Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-27 / 48. szám

ft diákok szolidaritásának Beszélgetés Miroslav Stépánnal, az NDSZ elnökévéi IBM. M. 18. — Antlteslszta tüntetések Prágában ás más áseh városokban. Prágában lelőtték V. Sed- lééeket, tizenöt polgár megsebesült. A sú­lyosan sebesültek között volt J. Opietal is. 1838. 11. 7. — A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának alkalmából a CSKP 1. illegális vezetősége kampányt rendezett a Szovjetunió támogatására. A prágai szovjet nagykövetségre petíciókat küldtek,, amelyek-- ben kifejezték azt a reményüket, hogy a Szovjetunió megmenti a cseh nemzetet a gérmánízálástól. 1939. 11. 11. — A prágai A. jirásek sebészeti klinikán elhunyt J. Opietal orvostanhallgató. 1939. 11. 15. — A prágai diákok búcsúja J. Opletaltól. Ebből az alkalomból Ismét nagyméretű anti­fasiszta tüntetés zajlott le Prágában. J. Qple- Val (földi maradványait november 16-án a Ütővel meljietti Nákloban helyezték örök nyugalomra. Történelmi naptár 1939. 11. 16. — Magas rangú náci politikusok tanács­kozása Berlinben a prágai és más cseh vá­rosokban lezajlott antifasiszta megmozdulá­sokról. A tanácskozáson hozott döntés: 3 évre bezárni a cseh főiskolákat, és kivégez­ni a diákmozgalom hivatalos vezetőit. 1939. 11. 17. — A prágai, a brnói és a príbrami főisko­lai internátusokat megszállta a német biz­tonsági rendőrség. Kilenc díákfunkcioná- ríust agyonlőttek. A cseh egyetemeket, fő­iskolákat bezárták. 1200 diákot a sachsen- bausen-oraníenburgi koncentrációs táborba deportálták. 1939. 11. 18. —1 Csehország néhány részén statáriumot rendeltek el. Fokozódott a náci elnyomás, amelynek célja csírájában elfojtani az el­lenállás bármilyen megnyilvánulását. 1939. december eleje — A CSKP I. Illegális vezetőségének prá­gai ülésén meghatározták az antifasiszta harc új irányvonalát. 1939. 12. 15. — Közzétették a cseh diákság kiáltványát Londonban. 1939. december — A római egyetem hallgatói titkos ösz- szejövetelen emlékeztek meg a kivégzett prágai diákokról. Megtorlásul az egyetemet rövid időre bezárták. 1940. 11. Ili ­— ÍA cseh diáksággal szolidáris antifasisz­ta diáktüntetés Párizsban. 12 diákot lelőttek, 30 megsebesült. 1941. 9. 28. — A szovjet Ifjúság antifasiszta bizottsá­ga Moszkvában nyilvános gyűlésen állt ki a cseh diákság mellett. 1941. 11. 17. ' ' — 1 Antifasiszta, cfjáktüntetés Lopdgi>#SB,. 2ő ország képvílelöfeirek részvételévSTT Novem­ber 17-ét nemzetközi diáknapnak kiáltották ki. ' > :. 1941. 11. 17. — Zdenék Nejedig beszéde az 1939. évi antifasiszta' dlákmegmozdulásokről a moszk­vai rádióban.’ . 1942. tavasza — Heydrtch jóváhagyatta a cseh főisko­lák zárvatartási parancsát a háború alatt. 1942. nyara . -< ■ ■ — Az International Students Assembly washingtoni illésén 50 nemzet ifjúsági kép­viselője vett részt. November 17-ét jóváhagy­ták és ismételten nemzetközi diáknappá nyilvánították'. 1942. 11. 17. — Klement Gottwald beszédet mondott a. moszkvai rádióban, a cseh diákság antifa­siszta harcáról. 1345. 4. 5. — , A Kassai Kormányprogram kikiáltotta a cséh egyetchjejf. ésir főiskolák újólagos meg­nyitását. ’r ‘v 1945. 11. 10. * — ; Londonijait az* ifjúsági vílágkoiilGren- clán1 létrehozták a Demokratikus ifjúsági Világszövetséget. . 1S45. 11. 17***!« ,... — 51 ország^ küldöttének .Részvétéig-, vei drágában ^ffiBgKSzdodtjtt a dláksffg világ- kongresszusa. 1946. 8. 18.