Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-04 / 49. szám
A PÁLYAVÁLASZTÁSI OLDALÚNKON KÖZÖLT PORTRÉKKAL, TANÁCSOKKAL, VÁLASZOKKAL A PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT ÄLLÖ OLVASÓINKAT SZERETNÉNK SEGÍTENI. EBBEN A SZÁMUNKBAN BEMUTATUNK NÉGY MUNKÁSFIATALT, ÉS VÁLASZOLUNK A PÁLYAVÁLASZTÁSI GOND[AIKKAL HOZZÁNK FORDULÓ Pályaválasztási oldal vetkeztében már érzeni a lábamat, fáj. De azért remélem, a „két csikótól“ a nyugdíjig még kibírom! K irályhelmecen (Kráfovsk? Chlmec) még a hagyományos módon sütik a kenyeret. Ez a pékség egyike azon kevés üzemnek, ahol a terebesi (Trebisov) járás lakosai munkalehetőséget találnak. Baba Irénnel Kiskövesden (Mai? Kame- nec) találkoztam. Barátnőjével, Szerdi Saroltával, aki egyúttal kolléganője is, a délelőtti műszakból kissé fáradtan jöttek meg. Irén halk szavú, szerény teremtés, de mikor a munkájára terelődik a szó, ő Is beszédessé válik. „Hét éve dolgozom a pékségben. Mondhatom, ezt a munkát semmiért el nem cserélném. Annak idején elég kevesen jelentkeztünk a szakmunkásképzőbe, sokan lebeszéltek, ne menjek oda, nehéz, fárasztó munka. Én azonban nem hagytam magam, és nem bántam meg. Igaz, a bejárás nagyon sok időt elvesz, mifelénk nagyon rossz a közlekedés. Míg Királyhelmecre érünk, háromszor is át kell szállnunk, pedig csak ti-* zenhat kilométerre fekszik tőlünk. Az éjszakai műszak réggel hatkor ér véget, s mi csak fél kilencre vergődünk haza. A három műszak sem leányálom, de minden szakmában meg lehet és meg kell találni a szépet, amiben örömét leli az ember. Kenyeret mindenki eszik, arra viszont kevesen gondolnak, hogy mennyi munka előzi meg, amíg az asztalunkra kerül a friss, ropogós cipó. A három műszak alatt 10 ezer kenyér hagyja el a péküzemet. Felszerelésünk korszerűtlen, csak a dagasztást végezzük géppel. A megkelt tésztát én rakom a kemencébe. Tiszta munka, télen kellemes is, de nyáron a hőség néha elviselhetetlen. Sajnos, a legnagyobb igyekezetünk ellenére is előfordul, hogy a kenyér nem olyan, mint ahogy azt joggal elvárja a lakosság. Egyszer a liszt, máskor az élesztő minősége kifogásolható. A múltkor már megkelt a tészta, amikor a kemencék felmondták a szolgálatot. Természetesen Időbe telt, míg a bibát eltávolították, s ez bizony nem vált a kenyér javára. Mi is annak örülünk, ha az autóbuszban vagy a faluban azt halljuk: „Ma Igazán finom kenyeret, ropogós kiflit sütöttetek.“ Gondjainkon talán egy korszerű üzem segíthetne.“ H alász józsefné a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyiművek laboránsa: — A férjem építészeti szakközép- iskolában érettségizett, most másodéves az építészeti főiskolán. Amikor összeházasodtunk, az én zsebemben csupán egy szakmunkás-bizonyítvány szerénykedett. Ogy gondoltam, hogy nem lenne helyes, ha eny- nyíre lemaradnék a férjem mögött, ezért beiratkoztam a régi sulimba, ahol épp akkor indult az érettségivel végződő kétéves esti gimnázium. Ugyanazokban a padokban ültem, mint szakmunkástanuló koromban — furcsa érzés volt. — De azért volt különbség a kettő között? — Hát persze. Elsősorban abban, hogy felnőtt emberek ültek a padokban; voltak ugyan fiatalok is, de néhányuk bizony már a harmincon is túl volt. Sokat kell tanulni. Mint ipari tanuló ha nem tudtam például a történelmet, nem volt olyan borzasztó, mert a tanár azt mondta, hogy attól még lehetek jó laboráns. De itt most nem néznek el semmit. Annak ellenére, hogy tudják, valamennyien holt fáradtan, munkaidő után ülünk a padokba. — Munkahelyed támogatta a továbbtanulásod? — Ahogy