Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-20 / 47. szám

„Főiskolánk az egyik legnagyobb és legrégibb pedagógiai főiskola az országban |a Szovjetunióban össze­sen kétszáz pedagógiai főiskola mű­ködik): öt évvel ezelőtt ünnepeltük fennállásának századik évfordulóját. Jelenleg 8500 hallgatónk van a nappali és 3500 az esti tagozaton. Főiskolánk minden olyan tantárgy ok­tatására felkészíti a hallgatókat, a melyet az általános iskolában taníta­nak. Van ezenkívül még két másik karunk is: az egyiken az iskoláskor előtti nevelés kérdéseivel foglalko­zunk, a másikon pedig gyógypedagó­gusokat képezünk, akik majd a főis­kola elvégzése után értelmi fogyaté­kos, néma, gyengén halló és beszéd hibás gyerekeket fognak tanítani. A tudományos-műszaki haladás ál­landóan újabb és újabb követelmé­nyeket támaszt a tanítói hivatással szemben, hiszen a pedagógusnak a legújabb tudományos színvonalat tükröző ismeretekkel kell felruház­nia diákjait, s fel kell készítenie ö- ket az új technikával, technológiai folyamatokkal való „találkozásra“. Az általános iskolai tanítók és taná­rok felkészítésének egyik legbonyo­lultabb problémája éppen ez. Nem véletlen, hogy a tanítók és tanárok, kivétel nélkül mindenki, ötévenként különféle speciális tanfolyamokon, kötelező továbbképzésben vesznek részt. A szovjet felsőoktatási rendszer a népgazdaság tényleges szükségleteit véve figyelembe fejlődik. A felvéte likre és a végzősök elhelyezkedésére vonatkozó tervek országos szinten készülnek. Ez megfelelő garancia ar­ia, hogy mindenki végzettségének megfelelően fog dolgozni, s nem for­dulhat elő, hogy valaki diplomás ta­Hogyan képezik a pedagógu­sokat a Szovjetunióban? Me­lyek a tanítóképzés jelenlegi problémái? — Ilyen és hason­ló kérdéseket tett fel az APN tudósítója Pavel Kasutylnnak, a moszkvai Lenin Pedagógiai Fő- I iskola rektorának. nitó létére munka nélkül maradjon. Főiskolánk ugyancsak foglalkozik a pedagógusszükséglet tervezésének és előrejelzésének kérdéseivel is. 1990- ig bezárólag például a megfelelő helyreigazításokat is elvégezve meg­határoztuk a tanítóképzés távlatait: növekedni fog például a matemati­kát,'a mértani rajzot, a rajzot, a ze­nét és az éneket tanító pedagógusok száma. Más pedagógiai főiskolákhoz hason­lóan mi sem szűkölködünk jelentke­zőkben, egy helyre többen is igényt tartanak. Ez nem okoz gondot. In­kább azt szeretnénk tudni, hogyan .is érhetnénk el, hogy a főiskola fa­lai közé csak e nemes, de bonyolult szakmára, a tanítói hivatásra valóban alkalmas fiatalok kerüljenek. Evégett szoros kapcsolatokat tar­tunk fenn a közoktatásügyi szervek­kel és az iskolákkal. Az utóbbiak ke­retein belül például az úgynevezett „ifjú matematikus“, „ifjú biológus, „ifjú fizikus“ stb. iskolákat szerve­zünk. Ezekben az iskolákban oktató­ink és felső évfolyamos hallgatóink tanítanak társadalmi munkában. Diákjaink egyébként kétszáz moszk­vai iskolában végzik pedagógiai gya­korlatukat Óráikon gondosan megfi­gyelik azokat a gyerekeket, akik al­kalmasnak látszanak az oktató-neve­lő munkára, s ilymődon úgyszólván előre kiválasztok a majdan felvéte­lire jelentkezőket. Mindazok számára, akik főiskoláin­kon kívánnak továbbtanulni, vidéken­ként levelező tanfolyamokat szervez­tünk. jelenleg mintegy kétezer fel­sőtagozatos tannló vesz részt ezeken a tanfolyamokon, s különféle felada­tokat kapnak tőlünk, és alkalman­ként felmérő dolgozatokat írnak. E dolgozatok alapján aztán kiválaszt­juk a legjobbakat, akik később a fel­vételik idején előnyösebb helyzetből startolnak. Működik ezenkívül főis­kolánk keretén belül egy előkészítő tagozat is fiatal munkások és alkal­mazottak részére, akik fgy eredeti munkájukat végezve „felfrissítik“, ki­egészítik iskolai ismereteiket, és e- redményes vizsga esetén felvételi nél­kül vesszük fel őket főiskolánkra.