—31. — ÍA diákság világkongresszusa Prágában. Augusztus 27 én a kongresszus tagjai létre­hozták a Nemzetközi Diákszövetséget, — Mit jelent 1939. november 17-e a nemzetközi diákmozgalom számára? — A cseh főiskolákon bekövetkezett események, amelyeknek 40. évfordulójá­ról ezekben a napokban emlékezünk meg, azok közé a fontos, közvetlenül ösztön­ző tényezők közé tartoznak, amelyek ha­tására a háború után megalakult a Nem­zetközi Diákszövetség, a haladó főisko­lások e valóban reprezentatív és egyetlen világszervezete. A Nemzetközi Diákszö­vetség megalapítói már 1946-ban kifeje­zésre juttatták, hogy a szervezet küzdeni fog az új és jobb világért, a békéért, a szabadságért és haladásért. Ezek a esz­mék, amelyekért a cseh főiskolások ké­szek voltak meghalni Prága utcáin és a ruzynéi vesztőhelyeken, az NDSZ alap- szabályzatának bevezetőjében is olvasha­tók. A szervezet alapokmányát 33 évvel ezelőtt, az első kongresszuson hagyták jóvá, és szövetségünk azóta is töretlenül ragaszkodik ezekhez az alapelvekhez. Az NDSZ az antifasiszta harc hagyományai­ban gyökeredzik, és tevékenységét ma is teljesen ez határozza meg. — A nemzetközi diákmozgalomban mi­lyen változásokra került sor az utóbbi 33 évben? — Megalakulásakor 3G — többnyire európai — diákszövetség tartozott a nem­zetközi szervezethez, jelenleg több mint 100 nemzeti diákszervezetet egyesít az NDSZ, így hatása minden világrészre ki­terjed. Ezek a számok is jól tükrözik, hogy mennyire gyarapodott a szerveze­tünk. Különösen az NDSZ tevékenységé­nek terjedelmében és hatáskörének mér­tékében következtek be nagy változá­sok. . Fő céljaink azonban nem változtak meg. A világ különböző országainak diáksága napjainkban is harcol az impe­rializmus, a gyarmatosítás és az újgyar- matosftás ellen, harcol a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a társadalmi hala­dásért, az oktatás reformjáért és demo­kratizálásáért és a diákság jogaiért. Vál­tozatlanul érvényes az az alapelv is, hogy a diákság csak a társadalom többi haladó rétegeivel összefogva érhet el ‘ eredményeket. Mert a főiskolások min­denütt szerves alkotóelemei az adott tár­sadalomnak. „ A II. világháború óta, különösen pedig az utóbbi években, jelentős mértékben/ megváltozott a nemzetközi helyzet.'Ezzel együtt az NDSZ küzdelmének, az alapel­vek megvalósításáért vívott harc formái is módosultak. Eredményeinket és reális kilátásainkat lényegesen gyarapítja az, hogy a béke, a demokrácia és a‘ haladás híveinek javára módosultak az erőviszo­nyok. Törvényszerű következménye ez an­nak, hogy .állandóan növekszik az antiim-/ periaiista erők széles bázisú befolyása, a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeoffenzívája,; hogy a nemzeti-felsza­badító mozgalmak és a kapitalista or­szágokban érvényesülő, jogaikért harco­ló demokratikus erők mind nagyobb e- red menyeket érnek el, ; — Milyen feladatok állnak jelenleg a nemzetközi diákmozgalom előtt? - .. — Támogatjuk a szabadságért, demok­ráciáért és haladásért küzdő nemzete­ket, ifjúsági és diákmozgalmakat Chile, Palesztina, Indokína népéinek megsegf- 1 tését szorgalmazzuk. Támogatjuk a gyar­matosítás és a faji megkülönböztetés el­len harcoló afrikai népeket és a latin­amerikai forradalmi mozgalmakat. Ezé- ' ken kivül mi a fegyverkezési hajsza meg­állításáért, az általános és teljes lesze­relésért vívott küzdelmet tekintjük a leglényegesebb feladatok egyikének. Ez­zel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy nemzetközi szervezetünk követke­zetesen támogatja az új stockholmi fel­hívást, a neutronbomba elleni kampányt, a szovjet-amerikai SALT II szérződés ra­tifikálását. A világ különböző részein élő, a szervezetünkhöz tartozó diákok körében nagy visszhangra talált L. I. Brezsnyev új békekezdeményezése, ame- : lyet a szovjet párt és állam vezetője az NDK megalakulása 30. évfordulójának berlini ünnepségein terjesztett a világ közvéleménye elé. A diákszervezetek kö­vetkezetesen ellenzik az USA kormányá­nak azokat a terveit, hogy a NATO nyu­gat-európai tagállamaiban új rakétarend­szereket kellene hadrendbe állítani. El­lenezzük ezeket a terveket, mert meg­valósításukkal egész Európában veszély­be kerülne a béke. — Az előbbiekben említetted, hogy : éppen 1939. november 17-e, a Prágában 40 esztendővel ezelőtt bekövetkezett ese­mények hatottak ösztönzően az NDSZ megalakítására. Mi jelent e tény a cseh­szlovákiai főiskolások számára, hogy azóta is Prága a nemzetközi szervezet székhelye, és hogy azóta is hagyományo­san a mi szervezetünk adja az NDSZ el­nökét? — November tizenhetedikének öröké, hagyományai arra köteleznek bennünket, hogy megvalósítsuk azokat az eszméket, amelyek az NDSZ megalakítására ösz­tönözték a diákszervezeteket. Hogy kö­telezettségeinket teljesítjük, azt hazai eredményeink és az NDSZ munkájához való hozzájárulásunk, a haladó diákmoz­galmak egyeségének megszilárdítása ér­dekében végzett munkánk egyaránt bi­zonyítja. — Ezekben a napokban a főiskolások világszerte megünnepelték a nemzetközi diáknapot. Milyen szellemben emlékez­nek' ma a diákok 19391.’ november 17-re? . — E dátum többet jelent számunkra a fasiszta brutalitásra való puszta vissza-. emlékezésnél. Az évforduló egyúttal ar­ra is felhívja a kapitalista országokban élő főiskolásokat, hogy még elszáritab- bari küzdjenek az alapvető demokratikus követelésekért, a jogaikért. A szocialista. országokban tevékenykedő diákszerve­zeteket és főiskolásokat a fejlett szocia­lista társadalom, építésében: való még ak­tívabb részvételre, kélt, hogy ösztönözze ez az évforduló. November 17 e örök' jel­kép, amely még nagyobb aktivitásra, cselekvésre ösztönzi. Ez á nap áz anti­fasiszta diákszolidaritás, a békéért, sza­badságért, demokráciáért, á, társadalmi ég gazdásági .haladásért folyó küzdelem napja a földkerekség minden haladó gon­dolkodású főiskolása számára. Ezek az eszmék ihlettek annak idején a Nemzet­közi Diákszövetség megalapítására, és mi ebben a szellemben ápoljuk azóta is november 17-e örökét. vé. ~ •ií', í; '**; ti i-fC' -c £ ti tS ' Z ^ £ *’* -'í£ V ti iTP 1939. november 17 e jelentősége Négy évtized választ el bennünket 1939. november 17-étől. Négy évtized a történelemben kevés, de az ember életében nagy Idő. A mai fiatalok már csak közvetve tudják, hogy negyven évvel ezelőtt ezekben a napokban emelte fel népünk tiltakozását a fasiszta német megszállás ellen. Az események a köztársaság megalakulásának 20. évfordulójával kezdődtek, és tragédiával vég­ződtek. A náci pribékek meggyilkolták Jan Opietal egyetemi hallgatót és Václav Sedlácek fiatal pék­munkást. A diákok ezreit hurcolták el koncentrációs táborba. 1941-ben összegyűltek Londonban a fasizmus elleni koalícióban részt vevő államok diákszerveze­tei, megalakították a Nemzetközi Diáktanácsot, és a mártírhalált halt cseh diákok tiszteletére novem­ber 17-ét nemzetközi diáknappá nyilvánították A háború végétől világszerte megünneplik ezt a napot. Diákok százai és ezrei hallatják szavukat, hogy soha többé ne legyen háború, ne hulljon ártatlanak vé­re, ne zárják be az egyetemeket. Napjainkban a Nemzetközi Diákszövetség szervezi a haladó diákmozgalmat. A Nemzetközi Diák ta­nács örököse harminchárom évvel ezelőtt alakult meg hazánk fővárosában. Legfontosabb küldetése a világ diáksága közötti barátság, együttműködés és kölcsönös megértés szellemének ápolása. A Nemzetközi Diákszövetség kezdettől fogva szerves része a világ haladó, demokratikus mozgalmá­nak. A fiatalok nem korlátozzák küzdelmüket pusztán az egyetemekre és főiskolákra. Következetesen harcolnak a békéért, leszerelésért, a gyarmati rendszer felszámolásáért, a fajüldözés megszüntetéséért, a félelem nélküli világ megteremtéséért, a diákok jogaiért. A Nemzetközi Diákszövetség éppen ezért nyerte el a diákok legszélesebb köreinek támogatását, mert programjában mindig az adott időszak legfőbb politikai követelményeit tükrözd. Erőfeszítései­nek nyomán napról napra újabb sikerek születnek az oktatás reformjáért és demokratizálásáért foly­tatott világméretű küzdelemben. A Nemzetközi Diákszövetség anyagi, erkölcsi és politikai támogatást nyújt az erre rászorulóknak, a gyarmati sorban sínylődő vagy fejlődő országok tehetséges fiataljainak a továbbtanuláshoz. Szolidaritása akciói azonban még a sajátos diákproblémákon is túllépnek, s a társadalmi haladásért vívott általános küzdelmet szolgálják. Számunkra elismerés és megtiszteltetés, hogy e mozgalom bölcsője és mindenkori székhelye ha­zánk fővárosa. Elismerés és egyben elkötelezettség is, hogy még magasabbra lendítsük a haladó diák­mozgalom zászlaját. Éppen ezért foglalkozunk ezúttal a politikai oktatáshoz közölt segédanyagunkban is a haladó diák- mozgalom kérdéseivel, november 17-<e jelentőségével, népünk felszabadító mozgalmának fontos állomá­sával, amely egyik láncszeme volt annak a küzdelemnek, amely a Szlovák Nemzeti Felkelésben, majd a Duklánál folytatódott és a prágai barikádokon, hazánk felszabadításával ért véget. SZILÁRD Teljes mértékben lelepleződött 1939 no­vemberében a .Hitleri fasizmus igazi ar­culata. A november lB-ról 17-re virradó éjjelen lezajlott események, a munkás­ság és a diákok akciói éllen indított bru­tális akciók megrendítették a hazai és külföldi közvéleményt. Prágában -a la­kosság, ahol csak tehette, segítette a letartóztatás elől valamilyen módon meg­menekült diákokat. Ugyanakkor a;cseh- és morvaországi falvakban, városokban a szülők rettegve várták a Prágából ér­kező, gyermekeikkel kapcsolatos híre­iket. - Szlovákia lakosságát „nem hivata­los“ formában,"különböző töpfapök révén tájékoztatták az eseményekről. Minden­ki tisztában volt vele, hogy elsősorban Szlovákiai Kommunista Pártja terjesztet­te a híréket. A kommunisták és a Szlo­vákjában akkor uralmon levők között felmérhetetlen mélységű szakadék táton­gott. Tisóék Berlinben keresték a támo­gatást. fasiszta segítséggel jutottak ha­talomra, a nácik jóvoltából rendezked­tek be. A kommunista^párt nézeteit pe­dig a következő röpiratszöveg fejezi ki: „A szlovákok a nemzetiségi elnyomás év­századaiban mindig testvéri segítséget KAPOCS kaptak az ugyancsak elnyomott cseh nép­től. Napjainkban, amikor mindkét nem­zetet ugyanaz az ellenség nyomja el, a szlovák nemzet mélyen meghajolva tisz­teleg a testvéri nemzet áldozatainak em­léke előtt, ígérve, hogy következetesen harcolni fog a,közös ellenség megsemmi- ; sítéséérf.“: Az 1939 őszén lezajlott prágai esemé­nyek híre is elsősorban Szlovákián ke­resztül jut el a nagyvilágba. Azok a kül­földi újságírók, akik számára Prágában már lehetetlenné tették a működést, Bra- tislavában kezdtek dolgozni. így történ­hetett meg, hogy a nyugati sajtó az As­sociated Press és a New York Post már november 17-én, tehát Jan Opietal teme­tésének napján cikket közölhetett a prá­gai tüntetésekről, illetve a főiskolák be­zárásáról. ­A november 17-e ntáni napokban egy­re több csehországi diák távozott kül­földre — Szlovákián keresztül. És több­nyire valamelyik külföldön tevékenyke­dő csehszlovák katonai egységnél kötöt­tek ki. Angliában egy csehszlovák diák- szervezet létrehozásával próbálkoztak egyesek. így a londoni CTK a következő hírt repíthette világgá: „A diáktünteté­sek és a cseh értelmiség mészárlása el- ső évfordulóján létrehozták a Csehszlo­vák Diákok Központi Szövetségét, amely, képviseli a diákságunkat és a diákok érdekeit, amíg ez nyíltan és szabadon is nem válik " lehetővé. A Csehszlovák Diákok Központi Szövetségének külföldi tagozatában többnyire ismert diákmoz­galmi dolgozók tevékenykednek, olyanok, akiknek sikerült' külföldre távozniuk, és most többnyire, hadseregünknek tagjai.“,; Diákságunk; külföldi tevékenysége az első időszakban, ^nyilvánvalóan a szövet­ség teljes szervezeti megteremtésére, valamint az utolsó évfolyamokban, illet­ve szemeszterekbe járó közép- és főisko­lások tanulmányainak támogatására irá­nyult. A csehszlovák .fiatalok azonban nemcsak magukért, saját érdekeik vedel-' méhen kívánnak harcolni. Levelet küld­tek például á- norvég diákoknak. Az ü- zenetben mélységesen elítélték a skandi­náv országok fasiszták általi megszállá­sát. De Gaulle tábornokhoz is levelet in­téztek, amelyben mély együttérzésüknek adtak kifejezést a párizsi diáksággal. Abkan az időszakban ugyanis a megszál­ló fasiszta hadsereg és a rendőrség vé­res támadásokat indított a francia fővá­rosban tüntető egyetemisták ellen. A csehszlovák diákok az összes haladó diákmozgalom egyesítését szorgalmazták (Folytatása a belső oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents