Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-06 / 45. szám
r A TERMESZEI ÉS AZ IPAR KIBÉKÍTHETŐ Nem vesszük sorra, mi történt ősidők óta a természettel, hogyan irtotta és égette fel az ember az erdőket, építette- fel városait, és szántotta fel a vad legelőül szolgáló földeket Mindezt jól tudjuk még az iskolakönyvekből. Arról pedig. hogy ma mi történik, értesülhetünk az újságokból és a. folyóiratokból, a rádióból és a televízióból. Néhány friss hír: „A Földközi-tenger ma a világ legszennyezettebb tengere. Az Adria az ökológiai katasztrófa küszöbén áll... Velencében az egészségügyi felügyelők a kifogott tonhalmennyiség felét elkobozzák a túlságosan magas higanytar- talma miatt.“ „A jávai tigris korlátlan vadászata oda vezetett, hogy ma már mindössze négy öt példány maradt ebből a híres ragadozóból.“ „Kenyában 1970 óta az elefántállomány felét kiirtották.“ És sorolhatnánk tovább. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség adatai szerint három évszázad alatt 36 emlős- és 94 madárfaj teljesen kipusztult a Földön. Ma mintegy hatszáz állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. A századunk közepén megindult tudományos-technikai forradalom fájdalmas csapást mért a természetre. Riasztó címek láttak napvilágod/ a sajtóban. Néhány pesszimista ma már arra a következtetésre jutott, hogy a természet védelme reménytelen és teljesen gazdaságtalan. Fejtegetéseik lényege a következő: minthogy az ipar gyors fejlődésé, a városok viharos ütemű növekedése, a mezőgazdaság kemizálása összeférhetetlen a természet védelmével, csak két út között választhatunk: vagy lefékezzük a haladást, vagy keresztet vetünk az állat- és növényvilágra. Harmadik lehetőség nincs. Egy közelmúltban megjelent TASZSZ- közleményben viszont a következőket olvashatjuk: „A Bajkál-tavon hétévi tilalom után első ízben került sor az értékes halfaj, az omulamaréna kísérleti, tudományos és gazdasági célból történő halászatára. A tó és egyedülálló állatvilága védelmében hozott intézkedések eredményesek voltak, az omulamaréna-állomány jelentősen megnőtt. A maréna megjelent a Bajkált tápláló valamennyi folyóban. A mellékfolyókban a tótól 250 kilométernyire is látták példányait. Ez annak az intézkedésnek az eredménye, hogy a tóba torkolló folyókon teljesen megszüntették a faúsztatást.“ Pedig a kristálytiszta vizű, csodálatos tó partján működik a Szovjetunió egyik legnagyobb cellulóz- és papírgyára. Amikor épült, a sajtóban nem egy aggódó hangú-cikk jelent meg, és sokan azt követelték. hogy telepítsék a Kombinátot a tótól távolabbra vagy másutt építsék fel. A gyár tervezésében közreműködő tudósok és mérnökök azonban meggyőző érvekkel bizonyították, hogy a tavat nem éri károsodás. De a Bajkál-tó sorsa miatti izgalom csak akkor szűnt meg amikor a kombinátot üzembe helyezték, s a nagy tekintélyű szakemberekből álló bizottságok sorra meggyőződtek róla, hogy a roppant költséges, de tökéletesen működő tisztítóberendezések biztonságosan védik a tavat az elszennyeződéstől. Napjainkban senki sem csodálkozik azon. ha a szovjet főváros kellős közepén, a Moszkva-folyö partján halászokat pillant meg. Jaroszlavlban, a kőolajfel dolgozó, gépkocsiabroncsokat és motorokat gyártó ipari városban a gyűjtő- csatornákban is halászhatnak. A hal a Volgából kerül ide. Szép számmal említhetnénk még hasonló példákat, de már az elmondottakból is meggyőződhetünk arról, hogy az ipar és a természet jól megférnek egymással. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy a környezetvédelem az állam ügye legyen. Az állam központilag irányítsa és ellenőrizze a környezetvédelmi tevéA korszerű technika nemhogy elidegeníti az embert a természettől, hanem azzal, hogy megkönnyíti a munkáját, közelebb hozza hozzá. kenységet, költségeit pedig az egész népgazdaság viselje. A Szovjetunióban a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervéről szóló törvény a természet védelmére vonatkozó cikkelyeket ' is tartalmaz. E törvény értelmében a természet- védelemre és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását célzó intézkedésekre 1978-ban kétmilliárd rubel állami beruházást irányoznak elő. A mostani ötéves tervidőszakban 1976 és 1980 között összesen 11 milliárdot költenék ezekre a célokra. „...Nem egyedül vagyunk a Földön, és a természet megóvása együttes erőfeszítéseket követel minden embertől, aki a földkerekségen él“ — mondta Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének idén május 16-án tartott ülésén. Ezen az ülésen ratifikálták a környezet katonai célú megváltoztatását tiltó nemzetközi egyezményt, amelyet a Szovjetunió 1977. május 18- án írt alá Genfben . .. „Az a seb, amelyet az egyik földrészen okoznak a természetnek — folytatta Brezsnyev —, a másikon sem maradhat kihatás nélkül. S ez annál inkább így van. ha ezt a sebet szándékosan gonoszul, az emberek kárára okozzák. Sajnos ennek a lehetősége a tudomány fejlődésével mind nagyobb“. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev a következőket mondta: i i „Ez az egyezmény valamennyi államot érint. Megerősíti minden egyes nép jogát arra, hogy nyugodtan éljen a Földön, megszilárdítja a reményt, hogy nemcsak mi magunk, hanem unokáink és dédunokáink is élvezhetik majd a természet áldásait — a természetét, amely magától értetődően minden ember életének alapja “ A természetes állatvilágról történő gondoskodás mindinkább nemzetközi feladattá válik. A kötöző madarak nem ismernek országhatárokat. A tengeri állatok, halak több ezer kilométereket vándorolnak. Nemzetközi vita tárgya, hogy védelmezni vagy irtani kell-e a farkasokat, és ha igen, milyen mértékben. A különböző országok tudósai közös erőfeszítéseket tesznek a természet védelmére. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megállapodást, írtak alá a környezet védelméről, s ez különféle kutatásokat Is előirányoz. A Szovjetunió és szinte valamennyi vele határos ország tudósainak közős munkájával alapvető jelentőségű mű készül. A Szovjetunió és a vele szomszédos országok állatfajai címmel. A bölény címet viselő első kötet már elkészült. Hatalmas munka folyik az UNESCO égisze alatt, Az ember és a bioszféra (the Man and the Biosphere, MAB — a szerk.) nevű több tudományágra kiterjedő nemzetközi program keretén belül. A MAB-program egyik legfontosabb kutatási feladata a természetvédelmi területek nemzetközi hálózatának kialakítói sa. E természetvédelmi területekben tilos lesz mindenfajta gazdasági tevékenység. A Szovjetunió nyomán SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ Korunkat a termelési és társadalmi kapcsolatokban végbemenő forradalmi változások jellemzik. Ezeket a társadalom fejlődését lényegesen befolyásoló tényezőket leegyszerűsítve tudományos-műszaki forradalomnak vagy tudományos-műszaki haladásnak is nevezik. Erről szól a politikai-oktatáshoz szóló segédanyagunk. TÁNÜLNI ÉS ALKOTÓ MÓDON DOLGOZNI A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága Elnökségének beszámolójából, amelyet a SZISZ SZKB titkára, Jozef D uric a mondott el a SZISZ SZKB plenáris ülésén Szemtanúi és előidézői vagyunk mindazoknak £• változásoknak, amelyek szocialista társadalmunk egész életére kihatnak. A műszaki-tudományos forradalom az élettempó soha nem észlelt gyorsulását hozza magával. Megváltozik a termelés arculata, mások a munkamódszerek, az emberek anyagi szükségletei, Időben és térben kisebbednek a távolságok, a természetes anyagok helyébe műanyagok lépnek, és az emberek közt! kapcsolatokat is új körülmények határozzák meg. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta azt, hogy a 6. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen a műszaki-tudományos haladás. És hogy a SZISZ becsülettel betölthesse a CSKP legközelebbi segítőtársa szerepét, konkrét feladatok hárulnak rá. Ezen elvárások tudatában ült össze 1975. januárjában a SZISZ SZKB, hogy megtárgyalja Szlovákia SZISZ-szerveinek és -szervezeteinek feladatait az ifjúság még nagyobb részvételéért a műszaki- -tudományos forradalomban. Most, majd öt évvé) később a kérdéshez ismét visz- szatérünk, hogy a kirótt feladatok teljesítését és a jelen helyzetet elemezve, kitűzzük az elkövetkező időszak teendőit. A SZISZ SZKB-nak, kerületi és járási bizottságainak tapasztalatai, valamint Szlovákia SZlSZ-alapszervezeteinek eredményei arról tanúskodnak, hogy megnőtt az ifjúság részvétele a műszaki-tudományos haladás elősegítésében. Az elmúlt időszak nagyon szembeötlően megmutatta, hogy a szakmai tudás, felkészültség, politikai kiforrottság és a sokoldalú általános műveltség elen gedhetetlen feltétel a fiataloknak a műszaki tudományos haladásban való részvételéhez. Ezekkel a tulajdonságokkal felvértezve láttak munkához a humennét Chem Ion nemzeti vállalat fiataljai, az SZLKP KB vándorzászlajának birtokosai, hogy vaióra váltsák a SZISZ SZKB plenáris ülése határozataiban foglalt feladatokat. Ezek a fiatalok a vállalati tervek tűi teljesítésén munkálkodnak, de nemcsak az össztermelésben, hanem a termékek külünféleségében Is. Ugyanígy viszonyulnak a munkához más Ifjúsági kollektívák, szocialista munkabrigádok és komplex ractonallzáctős brigádok is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a fiatalok mind nagyobb részvétele a tudományos-műszaki haladásban szinte egybeforrott az említett munkaközösségek kezdeményezésével és helytállásával. Ifjúsági szervezetünk erőfeszítéseinek és a szakszervezettel való jobb és hatékonyabb együttműködésének köszönhetően, több mint 1600-zal gyarapodott az elmúlt öt évben ezeknek az ifjúsági munkacsoportoknak a száma. Munkánk lényegét persze nem ezeknek a csoportoknak a számbeli növekedésében látjuk, hanem mindenekelőtt abban, hogy terjesztői és megvalósítói az új haladó formáknak és munkamódszereknek. Az építőiparban elsősorban a Zlobin- és a Basszov-munkamódszer meghonosítása az ő érdemük. Az iparban egyének és kollektívák tértek át a szaratovi munkamódszerre, és egyes szlovákiai trösztök SZISZ-alapszervezetei aktív részt vállalnak a minőségellenőrzés átfogó rendszerének feladataiból és céljaiból, valamint szocialista felajánlásokat tesznek. Az ifjúmunkások, műszakiak és mérnökök közös igyekezete azt eredményezi, hogy a fiatalok mind gyakrabban és következetesebben veszik iki részüket az alkotó tevékenységből, és a munka javítását, könnyítését, a termelés folyamatosságát elősegítő ötletekkel rukkolnak ki. Mindannyiunk előtt ismertek a- zok a gondok, amelyek a tőkés országokból behívott gépsorok pótalkatrészeinek hiányából származnak. E gondok felszámolásában utat mutat a humennét Chemlon gyárban működő Weiss vezette komplex ésszerűsítő brigád, és a hozzájuk hasonló Ifjúsági kollektívák. Ezek a fiatalok a fejlesztő és termelő részleg ifjú dolgozóival közösen az el múlt időszakban több mint 350-féle saját maguk készítette pótalkatrésszel mentesítették a vállalatot a tőkés beho zataltól, és ezzel a tettükkel nemcsak az üzem tervének teljesítésében, hanem túlteljesítésében is érdemeket szereztek. S. Paufio fiatal kombájnosunk, aki a Kiváló munkáért érdemrend viselője, és társai számára a „Szemveszteség nélkül“ jelszó nem pusztán szólam, hanem természetszerűség. A Losonci (LuCenec) Gép- és Traktorállomáson az E 516-os kombájn különféle módosításaival több mint négy éve a gyártó vállalat által feltüntetett megengedett mennyiségnél kisebb veszteséggel dolgoznak. A Nyltral Mezőgazdasági Főiskola fiatal mezőgazdászai az elmúlt időszakban szorosabban együttműködtek a mezőgazdasági kutatóintézetekkel. Együttes erővel és nagy lendülettel merülnek a növénytermesztés és állattenyésztés kompi lex fejlesztési programjának megoldásába, amely társadalmunk elsőrendű fél- adatai közé tartozik. A voderadyi Szovjet Hadsereg Efsz komplex ésszerűsítő Ifjúsági brigádja, amely a SZISZ SZKB Elnöksége tagjának, Hornícek mérnöknek a vezetésével a nyitrai leendő mezőgazdasági szakemberekkel és a főiskola tanáraival közösen vállalta saját szövetkezetükben a kukorica program ösz- szes feladatainak megoldását. A műszaki-tudományos fejlődés meggyorsításán szorgoskodtak Udvardon (Dvory nad Zitavou) a szlovákiai ifjúsági építkezés résztvevői. Az Orenburg! gázvezeték építői is bebizonyitottáki hogy üj feltételek közepette a korszerű technika bevetésével az Ifjúsági vasútvonal és más ifjúsági építkezés hagyományainak folytatói. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a Zenit mozgalom keretében kibontakoztatott új versengési forma, 'az SZSZK tudományos kutatóbázisának versenye szükséges; és bebizonyosodott as is, hogy megfelelő ösztönzéssel, politikai munkával a fiatal műszaki értelmiségiek további jó eredményekre képesek. Ha a kutatások eredményeit iparunk különböző ágazataiban bevezetik £• gyakorlatban, a 95 millió koronás befektetés több mint egy mi 11 tárd 300 millió korona haszonnal jár majd. Négyszázhatvan- kilenc találmányt szabadalmaztak, és 287 Újítási javaslatot nyújtottak be a fiatalok. Ebben a versenyben sorozatos jó e- redményeket ér el a presovi, a íilinaij a Nővé Mesto nad Váhom-i kutatóintézetek, a Nitrai Magasépítő Vállalat, a vágsellyei (Sala) Duslo, a Vihorlat Sni- na-i Chemosvit és a Kelet-sziovákiai Vasmű ifjúsági szervezete. A sikerek arról tanúskodnak, hogy a SZISZ szervei és szervezetei hatékonyan előmozdították az újító- és feltalálómozgalom fejlődését, s az ifjúsági szervezetek révén azokban a vállalatokban és üzemekben is gyökeret vert, ahol azelőtt semmilyen hagyományai nem voltak. Az 1975-ös év eredményeit összevetve 1817-tei több újítási javaslatot nyújtottak be a fiatalok. Örömmel tölt el bennünket, hogy aí (Folytatás a következő oldalon)
