Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-18 / 12. szám
Harmincöt évvel ezelőtt, 1945. április elsején a szovjet hadsereg egységei Dunaszer- dahelyre (Dunajská Stredaj is meghozták a szabadságot. A város a napokban ünnepre készül. Ebben az évben azonban még egy jubileumnak néz elébe: szeptemberben a város magalakulásának nyolcszázadik évifordulóját készülnek megünnepelni. Milyen volt ez a két történelmi időszak? Hol állt a város több mint hét és fél évszázados múlt után, és milyen utat tett meg az eltelt hárem és fél évtizedben? Ezt a kérdést tettük fel G y u r c s f k Józsefnek, a Dunaszerdahely! Városi Nemzeti Bizottság elnökének. m-> Ä válasz könnyűnek látszik, de a valóságban nem olyan egyszerű. Könnyű azért, mert elég kitekinteni az ablakon, hogy tapasztaljuk a változásokat. De nem egyszerű, mivel olyan nagyok ezek a változások, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a felsorolást. De azért kíséreljük meg párhuzamot vonni a két korszak között. Közismert tény, hogy a Csallóköz, s Így Dunaszerdahely is a felszabadulásig amolyan senki földje volt. Itt nem ruházott be sem a régi monarchia, sem a burzsoá köztársaság, még kevésbé a horthysta megszálló hatalom. Nos, Így. a felszabaduláskor városunkat csak nehezen lehetett városnak nevezni. Dunaszerdahely egy ötezer lakosú sáros-poros, elfelejtett falu volt. öreg, nedves házakkal, sáros utcákkal, Egyetlen portalanított , utcája a kátyúkkal „hímzett“ főutca volt. Egy elavult gyümölcsfeldolgozó üzem, amelyet az idősebb szerdahelyiek még ma is lekvárgyár néven emlegetnek, meg egy még avultabb lenfeldolgozó üzemecske alkotta az ösz- szes iparát. Két régi iskolaépülete volt a városnak, a bölcsőde, óvoda fogalmat nem is ismerték. Most pedig nézzünk meg néhány adatot, hogyan is fest ma, harmincöt évvel a felszabadulás után ez a tizennyolc ezer lelket számláló város. Lakosságának a 90 (I] százaléka első kategóriájú lakásban lakik. Nincs olyan utca, amely ne lenne portalanltva. Négy új alapiskolánk van, gimnázium, mezőgazdasági technikum, egészségügy! középiskola, két szakmunkásképző Iskola, hét óvoda és öt bölcsőde. Ezek mind korszerűen berendezett új épületekben vannak elhelyezve. Épül egy 13 és egy 32 tantermes iskolánk, és az üzemek hozzájárulásával egy ,70 férőhelyes bölcsőde. Az üzemek egész sorával gazdagodott a város. Hogy csak néhányat említsek: a juhocukor Közép-Európa e- gyik legkorszerűbb cukorgyára, teljes gőzzel üzemel már négy éve a négyszáz embert alkalmazó Baromfifeldolgozó Üzem, van bútorgyárunk (Ister), házgyár évi hatszáz lakás kapacitással, épületelemgyár, gépgyár (ZTS), fontos, pillanatnyilag még bővülő fióküzeme működik nálunk a Teslának, két építővállalatunk, és még sorol- , hatnám tovább. Aki a felszabadulás előtt ismerte Dunászerdahelyt, nehezen tudja elképzelni, hogy ebben az egykori sárfészekben ma a parkosított terület 70 hektárt tesz ki. A közművek ma már olyan természetesnek ■ tűnnek, hogy senki sem veszi őket külön észre. Hosszan lehetne még beszélni a korszerű üzlethálózatról, ven■ déglátóipari és kulturális létesítményekről, de talán ennyivel is érzékeltettem azt a szinte hihetetlen vál; tozást, amely Itt a felszabadulás óta véghez ment. — Dunaszerdahely valamikor a mezőgazdasággal volt azonos fogalom. Az új ipari létesítmények sora bizonyára megváltoztatta a város szociális struktúráját is. Igen, ez is olyan dolog, amit általában nem tudatosítunk. A duna- ; szerdahelyi földmüvesszövetkezet az integrációs folyamat során egyesült a hodosi (Vydrany) és nagyabonyi (Veiké Blahovo) szövetkezettel. Ez az egyesített üzem ma 3890 hektár földön gazdálkodik, és 765 dolgozót foglalkoztat, akiknek, persze csak egy része szerdahelyi. A többi az említett két faluból van. Ha most összevetjük ezt a számot az összlakosság számával, világos, hogy csak egy kis töredékét teszik ki azok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Nyugodtan állíthatjuk, hogy városunk mai jellegét az Ipar adja, jóllehet a Csallóköz mezőgazdasági Jellege nem szűnik meg. Hiszen üzemeink egy része éppen a mezőgazdasági termékeket dolgozza fel. Ilyen a már említett baromfifeldolgozó, a cukorgyár vagy az Európa-szerte ismert Agrofrlgor. De még egy példát mondok: építik a korszerű, nyolcezer szarvasmarhát befogadó nagyhizlaldát, és ezzel párhuzamosan már épül a húskombinát is. így az ipar és a mezőgazdaság kiegészítik egymást. Néhány számadat — A száraz számok sokszor kifejezőbbek, mint a hosszas magyarázat. Nos, álljon Itt néhány szám abból az újból, amit a dolgozók keze a szocializmusban hozott létre Dunaszerda- helyen! A felszabadulás után 3642 állami és szövetkezeti lakás, 1200 családi ház épült, felépítettek egy kórházat, szállodát étteremmel és kávéházzal, két áruházat, kulturális központot több mint harmincmillió korona ráfordítással, új épületet a vasútállomásnak, egész sor középületet, korszerű üzlethálózatot. Portalanítot- tak, parkosítottak, szennyvízcsatornát, vízvezetéket építettek, továbbá sport- stadiont, iskolákat, óvodákat és bölcsődéket, gyárak, üzemek egész sorát. Akarattal, jó vezetéssel és szívós munkával. Gyurcsík József emlékezetből sorolja az eredményeket. Az új Dunaszerdahely egy kicsit az ő műve is. A felszabadulás: után mint ifjúsági funkcionárius kezdte pályafutását, majd egy ideig a népművelés területén tevékenykedett, és immár tizennyolc éve a városi nemzeti bizottság élén áll. Tagja a járási pártbizottság elnökségének. Ismerte a régi Dunaszer- dahelyt, és ismeri az új minden kövét. — Hát Igenl Itt nőttem fel, itt éltem le életem eddigi részét, összeforrtam ezzel a várossal, és mindezt az újat egy kicsit magaménak, saját művemnek is érzem. Persze csak szím bolikusan, hiszen egy Timber nem tud ilyen méretű újat teremteni. Erőre összefogásra volt szükség, és továbbra sem nélkülözhetjük. Elsősorban a járási pártbizottság és a járási nem zeti bizottság politikai és erkölcsi támogatása volt az az erő, amely lehetővé tette ezt a fejlődést. Nem hagyhatom ki a vnb hetvenöt képviselőjét sem, akik fáradhatatlanul a vnb tanácsa mellett voltak és segítettek, a város kommunistáit, a városi pártbizottsággal az élen és nem utolsósorban a város lakosságát. Ha dolgos kézre, megértésre, segítségre volt szükség — és gyakran volt —, a szerdahelyiekre mindig számíthattunk. Közösen építjük, szépítjük városunkat. *— Elnök elvtárs, befejezésül időzzünk el egy kicsit egy „nedves“ témánál. Dunaszerdahely nevéhez he- vatovább hnzzátapad a fürdő, a termálvíz fogalma. — Ez így igaz. Persze ez nemcsak Dunaszerdahelyre érvényes, egész Csallóközben találtak termálvlzforrá- sokat. Ml ezt kihasználtuk, jelenleg négy medence áll az érdeklődők rendelkezésére. A termálfürdő híre átlépte városunk határát. A nyári szezonban, csúcsforgalomkor nyolc-tízezer ember látogatja a fürdőt. Igyekszünk olyan feltételeket teremteni, hogy ez a hatalmas tömeg jél érezze magát, kellemes, kultúrált környezetben tölthesse szabad Idejét. De ez nem minden. A termálvíz nemcsak fürdésre alkalmas, hanem kiváló gyógyhatása is van. Ezt a gyógyitaláét is szeretnénk lakosaink javára értékesíteni. Ezzel a céllal kezdtük el 1977-ben egy balneotérápiai pavilon építését. Befejezése után Dunaszerdahely fürdővárossá lép elő. Ez Is egy azok közül a dolgok közül, amelyekre harmincöt évvel ezelőtt gondolni sem mertünk. Soká lehetett volna még sorolni a város sikereit, és persze problémáit is, hiszen ilyen is akad. Az ünnepi alkalomkor azonban az ember inkább az élet