Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-20 / 47. szám

\ Szeretnék,.. lenni. A három pont behelyettesíthető bármilyen hivatás­sal, mesterséggel: szeretnék fodrász, gépészmérnök, tévészerelő, tanító lenni. Évekig álmodozunk arról, hogy mik leszünk, ha nagyok le-* szünk. Álmodozunk, míg elérkezik a nagy napr amikor döntenünk kell. A nyolcadikosoknak, kilencedikesek­nek és az érettségizőknek véglege- ‘ sen határozniuk kell, hová, merre in­duljanak el. Elsősorban az ő segít­ségükre szeretnénk lenni ezzel a pá­lyaválasztási oldaliak 1980. január 31-ig öt alkalommal teljes oldalon foglalkozunk pályaválasztási gon­dokkal — válaszolunk kérdéseitek­re» ,. Előrebocsátjuk, hogy a rovatnak nem az a célja* hogy helyettetek vá­lasszon számotokra legmegfelelőbb szakmát, erre egyedül ti vagytok a legilletékesebbek. Szüléitek, osztály- főnökötök, a pszichológusok csupán segíthetik az eligazodást a vagy 5000 szakma ős foglalkozás között. A- felsorolt segítőtársak mögé szeret­nénk felsorakozni mi is ezzel' a pá­lyaválasztási oldallal. Otthon is rájuk gondolok sállal Béláné * Nagy sürgés-forgás közepette találom Klskövesden (Maly Kamenec) Sallai Béláné egészségügyi nővért. A hét végén az egész család a Tátrába készül: — Két csintalan sráccal nem vállalkozha­tunk hosszabb kirándulásra. Állandóan raj­tuk kell tartanunk a szemünket, mindig valami csalafintaságon törik a fejüket — mondja, s szeretettel végigsimítja a kilenc­éves ikerfiűk, Béla és Pista szőke kobak­ját. — A királyhelmeci (Král. Chlmec) kór­ház csecsemőosztályán dolgozom, de még itthon is gyakran eszembe jut egy-egy kis páciensünk. Harminchat egy éven aluli gyermek van gondjainkra bízva, sokan kö­zülük cigány származásúak. Ezek szüleivel adódnak leggyakrabban nehézségeink. Meg­történt, hogy „elfelejtenek“ gyermekükért eljönni, ilyenkor az apróságok nevelőinté­zetbe kerülnek. A legtöbb baj azokkal van, akik azt a látszatot próbálják kelteni, hogy törődnek a gyermekükkel, s ha már a ki­csi lábadozik, hazaviszik és még betegeb­ben, piszkosan, tetvesen hozzák ismét visz- sza. Ennek megelőzéséért a vezető orvo­sunk előbb meglátogatja a cigány családo­kat, hogy meggyőződjék arről, milyen kö­rülmények között élnek. Ha a lakás el­hanyagolt, nincsenek meg a gyermekneve­lés legalapvetőbb feltételei sem — a több­ség pedig ilyen — nem engedi haza a ki­csiket. A gyerekeket naponta fürdetjük. Ogy hiszem az itt dolgozó nővérek feladata ki­csit nehezebb a többinél, hiszen a csöpp­ségek még nem tudják kívánságaikat el­mondani. Ha éhesek, sírnak, ha fájdalmaik vannak ugyancsak sírnak, s nekünk mind­ezt ki kell találnunk. Nem egyszer csupán pillanatokon múlik, hogy a gyermek meg­gyógyul-e, vagy a pici szív örökre megszű­nik dobogni, ezért munkánkban elengedhe­tetlen a gyorsaság és a lélekjelenlét meg­őrzése. Az én hivatásomat csak olyan válassza, aki életcéljául azt tűzte maga elé, hogy mások szenvedésein enyhítsen. Orvosság mellé jó szó Dr. Gaulieder József Komáromban (Komárno) a járást kórház gyermekosztályán délelőtt tizenegy órakor telik le