Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-04 / 49. szám
TEHETSÉG NAGY KINCS „őszintén mondhatom, számomra nagyon sokat jelent a diákokkal való közvetlen kapcsolat, Aki tanít, áz a jövőnek dolgozik“ — mondja önvallomásában GURIJ 1VANOVICS MARCSUK akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai intézetének vezetője. Az alábbiakban igén sok érdekeset mond a tehetségkutatásról. — Ez idő tájt egyre inkább foglalkoztatott Szibéria, ennek a hatalmas területnek a jövője, a fejlesztésével kapcsolatos tudományos feladat izgalmassá- ga. — Miért éppen Szibéria? — Azért, mert ott rendkívül érdekes, erőteljes Világ veszi körül az embert. Erejét és ellentmondásait néhány szám is érzékelteti: Szibéria a Szovjetunió területének 40 százaléka: Itt található az ipari beruházások 10 százaléka, s az ország ásványkincsének 3/4 része! Viszont: az ország lakosságának mindössze 8,5 százaléka él a hatalmas területen. Ilyen kevés emberrel csak automatizálás, a legmagasabb technikai színvonal és optimális irányítás révén lehet betölteni azt a szerepet, amely hazánk fejlődésében Szibériára vár. — Igen fontos és előretekintő lépés volt 1957-ben az A- kadémia szibériai tagozatának létrehozása. Alig több mint két évtized alatt megtízszereződött a szibériai tagozathoz tartozó tudósok száma. Örvendetes, hogy közöttük igen sok a fiatal. Az átlagéletkor: 31 év! Szibéria ötven kutatóintézete közül 24 a Novoszibirszk melletti Akagyemgorodokban (Akadémiai városban) van. A többi Irkutszkban, Jakutszkban, Utan-Udéban, Krasznojarszk- ban és Pitomszkbart. A szibériai tagozat munkájában csaknem negyvenezer ember vesz részt, közülük 15 ezer a tudományos munkatárs. — A tendencia szerint a kutatók, tudósok, egyszóval a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma egyre nő. Hogyan oldják meg az utánpótlást? — Örömmel mondhatom, hogy erre igen nagy gondot fordítunk. A szibériai tehetségkutatást szolgálják egyebek között az évente megrendezett iskolai olimpiák. A nagyon komolyan kezelt tanulmányi versenyt a 8—1Ö. osztályosok részére szervezzük, négy tantárgyból. Ezek: matematika, fizika, kémia és biológia. Az iskolai olimpiákon évente 100— 200 ezer diák vesz részt. A tesztlapok és dolgozatok alapján kerül ki közülük a mintegy 10 ezer győztes. Minden év márciusában Szibéria 30 városában megjelennek az egyetemi docensek és tudományos munkatársak: ők vezetik a második fordulót, s kiválasztják az ezer legtehetségesebb versenyzőt. Szándékosan hangsúlyozom a tehetséget, mert ezen a fordulón pusztán jó megoldással nem lehet győzni. A gondolkodni tudókat, az eredeti megoldást hozókat keressük. Így előfordul, hogy egy kis számítási hibával „bemasza- tolt“ csillogó ötlet gazdája lekörözi a csak a tananyagra támaszkodó korrekt diákot. — Az ezer tehetséges diákot minden év augusztusában az akadémia szibériai tagozatának költségén nyári Iskolára hívjuk meg. Kiváló tudósok előadásait hallgatják, laboratóriumokat és kutatóintézeteket látogatnak meg. A kurzus ideje alatt 2—3 tesztet írnak, aspiránsok foglalkoznak velük. Végül az ezer fiatal közül kiválasztják a 300 legtehetségesebbet. ök az egyetem mellett működő kitűnő középiskolába kerülnek, ahol az említett négy tárgyból egyetemi tanárok foglalkoznak velük. Az iskola befejeztével ezek a gyerekek csaknem valamennyien az e- gyetemre kerülnek, s ők azok, akik a legjobb reménnyel indulnak a tudományos pálya szép és rögös útja felé. — Nem terveznek hasonló tehetségkutatást a zsepgébb korosztályok soraiban is? — Nem. Vizsgálódásaink és vitáink során döntöttük el, hogy melyik az a korosztály, amelynél már „nyakon csíphető“ a valódi, mély természet- tudományos érdeklődés és tehetség. Tehát maradnak a 8— 10. osztályosok. Az ennél fiatalabbaknak pedig minden lehetőséget meg kell adni a harmonikus testi és szellemi fejlődésre. — Bizonyos harmóniákra a felnőtteknél is ügyelnünk kell. Például arra, hogy a tanárok ne szakadjanak el a gyakorlati élettől. Egyetemünk ebből a szempontból is rendhagyó: nálunk nincsenek csak tanító tanárok. Az egyetem oktatói dolgoznak az Akadémia valamelyik kutatóintézetében, s meghatározott óraszámban tanítanak is. Ennek a módszernek eredményeképp sok tanárunk van, s gyakran teljesül az az álom, hogy egy tanár csupán 4—5 diákkal foglalkozzék. E- gyébként a negyed- és ötödéves diákok — kötelezően — egyre több időt töltenek az intézeti laboratóriumokban. Így, mire végeznek, már szinte észrevétlenül a „helyükön vannak“. Ez is a káderképzés szibériai módszerének egyik jellegzetessége O. V. •M 5 Miniszterelnökünk Japánban Lubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke látogatást tett Jápán= ban. Tárgyalásai középpontjában a két ország gazdasági együttműködése fokozásának lehetőségei állottak. Miniszterelnökünk számos üzemet is meglátogatott. Egyik képünk éppen egy ilyen gyárlátogatást örökít meg. A másik képen Strougal elvtárs Hirohito japán császárral beszélget. A CSTK felvétele \ A SZOCIALISTA HAZA VÉDELMEZŐI Ezzel a címmel igen szép fényképkiállítást szervezett i NaSe vojsko könyvkiadó is a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Prágában. Hi >atásos és amatör fényképészeink e kiállításon ízeli 'öt adtak hadseregünk éle ‘éböl, katonáink munkájáról is szórakozásáról. A kiállt 'ók egy része megörökítette t. csehszlovák és a szovjet hadsereg katonáinak közös ikcióit, hadgyakorlatait, kül- 'urális és sportrendezvényeit. A legnagyobb sikert Rudolf Ungr a Hadgyakorlat szünetében című képe arat- 'a, amely csehszlovák és szovjet katonák pihenőjét nutatja be. A második díjat ■ifi Cesák Támadás című felvétele, a harmadikat pe- iig Milan Knaibl Barátok tímü alkotása nyerte.
