Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-20 / 47. szám
7 dik oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét Jana Gottwaldovban született. Is* kóláit Otrokovicében és Prágá-* ban végezte. A zeneiskolában hét évig hegedűt tanult, ezért nem csoda, hogy az első időben a komoly zenével foglal3 kozott, Később azonban megszerette a könnyűzenét. Első próbálkozásait ezen a téren Józef Läufer zenekarával kezdte. Később az Expanze és Jazz — Q Jazz-rock zenekarokkal működött' együtt. Az első le- mez- és televíziós felvételeit a Kroky együttessel készítette. Az 1977-es Arany Csalogány, versenyben a tizedik helyen végzett. Idén a Melodie szaklap „Az év felfedezettje“ címmel méltatta. IQ. Hangulatok és magvas gondolatok — röviden Így jellemezhettük' Szte- vanovity Zorán harmadik1 szólóalbu mát. A nagylemez az előzőekhez hasonlóan szintén csapatmunka eredménye, s a prímet ezúttal is Presser Gábor és az IÍGT legénysége viszi. Igaz, két Szörényi-Bródy-nótát is hallunk, de a többit Zorán öccse, Szte- vanovlty Dusán szövegeire az LGT legényei szerezték. A tíz dal mindegyike jól megkomponált, színesen hangszerelt szám. Közülük nem égy bizonyára felkerül a téli slágerlistára, de igazi élményt így, egymás után hallgatva nyújtanak. Külön említést érdemelnek Sztevanovity Dusán elgondolkoztató versei. A köznapok lírája ez, a hétköznapok emberének érzéseit fogaimézza meg és emeli magasabb szférába. Ilyen a nyitószám, Az én városom. Az ember és a város kapcsolatáról szól a dal optimista kicsengéssel: „Az én városom többször túlélte már, hogy ott hevertek tornyai a házak lábainál...“ A következő, western stílusú dalben arról énekel Zorán, hogy „... mit nekem California, mit nekem te csodás táj ha pattog a magyar ostor...“, „...ha a délibábnak jó napja * van ... “Ve lóban gyönyörű melódiát szerzett Szörényi Levente, egy Gyönyörű szép álom Illusztrálására, amelyben Brödy szerint .....ibolyakék, Ibolyakék az ég, haragoszöld, haragoszöld a tenger, csupa virág, csupe virág a rét...“ A számban Szépen érvényesül Dés' Lász: w 16 ■ alt-saxőfópja és Presser '^ámaha ' grand ptanója. Érdekes színfoltjai a magyar popzenének Karácsony János szerzeményei. Friss dellamvezetéssel, lágy hangszereléssel, a disszonáns harmóniák ellenére pehelykönnyűk, üdék ezek a dalok. Ilyen a Velem is megtörtént című. „Velem Is megtörtént, hogy tüskét hoztam, nem virágot, és annak adtam át, akinek virág jár, és nem tűrtem el, hogy jók legyenek hozzám..." Az „A“ oldalt záró dal, a Vasár — «_ nap délután témája Igencsak alkal- Tornas hangulatok felvázolására, s a szerzők élnek is a lehetőséggel: „Vasárnap délután a harag is csende sebb, s az elvált apa láthatja kisfiát,I £ vidéki rokonok látogatják az újszülötteket, és Farkasréten is elfogy aj sok virág ... “ A második oldal egy raggea nótá-r val indul. Az így is já ironikus szö-^. -<• vege a legtöbb önkritikus' gondolat hordozója. „... mi a győzelemről ^ megtanultuk, hogy a részvétel a fontos, hogy a vereség is fizet szépen, s a győztes sokkal fáradtabb ... “ Cirkuszi élményt Idéz a következő dal, a Nekem még nem volt gyermekévem. Érdemes felfigyelni Karácsony János stílusos gitárszólójára. A Hajolj le hozzám jellegzetes Szörényi — Bródy-szerzemény. Az allegorikus szöveget kitűnően festi alá a Fonográf-vokál. „Hajolj le'hozzám, itt lenn a föld közel, Hajolj lé hozzám, a szél nem szédít el... A blúes harmóniavilágának jegyeit hordozza magán az Éjfél után, amelyben találkozhatunk azokkal, „Akik 'tüzet -kérnek kopott sarkon, akik ismerősnek mondják arcom, akik megállnak) az üres téren, akik plakátoknak kö szönnek szépen, akik eltévedtek a nappali fényben, egymást keresik talán, éjfél után...“ Legtöbb örömöm az utolsó számban telt, amelynek elme Egy vallomás a sok közül. Zeneileg három részre osztható: kezdő és befejező motívumra — ezt szintetizátorok szolgáltatják — és a fő témára, kultúrált zongoraklséréttel és Babos Gyula Ízes improvizációjára: „Engem nem zavar, engem nem zavar, hogy csak re jongód vagyok, mint egy lecsúszott zoknis kisgyerek ...