kellemesebb oldalit mutatja be. Annyi bizonyos, mindkét évforduló alkalmival lesz mivel büszkélkednie a városnak. HORVÁTH REZSŐ Fotó: Dusán Majda Gyurcsík józsef (jobbra) a városi nemzeti bizottság elnöke Épül az új lakótelep Részlet az új Dunaszerdahelyből T A magasabb mérce Fontos dokumentummal ls- merkedhedtek meg olvasóink az elmúlt napokban. A hírközlő szervek teljes egészében közölték a CSKP KB elnökségének és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának irányelveit, a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítésével kapcsolatban. Ezt a dokumentumot akkor olvashattuk, amikor a tudományos-műszaki fejlődés a tudományos kutatás eredményeinek kihasználása került az előtérbe. Gazdasági életünk csak úgy tud a korábi szint fölé emelkedni, ha működését helyesen szabályozzák, és ennélfogva egyes elemei külön-külön és együttesen is éreztetik jótékony hatásukat. Ma kiváltképpen szükség van népgazdaságunk versenyképességének és teljesítményének fokozására. Indokolják ezt a belső fejlődésből adódó követelmények, hiszen új munkaerő- és nyersanyagforrások mir nem állnak rendelkezésünkre, extenzív módon tovább nem gazdálkodhatunk, tehát csak egyetlen út kínálkozik: növelni munkánk hatékonyságát. Hasonlóképpen nagy feladatok elé állítja népgazdaságunkat ásít, hagy a világgazdasági változások továbbra is erősen hatnak rá. Éppen ezért elengendhetet- len egy olyan gazdasági szerkezet kialakítása, amelyben a termelékenység ás a meglévő termelőeszközök kihasználása megfelel a világszintű követelményeknek és biztosítja a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket. A nemzetközi szocialista munkamegosztás eddig is szép eredményeket hozott, de mint minden új, ez sem mentes bizonyos megoldatlan kérdésektől. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a hetvenes évek nem voltak, könnyűek a világgazdaságban, A Nyugaton elharapózott energiaválság drámai módon vetette fel azt a problémát, hogy bizonyos természeti erőforrások, különösen az olajkészletek korlátozottak és újra nem termelhetők. Az energiahordozók és más nyersanyagok a világpiacon lényegesen megdrágultak. Tagadhatatlan, hogy a szocialista államokra is hatottak ezek a jelenségek, jóllehet nem olyan kiélezetten, mint a kapitalista országokra. Ha tehát a nyolcvanas évek küszöbén a fejlődés távlatait próbáljuk felbecsülni, ezeket a tényezőket is számításba kell vennünk. Ezért foganatosítunk különféle intézkedéseket az e- nargiatakarékosság végett. Az energiahordozók valamennyi fajtáját még a csekély kalőrií- júakat is hasznosítjuk. Az élet tehát magasabbra állítja a mércét. Fokozni a gazdálkodás és az irányítás hatékonyságát. Ennek érdekében pedig már nem elég egy-egy területen változtatni a gyakorlaton, az egész gazdaság fejlesztését keil szabályozni oly módon, hogy megfeleljen az áj és megnövekedett követelményeknek. Ez pedig minden szakaszon minőségi termelést kfván, a ráfordítások csökkentését, a gazdasági szerkezet korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását. Sokan felteszik a kérdést, vajon mindez csak merész terv vagy olyan reális program, a- melyet hatékony eszközökkel meg is valósítunk? Az utóbbi feltevés fedi a valóságot. A gazdaságirányítás közgazda- sági eszközei alkalmasak arra, hogy a gazdálkodó szervek szemléletét, magatartását és teljesítményét a kívánt irányba befolyásolják. Ehhez azonban az kell, hogy az irányítás éljen is a lehetőségekkel, vagyis úgy szabályozza a gazdálkodás menetét, hogy gyorsabban kibontakozhassanak a fejlődést tartósan segítő folyamatok Most minden vállalatnál és ü- zemnél a párt és a kormány állásfoglalásai nyomán keresik a megoldásokat a gazdasági szabályozó rendszer korszerűsítésére. ... ÜNNEPRE KÉSZÜLVE