dr. Gaulieder József munkaideje. Még végigjárja a szobákat, eltréfál néhány kis beteggel, utasítást ad a nővérnek, s indulhat második munkahelyére, a járási nemzett bizottságra. Mint a jnb egészség- ügyi osztálya vezetőjének sok gonddal kell megküzdenie. — jól fontolja meg mindenki, aki a mi pályánkat választja — mondja a doktor, mert nem gyerekjáték példásan helytállni. Ahogy belépek a kórház kapóján, mindín személyes gondomat kívül hagyok, csakis a rám váró feladatokat látom magam előtt. A beteget nem érdekli, hogy én éjjeli szol­gálat után reggel fáradtan állok munkába, csak azt kívánja, és joggal, hogy gyógyít­sam meg. Ha viszont leteszem a fehér kö­penyt, a kórház gondjait nem vetem le ve­le, továbbra is-fogtalkoztatnak. — Mire számítsanak azok, akik az érett­ségi után az orvosi karon szeretnék ta­nulmányaikat folytatni? — Az egyetemre csak a harmadik neki­futásra sikerült bejutnom. Addig mannális munkát végeztem, s ez nagy előnyömre szolgáit. Megismertem az embereket, köze­lebb érzem magamhoz gondjukat, bajukat, így a betegeimre is más szemmel nézek. Nem azt látom elsősorban, hogy a mun­kás szimulál, lógni akar. hanem igyekszem alaposan megvizsgálni. Ggy hiszem, a kol­légák, akik egyetemi tanulmányaik előtt szereztek valamennyi élettapasztalatot, sok­kal komolyabban veszik hivatásukat, mint azok, akik az életnek ezt az iskoláját nem járták ki. — Mi várja a pályakezdő orvosokat? — Felelősségteljes munka, kevés fizetés, lakás pedig csak néha. A szakvizsga előtt mindenki kórházban dolgozik. Megfordul az összes osztályon, hogy mélyebben meg­ismerkedjék hivatásával. Aztán jön a ne­hezebbje. Kimerítőek az éjszakai szolgála­tok, mert olyankor az orvos teljesen ma­gára van utalva. Ne legyen önző, ha az esettel egyedül nem tud megbirkózni, kér­jen tanácsot. Ma mér a kollektív munka nélkülözhetetlen. Ennek a hivatásnak min­den ága szép, mégis vannak szakterületek, amelyek „mostohagyerekek.“ Üzemorvos­nak például nem szívesen mennek, pedig az ő munkájukra is nagy szükség van. — Mi annak a feltétele, hogy valakiből jó orvos legyen? — Mindenekelőtt az önfeláldozás, a lel­kiismeretesség. Gyakran éjjel a legszebb ál­munkból zavarnak fel, mert sürgősen be­teghez hívnak. Hőnapok óta tervezett ki­rándulás marad el egy súlyosabb eset miatt... Elengedhetetlen, hogy a család is megértő legyen. Nekem szerencsém van. Feleségem rehabilitációs nővér, támogat munkámban; tudja, ha hívnak, mennem kell. Szükséges az egyetértés, a jé viszony a kollégák között is. A tudomány rohamo­san fejlődik, ezért elképzelhetetlen az or­vos munkája továbbképzés nélkül. Rend­szeresen tanulmányozom a szaklapokat, -könyveket, s ezt mind a szabad időmben teszem. — Ön bizonyára nagyon szereti a gyere­keket. — A gyermekek gyógyítása különbözik a felnőttekétől, mielőtt Komáromba kerültem. néhány évig Naszvadon (Nesvady) működ­tem mint gyermekorvos, s nagyon szívem­hez nőtt ez a munka. A kicsik állapota ó- rárnl órára változhat. Nem elég naponta egyszer végigjárni a kórtermeket, én több­ször is benézek hozzájuk, néhány szóval felvidítom őket, s ha kell egyiküket-mási- kukat felveszem, játszom velük egy keve­set. A felnőtteket sem csupán orvossággal kell gyógyítani. Gyakran többet ér egy jé szó, kedvesség, s a beteg közérzete javul. Nagyon fontos, hogy a beteg bízzon keze­lőorvosában. V agy két tucatnyi fiatalember fúr-fa- rag, reszel, a ChirEna Stará Turá-i tanműhelyében. Mozdulataik még gyerekesek, de percről percre csiszolód­nak, és már a leendő szakmunkást, az or­vosi műszerészt Idézik. A tanulók jelenleg a pteäfanyl és a tmaval kórházak műsze­reit javítják. — Izgalmasabb olyan műszereken tanul­ni a szakmát, amelyeket már használnak. Az ember eleve másként dolgozik, ha tud­ja, hogy amit csinál, az nem vitrindísz lesz. Például tndom, hogy erre a csipesz­re már várnak a kórházban. A mi mun­kánk már most is felelősséggel jár. Nem szabad tévedni. Feri Simkú Feri Komáromból jött Stará Tú­rára, egy évvel ezelőtt még csak törte a szlovák nyelvet, ma már az osztály jé ta­nulói közé tartozik. — A műhelyben jelenleg legalább ötven­féle műszer is van, ismerjük valamennyit, de azért mindig belelapozunk itt, ebbe a katalógusba, amelyet szaknyelven Aesculep- -katalógusnak nevezünk. £n most egy egér­fogú csipeszen dolgozom. Először megjaví­tom a fogóját, itt oldalt karíroznom kell, vagyis récét kell belevágnom, hogy ne csússzon a sebész kezében. Aztán felcsi­szolom, és a nagyja munka ezzel kész Is. A neheze viszont csak azután jön: 0,4 mil­liméteres fogélet kell csiszolnom a műsze­ren, egyet alul, kettőt felül. Tegnap egy ugyanilyen műszerre ráment az egész na­pom, ma már dél felé készen leszek. Feri azzal is eldicsekedett, hogy szep­tember végén meghívták őket a kórházba, és végignéztek egy igazi veseműtétet; már aki bírta. Mert akadt köztük olyan is, aki nagyon nehezen lélegzett a fehér köpenybe, fehér gumicipőbe, sapkába és maszkba be­öltözve. EBBEN A SZÁMUNKBAN HÁROM EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ — ORVOS, EGÉSZSÉGÜGYI NŐVÉR ES ORVOSI MŰSZERÉSZ — MONDJA EL, HOGYAN VÁLT HIVATÁSSÁ A MUNKÁJUK. LEVELEKRE Az idén érettségizem, és mivel nem tartozom a legjobb tanulók kö­zé, nem is reménykedem, hogy fel­vesznek valamelyik főiskolára. Ennek ellenére szeretnék továbbtanulni. Ké­rem, tájékoztassanak, milyen egész­ségügyi felépítményi iskolák működ­nek Szlovákiában? H. Bella, Safárikovo Négy évvel ezelőtt nem vettek fel a közgazdasági szakközépiskolába, a gimiben kötöttem ki. Az idén érett­ségiztem, de nem mondtam le régi vágyamról. Nyílik-e felépítményi oiz- tály valamelyik közgazdasági iskola mellett? Z§. Irén, Vetky Biel Gyógytornász j rehabilitációs nő­vér) szeretnék lenni. Hol tanulha­tom ki ezt a szakmát? K. Ildikó, Túrna nad Bodvou Tekintettel az Ilyen és hozzájuk hasonló kérdésekre, úgy gondoltuk, az lesz a leghelyesebb, he- közöljük, hogy az 1980—81-es tónévben előre­láthatólag melyik középiskolában nyílik szakosító tagozat (nadstavbo- vé Stúdium). Mivel ezekbe az osztá­lyokba általában esek augusztusban vannak a felvételik, az iskolákról, és a szakmákról végleges minisztériumi döntés csak a későbbiek folyamán születik. Ezért felsorolásunk csak informatív Jellegű. ' I — Földmérést (geodézia) — tanul­hatsz a Zllinai, Banská Bystriőa-U a luőeneci és a presoví ipariskolákban. — Vasúti személy-, illetve teherfor­galom — ezt a szakot a trnavai és a zvoleni közlekedési Ipariskolában tanulhatod. — Általános közgazdaság — ezt a szakot a kővetkező közgazdasági kö­zépiskolákban tanulhatjátok szakosí­tó tagozaton; Bratislava (Pallsády), Prlevidza, Poprad, Humenné, Preäpv. Nitro, Lucenec, Rim. Sobota. Az u- többiban magyar nyelvű oktatás is folyik. — Mezőgazdaság gazdaságtana — Ilyen szakosított tagozata kizárólag a sfifárikovói mezőgazdasági műszaki középiskolának van. Itt az oktatási nyelv magyar. 1 — Számítástechnika és adatfeldol­gozás — ezt a szakot a bratislaval (Februárového vitezstva), a kosloei (Solovjevova), a levicol és a BanakS Bystrica-i (SES I) közgazdasági kö­zépiskolákban tanulhatjátok. ” — Idegenforgalom — ilyen szaka van a Banská Bystríca-i (SES II.), a piesfanyl szállodaipari középiskolá­nak, valamint a kezmaroki vendéglá­tóipari középiskolának. -­— Vendéglátóipari intézmények üzemeltetése — ilyen szakú osztályai vemnek a piesfanyl szállodaipari, va­lamint a Nővé Zámky-i közgazdasági középiskolának. — Szociális és jogi gondoskodás; jogi Irányzatú tagozata van a koáicoi (Opatovská 25) és a levicsi közgaz­dasági középiskolának. Szociális i- rányzeta van a bratislaval [Miynská luhy), a Dolny Kubín-I és a roznavai közgazdasági középiskolának. — Tudományos és műszaki adatfel dolgozás. Ilyen tagozatú osztálya van a bnatislevai könyvtárosi középisko Iának (Kadnárova 5). — Könyvtáros, levéltáros — Ilyen tagozatú osztálya van a már emlí­tett bratislaval könyvtárosiskolának, valamint e< martini gimnáziumnak és a koSicei (Opatovská 25) közgazdasá gl középiskolának. — Óvónőképző osztályai vannak e bratislaval Ladlslav Sára utcai gim­náziumnak, továbbá a módra!, a Túr öianske Tepllce-í, a preáovi, a levő- cal pedagógiai iskolának. — Nevelőképző szakosított tagoza­tú osztálya van a lévai pedagógiai iskolának. — Kulturális és nevelőmunka — ezt a szakot a bratislaval könyvtáro­si középiskolában, valamint a preáo­vi pedagógiai iskolában oktatják. — Gyermeknővér — Ilyen szakú osztályai vannak a bratislaval Ned’ balová utcai egészségügyi középisko- lánek. — Szülésznőképzés folyik a trna vai, a ruáomberoki, a zvoleni és a michalovcef egészségügyi középisko Iában. — Gyógytornászokat (rehabilitaőny pracovník) képeznek a bratislaval (Záhrednicka 44), a Banská Bystrt ca-i és a koáicei egészségügyi közép iskolákban. — Rádiolúgus — ezt a foglalko zást két egészségügyi középiskolában oktatják: Bratlslavában (Záhradnícka 44) és Martinban. — Közegészségügyi szakember (a si stent hygienlckej sluZby) — ilyen szaka egyedül a kosicei egészségügyi középiskolának van. Befejezésül csupán annyit, hogy h felsorolt szakosító tagozatú iskolák ban 1—2 év a tanulmányi idő. és csak érettségivel rendelkezők lehet­nek a diákjai. A jelentkezőlap bekül dési határideje: 1980. augusztus 15.

Next

/
Thumbnails
Contents