazdasági és ipari üzemek vezetőinek kötelessége, hogy ne engedjék meg a kör­nyezet szennyezését, a védett területek, va­lamint az értékes növények és állatfajok pusztítását. A felsorolt értékek szocialista társadal­munk minden egyes tagjának közös tulaj­donát képezik. Nagyon fontos tudatosíta­nunk, hogy mindnyájunk feladata a ter­mészeti értékek megvédése, megóvása a jö­vő nemzedékei számára. TERMÉSZET Csudáltalak ezer szemmel, ezerszemü szerelemmel. Két szemmel most alig látlak, már csak emlékként csudának. (Aprily Lajos) SZAMÁK MIHÁLY Ö rvendetes, hogy végre a fiatalok vették ke­zükbe a természet sorsát, hiszen fejlődésünk szempontjából számukra sokkal fontosabb a termé­szet egyensúlyának megőr­zése, mint az idősebbeknek. Gyakran elgondolkoztat, hogy mtért csak azokat a területeket védjük, ahová hétvégeken járunk? Miért nem védjük legalább ugyan olyan mértékben azt a ter­mészetet, környezetet, ahol a hét öt napját töltjük? Vagy az kevésbé fontos? Ötvenkét éves vagyok, és talán a korom is közreját­szik, fiogy képtelen vagyok csak a védett területen óv­ni a természetet. Az Indo­kolatlanul, könnyelműen ki­vágott fáért büntetni kelle­ne a pusztítót, a városban talán kétszer olyan szigorú­an, mint a védett tátrai par­kokban. Hiszen ha itt, a la­kótelepen kivágnak egy fát, annak helyébe már csak betonház épül, míg a Tátrá­ban a fiatalok minden év­ben fásítanak. GÁBOR LÁSZLÓ, Nővé Zámky A mikor az Űj Ifjúság­ban elolvastam a Fák, virágok rovat első cikkét, arra gondoltam, Jő, jő neveljük a fiatalokat ter­mészetvédelemre, csak nem késtünk-e már el? A gyá­rakban, üzemekben olyan vezetők dolgoznak, akik el­sősorban a gazdasági érde­keket tartják szem előtt, és FÁK, VIRÁGOK (Üj Ifjúság, 10. szám) ennek következtében utá­nuk a vízözön. Mi az iskolában sokat be­szélünk a gyerekeknek a természetről, mert itt, Sely- lye (Sala) környékén na­gyon Is szükség van erre. Itt sokkal többször kell a gyerekeknek beszélni arról, hogy milyen fontos a tiszta levegő, sokkal behatóbban, mint másutt, ahol nincs vegyipar. A Duslo gyártja az ország műtrágyaszükség­letének 70 százalékát. Mo­dern gépekkel dolgozik, mégis sokat kell tennie a levegőszennyezés mérsék­léséért. Épp ezért felelőtlenség­nek tartom, hogy a gyár ve­zetősége már évek óta sem­mit sem tesz a környezet védelméért, értünk, a kör­nyező falvak lakosaiért. HALMOS! G., Trnovec n. Váhom ft ocialista társadalmunk S7 mind nagyobb erőfe- szítéseket tesz a ter­mészet, a környezet védel­méért. Komáméban, járá­sunk székhelyén is egyre több a fa, díszcserje, a zöldövezet és a virág. Mindez pedig a társadal­mi összefogás eredménye­ként jött létre. Élnek azon­ban közöttünk nemtörődöm, önző emberek is, amiről el­lenőrzéseink alkalmával meggyőződhettünk. Sokszor a szél szeméttel, papírhul­ladékkal „játszadozik“ s a járókelők szemébe csapja, „kidíszíti“ vele a zöldöve­zeteket, a járdákat, az úttes­tet. Honnan hordja a szél ezt a szemetet? A szemetesku­kákból és mellőlük. A szülők sokszor a gyer­mekekre bízzák a szemetes­kosár kiürítését, holott a- zok fel sem érik a kuka fedelét, így aztán csak mel­léje leszórják a szemetet, vagy pedig nyitva hagyják. A rakoncátlan szél aztán felkapja és továbbkergeti a tartalmát. Változtassunk ezen, hogy minél hevesebb bosszúságot okozzunk a köztisztaságért felelős szerveknek, a mű­szaki szolgáltató vállalat dolgozóinak és mindannyí- unknak. Védjük és szépítsük kör­nyezetünket! TÓTH LÁSZLÓ. Komárno *

Next

/
Thumbnails
Contents