vesszük. Kijelentették, hogy a fizetésem az érettségi után sem lesz magasabb, és a munkám sem lesz kevesebb. Ami ösztönöz a továbbtanulásban, az elsősorban az, hogy önmagam előtt többet érjek: megtanuljam az ismereteimet alkalmazni, más Hogy miért épp esztergályosnak? Sok-sok fantáziát találtam és találok a mai nap is a munkámban. Számomra nagyon tetszetős dolog, hogy kapok egy rozsdás vasdarabot, és abból órákon belül egy nagyon fontos alkatrészt, mondjuk tengelyt készítek, a- melj pontosan, szépen illeszkedik a gép többi alkatrésze közé, s nélküle hasznavehetetlen lenne az a gép. Hogy mit kell tudnia egy jó esztergályosnak? Először is: szeresse a szakmáját, s akkor csak idő kérdése, hogy megtanuljon mindent. No de... Tudnia kell jól megköszörülni az esztergakést, mert ha az nem éles, nem végez pontos, szép munkát. Ez a legelső teendő mielőtt bekapcsolná a gépet. Azután tanulja meg a gépet — a tokmányba az anyagot, a kést stb. — jól beállítani. Ez is olyan fontos, mint az előző. Tudnia kell még a műszaki rajzokról olvasni, mert hiába ügyes valakinek a keze, ha nem tudja a rajzot olvasni. Igaz, megesik, hogy egy másik mintadarabról kell új alkatrészeket gyártani, de a legtöbb esetben az irodában a műszaki rajzoló elkészíti a pontos rajzot, a kezembe vágja, és a munkadarabnak késznek kell lennie. Század milliméteres pontossággal. Hogy el ne felejtsem: tudni kell bánni a sublerral — tolómércével — is, mert néha ezred milliméteres pontossággal dolgozunk, a mikrométerre is szükség van. Jó is, szép is ez a munka, elégedett vagyak a fizetéssel is, csak a sok állás köDLVASÖKNAK. S liacky Gyula esztergályos: „A családomban nem volt munkás, a szüleim gazdálkodtak, de mint újabban a parasztszülők gyerekei az iparba mennek, hát én is ezt tettem. területeken is hasznát venni. És ha minden jól megy, hát szeretném elvégezni a vegyészeti főiskolát. T óth Mihály motorszerelő: „A nagynyomású naftapumpák javítását és beállítását végzem már húsz éve. Azóta ugyanez a munkahelyen. Amióta kikerültem az iskolából, mindig motorszerelő voltam; a gépek érdekeltek engem a legeslegjobban világéletemben. Ezért is jegyeztem el velük magamat. Rám Igazán nem mondhatja senki, hogy nem szeretem az itt dolgozó kollektívát, az itteni munkát. Húsz éve minden áldott reggel bemotorkerékpározok a csatai állomásra, onnan jövök vonattal Ipolyságra, az itteni vasútállomásról meg a városi járattal megteszek két kilométert az üzemig. Hívtak már sokszor, nagyon sokszor közelebb- re, de nem hagyom itt ezt a munkát. Azt tartom, nem jó munkaerő az, aki csak úgy változtatja a helyét. Engem az üzemben megbecsülnek, számítanak rám, hát maradok. Pedig minden reggel négy óra előtt kelek, hatra érek ide, és este fél hatkor vagyok csak otthon. Mit szeretek ebben a munkában? Azt a pontos, egyenletes zúgást, amelyet egy megjavított motor hallat. Ezen a műszerfalon beállítom a pumpákat pontosan, s ha a gép is azt mutatja, minden rendben, de a fülem, amikor jár a motor, meghallja a hibát, nála pontosabb műszert nem ismerek. Az még sosem hibázott. A legjobb ellenőr. Bonyolult ez a munka, amit én csinálok, nehéz lenne most elmagyarázni, elég az hozzá, hogy itt a tapasztalat legalább any- nyira fontos, mint a szaktudás. De mindenekelőtt az kell, hogy szeresse az ember a munkáját, a többi már megy magától, mint a karikacsapás.“ Az oldalt írta és összeállította: TÖTH ERIKA, ZÄCSEK ERZSÉBET, ZOLCZER JÁNOS Levelekre „TEHETSÉG": Kilencéves tehetséges kishúga érdekében írjanak a következő címre:- Ta- neéná a hudobná Skola, Goraz- dova ül., Bratislava. Az iskolába tízéves kortól vesznek Jel tehetséges gyerekeket. Szlovákiában ez az egyedüli ilyen jellegű iskola. „EDIT, D. S.“: Verseket irogat, regényei is vannak, igaz, még nem készek, de hát ez nem _ akadályozhatja meg abban, hogy továbbtanuljon. Oj- ságíró szeretne lenni, és mivel 26 éves, úgy döntött, hogy táv- úton tanul tovább. Ennek a továbbtanulási formának egyik alapfeltétele, hogy a jelentkező az iskola profiljának megfelelő szakterületen dolgozzék. Példa: a természettudományira jelentkező távtanulók lehetnek számít ógépkezelők, laboránsok, alapfokon tanító pedagógusok stb. Újságírói tanszéke van a bratislavai Komenskíj Egyetem Bölcsészettudományi Karának. „G. ROZÁLIA": Az előbb említett fakultásnak műfordítói és tolmács szaka is van. Már a tanszék nevéből nyilvánvaló az érvényesülési terület. A szovjetunióbeli továbbtanulásodat illetőleg: a külföldi főiskolákra készülő diákok Banská Stiavnicán érettségiznek, ott végzik a negyedik osztályt. Ebbe az osztályba előzetes felvételt vizsga után kerülnek. Ha itt sikeresen leérettségizel, akkor a műszaki és pedagógiai pályákon kívül újságírást és többek között orvostudományt Is tanulhatsz a Szovjetunió valamelyik egyetemén. „Ml LESZ VELED, EMBERKE?“: -Népdalgyüjtő szeretnél lenni. Jelentkezz a bratislavai Komensktj Egyetem Bölcsészettudományi Karának etnográfiai szakára. „I. SZ. GALANT A": Nincs szakmád, és Magyarországon szeretnél dolgozni. Azt kérded, mi a teendőd. Valóban i- gaz, hogy néhány határmenti faluból autóbusz viszi és hozza a lányokat néhány magyar- országi szövőgyárból, kenderés lenfonóból. Az is igaz, hogy az ilyen munka nem igényel szakképzettséget. De: Galánta nem határmenti város, amelynek munkaerő-feleslege lenne, ezenkívül még fiatal vagy, sokkal behatóbban kellene foglalkoznod a jövőddel, mert az olyan megoldások, amelyeket a fejedben forgatsz, nem túlságosan kecsegtetők. „M. ERIKA, KÓMÁRNO": Azt ajánljuk, hogy jelentkezz a bratislavai Komenskíj Egyetem Bölcsészkarának műfordítói és tolmács szakára. „BEÁTA": Azt kérded, lehet- -e valaki foglalkozásból mane- ken. Igen. Csehszlovákiában mindössze nyolc van belőlük, nemzetközi divatbemutatókon ők képviselik hazánkat. .4 többi maneken, mert hiszen az alkalmi manekenek száma jóval magasabb, konfekciógyárak, di- vatáruháznk alkalmazottaikénl kezdik, és mivel a nők alakja változó, érthető, hogy ebben a vonzó beosztásban csak bizonyos ideig működhetnek. Ezért azt ajánljuk, hogy tanult ki egy, mondjuk a divattervezéssel, ruházkodással kapcsolatos szakmát. Mi a textilipari -szakközépiskolát javasoljuk — szakosító tagozata Is van. „J. 0“: 16 éves gimnazista vagy, Magyarországon szeretnél újságírást tanulni. Magyar- országon főiskolai szinten nem folyik újsáqiróképzés. AZ újságírószakmában dolgozók u- '.önképzésben vehetnek részt. Azt ajánljuk, hogy jelentkezz a prágai Károly Egyetem Olsüg- írói Karára vaqy a bratislavai Komensktj Egyetem Bölcsészkarának újságírói szakára. „A B KIAROV“: A kezelőorvosán múlik, hogy megromlott látása miatt javasolja-e továbbtanulását az iparművészeti főiskolán. Olyan szakról van szó, amely megköveteli a jó látást, és ha fennáll a veszélye, hogy szembetegsége rosszabbodhat, akkor valóban az lenne a leghelyesebb, ha olyan szakmát választana, amelyben nem követelmény a kifoaástalan látás. „PORCELÁNFESTŐ": Porcelán- és üvegfestést Modrán IBratislavától 25—30 kilométernyire) tanulhatsz. Az iskola é- rettségivel végződik, van diákotthona is.