“. striezenec Sándor o H w A huszadik század kapitalista társadalmát előszeretettel illetik a „fogyasztói“, „jóléti“ jelzővel. E szavak elmarasztaló felhangja, a régi értékek csatasorba állításának, újraélvezésének is szól. Ennek érdekes, bár társadalmi szempontból kevésbé jelentős vetületét figyelhetjük meg napjaink popzenéjében. A szakmabeliek retrospektiv, azaz visszapillantó zenének nevezték el a régi slágereket felelevenítő zenei ágat. Hogy a retro létrejöhessen, szükség volt a diszkó mindenre ráhúzható kíséretsémájára, és szükség volt az elfelejtett melódiák igényét kiváltó nosztalgiahullámra. Mivel mindkettő összejött: a feldolgozó kedv ugyancsak elharapódzott a zenekarok között. Ma már nehezen találunk olyan, hajdan sikert aratott dalt, amelynek még nem született volna meg a diszkói változata, pedig a popzene szinte naponta szolgál újdonsággal, ugyanakkor naponta tűnnek el „elvirágzott“ dalok a süllyesztőben. Így a visszapillantó muzsikusokat bőséges kínálat várta. A kísértésnek a legnépszerűbbek, mint Amanda Lear vagy a Boney M sem tudott takart?) ellenállni. Az utóbbinak jó néhány nagy slágere ilyen újra talált régi dal. Figyelmet érdemelnek a rock élő klasszikusainak, a Beatles nek diszkósitott számai. A rengeteg feldolgozást megért hires dalok leghíresebbjeit néhány diszkócsoport ötletes hangszereléssel körítve egy számmá fűzte össze. Így, dallaméban nagyon változatos zenei egyveleget kaptak, amelyet aztán több hasonló követett, mint például a Rolling Stones-egyvaleg, vagy az olasz slágerek egyvele- g«A retro zenére is érvényes az, amit általában a diszkóról is elmondhatunk: senkit nem sért, mindenki szívesen hallgatja. A régi, jól beválttal előhuzakodni hálás feladat, hiszen a szerencsés választás fél siker. Persze, nem árt a józan ész és a jó fzlés határain belül maradni, nem úgy, mint a magát 1789-es Forradalomnak nevező együttes, amely a Marseillaise diszkús feldolgozásával lepte meg a nosztalgiasóvár nyugati közönséget. Figyelemre méltó eredményre vezetett az Egyesült Államokban egy Í962 és 1973 között végzett felmérés. Azt vizsgálták, hogy miképp függ össze a szívbetegségek gyakorisága és a vér koleszterintartalma. A kutatók abból indultak ki, hogy ha a vérben sok a koleszterin, ez elősegíti az érelmeszesedést, a koszorúerek megbetegedését, a szívinfarktust. Megállapították, hogy nbha a széles körű egészségügyi felvilágosítás következtében csökkent a sok koleszterint tartalmazó zsiradékoknak a fogyasztása, a szívbetegek száma mégsem csökkent. Ezt azzal magyarázzák, hogy a magas koleszterinszint kialakulásában nemcsak étrendi, hanem más környezeti hatásoknak it szerepük van. E- gészséges szervezetben a fölösleges koleszterin lebomlik, s epesavakká átalakulva kiürül a szervezetből. A szén-monoxid és más környezetszennyező anyagok azonban gátolják az átalakulást katalizáló enzimek működését, g fgy a szervezetben á koleszterin felhalmozódik. Például a dohányzás során sok szén-monoxid jut á vérkeringésbe, ezért lesz sok a koleszterin is a dohányzók szervezetében. Mindezek alapján a kutatók úgy- vélik, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az étrend módosításán kívül — egyebek között — a környezetszeny- nyezés csökkentésének is fontos szerepe lehet. —gyökérTakarékos és öngyilkos fák A közép- és dél-amerikai mélyföldön élő Tachigalia nevű, pillangós virágú trópusi fák életükben csak egyszer virágoznak, mafd egy évvel később, miután a termésűk beérett, elpusztulnak. Ezt az „öngyilkosságot", amely az egyetlen szaporodási időszakot követi, több növényen — például az agávékon — megfigyelték, de „öngyilkos fák“-ról csak azóta tudunk, bogy a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet egyik munkatársa az elmúlt években figyelemmel kísérte a Tachigalia versicolorok sorsát a panamai földszorosban levő egyik szigeten. A megfigyelés szerint 1967-től 1969-ig e- gyetlen fa sem hozott virágot, 1970-ben egyszerre tizennyolc fa virágzott, majd egy év múlva Jeadták“ terméseiket (ezeket a szél terjeszti/, s elhaltak. Az életben maradt fák négy évig, 1974-ig nem holtak úf hajtásokat. 1974-ben ismét volt Virágzás: nyolcvanöt fa virágzott, ám 1975 májusában mind a nyolcvanöt elhalt. A fák a legkülönbözőbb időpontban ’ virágoztak, 1976-ban megint nem akadt egyetlen virágzó fa sem. Peruban további megfigyeléseket végeztek, s azok alapján valószínű, hogy néhány más Tachigalia-jajra szintén jellemző ez az „öngyilkosság" (ötvenhat Tachigalia-fajt ismernek/. Fölteszik, hogy az utódok túlélését a „szülőfa“ pusztulása segíti. A „szülő- fák“ pusztulása után ugyanis az őserdőben tisztások keletkeznek, s ezeken a fiataí esi- ranövények, legalábbis az első időben elegendő levegőhöz, fényhez jutnak. A szél terjesztette magvak ugyanis csak ritkán hullanak 100 méternél nagyobb távolságra a „szülőfától“. Mindazonáltal e fák gyors növekedésűek, s a kutatók szerint ez a- zért van így, mert nem kell energiát és tápanyagot felhasználniuk az évenkénti virágzáshoz. dik oldal - hetedik oldal
