Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-24 / 30. szám

ARAT AZ ORSZÁG NEPE EGY SZEM SE VESSZEN KÁRBA A dunaszerdahelyi járásban nagy hagyo­mánya van a SZISZ aratóversenyének. A já­rási bizottság az idén is nagy körültekin­téssel szervezte meg Erről nyilatkozol! Hanák László mérnök, a SZISZ tárási bi­zottságának elnöke: „Bár még csak a kezdet kezdetén va gyünk, és egyelőre csak az első jelentke- zőiveket kaptok meg, de feltételezzük, hogy a mintegy 330 kombájn közöl 17U en ver­senyben álló legénység dolgozik A verseny, be bekapcsolódhat minden harminc éven aluli fiatal, illetve a SZISZ-tagok korlátla­nul. A verseny szabályai olyanok, hogy a lehető legtárgyilagosahb legyen az elbírá­lás: egy hektár egy pont, és egy mázsa szintén egy pont. A koinbájnosok versenyezhetnek egyénileg és csoportos bevetésben is. feltételezzük, hogy legalább hetven kombájn legénysége indul csoportos bevetésben Ez a módszer egyre inkább hódít a szövetkezetekben. A kombájnosokon kívül bekapcsolódhatnak a terményt szállító traktorosok, gépkocsive­zetők. az Ifjúsági fényszóró őrjáratai, gép­javítók, tűzvédelmi járőrök. SZISZ-alapszer- vezetek és pionírcsapatok. Véleményem szerint az aratás sikeréhez mindenki hozzájárulhat Az alapszervezetek tagjai elsősorban a szalma betakarításánál, a termés tisztításánál és raktározásánál se­gíthetnek sokat, főleg ünnepnapokon. A ver­seny értékelésékor egyébként csak az ün­nepnapokon és a túlórában ledolgozott időt vesszük figyelembe. A legjobbak közül min­den kategóriában az első három a SZISZ já­rási bizottságának tiszteletbeli elismerésé­ben és tárgyi jutalomban részesül. A versenyt politikai-szervezési szempont­ból jól előkészítettük. Különösen nagy se­gítséget kaptunk az Ifjú Mezőgazdasági Szakemberek Tanácsának tagjaitól, farkas Lászlótól és Mátus Györgytől, és a SZISZ járási bizottsága elnökségének tagjától, Krausz Vilmostól. Naponta figyelemmel a- karjuk kísérni a verseny lefolyását, mert tudjuk, hogy az emberekkel való közvetlen kapcsolat a leghatásosabb munkaforma. A csiltzközt egyesített szövetkezetben teljes ütemben folyik az aratás. Gyökeres Jenő felvétele AZ ELFOGLALT EMBER A dercsikai (Jurová) szövetkezetben 124ö hektáron ért he a gabona A dunaszerda- helyi Járásban ők kezdték meg elsőnek az aratást. Igaz, hogy csak megszakításokkal mehettek ki a földekre. Ottjártunkkor is sűrű ólomfelhők borították az égboltot. Bár a gépek körül Ilyenkor Is van tennivaló, ez csak olyan tessék-lássék munka, mert az ember figyelmét mindig az aratás köti le Különösen kijár ilyenkor a gondokból a gépesített brigád vezetőjének. Erdős Bélá­nak. Húsz kombájn hibátlan működésével törődni nem gyerekjáték. Különösen nem az, ha hiányzik egyik-másik pótalkatrész. Pedig a nagy teljesítményű gép nem állhat. Ezért szerelteik fel két mozgóműhelyt Is, hogy a lehető legrövidebb Idő alatt eltávo­líthassák a hibáikat. Ezért van az, hogy Erdős Béla a napok­ban jóformán mindig talpon van. Elfoglalt ember, akárcsak a többiek... NYEREGBE SZÜLETETT A cstlizközj egyesült szövetkezetben 1617 hektárról kell betakarítani a termést. Ez a feladat vár a tizenkét saját és az ugyan­annyi vendégkombájn legénységére a mor­vaországi Ofvavából és Zborovicéről A kom- bájnosok között lesz Cséml László Is a szö­vetkezet balonyl részlegéről. Laci még csak huszonkét éves, de máris tapasztalt kombájnos. Négy éve ül gépe nyergében, és az előző években Is a legjobb iratók közé tartozott. A Somorjai (Samo- i’ín) Mezőgazdasági Szaktanintézetben ta­nulta a szakmát, és évközben a javítóim! helyben dolgozik Ott is Jó szakemberként tartják számon, de'azt mondja, hogy iga­zán csak a kombájn nyergében érzi magát elemében. — Van annak valami varázsa, ahogy a gép falja a kalászokat — mondla —, és sárga szemmel telik a tartály. Hiába, nyeregbe született. .. Korán reggel érkezünk a Bajost (BaJC) Állami Gazdaságba, de az „első műszakot“ így Is lekéstük ugyanis az állatgondozók számára a munkanap kezdete hajnalt négy óra. Hat óra van, de az állami gazdaság iro dájában nagy a sürgés-forgás. Már néhány napja folyik a nyár! munkák legnehezebb­je, az aratás. A íőgépesltö, Csapó Ferenc mérnök megígérte, hogy végigkalauzol ben­nünket a gazdaságon, de előtte még be kell fejeznie az aratást híradó szerkesztését. — Nagyon fontos — mondja —, hogy a híradó délre a munkások kezébe kerüljön tgy pontos képet kapnak az előző napi tel­jesítményről, s ez ösztönzően hat. Régen, mikor még kézzel arattak, a pa­rasztember már virradatkor kiment a föld­jére, mert a nedves gabonát könnyebben vágta a klskasza. A kombájnok nem mehet­nek rá a harmatos gabonatáblákra, így az aratás csak kilenc órakor kezdődhet. Ezért első utunk a kertészetbe vezet. Szorgos ke­zű asszonyok, lányok hajlongnak a földeken, szedik a tököt. Pillanatok alatt megtelnek a ládák, melyeket aztán a gazdaságban se- gítkező középiskolások a sor végére visz­nek és traktorra raknak. A kertészetben dolgozó 60 állandó és 30 Idénymunkás veze­tője már hosszú évek óta Gyűrösl Lászlóné a férjével. — Mi is négy órakor kezdjük a munkát — mondja Gyűrősiné. — Napközben a hő­ség miatt lehetetlen a fólia alatt tartózkod­ni, így kénytelenek vagyunk a paprikát és az uborkát a kora reggeli órákban leszed­ni. Az öt hektár fólián kívül 58 hektáron szabad ég alatt vastag húsú paprikát, tököt és eltenni való uborkát termelünk A mun­kaidőm reggel négytől délután egyig tart, de idényben gyakran csak aludni járok ha­za. Szerencsére férjem nagyon megértő, mindenben a segítségemre van. Sajnos ke­vés a gépünk. Óriási szükségünk volna egy kézi sarabolóra, mert most a fóliában csu­pán kézzel gyomlálunk. Az itt dolgozók fele fiatal, velük és a középiskolásokkal nagyon elégedett vagyok, szorgalmasak, jól dolgoz­nak. Közben Csapó mérnök az órájára pillant: — Már elmúlt kilenc, mehetünk az, ara tökhöz. Nemsokára elénk tárul a végeláthatatlan búzamező. — Az idén kisebb lesz a kifli — fogad Psenáik Károly főagronómus. Arca kissé gondterhelt, mikor arról beszél, hogy a^ kedvezőtlen időjárás következtében a búza * átlagosan csak 30 mázsás hektárhozamot ad. Télen erős fagyok voltak, májusban pe­dig jött a hőség és a szárazság, ez egy ki­csit sok volt a búzának. — Az őszi árpát már learattuk, szeren­csére ebből |6 a termés, 48 mázsa hektáron, ként. Ebben az évben 1738 hektárról taka­rítjuk be a gabonát összesen huszonöt kom­bájn arat. A tíz saját kombájn mellé Ögyal- táról (Hurbanovo) és Otrokovlcéböl Is Jöt­tek. Már évek óta ez a két gépállomás segíti aratáskor a bajcslakat. A kombájnosok 2Ö- me fiatal. Sötétedésig a gépeken ülnek, hogy b kenyérnekvaló minél hamarabb a szárí­tókba, magtárakba kerülhessen Az ógyal- lal aratók közül Goldberger józsef és Ba- horecz János a legügyesebb. Mindketten a Kolosz típusú kombájnokon dolgoznak. A tapasztalatok szerint ez az új kombájn a legjobbak közé tartozik. A búzatábla szélén piros zászló, mellette fiatal lány ül. — Sádovsky Éva vagyok, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Gimnáziumba Járok — mu­tatkozik be. Ezen a részen ő méri a szem­veszteséget. — A kombájnotok, a traktorosok és a teherautók vezetői nagyon vigyáznak, így aránylag kicsi a szem veszteség A megen­gedett veszteség 1,5 százalék lehet, ma át­lagosan 0,7—1 százalékot mértünk. — Mi célt szolgál a piros zászló? Csapó mérnök válaszol: — Biztonsági okokból állítottuk fel. A szemveszteséget mérő lény mindig ott szúr­ja földbe, ahol éppen dolgozik, így már messziről felhívja magára a figyelmet. A terepszemlére elkísért bennünket Czu- ezor Ottó, a gazdaság fiatal energetikusa is. Fontos feladat hárul rá: az energiata­karékosságra ügyel. Aktív SZISZ-tag. A tényleges katonai szolgálat alatt SZISZ-el- nökként tevékenykedett, Jelenleg Érsekúj­váron iNové Zámky) a 14-es számú polgári bizottság tagja. A kombájnosokat jó tanács­osai látja el, hogyan lehet az üzemanyaggal takarékoskodni. Elmúlik dél, mikor visszaérünk az irodá­ba. Dr Kosztanko Antal, a gazdaság Igaz­gatója éppen termelési értekezletre hívta össze a vezetőket. Elmondja, ha az Időjárás engedi, tíz napon belül befejezik az ara tást, és felhívja a dolgozók figyelmét, hogy nyitott szemmel lárják a határt, minden mulasztást, hibát észre kell venni, hogy a lehető legkevesebb kár keletkezzék. Az összeállítást írta: • TOTH F.RIKA és PALAGYI LAJOS Csapó F.erenc mérnök és Czuczor Ottó Bahorecz lános kombdinossal tanácskozik.

Next

/
Thumbnails
Contents