Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-13 / 46. szám
2 glSÉg - A Zenit sikere A fiatalok azok, akik a kezdeményezésekre azonnal reagálnak, az újat kedvvel és lelkesedéssel fogadják. Ezért kapcsolódnak be szívesen minden rendezvénybe, jelentkeznek azonnal minden felhívásra. Számtalan sikerük bizonyltja ezt. A lévai (Levice) járás fiataljai sem húzódoznak a munkától, ha a SZISZ SZKB céljainak megvalósításáról van szó, igazi fiatalos lendülettel látnak hozzá. Derekasan részt vesznek azokban a munkákban, amelyekkel népgazdaságunkat segítik. Nagy népszerűségnek örvend körükben a ZENIT- -alkotóverseny, mert bebizonyíthatják ügyességüket, rátermettségüket. Számtalan hasznos újítás, a gyakorlatban nagyszerűen felhasználható munkaeszköz született már kezük nyomán. A lévai járás fiataljainak legújabb alkotásait a Peter Jilemnicky Járási Pionírházban mutatták be a ZENIT ‘79 elnevezésű kiállításon. Nagy érdeklődést keltettek a kiállított tárgyak, amelyek nem csupán szépek, tetszetősök, de hasznosak is voltak. Ötszáz versenyző alkotásából választották ki a legjobbakat: 3 pionírcsapat, 2 üzemi SZISZ-szervezet és 25 SZISZ-alapszervezet tagjainak a munkáit. A 130 ki állított tárgy közül a bíráló bizottságnak kellett kiválasztania a legjobbakat, ez pedig nem volt könnyű feladat. A tanítási segédeszközök kategóriájában Miroslav Regulának, a levicei Temos ü- zam dolgozójának a televíziós játéka vitte el a pálmát. Talán nem is annyira véletlen, hogy éppen innen került ki a győztes, hiszen az üzem vezetői és a SZISZ- -szervezet között nagyon jó az együttműködés. Az üzem jó eredményeiben a fiataloknak is jelentős érdemük van. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak köszönhető például, hogy már az első félévben megtakarítottak annyi elektromos áramot, a- mennyit az üzem egész évre tervezett, így érthető, hogy a vezetőség támogatja a fiatalok egyéni törekvéseit, elképzeléseit, merész terveit. Az újítási javaslatok kategóriájában a Tlma- öei Energetikai Gépgyár SZISZ-szervezetének kollektívája kapta az első dijat. Felfigyeltetnek magukra a V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem fiataljai is, s munkájukért elismerésben részesültek. A ZENIT ‘79 kiállítást nagyon sok szakember tekintette meg. Okét elsősorban a fiatalok szakmai tudása, képességei érdekelték. De sok nem szakmabeli is szemügyre vette az érdekesebbnél érdekesebb műveket. Csupa jó véleménnyel voltak a látottakról. Egy év múlva újra szívesen látnák az ügyes fiatalok mnukájá- nak, fantáziájuknak, ötíe- tességüknek eredményeit. (benyák) Az eszmei nevelésről Az eszmei nevelésről tartottak értekezletet a duna- szerdahelyi (Dunajská Stre- da) járás SZISZ-tagjai. Az értekezleten az ideológiai nevelő bizottság elnöke, Pásztor Lajos ériékelte az elmúlt időszakban e területen elért eredményeket. Be számolóját Bartal Imre, a bizottság tagja egészítette ki. A vitában felszólaltak a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, a somorjai (Samorín), a dunaszerdahelyi és a nagymegyeri (Calovo) gimnázium, illetve az Agrostav SZISZ- -alapszervezetének képviselői. A járási pártbizottság nevében Varga László mondta el észrevételeit. A rendkívül hasznos értekezlet a SZISZ járási bizottsága titkárának, Beke Zoltánnak a zárószavávai ért véget. Széllé Beáta Szeminárium az Ifjúsági vasútvonal megnyitásának 30. évfordulója alkalmából ménnyel karöltve Kolláróván háromnapos szemináriumot rendezett elődeink e nagyszerű munkatettéről. A szemináriumon az építkezés közvetlen résztvevőin kívül megjelent Michal Z o z u - Iák, ez SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ SZKB elnöke, továbbá Helmut V á c h a, a SZISZ SZKB titkára, Daniel F u t e j, az SZLKP KB osztály- vezetője, dr. Ernest Sfkora, a Szlovák ifjúsági Szövetség első elnöke, valamint politikai és társadalmi életünk más jelentős képviselői. A főbeszá- molét dr. Ernest S^kora, az ifjúsági szövetség akikori elnöke tartotta, és felszólaltak if júságl szövetségünk, a szak- szervezet és a tudományos intézetek dolgozói. Az Ifjúsági vasútvonal építői pedig felelevenítették közvetlen élményeiket. A szemináriumon beszédet mondott Michaf Zozufák, a SZISZ SZKB elnöke. Beszédének jelentősebb részelt alább ismertetjük. Zozulák elvtárs beszédében elsősorban a múlt és a jelen összefüggését, & hősi hagyományok folytonosságát e- melte ki. Hangsúlyozta, hogy a szeminárium éppen abban az időben zajlik, amikor egész társadalmunk fokozott erőfeszítéssel igyekszik valóra váltani a CSKP XV. kongresszusá- n£k határozatait, mindenekelőtt a gazdasági szférában. Mert a gazdasági feladatok teljesítésétől függ a további célok megvalósítása a társadalmi élet más területein. Ebben a törekvésben négy részt vállal az ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai is. Szövetségünk sikereinek egyik titka viszont éppen az, hogy merítünk elődeink forradalmi hagyományaiból. Az Ifjúsági építkezések nagy szerepet játszottak ez Ifjúság forradalmi hősiességre való nevelésében. Az Ifjúsági építkezések közül az Ifjúsági vasútvonalnak volt a legnagyobb jelentősége. Az Ifjúsági vasútvonal építésének gondolata olyan körülmények között született, amikor Szlovákia haladó szellemű Ifjúsága harcot vívott a köztársaság jellegéért, az Ifjúság egységéért, az ifjú nemzedék lenini szellemben való neveléséért. Az Ifjúsági vasútvonal építőinek elszántsága, mindennapi hősiessége bizonyította, hogy feltörőben van egy új szocialista nemzedék, amely magára vállalja a szocializmus építését. Mi, a mai Ifjú nemzedék tagjai büszkék lehetünk elődeinkre. Tisztelettel és elismeréssel tekintünk a műre, amelyet létrehoztak. Büszkén valljuk magunkat ifjúsági mozgalmunk e haladó és forradalmi történetét létrehozó emberek követőinek. Michal Zozufák elvtársa továbbiakban rámutatott, hogy az ifjúság keze nyomán napjainkban Is születnek hőstettek, napjainkban is folynék — jóllehet kisebb mértékben — az ifjúsági építkezések. A korábbi csákányokat, ásókat a korszerű gépek váltották fel. Az udvaréi (Dvory nad Zltavou) nagyistálló felépítése után most részt vállalunk a gabőf- kovo — nagymarosi vízi erőmű építéséből. Ezért joggal mondhatjuk, hogy tovább visszük az első szocialista nemzedék által nyújtott váltőbotot. Ma, akárcsak 30 évvel ezelőtt mindenütt ott találjuk a fiatalokat, ahol társadalmunk további fejlődéséről ven szó. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett Ifjúsági szövetségünk tekintélye. Bizonyítják ezt a CSKP KB főtitkárának, Gustáv Húsúknak a szavai is, amelyeket a SZISZ II. kongresszusán mondott; a Szocialista Ifjúsági Szövetséget társadalmunk jelentős politikai erejének, a Nemzeti Front aktív tényezőjének, a párt harcos segítőtársának nevezte. joggal mondhatjuk, hogy a mai nemzedék, akárcsak az, a- melyik Hronská Dúbrava és Banská Stiavnica között felépítette a vasútvonalat, forradalmi ifjúsági mozgalmunk e- gylk láncszeme. Akárcsak az Ifjúsági vasútvonal építése, a SZISZ-ben végzett műnké is a nevelés és az önnevelés nagy iskolája. Az Ifjúsági vasútvonal építőinek tapasztalatait a SZISZ mai munkájában nem csupán a munkakezdeményezéseiken kamatoztatják. Hisz éppen Itt, Hronská Dúbrava és Banská Stiavnica között érvényesült e- lőször az Ifjú nemzedék nevelésének komplex értelmezése, amelyet az eszmei-politikai, az erkölcsi és a munkával valő nevelés szoros kapcsolata Jellemez. Az Ifjúsági vasútvonal a Szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség büszkesége. Szocialista Ifjúsági Szövetségünk tagjai pedig joggal vallhatják magukat az Ifjúsági vasútvonal lelkes építői követőinek. A második nagy világégést követően ifjúságunk a szabadság első napjaitól kezdve minden erejét és lelkesedését a haza építésének szolgálatába állította. Megszülettek az első Ifjúsági építkezések, a tenniakerás és a hazaszeretet hatalmas szimbólumai. Köztük Is az egyik legnagyobb vállalkozás volt az If- lúságl vasútvonal építése. A napokban emlékeztünk meg a vasútvonal megnyitásának 30. évfordulójáról. A Szó cialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága a Szlovák Szakszervezeti Tanáccsal és több más intézNEMZETKÖZI Hazánk a fejlődő országoknak sokoldalú segítséget nyújt. Ennek egyik formája a szakemberképzés. Csehszlovákiában 2012 külföldi diák tanul (ezek többsége a fejlődő országok ból jött) főleg műszaki irányzatokon. Bratislavában, a Szlovák Műszaki Főiskolán 35 országból 386 diák készül jövendő hivatására. Nemcsak szakképzettséget szereznek nálunk, hanem megismerkednek hazánk életével, közvetlen kapcsolatba kerülnek a szocialista életformával is. A Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karán tanul az indiai Dandu Rama Raju, az ecuadori Quido Llaguno, a cin rusi Panajiotisz Konsztantinu és az iraki Basher G. K. is. Tőlük arra kértünk választ, hogy hazatérésük után hogyan a- karják kamatoztatni az itt szerzett tudásukat, tapasztalataikat. Több évi itt-tartözkodásuk során mi ragadta meg őket leginkább Csehszlovákiában. A fejlődő országokban napjainkban mindinkább erősödnek a haladó mozgalmak, fokozódik harcuk egy haladó demokratikus társadalomért, a valódi függetlenségért. Hogyan s mivel járulnak hozzá ehhez a harchoz a külföldön tanuló diákok? Panajiotisz Konsztantinu DANDU RAMA RAJU: — India déli részéből, Andhra Prades állom fővárosából, Hajderabadból jöttem. Az indiai kormány ösztöndíjasaként tanulok Csehszlovákiában, a negyedik évfolyamot látogatom. A mag- és hőenergiára szakosítom magam. — Tanulmányaim befejezése után ezen a területen szeretnék dolgozni, annál is inkább, mivel India nagyon gazdag ország, rengeteg a természeti kincse, csak éppen nincsen kihasználva. — India egyike azoknak az országoknak, ahol a legmélyebb gyökerei vannak a vallásnak, ezért az embereket nem könnyű átnevelni. Még mindig léteznek különbségek az egyes kasztok között, s nem csekély az írástudatlanok száma sem. Országunk az utóbbi években sokat fejlődött, viszont a változás nem megy egyik napról a másikra, ez hosszadalmas folyamat eredménye. Mi, az itt tanuló diákok látjiik, mi az igazság, s értjük azt is, hogy hazánkban is szükséges a szocializmus, mert a sokoldalú fejlődés csakis ilyen úton érhető el. — Indiában ez egyik oldalon ott van a fejlett ipari termelés, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudományos-műszaki fejlődés, a másik oldalon pedig a nyomor, az éhínség, az elmaradottság. Hol van a kivezető öt ebből az ellentmondásos helyzetből? a — Korszerű gépek nélkül nincs korszerű és elegendő termelés. Ilyen gépeket azonban csak kevés állami vállalatban alkalmaznak, a magántulajdonban levő üzemekben, nagybirtokokon pedig a jövedelem a tulajdonos zsebében tűnik el. A munkás egy rúpiával sem kap többet. India önerejéből talán még évtizedek múltán sem lesz képes kiegyenlíteni ezeket a különbségeket. Hatékony nemzetközi együttműködésre, összefogásra van szükség, mindenekelőtt az UNCTAD keretében. — Milyen szerepet játszanak a kasztok a mai India életében? — Mint már említettem, még mindig jelentősét, főleg a falvakban, habár a kasztrendszer hatása napról napra csők ken, a nagyvárosokban már alig érzékelhető. A kormán} megfelelő haladó intézkedései eredményeképpen eltűnnek : különbségek az egyes kasztokból származó emberek közöl, a műveltség vagy bizonyos állás megszerzésének kérdésében A fiatal értelmiségiek már teljesen lerázták magukról a múltnak ezt a béklyóját. QUIDO LLAGUNO: — Ecuádorból érkeztem, negyedik éve tanulok Csehszlovákiában. Tagja vagyok a Latin-amerikai Diákok Szövetségének és a DIVSZ-nek is. Véleményem szerint egy öntudatos fiatal, ha alkalma nyílik arra, hogy szocialista országban tanuljon, nyilvánvaló, hogy nemcsak szakmai ismeretekre összpontosít. — Ha tehetném, hazámban elsősorban a tanulásra való jogot vezetném be. Ez ugyan benne foglaltatik a mi alkotmányukban is, csak éppen a valóság más. Az anyagi lehetőségek nem mindenkinek engedik meg, hogy tanuljon. Ecuador Quido Llaguno Dandu Rama Raju DlAKFÖRUM lakosságának 25 százaléka indián, ez a nép a legdolgosabb, de a legkizsákmányoltabb is. Nagy nyomorban él, legtöbbjük Írástudatlan, s mindenféle betegség felüti fejét közöttük. Hasonlóan, mint Csehszlovákiában van, jó szociális feltételeket teremtenék, biztosítanám az egészségügyi ellátást, s azt, hogy az emberek élhessenek a munkához való jogukkal. Persze, ezt a problémát csak a szocialista társadalmi rend oldhatja meg. . — ..... — A Szlovákiában tanuló 20—25 latin-amerikai diák szervezetben tömörül. Különböző találkozókat szervezünk, amelyeken tájékoztatjuk a többi diákot az otthoni viszonyokról, a harcról, a politikai helyzetről, hogy megnyerjük őket népünk igazságos küzdelme iránti szolidaritásra. — Latin-Amerikában, ahol a forradalmak és a terror egymást váltják, hogyan nyilvánul meg az Egyesült Államok befolyása? — A közép- és latin-amerikai országok közös ellensége az imperializmus, mindenekelőtt az észak-amerikai imperializmus. A gyarmatrendszer széthullása nagy vereség volt. Gazdasági fölényüket használják fel befolyásuk megszilárdítására. Mindenekelőtt a katonai körökre támaszkodnak, amelyek azután puccot puccsra halmozva, szinte félévenként változtatják az ország vezetőit az amerikaiak szája íze szerint, így válhatott napjainkra hatalmas börtönné a kontinens. — Ilyen helyzetben a harc milyen formáját választják a latin-amerikai haladó erők? — A hadseregen belül a népből származó sorkatonaság és az altisztek mozgalma bontakozik ki. Számottevő a kommunista pártok befolyása is. Jelentős erőt képeznek pl. Uru- guayban vagy Costa Ricában. Az Ecuadori Kommunista Pártnak ugyan nincs sok tagja, de már hatvanéves múltra tekint vissza. — Mit jelent Latln-Ameriika számára Kuba példája és a chilei tanulság? — Nagyon sokat. Kuba a bizonyítéka, hogy Latin-Amerikában is reális a szocialista társadalom felépítése, és a chilei eseményekből levontuk azt a tanulságot, hogy a harcot nem szabad abbahagyni, amíg egy szál ellenséget is találni az országban és határain kívül. És minden harcoló ország — mint pl. Nicaragua, Uruguay — számíthat a többi ország népei szolidaritására. PANAJIOTISZ KONSZTANTINU: 1— Rajuhoz és Quidohuz hasonlóan én is negyedikes vagyok a Gépészmérnöki Karon. Még kisdiák koromban tagja lettem a Ciprusi Tanulók Szövetségének, amelyet közvetlenül a kommunista párt és a párt ifjúsági szövetsége irányít. Később, középiskolásként felvettek a Demokratikus Ifjúsági Egységszervezetbe, amely nálunk a haladó ifjúságot tömöríti. Bratislavában sem szakadunk ei a mozgalomtól, az itt tanuló ciprusi diákok létrehoztak egy fiókszervezetet, s ennek bizottságában én töltöm be az egyik tisztséget, 1975-től tagja vagyok a Ciprusi Kommunista Pártnak. — Mi haladó diákok az itteni feladatunkat a következőképpen látjuk: megfelelő szakképzettséget szerezni, eszmeileg is továbbképezni magunkat, hogy hazatérésünk után mindazt, amit itt láttunk, tanultunk, megvalósíthassuk otthon is. Ezt fogjuk terjeszteni jövendő munkahelyünkön, s ez nagy segítség lesz pártunknak is. Nemcsak tudományos szakemberek akarunk lenni, hanem politikailag is tevékenykedni akarunk. Hazámban még 1926-ban megalakult a kommunista párt, s azóta a legerősebb párttá vált Cipruson. Jelenleg több mint 15 000 tagot számlál, a választásokon a lakosság 42 -45 százaléka támogatja. — Szeretném, ha szocializmus lenne Ciprnson. Ez vala- menniünk álma, akik itt vagyunk, ez valamennyi haladó gondolkodású ciprusi álma. Hogy mi az, amit nálunk azonnal bevezetnék? A szociális gondoskodást, amely úgy hiszem, kevés országban olyan sokoldalú, mint Csehszlovákiában. Ehhez azonban meg kell változtatni a társadalmi rendszert is. Hogy példával éljek: Cipruson nem kielégítő az egészsévüoyi ellátás, s emellett sok orvos van munka nélkül. Ez az ellentmondás is tükrözi a nálunk uralkodó rendszer!. URBAN KLÁRA ' GÖRFÖL ZSUZSA