“ Aleksze) Grjaznov APN — KS A JÖVŐ SZAKEMBEREINEK VETÉLKEDŐJE „A szocialista gazdasági integráció a KGST-országok sikeres fejlődésének alapja“ — e jelszó alatt rendezték meg november 5—8-a között Bratis- lavában a Közgazdasági Főiskolán a tudományos diákkörök jubileumi, X. nemzetközi vetélkedőjét. A versenybe 9 ország 27 főiskolá­jának 159 diákja kapcsolódott be 148 munkával. A nemzetközi vetélkedőt a főiskola rektora, dr. Ladislav Ren- do* tanár, a tudományok doktora nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyi­tón részt vett még Rudolf Rohliőek, a CSSZSZK kormányának alelnöke, a- kinek védnöksége alatt zajlott le a verseny. Tizennégy szekcióban, négy szak­ágazat keretében még aznap meg­kezdődött a vetélkedő (az első szak­ágazat a politikai gazdaságtan és a népgazdaság irányftása, a második a matematikai módszerek és a számí­tástechnika alkalmazása az irányítás­ban, a harmadik a bel- és külkeres­kedelem, a negyedik pedig a terme­lési ágazatok gazdasága és irányítá­sa). Örvendetes tény, hogy növekszik a nemzetközi alkotóközösségek száma, amelyből az idén tizenhét volt. Ez azért is előnyös, mert a diákok bete­kinthetnek az egyes országok prob­lémáiba és közös erővel oldhatják meg őket. A nemzetközi tudományos diákkö­rök vetélkedőjének második napján „A tudományos diákkörök munkája eredményeinek kihasználása a gazda­sági elméletben és gyakorlatban“ címmel szimpóziumot rendeztek. A résztvevők értékelték a versenyt, a- amely a maga nemében egyedülálló a KGST-államokban. Évről évre nö­vekszik a résztvevők száma, javul a munkák minősége. Ez a találkozó fontos szerepet tölt be a szocialista országok főiskolái közötti politikai, szakmai, társadalmi és kulturális kapcsolatok megerősítésében. Ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget a tudományos diákkörök vetél­kedője. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga a dijak odaítélé­sekor: a résztvevő országokból a Szovjetunió 12, Lengyelország 8. az NDK 7, Magyarország 7, Kuba 1, Bul gária 4 és Csehszlovákia 28% dijai mondhat a magáénak. Szó Katalin Az NDK egyik uersenyzoje meg- indokolja tudományos elképzelé­sei ésszerűségét. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI internacionalé ; 60. ÉVFORDULÓJÁRA Hatvan évvel ezelőtt — Lenin elvtárs kezdeményezéséra 1919. november 20—26-án a berlini kongresszuson a szocia­lista ifjúmunkás szervezetek nemzetközi csoportjai- megala­pították a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálét. Az alapí­tó kongresszuson 13 ország 29 delegátusa vett részt (szovjet- -orosz, német, osztrák, svájci, svéd, norvég, dán, lengyel, ma­gyar, román, olasz, spanyol, és csehszlovák küldöttek). A Kommunista Ifjúsági Internacionélé keletkezése előtt te­vékenykedett egy nemzetközi proletár ifjúmunkás-szervezet, amely 1907-ben a stuttgarti kongresszuson Karl Liebknecht elnöklete alatt alakult meg. Itt rakták le a proletár ifjúmun­kás-mozgalom alapkövét. Miután a forradalmi szocialista ifjúmunkás-szervezetek 80 évvel ezelőtt Berlinben a Kommunista Internacionáléhoz csat­lakoztak, tisztában voltak azzal, hogy köztük és a kommu­nista pártok között elvileg más lesz a viszony, mint amilyen az előző világháború előtt az ifjúmunkás-szervezetek és a szociáldemokrata pártok között volt. Ezután már nem a bi­zalmatlanság vagy az egymás elleni küzdelem lett tevékeny­ségük jellemzője, hanem a legszorosabb harci közösség. A Kommunista Ifjúsági Internacionélé a Kominternnek se­gítségére volt a különböző országokban a kommunista esz­mék hirdetésében és terjesztésében. Tevékenyen részt vett a kommunista pártok megalapításában. Számos országban az ifjúsági szövetség volt a kommunista mozgalom úttörője. Az ifjúmunkás-szövetségek élcsoport szerepe hozta magával azt, hogy fennállásának első éveiben a KII mint politikailag ön­álló erő lépett fel. A KII második kongresszusa időszakában, 1921-ben már a legtöbb európai országban működtek kommunista pártok. Eb­ben az időben vált világossá, hogy egy és ugyanazon ország­ban nem állhat egymás mellett két kommunista párt, ame­lyeket csak a tagok kora különböztet meg. E szervezetek e- gyikének vezető szerepet kellett kapnia, ez pedig természe­tesen csakis a kommunista párt lehetett. A KII-nek vezető szerepét tehát át kellett adnia, s magát pedig politikailag és ideológiailag alá kellett rendelnie a kommunista pártnak. A KII harmadik kongresszusa idején, amely 1922 decemberében zajlott le Moszkvában, a kommunista pártok és a kommunis­ta ifjúmunkás-szövetségek közötti viszony az új úton fejlő­dött tovább, az idősebb és ifjabb nemzedék szoros egybekap­csolódásával, a kommunista párt elismert vezetése alatt. A német fasizmus előretörésekor, 1935 novemberében tar­totta a Kli Moszkvában a VI. kongresszusát, ebben az időben a KII már 58 szekciójával, amelyek taglétszáma 38 000 000 volt. A kongresszus felhívta az egész világ ifjúságát, hogy alkossanak egységes arcvonalat a fasizmus és a háború el­len. Határozatot fogadtak el, hogy az egyes országok telté­telei szerint alakítsák meg a tömegszervezeteik új tormáját, mintán az új politikai helyzet ezt megköveteli. Így alakult meg 1938-ban Csehszlovákiában a Cseh, Szlovák, Magyar és Ukrán Fiatalok Szövetsége a KII Szövetsége hélyett. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásában — a többi európai pártokhoz hasonlóan — lényeges szerepet ját­szottak a kommunista ifjúmunkások. Szervezeteik elöfutárjai voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Nyolc hónappal a CSKP megalakulása előtt, 1920. szeptember 5-én Szlovákia forradalmi ifjúmunkásai kifejezték elégedetlenségüket a szo­ciáldemokrata párt politikájával, s Bratislavában megalakult Szlovákia szocialista ifjúmunkásainak Csoportja. Üt hónappal később, 1921 februárjában a csehszlovákiai kommunista ifjú­munkások szervezeteinek küldöttei Prágában megalapították Csehszlovákia Kommunista Ifjúmunkás Szövetségét. A kommu­nista ifjúmunkások forradalmi lelkesedésükkel, harciasságuk­kal, áldozatkészségükkel határozott politikai irányvonalukkal támogatták a szociáldemokrata párt marxista balszárnyát kommunista pártunk megalapításának küszöbén. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség működését Csehszlo­vákiában 1922-ben betiltották, funkcionáriusait üldözték, lap­jaikat cenzúrálták és elkobozták, szerkesztőit pedig bebörtö­nözték. További legális tevékenységet csak mint a CSKP szek- ciúja-tagozata folytathatta. A Kommunista Ifjúszövetségben való tagság a fiatal dolgo­zók számára feladatokkal és felelősséggel járt. Elsősorban az önképzésre fordítottak nagy gondol, hogy minden illúzió nélkül, osztályszempontból Ítéljék meg a kapitalista társadal­mi rendszert. Az ifjúmunkások lelki adottságuknál fogva haj­lamosak a radikális eszmék befogadására, ezért gyakran el­lentétbe kerültek a mértékletesebb irányú párttagokkal, akik a CSKP megalapítása után tömegesen léptek át a szociálde­mokrata pártból a kommunista pártba. A kommunista ifjú­munkások kitűnd szolgálatot tettek a párt- és a szakszerve­zeteknek. ük voltak a pártszervezetek és a szakszervezetek — a kapitalizmus elleni harcban megedzett — tartalékai, a- kik felváltották az idősebb generációt. Élvonalban küzdöttek a kizsákmányolt ifjak és a párt követeléseiért, a munkanél­küliség ellen, a magasabb bérekért. Egységesen támogatták a munkások sztrájkjait, fontos összekötő szerepet töltöttek be egyes sztrájkok alkalmával az üzemek és helységek kö­zött. Első terjesztői voltak a pártsajtónak. Az első köztársaság időszakában a pünkösdi napokon vol­tak a kommunista ifják harcos lelkes találkozói (néha a be­tiltás ellenére a rendőrség által ismeretlen helyen gyülekez­tek). A fasizmus uralomra jutása után a párt és az ifjúmun­kás-szervezetek újabb nehéz feladatok előtt álltak: harcol­niuk kellett a fasizmus és a háború ellen. A szlovákiai if­jak legfőbb feladata az volt, hogy ellensúlyozzák és meggá­tolják a szlovák fiatalságnak a Hlinka-pártba való tömörülé­sét. A Kommunista Internacionálé a második világháború a- latt — 1943-ban — feloszlott, miután egy központból nem irőnyfthatta a sajátos feltételek között küzdő kommunista pár­tokat. A Komintern feloszlatásával egyidejűleg megszűnt mű­ködni a Kommunista Ifjúsági Internacionálé is. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé megalapftá$ának 80. évfordulója alkalmából néhány szóval hadd elemezzük a Cseh­szlovák Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének tevékenysé­gét 1938-ig. Jellemző rá az a szenvedélyes, soha nem lany­huló, könyörtelen harc, amelyet a jogtalanság és a kapitaliz­mus, majd a fasizmus ellen vívott. A munkásifjak soha nem kételkedtek abban, hogy a végső sikert, a felszabadulást csak­is a CSKP vezetésével a munkásosztály győzelme hozhatja meg. A szovjet hadsereg által felszabadult hazánkban a szocia lizmus vívmányai, amelyeket a mai ifjúság élvez, a kommu­nista ifjúmunkások elszánt küzdelmének a gyümölcsei is. RÓJAK DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents